Észak-Magyarország, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-01 / 256. szám

ÉSZAK-MAGYAROR5ZÁG 4 1973. nov. 1., csütörtök j Fi lm jegyzet j A szovjet könyv ünnepe Elátkozottak Elarlene Bictrich-uíánzat a gyáros család estélyén.. Luchino Visconti rendezte és rendkívül reprezentatív nemzetközi színészgárda játsz- sza az Elátkozottak című olasz—nyugatnémet filmet. A négy évvel ezelőtt készült film kegyetlen alkotás. Ke­gyetlen őszinteséggel tár fel egy korszakot, egy német nagyiparos család néhány hó­napjának történetében mu­tatva be, mint cseppben a tengert, azt a folyamatot, ahogyan Hitler uralomra ju­tása után az SS markába ke­rítette nemcsak a katonai teljhatalmat, hanem ű°v épült be a tőkés vállalkozásokba is. hogy valójában mindenki nekik dolgozzon, s ha kellett, a legdurvább erőszak, embe­rek megsemmisítése árán érte el célját. A filmben szereplő Essen- beck bárói család hatalmas vasipari konszern ura. A család tagjai különböző né­zeteket képviselnek. A leg­idősebb fiú, Konstantin SA- legény. A csalódhoz tartozó egyik vő pedig a legéleseb­ben szembenáll a Hitler kép­viselte irányzattal. Van a ro­konok között magas rangú SS-tiszt is, fellelhető az ak­kori Németország sok képvi­selője. És ott él ebben a csa­ládban Martin, a húsz év kö­rüli unoka, aki a nagyapa meggyilkolása után örökli a konszern elnöki székét, de nemi eltévelyedései meghök­kentő helyzetbe sodorják. Alkatánál fogva is vonzódik az SS képviselte kegyetlen­ségekhez, de különböző cse­lekményei folytán egyébként is ki van szolgáltatva az SS- tiszt rokonnak. A történet végén, amikorra ez a Mar­tin először végletesen meg­alázza anyját, megerőszakol­ja. majd új férjével, a kon­szern vezérigazgatójával együtt öngyilkosságra kész­teti, egyedül marad a va­gyon és a gyárak uraként, s talán még maga sem tudja, hogy az ő pénzén élő SS-nek akarat nélküli bábja. Visconti igen kemény vo­násokkal jeleníti meg az 1933 februárja utáni néhány hónapot, esztendőt. Megis­merjük a kapitalista csalá­don belüli ellentmondásokat, azt a kevés jó felismerést, amely Hitlerrel egyik-mási­kukat szembeállította, de az üzleti érdek és a felszínen maradás érdeke azokat is Hitler mellé állította, akik eszméivel nem rokonszenvez­tek. Az SA felszámolása, a híres „hosszú kések éjszaká­ja" döbbenetes képsort adott. A részegen tivornyázó, du­haj SA-legények perverz szórakozásai, és az eközben felhangzó géppisztoly-soro­zatok, amelyek mindegyi­kükkel végeztek, vezérükkel, Röhmmel együtt, egyben azt ! is jelezték, hogy a Hitlert követő halálfejesekkel most már végleg senki nem tud szembeszállni Németország­ban, s minden hatalom olyan ! emberek kezébe kerül, mint j a már említett Martin, az emberiség salakja, aki egy őrült eszmét követve, önma­ga céljai érdekében is, min­dent képes feláldozni, s aki­ben az emberi érzések szik­rája sem él. Vádirat ez a film nemcsak a nácizmus megszállottái, hanem mindazok ellen, akik a kibontakozását támogat­ták. Visconti talán a Rocco és fivérei óta nem alkotott ilyen nagyhatású filmet. A főbb szerepekben Dirk Bo- gard, Ingrid Thulin, Helmut Grienn, Helmut Berger, Re­né Kolidehoff, Umberto Or- sini alakításait látjuk. Megvárom, míg ölsz! Sztaniszlav Cerny rendezte a csehszlovák filmet, A film története ugyancsak kapcso­latos a német fasizmussal, csak éppen tíz évvel később játszódik, egy olyan SS-tele- pen, ahol a foglyokat üldö­ző farkaskutyákat idomítják, s így hőse is nem elsősorban a szökött kommunista, ha­nem az a kutya, amelyet ép­pen a kommunista fogoly idomított, s így szökés köz­ben mindig segítségére volt. A történet helyenként fe­szült, izgalmas, a bevezető képsorok a kegyetlenkedése­ket roppant naturalista mó­don ábrázolják, a film Be­fejezése viszont meglehető­sen giccsbe hajló. Különösen ajánlhatjuk a kalandot ked­velő fiataloknak és állat­barát felnőtteknek. (bcnedek) A VOLÁN 3. sz. Vállalat (Miskolc, József A. u. 70., bejárat a Tüzér u. felől) azonnali belépéssel keres tehergépkocsi-vezetőket, autóbnszvezetöket, kalauzokat, segédmunkásokat, kocsikísérőket, takarítónőket, * középnyomású vizsgával rendelkező gázkazán-fűtőket és Tt)KI-gázégőkhöz automatikai műszerészeket. Az első százhetvennyolc nap 9 1. H. Bagramjan: így ke/díniott a háború i háborús cselekményeknek, hadi eseményeknek, amelyek a második világháborúban a szovjet hadsereg és a német erők konfrontációjának első hónapjajt jelentették. A rész­vevő tanúságával és meg­győző tényekkel cáfolja azt a tévhitet, miszerint a dél­nyugati front csapatai 1941. ! októberében állítólag a szép- j tember végi és október eleji harcokban elszenvedett vere­ségük következtében vonul­tak vissza keletre. Bagram- jan marsall, mint a Rosztov melletti, a németekre csapást ! jelentő hadművelet egyik előkészítője és megvalósítója gazdag tényanyaggal ismer­teti e hadi események pon­tos történetét, a döntések és események okait. Történeti munka ugyan I. H. Bagramjan könyve, de nem a katonai tárgyú mun­kákra jellemző száraz tény­szerűség. hanem az olvasmá­nyosság az egyik fő erénye. A tények a történelmi regé­nyek stílusában bukkannak elő, gördülékeny, fordulatos visszaemlékezésben ismerjük meg a délnyugati front har­cait, Kijev védelmét, majd a Rosztov és Jelec környéki nagyszabású, a német erők felszámolását jelentő csatá­kat. És közben embereket, erőseket és gyengébb jelle­műeket egyaránt megismer­hetünk, s betekinthetünk a szovjet nép életébe, ellenség- gyűlöletébe, a győzelembe vetett törhetetlen hitébe. Érdekes, értékes, izgalmas munka I. H. Bagramjan kö­tete. Segít a tájékozódásban, hasznos adalékokkal egészí­ti ki ismereteinket. Kortár­saknak' és érdeklődő fiatdlab- baknak egyaránt élményt ígérő kötet. <b) r -~i nr ii ——■--------■ ----------­A z alábbi árucikkeinket megvételre felajánljuk: Horganyzott cső 4”-os, 445 fin. Portálablak 2 db M. O. 1. X. H. gőzős olajkazán tartozékaival (MARABU 9.) 1 db 1000 l-e$ félvákuumos szeszfőzdéi berendezés 1 db Gm: Gagyvendégi Állami Gazdaság ügyintéző: Szigetliy Endre UGROKER alkatrészleltár Értesítjük t. vevőinket, hogy vállalatunk alkatrész-osztálya 1973. évi vagyonmegállapító és elszámoltató LELTARAT 1973. NOVEMBER 1-TÖL 15-IG TARTJA. A leltározás idején tv. vásárlóinkat a debreceni és az egri AGROKER-vállalatok szolgálják ki. Egyéb szakmáink korábban már leltároztak, így ott a kiszolgálás zavartalan. AGROKER VÄLLALAT alkatrész-osztAly, MISKOLC Huszonnyolc éve múlt már, hogy Európában elhallgat­tak a fegyverek, véget ért a második világháború, de egyes mozzanatait még ma sem ismerjük teljes pontos­sággal. Jóllehet, igen sok tu­dományos mű, szépirodalmi írás, egyéb művészeti alko­tás mellett személyes emlé­kezések tömege segít a jobb tájékozódásban, az ismere­tek részben hiányosak, rész­ben nem pontosak. Az utób­bi években mint több olyan memoár lát napvilágot, ame­lyekben a szovjet hadsereg vezetői, a legmagasabb be­osztásban volt parancsnokok, nagyrészt ma is aktív kato­nák elemzik a Nagy Hon­védő Háború egyes mozzana­tait oknyomozással támaszt­va alá a történéseket. A Zrínyi Katonai Kiadó most adta közre Iván Hrisz- toforovics Bagramjan köny­vét, az így kezdődött a há­ború című emlékkötetet. Az emberek, különösképpen a háború óta felnőtt generációk elsősorban a háború utolsó éveit ismerik a művészeti alkotásokból, ahogyan a szovjet hadsereg kiűzte ha­zájából a fasiszta hadsere­get és rendszerével együtt saját földjén zúzta szét. A háború kezdeti időszaka ke­véssé ismert. Ez az egyik érdeme Bagramjan marsall emlékiratának: a háború el­ső időszakát, az 1814 napból az első százhetvennyolcat vizsgálja. Azokat az időket, amikor a német haderők előretörtek, amikor még Ukrajna fővárosát, Kijevet is sikerült elíoglalniok. A szerző abban az időben a kijevi különleges katonai körzet törzsfőnökének he­lyettese volt, tehát közvetle­nül részese mindazoknak a Mit tehetnek az olvasásért? A Kell a jó könyv olvasópályázat, az Olvasó népért moz­galom patronálása, majd felelős átvállalása is jelzi, hogy a Hazafias Népfront bizottságai, szervei és ak­tivistái egyre erőteljesebben kapcsolódnak be a települések kulturális életének szervezésébe, irányításába, a kulturális munka tartalmas kitöltésébe. A hosszabb és rövidebb távra Szóló mozgalmakon, akciókon kívül azonban nem feledkez­hetünk meg arról sem, — s ez nemcsak a népfrontmozga­lomnak általában, hanem a mozgalom megyei szerveinek is folytonos célkitűzése, — hogy a Hazafias Népfront által szervezett, egyre sokasodó író—olvasó találkozók is ugyan­azt a célt szolgálják, amelyet a már említett akciók: a fa­lusi és a városi emberek olvasási kedvének élesztését és éb­ren tartását, az önművelésre, a művelődésre való buzdítást. De mint minden, az író—olvasó találkozók is kettős „ha­szonnal” kecsegtetnek: nemcsak az olvasó ismerkedhet meg az íróval, az alkotással, hanem az író is azokkal az emberek­kel, akikhez és akikről kíván szólni. * A Hazafias Népfront művelődéspolitikai törekvései között természetesen nemcsak az olvasási kultúra fejlesztését tart­juk számon — bár kétségtelenül egyik legfőbb ilyen irányú törekvésük ez. Említhetnénk most azt is, hogy bizottságaik rendkívül sokat tesznek a zenei, a képzőművészeti közízlés fejlesztéséért is, amelyet a különböző klubhangversenyek, a Röpülj páva-körök, a falusi képzőművészeti kiállítások je­leznek. De említhetnénk a fiímankétokat is — a Jelenidő című magyar filmről például több helyen épp a népfront kezdeményezésére rendeztek ankétokat. Most mégis elsősorban az olvasómozgalom törekvéseit, kezdeményezéseit kívánjuk említeni — s nem pusztán az­ért, mert nyilvánvalóan ez az egyik legszélesebb, távlatokra szóló akciója, mozgalma a Hazafias Népfrontnak. Azért is, mert a megyei szervezet épp e mozgalom kapcsán „hirdette” m'eg a falusi klubkönyvtárak támogatását. Amit elsősorban tehet a népfront — az egy széles körű közvélemény-formá­lás, amelyben döntően és határozottan megfogalmazódik: a könyvtár a permanens művelődési lehetőség egyik legfon­tosabb bázisa, összefogója minden más művelődési lehető­ségnek. S mivel a Hazafias Népfront bázisa rendkívül szé­les — szinte mindenkit, minden társadalmi réteget átfog — sokat tehetnek azért, hogy a kis településeken, ahol szinte a könyvtár az egyetlen közvetlen művelődési lehetőség, va­lóban központi ügy, közügy legyen a klubkönyvtár sorsa. Egyrészt magának olvasásnak a lehetőségét kell belső igénnyé formálni egy széles körű szemléletváltoztatással, másrészt pedig azt kell elérni, hogy méltó otthont kapjanak a könyvek. Igaz, a népfrontmozgalom maga szűk anyagi le­hetőségekkel rendelkezik, de elérhet mindenkit, aki tud és akar segíteni. Azaz: mindenkit, aki anyagi eszközökkel is segítheti a szép, esztétikus, gazdag könyvállománnyal ren­delkező klubkönyvtárak kialakítását. S ez ismét hosszú távra szóló feladata a népfront bizott­ságainak. S nemcsak a felnőttek olvasási lehetőségeinek bő­vítése sorolható Ide, hanem az iskolai könyvtárak patroná­lása is — legalábbis ezt is feladatként tűzték ki maguk elé. * T alán nem járunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk, a lassan elkövetkező tél, az egyre hosszabbra nyúló esték — elsősorban a kisebb településeken — újra fel­színre hozzák ezeket a tennivalókat. Mert ilyenkor — már hagyományosan megszaporodnak az író—olvasó találkozók is, a könyvet kölcsönzők is. S ilyenkor — amikor a munka las­san kevesebb lesz, mint a többi évszakban — az emberek is jobban odafigyelnek a beszélgetésekre. Cs. A. Vetélkedő és kiállítás Az Országos Érc- és Ás­ványbányák szakszervezeti bizottsága november 3-án délután két órai kezdettel Aggteleken, a Cseppkő-szálló­ban tartja meg az iparág szocialista brigádjai orszá­gos vetélkedőjének döntőjét. Másnap, november 4-én dél­előtt 11 órai kezdettel pedig a rudabányai Érc- és Ás­ványbányászati Múzeumban — több más szervvel együtt — A magyar érc- és ásvány­bányászat története címmel új, állandó kiállítást nyitnak. Ugyanekkor avatják fel a Dobsina város által adomá­nyozott Kossuth-szobrot is. Értesítjük T. Vevőinket, Hogy éves vagycmegállapítő leltárunkat 1973. nepw&mfoer l-t&f 1973. nov&mber 17-ig tartjuk A tartós fogyasztási cikkek kiszállítását 1973. november 5-én kezdjük Minden egyéb árucikk kiadósa és kiszolgálása 1973. november 1-től 17-ig szünetel FÉMViLL Kereskedelmi Vállalat miskolci telepe

Next

/
Oldalképek
Tartalom