Észak-Magyarország, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-30 / 280. szám
( (Folytatás az 1. oldalról) építési akció keretében 1750 lakás építését kezdték meg. C Az ideológiai helyzetre az jellemző, hogv tovább erősödött társadalmunk egyetértése szocialista céljainkkal. A tömegpropaganda jobban összpontosított az időszerű politikai és gazdasági feladatokra és ezáltal hatékonyabbá vált. A tudományos és kulturális területen a szocializmus melletti elkötelezettség talaján újabb értékek és eredmények születtek. Az alkotóműhelyek munkája javult, a marxista kritika pozíciói erősödtek. Tervszerűen folyik az oktatáspolitikai határozat végrehajtása. Újabb intézkedések történtek a munkások, valamint a fizikai dolgozók gyermekeinek tanulása és továbbtanulása érdekében. A sajtó, a rádió, a televízió eredményesen propagálta a novemberi határozatot, felelősen mozgósított a feladatok megoldására és ezzel hozzájárult a kedvező belpolitikai légkör kialakításához. A Központi Bizottság 1972. novemberi határozatának végrehajtása megerősítette a párt vezető szerepét, eszmei, politikai, cselekvési egységét. A párt belső helyzete kedvező, tömegkapcsolatai szilárdak. A pártmunkában előtérbe került a határozatok ellenőrzése, a végrehajtás helyszíni segítése. Az alapszervezetek többségében emelkedett a munka színvonala. A tagfelvételi munkában fokozott figyelmet fordítanak a felvételüket kérők eszmei, politikai és emberi tulajdonságainak alaposabb megismerésére, a párt társadalmi összetételének tudatosabb alakítására. Az újonnan felvettek 71,7 százaléka fizikai dolgozó. Javult az összes felvettek között a nők és a 30 éven aluliak aránya. Fejlődött a társadalmi és tömegszervezetek pártirányítása és ez lehetővé tette, hogy a közös cél érdekében nagyobb önállósággal lássák el sajátos feladataikat. A szakszervezetek, a kommunista ifjúsági szervezetek, a Hazafias Népfront bizottságai, a nőmozgalom és más fontos társadalmi szervezetek jó munkájukkal hozzájárultak a novemberi határozat végrehajtásához. A Központi Bizottság • * összefoglalóan megállapította: az 1972. november 14—15-i ülés határidőhöz kötött határozatait végrehajtottuk, a hosszabb távú feladatok megoldása megfelelő ütemben folyik. A Központi Bizottság elismerését fejezi ki a párt-, állami és társadalmi szervezeteknek. a párttagoknak és a pártonkívüli szövetségeseinknek azért az odaadó munkáért. amit az élet minden területén végeztek a novemberi határozat következetes végrehajtása érdekében. Szilárdan bízik abban, hogy a párttagok és a szocializmus pártonkívüli híveinek összefogásával. további áldozatos munkával elérjük a párt X. kongresszusán kitűzött célokat. II. A Központi Bizottság megvitatta és jóváhagyta az 1974. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről szóló előterjesztést. 1 A nemzeti jövedelem-*-• 1973-ban a tervezettnél gyorsabban, 6—7 százalékkal nő. Erősödtek a kiegyensúlyozott fejlődést biztosító tendenciák: a nemzeti jövedelem termelése meghaladja a belföldi felhasználást, tovább javul az ország külkereskedelmi mérlege és a számítottnál gyorsabban növekszik a munka termelékenysége. Az ipar termelése 6—7 százalékkal növekszik, ami túlnyomó részben a termelékenység emelkedéséből származik. Az átlagosnál gyorsabban fejlődik a vegyipar, a könnyűipar és a vil- lamosenergia-ipar. A népgazdasági beruházás a tavalyi szintet 2 százalékkal haladja meg, de némileg elmarad a tervezettől. A tervezettnek megfelelően alakul a termelő és a nem termelő, továbbá az állami és a vállalati beruházások aránya. Ezek közül kiemelkedik a Gagarin Hőerőmű, a Barátság II. kőolajvezetek, a tiszai 2. vízlépcső, az Ajkai Timföldgyár, a Beremendi Cementgyár, a Magyar Vis- cosa Gyár új műanyagüzemének megépítése, a Magyar Vagon- és Gépgyár acélöntödéjének, az Ózdi Kohászati üzemek, a Dunai Vasmű, a Lenin Kohászati Művek kapacitásainak modernizálása és bővítése. A mezőgazdasági termelés mintegy 5—ß százalékkal meghaladja az elmúlt évit.. Kenyér- és takarmánygabonából biztosított a belföldi igények kielégítése, búzából kivitelre is jut. A zöldség- és gyümölcstermelés — főként a rendkívüli szárazság következtében — a tervezettnél kisebb, burgonyából importra van szükség. A szarvasmarha-tenyésztés meggyorsult. A IV. negyedévtől a sertéshús-termelés is jelentősen növekszik. Az építőipari tevékenység az elmúlt év második felében felélénkült, és egész évre számítva a növekedés üteme 2.5—3 százalék lesz. A kapacitások és az igények összhangja a korábbinál jobb. Egyes munkáknál javult a koncentráció és kevesebb a minőségi kifogás. Ugyanakkor nem kielégítő a fejlődés a befejezési munkáknál. A lakásépítési tervet teljesítjük, mintegy 05 000 lakás épül. A közlekedés és a hírközlés a terveknek megfelelően fejlődik. A termelés szerkezete és az élénk külföldi kereslet a vállalatokat az export növelésére ösztönözte. Az export dinamikusan, az import mérsékelten növekedett. A lakosság fogyasztása 4 —5 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem 4—4,5 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 2,3 százalékkal emelkedik. A nagyüzemi munkások reálbérének növekedése eléri a tervezett 5,8 százalékot. Az áruellátás kiegyensúlyozott, bár évközben átmeneti ellátási nehézségek voltak húskészítményekből, zöldség- és gyümölcsfélékből. O A Központi Bizottság elfogadta az 1974. évi népgazdasági terv és állami költségvetés fő előirányzatait: a nemzeti jövedelem termelésének növekedése 5 százalék, a nemzeti jövedelem belföldi felhasználásának növekedése 5—6 százalék, az ipar bruttó termelésének növekedése 5,5—6 százalék, az országos építés-szerelés teljesítményének növekedése 4 százalék, a mezőgazdasági termelés növekedése 2—2,5 százalék, az egy lakosra jutó reál- jövedelem növekedése 5—5,5 százalék, a munkások és az alkalmazottak egy keresőre jutó reálbérének növekedése 3,7 százalék, a szocialista szektor beruházása 117—118 md/Ft, a kiskereskedelmi áruforgalom növekedése 8—9 százalék, lakásépítés 85 ezer, ebből: állami lakás 36 ezer. A beruházások között 1974- ben kezdődjék meg az Adriai kőolajvezeték, a Paksi Atomerőmű I. ütemének, a Bélapátfalvai Cementgyár, a Borsodi Vegyikombinát új pvc-gyárának, a kiskunhalasi új kötöttárugyár, a Gyulai Húskombinát, a Magyar Viscosagyár új II. üzemének, az Özdi Kohászati Üzemek acélgyártó kapacitásának fejlesztése. Meg kell kezdeni az új nagy teljesítményű Kcs- suth-adó építési munkáit. A munka termelékenysége a IV. ötéves tervben tervezettnél gyorsabban, több mint 5 százalékkal emelkedjen. Az ipari termelésen belül az átlagosnál dinamikusabban fejlődjön a villamos- energia-ipar, a vegyipar és az élelmiszeripar termelése. Q A Központi Bizottság az életszínvonal növelése érdekében 1974-ben — az automatikus bérnövekedésen felül — olyan központi intézkedéseket tart szükségesnek, amelyek lehetővé teszik, hogy az egy főre jutó reáljövedelem 5 százalékot meghaladó mértékben, az egy keresőre jutó reálbér 3,7 százalékkal. a lakosság összes fogyasztása pedig közel 6 szózalékkai emelkedjen. Ennek érdekében a Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy 1974-ben 1 milliárd 200 millió forint éves kihalással központi intézkedéssel emeljék — az állami szektorban 1973-ban központi béremelésben nem részesült ipari és építőipari tevékenységet folytató munkások, — az állami iparban és építőiparban a kisegítő állománycsoportba tartozó dolgozók, — a tanácsok és szőkébb körben más helyi államigazgatási szervek dolgozóinak, — a gazdasági és igazgatási helyi költségvetésű szervek dolgozóinak, — a kutatóintézetek, — a színházak és színház- jellegű intézmények dolgozóinak bérét. A béremelés mértékét, a végrehajtás időpontját a Minisztertanács a SZOT bevonásával állapítsa meg. A népesedéspolitikai határozattal összefüggő szociálpolitikai jellegű állami juttatások (gyermekgondozási segély, egyszeri anyasági segély, babaikelengye, anyák gyermekápolási táppénze, kétgyermekesek családi pótléka) 1974-től történő növelésére mintegy évi 1 milliárd 660 millió forintot kell biztosítani. A fegyveres erők sorkatonáinak pénzbeni ellátmányát és az eltartásra szoruló hozzátartozók családi segélyét 1974. január 1-től fel kell emelni. 1974-ben a dolgozók újaibb kategóriáinál folytatjuk az áttérést a 44 órás munkahétre. A gyermekintézményi hálózat fejlesztése és ellátottságának javítása érdekében 2400 bölcsődei és 12 000 óvodai férőhelyet kell létesíteni. Az oktatáspolitikai feladatok megoldását összesen. 720 általános, közép- és szakmunkásképző iskolai osztályterem, továbbá 6000 kollégiumi férőhely megépítésével kell elősegíteni. Az egészségügyi ellátás további javítására 1600-ai kel.1 növelni a gyógyintézeti ágyak számát, a szociális otthoni ágyak számát pedig 1000-rel. A megyei kórházak bővítésének és rekonstrukciójának folytatása mellett a járóbeteg-ellátást 50 új orvosi körzet és napi 650 szakorvosi rendelőóra szervezésével is javítani kell. A fogyasztói árszínvonal emelkedése 1974-ben nem haladhatja meg a 2 százalékot. A kiskereskedelmi áruforgalom növelése mellett a termelő és kereskedelmi vállalatok együtttműködésének fejlesztésével javítani kell az áruválasztékot és csökkenteni az átmenetileg hiányzó cikkek körét. A kereskedelmi vállalatok fordítsanak megkülönböztetett figyelmet arra. hogy a lakosság áruellátásában a munkaidő további csökkenése esetén se lépvén zavar. Az 1974. évi népgazda- * sági terv teljesítése megköveteli a gazdasági szervező, irányító, ellenőrző munka további javítását. Ennek érdekében a pártszervezetek politikai munkájukkal támogassák a gazdasági vezetőket a gazdálkodás hatékonyságának növelésében, a kapacitások ésszerű kihasználásában, a termelési struktúra korszerűsítésében, a termékek minőségének és a munka szervezettségének javításában, a munka-, technológiai, pénzügyi fegyelem további megszilárdításában, a takarékos gazdálkodásban. A politikai tömegmunka segítse elő olyan egységes szemlélet kialakítását, amely hozzájárul a rendelkezésre álló eszközök minél célszerűbb felhasználásához. A pártszervezetek nyújtsanak segítséget a KISZ- szervezeteknek ahhoz, hogy a fiatalok kezdeményezően és tevékenyen vegyenek részt munkahelyük politikai, társadalmi és gazdasági életének alakításában. A szakszervezetekben és a szövetkezeti szövetségekben dolgozó kommunisták segítsék elő, hogy szervezeteik az érdekvédelmi tevékenység mellett következetesen támogassák a termelés hatékonyságának további javítását, a racionális üzem- és munkaszervezést, a teljesítményhez igazodó bérezést, a szocialista munkaverseny fellendítését. A tömegtájékoztatás területén dolgozó kommunisták gondoskodjanak arról, hogy a sajtóban, a rádióban és a televízióban kapjon megfelelő hangsúlyt a lelkiismeretes és színvonalas termelőmunka. A Központi Bizottság felhívja a pártszervezeteket, a párt valamennyi tagját, hogy odaadó munkával és példamutató tettekkel vegyenek részt a párt gazdaság- politikájának megvalósításában. Felkéri a Hazafias Népfront Országos Tanácsát, a Szakszervezetek Országos Tanácsát, az Országos Szövetkezeti Tanácsot, a KISZ Központi Bizottságát és a tömegmozgalmak vezetőit, hogy a maguk területén segítsék elő az 1974. évi gazdasági feladatok eredményes megoldását., m. A Központi Bizottság áttekintette a párt káderpolitikáját, a káder- és személyzeti munka helyzetét, főbb feladatait és az alábbiakat állapította meg: I A káderpolitika össz- hangban van a párt politikai fővonalával, célkitűzéseivel. A politikai megbízhatóság, a szakmai hozzáértés és a vezetői rátermettség hármas követelménye alapelvként bevált, egyre következetesebben érvényesül a vezetők kiválasztásában. A káderek a különböző területeken és beosztásokban összességükben eredményesen dolgoznak. Döntő többségük a szocializmus odaadó híve, a reá bízott jogkörrel és hatalommal helyesen él, aktív a közéletben, magatartása, életmódja megfelel erkölcsi követelményeinknek. Fejlődött a káderek többségének politikai képzettsége és szakmai felkészültsége. Kisebb részük nem tudja ismereteit megújítani, nem tart lépést a fejlődéssel és hosszabb távon nem tud eleget tenni a növekvő igényeknek. Egyes vezetőknél tapasztalható, hogy figyelmen kívül hagyják döntéseik társadalmi, politikai hatásait, nem folytatnak közéleti tevékenységet. nem fejlesztik kapcsolataikat a dolgozókkal. Helyenként előfordul vezetői gőg, a kollektíva véleményének semmibevevése, a jogos bírálat megtorlása. Az ilyen jelenségekkel szemben a párt vezető szerveinek ismételt figyelmeztetése ellenére még mindig tapasztalható békülékenység, elvtelen engedmény a felelősségre vonás elmulasztása. A vezetők megítélésénél továbbra is a politikai megbízhatóság, a szakmai hozzáértés és a vezetői rátermettség hármas követelményét kell alkalmazni, de ezek tartalmát illetően magasabb mércét kell állítani. A szocialista építés * egyre bonyolultabb, nagyobb hozzáértést, ügyszeretetei kívánó feladatai szükségessé teszik, hogy emeljük a kádermunkával szemben támasztott követelményeket. A káder- és személyzeti munkában a jövőben is fontos feladatunk a stabilitás biztosítása. Emellett a vezetői állomány egészséges fejlődése és összetételének kedvező irányú változása érdekében szükség van az ésszerű és folyamatos cserélődésre. Következetesen érvényesíteni kell azt az elvet, hogy minden ember képességének és adottságának megfelelő helyen dolgozzék. A Központi Bizottság továbbra is helyesnek és szükségesnek tartja, hogy társadalmunkban — párttisztséget kivéve — bármely beosztást pártonkívüli is betölthesse)-!, aki a szocializmus építésének programját elfogadja és annak megvalósításáért aktívan dolgozik. A kádermunkát a vezetők túlnyomó többsége fontos feladatának, munkája szerves részének tekinti. Az állami személyzeti munkában tovább kell erősíteni az egyszemélyi felelősséget. Ugyanakkor a központi irányítás és ellenőrzés erősítésével, a párt- és társadalmi szervezetek bevonásával, a bizalom és nyíltság légkörével, elvszerű kritikával el kell érni, hogy a szocialista demokrácia fejlődéséből következően erősödjenek a kádermunka demokratikus vonásai. Ez segíti a szubjektivizmus háttérbe szorítását és káderpolitikai elveink hatékonyabb érvényesülését. Q A Központi Bizottság a ’ kádermunka fejlesztésében az egyik legfontosabb feladatnak tartja a gondoskodást a tervszerű káder- utánpótlásról. Fontos politikai, hatalmi kérdésnek kell tekinteni, hogy tehetséges munkások, termelőszövetkezeti parasztok tervszerű előkészítéssel fokozatosan és folyamatosan vezető beosztásokba kerüljenek. Az MSZMP Politikai Főiskoláján, a budapesti, megyei pártbizottságok oktatási igazgatóságain meg kell teremteni a feltételeit annak, Tegnap, csütörtökön délelőtt Miskolcon a MTESZ székházában sorrendben a 80. ankétot tartották meg. Ezúttal a közgazdasági szabályozó rendszer továbbfejlesztésének aktuális kérdései szerepeltek a napirenden. A vita vezetője Kiss Ernő, a kohó- és gépipari miniszter A SZÖVOSZ-ban elkészült a lakásszövetkezetek fejlődésének gyorsmérlege. Az első háromnegyed év tapasztalataiból vonták le a következtetéseket. Az országban mintegy ezer lakásszövetkezet működik, a szervezés alatt állók száma több. mint száz. az érdekelt családok száma pedig meghaladja a 124 ezret. A lakásfenntartó szövetkezetek száma a múlt negyedhogy a fizikai dolgozók az eddiginél nagyobb számban tanuljanak; az állami felső- oktatásban is növelni kell annak lehetőségét, hogy a fizikai munkások felsőfokú tanulmányokat végezhessenek. A felsőoktatási intézményekben emelni kell az oktató és nevelő munka színvonalát, mert viszonyaink között a káderutánpótlás egyik legfontosabb forrása ma már az egyetemet és főiskolát végzettek köre. A vezető posztok betöltésénél jobban számításba kell venni az erre alkalmas nőket. Határozottan fel kell lépni az előítéletek, a pozíciófél tásből eredő hátrányos megkülönböztetések ellen, és az ajánlásoknál, kinevezéseknél azonos feltételek esetén előnyben kell részesíteni őket. A társadalmi érdek és a vezetés folyamatossága is megkívánja a követelményeknek megfelelő fiatalok íokozottabo bevonását a vezetésbe. A párt- és KISZ- szervezetek tekintsék fontos feladatuknak, hogy adjanak lehetőséget a fiataloknak képességeik kipróbálására. A szakigazgatás, a kultúra, a tudomány és az egészségügy területen célszerű a bevált pályázati rendszer ki- terjesztése. Az üzemi demokrácia fejlesztésével összhangban biztosítani kell, hogy az állami üzemek, intézmények dolgozói érdek- képviseleti szerveik útján nagyobb beleszólási lehetőséget kapjanak vezetőik kiválasztásába és megítélésébe. A, A Központi Bizottság elfogadta és határozattá emelte a párt káderpolitikájáról, a káder- és személyzeti munka helyzetéről, valamint főbb feladatairól beterjesztett jelentést. A határozat a Pártélet című folyóiratban megjelenik. A Központi Bizottság javasolja a Minisztertanácsnak. hogy e határozat, valamint a tapasztalatok alapján módosítsa és egészítse ki a személyzeti munkáról szóló rendeletéit. A Központi Bizottság továbbra is meghatározónak tekinti a X. kongresszus útmutatását: „A pártmunka továbbfejlesztésének és az ország fejlődésének alapvető követelménye a kádermunka javítása”. ★ A Központi Bizottság elfogadta 1974. évi munkatervét. helyettese volt. Bevezető előadást tartott dr. Juhász György, a megyei pártbizottság osztályvezetője és dr. Trethon Ferenc, a Nehézipari Minisztérium közgazdasági főosztályának a vezetője. Az előadásokat széles körű vita követte. évben 12-vel az általuk kezelt lakásoké pedig 2635-el nőtt. A fejlődés különösen a fővárosban, Borsod, Győr- Sopron, Tolna és Veszprém megyékben szembetűnő. A lakásépítő szövetkezeteket az eddigieknél hatékonyabban kell segíteni A legutóbbi negyedévben 22 új lakásépítő szövetkezet alakult s ezek 1787 lakás építésére vállalkoztak. ■——ii1'Turinin imunmn—nea— ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 ■■■■■■HBMHMaMMBaBaaaaanaKgnamaBMaa 1973. nov. 30., péntek masam fl MTESZ acikétja (Hídmérlege
