Észak-Magyarország, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-23 / 274. szám

1973. nov. 23., péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 3 A választott testületek szerepe a vezetésben Szövetkezeteink jelentős részt vállalnak a szocializmus építésében fi szövetkezeti kommunista aktívaiilös vitája Amint tegnapi lapszá­munkban részletesen beszá­moltunk róla, szerdán me­gyei szövetkezeti kommunis­ta aktívaülést tartottak Mis­kolcon. Dojcsák János, a me­gyei pártbizottság titkára ér­tékelte a borsodi szövetke­zetek munkáját, s vázolta a mozgalom fejlesztésének to­vábbi tennivalóit. Ezúttal az értékes beszámolót követő vitát, a felszólalások egyes részlelc,t ismertetjük. Karajz Miklós, a Tokaj- hegy aljai Termelőszövetke­zetek és Szakszövetkezetek Területi Szövetségének elnö­ke, a sárospataki Kossuth Tsz elnöke rámutatott hoz­zászólásában, hogy a gazda­ságirányítással összhangban kialakult az önálló, vállalati jellegű gazdálkodás és a szö­vetkezeti demokrácia köve­telményeinek megfelelő ön- kormányzat. Megnőtt a veze­tői elhatározások, döntések, intézkedések jelentősége. Eb­ben az új folyamatban to­vább fejlődött a szövetkeze­tek elenőrzési rendszere. A továbbiakban a szövet­kezeti ellenőrzési rendszer különböző formáival, ered­ményeivel és hibáival fog­lalkozott. Papp János, a Tokaji Vas- ős Fémipari Szövetkezet el­nöke rámutatott, hogy az ipari szövetkezetek akkor képesek eleget tenni ameg- növekedett követelmények­nek. ha erőteljesen hozzá­nyúlnak a szervezettségben rejlő erő tartalékai lehoz. — Megyénk szövetkezetei­nek döntő többsége — mon­dotta — az OKlSZ-ajánlás irányelveinek megfelelően, a fokozatosság elve alapján, több lépcsős szervezés-fej­lesztési programot dolgozott ki. Ezután Jambrik Jánosné, a Miskolci Háziipari Szövet­kezet elnöke szólt a több­oldalú ellenőrzés jelentőségé­ről. Rámutatott, hogy a bo­nyolultabb gazdálkodás kész­tette a vezetőket a belső el­lenőri hálózat létesítésére, illetve kiszélesítésére. Kez­detben az ellenőrzések szá­ma nem volt kielégítő, az utóbbi esztendőkben azonban javult a helyzet. Ludányi Zoltán párttitkár a sályi Bükkalja Tsz életé­nek egyik legfontosabb te­rületéről, a tsz-pórtszerveze- tek munkájának jelentősegé­ről és szerepéről számolt be. Elmondotta, hogyan sikerült magas szintre emelni a párt­munkát. Csege Géza, a MÉSZÖV elnöke felszólalása elején rámutatott, hogy az általá­nos fogyasztási és értékesí­tési szövetkezetek működé­séről az eredmények isme­retében túlzás nélkül el­mondhatjuk: fejlődésük tö­retlen. Általában teljesíteni tudják azokat a feladatokat, amelyekkel pártunk és kor­mányunk megbízta őket. Ha azonban a lehetőségek olda­láról vizsgálódunk, nem nyu­godhatunk meg az eddigi eredményekben. Felszólalása további részé­ben a legfiatalabb szövetke­zeti ágazattal, a lakásfenn­tartó és a lakásépítő szövet­kezetek helyzetével foglalko­zott. — Ma már 51 lakásfenn­tartó szövetkezet működik, a megyében, csaknem 10 ezer lakással — mondotta. — A lakások összértéke el­éri a két és fél milliárd fo­rintot. Nem közömbös tehát, hogy ezt a nagy nemzeti va­gyont milyen hatásfokkal óvjuk meg. Rámutatott, a lakásszövet­keztek az intézkedések egész sorát tették meg, hogy al­kalmassá válhassanak a nö­vekvő feladatok teljesítésé­re. A továbbiakban az üte­mesebb előrelépés még meg­levő számos akadályáról, majd a magánerős lakás- építkezések legjelentősebb formájának, a lakásépítő szövettee- -leknek problémái­ról bee: lit. Elmozdotta többek között, hogy megyénkben a lakás építő szövetkezetek számsze­rű fejlesztését számos ténye­ző hátráltatja. Így például a számításba vett városok­Koltai Zoltán Karaj* Mikié« 'TV VT' Csege Géza ban és nagyközségekben ke­vés, vagy egyáltalán nincs közművesített terület. Több városban és nagyközségben még nem hagyták jóvá a rendezési terveket. Problé­ma, hogy a lakásépítő szö­vetkezetek szervezési idő­szakában a költségkihatáso­kat még csak megközelítő pontossággal sem lehet meg­állapítani. Felszólalása végén hang­súlyozta: a fogyasztási szö­vetkezetek tudásuk, erejük legjavát adva azon dolgoz­nak. hogy sajátos eszközeik­kel maradéktalanul végre­hajtsák pártunk X. kong­resszusának határozatait. Koltai Zoltán, a KISZÖV megyei elnöke az ipari szö­vetkezetek egyik legfonto­sabb feladatával, a lakossá­gi szolgáltatásokkal foglal­kozott felszólalásában. Rá­mutatott, hogy országosan sem kielégítő, megyénkben pedig még inkább elmaradt a szolgáltatások színvonala. — Az idén a szogláltatási színvonal erőteleljesen emel­kedik — mondotta — és minden remény megvan rá, hogy az év végéig. 1970-hez viszonyítva mintegy 10—12 százalékkal növekszik a szol­gáltatási tevékenység. A szolgáltató szövetkeze­tek, valamint a KISZÖV anyagi összefogásával és részben a tanács támogatá­sával az ötéves terv eddig eltelt időszakában számos új. korszerű szolgáltatási in­tézmény készült. A Miskolci városi Tanáccsal együttmű­ködve még ebben az ötéves tervben új. korszerű egysé­geket helyeznek üzembe a Győri kapuban, a diósgyőri városközpontban és az Avas déli lakónegyedben. Megle­hetősen hosszas huzavona után, remélhetően hamaro­san megkezdődik a miskolci belvárosi szogáltatóház épí­tése is. Tóth József, a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsának ve­zető titkára arról beszélt fel­szólalásában, hogy a megye munkásosztálya figyelemmel kíséri a szövetkezetek mun­káját, életét és a szövetke­zeti tagság is érdeklődik a munkásság sorsa iránt. De az érdeklődés nem minden esetben jelenti azt, hogy pontosan ismerik egymás munkáját, körülményeit. Fontos lenne tehát a továb­bi ismerkedés. A szövetke­zeti vezetőkre és szocialista brigádvezetőkre várnak a kezdeményezések. Az SZMT vezető titkára a szakszervezetek és a szövet­kezetek kapcsolatainak ed­digi eredményeiről és a kap- csolatíejlesztésről beszélt a továbbiakban. Tovább kell javulnia a szövetkezetekben a szakszervezeti vezetés színvonalának, a szakszerve­zeti munka hatékonyságá­nak. * A hozzászólások után Doj­csák János, a megyei párt- bizottság titkára összegezte a megyei szövetkezeti kom­munista aktíva tapasztalata­it. — Büszkék lehetünk arra az eredményre, fejlődésre, amelyet a megyei szövetke­zeti mozgalom elért. A szö­vetkeztek tagságának, veze­tőinek szorgalmát, ügyszere­tetét dicséri. De sok még a tennivaló, amelyeknek el­végzésére hosszú évekre van szükség. Minden gondnál a konkrét helyzetre, problé­mára. feladatra kell kon­centrálni. A cél mindig a feladatok maradéktalan meg­oldása legyen. Például a húskérdés, a lakásprobléma, a szolgáltatás problémáinak, a zöldség-gyümölcsellátás gondjának megoldása — mondotta többek között a megyei pártbizottság titká­i ra, majd felhívta a figyel­met. hogy a felszólalók ta­nácsainak elfogadásával szép eredményeket lehet elérni a munka hatékonyságának és a vezetés színvonalának ja­vításában. A megyei szövetkezeti ak­tíva Fejes Lászlónak, a me­gyei tanács elnökhelyettesé­nek szavaival ért véget. A pártmunka tapasztalatai évekre visszamenően egyér­telműen bizonyítják, hogy a pártszervek testületi ülései­nek rendszeres összehívásai jó hatást gyakorolnak a szer­vezeti és politikai munkára, emelik a vezetés színvonalát. A megyei pártbizottság meg­állapította, hogy Borsodban az utóbbi években jobban készítik elő az üléseket, eb­ből adódik, hogy alkotóbb szelleműek a viták, tartalma­sabbak. céltudatosabbak a beszámolók es a határozatok. A választott testületek tag­jai már a jelentések és a határozatok előkészítésének fázisában bekapcsolódnak a munkába, a végrehajtásban pedig mindivégig részt vesz­nek. Ezek következtében alaposabban megvitathatok a feladatok, konkrétabb, érde­mibb határozatok hozhatók, amelyeknek eredményeként- operatívabbá válik a végre­hajtással kapcsolatos szer­vező munka. Megyénkben már hagyo­mánya van például, hogy éves vagy időszakos munka­tervek, feladat-tervek elké­szítése előtt minden megyei pártbizottsági lag elmondja, leírja véleményét és közeli elképzeléseit a témával kap­csolatosan. És ez, a tapasz­talatok szerint, nem egy-egy ember véleménye, mert a pártbizottsági tag javaslatá­ban, megfogalmazásában egy munkaközösség véleménye tükröződik és jut kifejezésre. Ez természetes, mert a vá­lasztott testületek tagijai, füg­getlenül attól, hogy megyei, járási, városi, üzemi, vagy falusi bizottságban tevékeny­kednek-e, közvetlen kapcso­latban állnak a társadalom különböző rétegeivel. így többségében összakarat, egy egész terület véleménye tükröződik egy választott tes­tületi tag javaslataiban. A Kazincbarcikai városi Párt­bizottság üléseinek anyagai­ban például áz üzemi párt­csoportok véleménye is hűen tükröződik. A pártcsoport tagjainak észrevételei megfo­galmazódnak a jelentésekben és a határozatokban. Ebből adódik aztán, hogy egy-egy pártbizottsági döntést, hatá­rosait,ot úgyszólván az egész város lakossága magáénak érez. és szívvel-lélekkel dol­gozik végrehajtásán. • Az ülések rendszeres meg­tartása igen fontos fátadat. Emeli a bizottságoknak, mint Horváth Zoltán, a Decem­ber 4. Drótmüvek forgácsoló szocialista brigádjának a ve­zetője. — Az egyik brigádértekez­leten úgy^ döntöttünk, hogy a chilet nép mártírhalált halt elnökének, dr. Salvador Al- lendének a nevét vesszük fel. Hogyan mutatnám be a bri­gádunkat? A forgácsolóknak a feladata tulajdonképpen az. hogy a gyár gépeinek műkö­dését, üzemkészségét bizto­sítsák. Esztergályosok, maró­sok, horizontosok dolgoznak itt. összesen harmincötén va­gyunk, az átlagéletkor hu­szonnyolc év. A törzsgárda- tagok száma huszonhat, öt párttagunk van és KISZ-cso- portunk is tevékenykedik. A brigádból hárman az NDK- ban is dolgoztak, dicsérő ok­levelekkel tértek haza. Dicsé­ret egyebek között az újító- mozgalomban váló részvétel- j ért is járt; —■ Az újítómozgalom, a* | újítás itt, a Drótművekben 1 is feladatunk, Egyik vállalá­testületi szerveknek a szere­pét, fokozza a pártbizottsági tagok aktivitását, ezáltal le­hetővé válik a politikai és a gazdasági élet irányításának megjavítása; a vezető szer­vek közelebb kerülnek az alsóbb szervekhez, így ter­mészetesen a tömegekhez is. Ahol az ülések előkészíté­se nem csupán adminisztra­tív feladat, nemcsak adat­gyűjtésből és határozati ja­vaslatok megszövegezéséből áll, hanem a különböző szin­tű pártmunkások helyszínen végzett eleven gyakorlati te- véken.vségéből. ott o testüle­tek döntései fellendítik a pártmunkát, javítják a gaz­daság- és társadalompolitikai elvek következetes érvényre jutását. A közvetlen eszme­csere párttagokkal és párton kívüliekkel, a párthatároza­tok közvetlen ellenőrzése a gyakorlati pártmunka egyik elengedhetetlen eleme. A pártbizottsági és pártve- zetősegi ülések rendszeres megtartása a kellektív veze­tés elengedhetetlen feltétele. Ennek hiányában nem be­szélhetünk testületi vezetés­ről. A kollektiv gondolkodás­ra, cselekvésre éppen azért van szükség a testületi ülé­seken. hogy az oda került jelentős, nagy horderejű té­mák megoldásának leghelye­sebb, legjobb módszerét vá­lasszák ki. Ez csak akkor le­hetséges, ha a határozat va­lóban kollektív munka, vita eredménye, és kifejezi a tes­tületi tagok témával kapcso­latos tudósát, tapasztalatait. Az ülések formalitása, az előre, szépen, szabatosan megfogalmazott határozaci ja­vaslatok vitanélküli, soroza­tos szentesítése aligha viszi előre az ügyet. Az elóregyár- tott „elemek” bizonyos ellen­érzést és passzivitást válta­nak ki az emberekben. A megyei pártbizottság éppen ezért leszögezte határozatá­ban, hogy a testületi tagok véleményét, javaslatait min­den szinten a legmesszebb­menőkig figyelembe kell venni és alkotó módon fel­használni. beépítve a testü­letek döntéseibe, határoza­taiba. • A kollektív vezetéshez szükséges, hogy' a testületek a pártaktívákra is támasz­kodjanak. Igv a döntések még szélesebb alapokra he­lyezhetők. A pártaktávisták követke­zetességétől, cselekvókészsé- gétől függ, eljutnak-e a párt sunk éppen ezzel kapcsolatos. Védnökséget vállaltunk az újítások kivitelezése fölött. Mi harcon újítást adtunk be. mind a hármat be is vezet­ték. Persze, ebből a szem­pontból a mi brigádunk elő­nyös helyzetben van, mivel az újításokat, mielőtt még szólnánk róluk, előbb elké­szítjük, ki is próbálhatjuk. Tudjuk azt is, hogy tanulás, továbbképzés nélkül nemigen boldogulnánk. Az idősebb szakmunkások is részt vesz­nek általános továbbképzé­sen. a fiatalok pedig szakmai versenyeken. A brigádból ha­tan középiskolában tanulnak. A továbbképzés, a szakmai tudás állandó gyarapítása az­ért is fontos, mert célul tűz­tük ki, hogy' a brigádtagok legalább ötven százalékban valamennyi gépen tudjanak dolgozni. Ennek az előny'ét, hasznát nyúlván nem kell fej­tegetnem, de azt sem: egyál­talán nem mindegy', ki ho­gyan tud bánni egy' nagy’ ér­tékű géppel. határozatai valamennyi párt­taghoz, sikraszállnak-e a párttagok a határozatok vég­rehajtásáért. Éppen ezért nem szabad belenyugodni, hogy egyes pártszervezetek­ben ritkán, évente egyszer- kétszer tartanak taggyűlést, aktívaértekezletet, vagy más, olyan összejövetelt, és fóru­mot. amelyek alkalmasak a kollektív eszmecserére. A testületi vezetésnek ter­mészetesen nem szabad a konkrét, gyors, mindennapi folyamatos operatív munka ártalmára lenni. Vannak, akik úgy értelmezik a kol­lektív vezetés elvét, hogy' minden kérdést feltétlenül kollektiven, testületileg kell megvitatni, és a végrehajtást szervező vezető funkcionári­us minden tevékenységéhez a választott testület, kollek­tív jóváhagyása szükséges. Ez a szemlélet és álláspont azt jelentené, hogy a tényle­ges gy'alorlati szervező-végre­hajtó munkát az ülésezgeté- sek, felesleges viták és töp­rengések váltanák fel. Az is rosszul értelmezi a kollektív vezetést és a testületi mun­kát. aki azt gondolja, hogy' csak akkor aktív, ha minden kérdéshez és témához hoz­zászól, csupán azért, hogy neve bekerüljön a jegyző­könyvbe. Amikor a feladat lényege, megoldásának módja min­denki elolt világos, nincs ér­telme a további üres, ..sta­tisztikát javító” felszólalások­nak. elemezgeléseknek. A határozatok és döntések után minden figyelmet a végre­hajtás megszervezésére kell irányítani és összpontosítani. A testületi vezetés igen fontos eleme a bíráló és kri­tikai szellem fenntartása. Igazi testületi vezetésről csak őszinte bírálat és önbírálat légkörében lehet szó. ezért fel kell lépni az olyan kísér­let ellen. amely fékezni igyekszik a bírálatot. Arra kell törekedni, hogy a pártfórumok részvevői él­jenek a bírálat lehetőségei­vel, ostorozzák a hibákat, mert hisz a bírálat a köz­életi tevékenység értékes eleme. Az eszmecseréje és nézetek egyeztetése, a vita során érvényesített kölcsö­nös bírálat és önbírálat meg­alapozottabbá teszi a dönté­seket. meggyorsítja a határo­zatok végrehajtását. W. U — Jönnek-e hozzánk új emberek ? Igen, és szívesen is fogadjuk őket, mindenben segítünk nekik. De brigádta­gokká csak hat hónap letelte után vesszük fel őket. Igen, mondhatjuk próbaidőnek is. Hiszen látni . szeretnénk, hogy’ kifélék, mifélék, hogyan dolgoznak, összetartó, jó kol­lektíva a miénk. Azt hiszem, a bemutatáshoz tartozik az is. hogy az üzem vezetőségé­től sok segítséget kapunk, támogatnak bennünket kez­deményezéseinkben. — Az Allende név. igen többen megkérdezték már tő­lünk. hogy’ mién pont ezt a nevet vettük fel. Persze, a választ is tudta mindenki előre, de azért, elmondom itt is, bár nem tudom úgy meg­fogalmazni, ahogyan szeret­ném. Haladó eszméiért, bá­torságáért és szeretném hang­súlyozni, hogy' szeméh'es pél­damutatásáért. Nagyszerű ember volt. Hát mi az ő ne­vét választottuk..; (pt) Ez Ellende-briga

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom