Észak-Magyarország, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-22 / 273. szám

J c \ A MACY/Wt SZCMJIAUSTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK tAPM XXIX. évfolyam, 273. szám Ara: 80 fillér Csütörtök, 1973. november 22. Losonczi Pál Koaéba utazott A hivatalos baráti látoga­táson Sierra Leoneban tar­tózkodó Losonczi Pál szer­dai programjában vidéki út szerepelt. Az Elnöki Tanács elnöke kíséretének néhány tagjával Kono városába re­pült, s ott megtekintett egy gyémán tbányát. Sierra Leone legnagyobb devizaforrása a gyémántter­melés, ez adja az export- bevételek mintegy 80 szá­zalékát. A gyémántbányászat részvényeinek 51 százaléka a Tegnap, november 21-én, szerdán délelőtt ülést tartott a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának elnöksé­ge. Az egyik napirendi pont szerint e szerv, valamint a HNF megyei bizottságának elnöksége közötti kapcsolato­kat értékelték. A megállapítás szerint ezek a kapcsolatok évről év­re egyre jobbak, erősebbek lesznek. Ezt nagyban segítet­te és segíti, hogy a korábbi együttműködési megállapo­dást mindkét szerv egyre következetesebben igyekszik megvalósítani, amelynek eredményeképpen a HNF figyelme mindinkább a munkásbázis felé fordul. Több, korábbi sikeres együttműködés, akció alap­ján most újból megállapod­tak néhány konkrét tenni­valóban. Ezeket rögzítő munkaokmányban viszony­lag kevés feladatot foglal­tak írásba, arra utalva, hogy az erők egyesítése révén ru­galmasan igyekeznek meg­oldani az emberek kis. vagy nagy tömegét érintő gondo­kat. Többet akarnak tenni Sierra Leone-i kormány ke­zében van, a többi fölött külföldi, túlnyomó többség­ben angol tőkések rendelkez­nek. A legjelentősebb gyé­mántlelőhelyek az ország keleti és déli részein talál­hatók, Kono, Kenema és Tonto városok közelében. Az Elnöki Tanács elnöke szerdán délután visszatért Freetownba. Este Losonczi Pál díszvacsorát adott Ste­vens elnök tiszteletére. például a környezetvédelem­ben, a közgondolkozás for­málásában, a pártnak és a kormánynak a népesedés fejlesztésével kapcsolatos ha­tározata végrehajtásában. Szó esett az elnökségi ülé­sen a szakszervezeti tömeg­politikai oktatás szervezésé­ről, tapasztalatairól. Azt az örvendetes megállapítást te­hették, hogy az 1973/74. évi tömegpolitikai oktatást vala­mennyi esztendeinél sikere­sebben készítették elő. 2825 tanfolyamon több mint 58 ezer hallgató kapcsolódott be a különféle oktatási formák­ba. A számszerű fejlődésnél is többet mond. hogy — a propagandisták jó felkészíté­se, a témák megválasztása, a jobb politikai előkészítés eredményeképpen — jelen­tősen növekedett az oktatás tartalmi színvonala. Az ér­deklődés középpontjában a hallgatókat közvetlenül érin­tő. A munkahelyi élet idő­szerű kérdései című tanfo­lyam áll. E tanfolyam a cso­portok 54.4. a hallgatók 58.8 százalékát foglalja magában. Dr. Gosztonyl János műve-* lődésiigyi miniszterhelyettes | köszönti a tanácskozás rész­vevőit Szerdán a Budapesti Párt- bizottság Amerikai úti is­kolájában megkezdte mun­káját a Magyarországi Szlo­vákok Demokratikus Szövet­ségének V. kongresszusa. A megnyitó előtt dr. Gosztonyi János művelődésügyi mi­niszterhelyettes kitüntetése­ket adott át a hazánkban élő szlovák-ajkúak érdekében kifejtett tevékenységéért a szövetség több munkatársá­nak. A kétnapos kongresszus megnyitóján Knihár János, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségé­nek elnöke üdvözölte a 190 küldöttet. Illetve a meghívott vendégeket. A szövetség munkájáról a kongresszus elé terjesztett re­ferátumhoz Majnek Attila titkár fűzött szóbeli kiegészí­tést. Az SZMT elnöksége megtárgyalta A tegkapcsilatról és a tagpolifikai oktatás crssíiéséril Hz LKM-be látogattak megyénk vezetői Tegnap délután a megye és város vezetői a Lenin Ko­hászati Művekbe látogattak el, hogy próbaüzem közben tekintsék meg az LKM új nemesacél-hengerművét. A látogatók közt volt dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP KB tagja, a megvei pártbi­zottság első titkára, DojcsáJí János, a megyei pártbizott­ság titkára, dr. Havasi Béla, az MSZMP Miskolc városi Bizottságának első titkára, dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke, Bárczi Béla, Miskolc város Tanácsának elnöke. Tóth József, a SZOT elnökségének tagja, az SZMT vezető titkára, Dévényi György, a KGM megbízott­ja, valamint Dajka Ferenc, a Vegyipari Dolgozók Szak- szervezetének főtitkára is. A vendégeket az LKM gazdasági vezetése és párt- bizottsága nevében Zambó Pál vezérigazgató-helyettes köszöntötte. Néhány szavas köszöntőiében utalt arra a rendkívüli nagy munkára, amely a nemesacél-henger­mű építésének kezdete óta napjainkig történt. Az egy hónapja tartó próbaüzem kezdetétől eddig több mint 800 tonna acélt hengereltek le. s a munka közben szer­zett tapasztalatok a jövő szempontjából igen bizta­tóak. A vezérigazgató-helyet­tes bejelentene, a hengerso­ron dolgozók szakmai rutin­ja olyan fokot ért el, hogy december 1 -töl már áttér­hetnek a két műszakos pró­baüzemre. A dolgozók igen jól elsajátították a bonyo­lult gépsor működtetését és a hengerelt áru minőséi r máris nagyon jónak mond­ható. Az elhangzott rövid tájé­koztató után a vendégek működés közben tekintették meg a nemesacélmű henger­sorát, majd az ott szerzett tapasztalatok alapján elbe­szélgetlek az LKM vezetői­vel. Szövetkezeti aifívaiilés Szövetkezeti kommunista aktivaülést tartottak tegnap, november 21-én, szer­dán délelőtt 9 órai kezdettel Miskolcon, az SZMT-székház színháztermében. Fe­jes László, a Borsod megyei Tanács elnökhelyettese köszöntötte az itt meg­jelent több száz kommunistát, a szö­vetkezetek és a szövetségek párttitká­rait, elnökeit, KISZ-titkárait. Külön üd­vözölte dr. Bodnár Ferencet, az MSZMP KB tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, Göry Sándort, a KB munka­társát, dr. Ladányi Józsefet, a Borsod megyei Tanács elnökéi, Bárczi Bélát, kommunista Miskolcon Miskolc megyei város Tanácsának el­nökét, Ferenczi Tibort, az OKISZ elnö­két, Tóth Józsefet, az SZMT vezető tit­kárát, Tóth Ferencnét, a KISZ Borsod megyei titkárát. A megnyitó után Dojcsák János, a megyei pártbizottság titkára értékelte a borsodi mezőgazdasági, általános fo­gyasztási s ipari szövetkezeteinek 1970 óta végzett munkáját, eredményeit, is­mertette és vázolta a mozgalom fej­lesztésének további tennivalóit, s azok megvalósításának szükségességét. Dsjcsák Muss elvtárs bsszáns'óia Dojcsák János elvtárs be­vezetőben arról szólt: a szo­cialista szövetkezeti mozga­lom társadalmunkban gazda­ságilag és politikailag egya­ránt fontos szerepet tölt be. Pártunk lenini elvekre épü­lő, egységes szövetkezet- politikája alapján a szocia­lizmus teljes felépítésében, hosszú távon számol a szö­vetkezetekkel. Az utóbbi években — a párt X. kongresszusa határo­zatai alapján — a szövetke­zetek továbbfejlesztése érde­kében alapvető fontosságú politikai és állami döntések születtek. Az országgyűlés megalkotta az egységes szö­vetkezeti törvényt, ennek szellemében készültek az ágazati szövetkezeti törvény- erejű rendeletek és más, ma­gas szintű jogszabályok. Ezek az alapelvek és jogszabályok egyértelműen tartalmazzák: a szövetkezetek a népgazda­ság fejlődésében nélkülöz­hetetlen szocialista szerveze­tek. s a szövetkezeti tulajdon az állami tulajdonnal egyen­rangú, szocialista tulajdon. A szövetkezetek politikai, gazdasági és szervezeti meg­szilárdulásával párhuzamo­san tovább szélesedett a szövetkezeti demokrácia. To­vább javultak a tagság, a dolgozók élet- és munkakö­rülményei, szociális és kul­turális viszonyai. — Az országos tendenciák megyénk szövetkezeti moz­galmára is jellemzőek — mondotta az előadó. — Az elmúlt három év alatt pár­tunk helyes politikája alap­ján szövetkezeteink eredmé­nyesen tovább fejlődtek. Jelenleg 363'* mezőgazdasági, áfész és ipari szövetkezet működik a megyében. A szövetkezeti tagok és dolgo­zók száma — figyelembe véve a kettős tagságot is — ma már 286 ezer. 1 vezető testületek munkája — A szövetkezetek több­ségében kielégítő színvonal­ra emelkedett a vezető tes­tületek munkája. Egyre job­ban érvényesül a kellcktív vezetés és a szövetkezeti de­mokrácia elve, valamint a szövetkezet ügye iránti fele­lősségérzet. A szövetkezeti önkormány­zat demokratikus szervei kö­zül a legiontosabt- szerepet: a közgyűlések töltik be. A közgyűlések munkája javuló tendenciájú. Erősödő a szö­vetkezeti tagok politikai és gazdasági aktivitása. A szö­vetkezetek többsége a jog­szabályokban biztosított le­hetőséget helyesen és körül­tekintően alkalmazza saját viszonyaira. Döntései megfe­lelő színvonalú politikai érettségről és növekvő szak­mai hozzáértésről tanúskod­nak. A titkos szavazás rend­jének bevezetése jól segítet­te a szövetkezeti demokrá­cia erősödését. A szövetkezetek egy részé­nél a fejlődés ellenére nem kielégítő még a közgyűlések politikai és szervezeti előké­szítése. Nem közérthető a határozati javaslatok egy ré­sze. A határozatok végrehaj­tásáról nem mindenütt és nem minden alkalommal szá­molnak be. A választott vezetőségek általában helyesen alkalmaz­zák és hasznosítják az egysé­ges szövetkezeti törvényben előírt, megnövekedett felada­tokat és hatásköröket. A ha­tározatok egyre inkább a szövetkezeti közösség érdeke­it fejezik ki. A választott ve­zetőségek tagjai mind aktí­vabban kapcsolódnak be en­nek szervezésébe és végre­hajtásába. Tovább javult a választott vezetőségek politikai és szak­mai műveltségének szintje. A nő-, valamint az ifjúság- poliiikai határozatok végre­hajtásának eredményeképpen növekedett a vezetőségekben a nők és a fiatalok aránya. A közgyűlések és a veze­tőségek munkáját egyre job­ban segítik az állandó és az ideiglenes bizottságok. Az utóbbi időben jelentősen emelkedett ezek munkájának színvonala, s különösen ott. ahol a tagság és a vezetőség igényli e bizottságok segítsé­get. A szövetkezetek többsé­gében tovább fejlődött a íel- ügyelő- és ellenőrző bizottsá­gok tevékenysége. A kollek­tívák egy részében azonban ezek munkája nem érte el a kívánt szintet. Bár a döntő­bizottságok alig másfél éve kezdték meg munkájukat, e szervek tevékenysége örven­detesen máris általában ered­ményes. A megye szövetkezeteiben megalakullak a nöbizottsá- gok. Általában a munkaterv szerint dolgoznak; igen hasz­nosan és egyre aktívabban tevékenykednek. A tsz-ek nagy részében meglevő ház­táji-, a kevésben létrehozott művelődési és kulturális- oktatási. valamint a verseny­bizottságok szervezésében, ezek tartalmi munkájának erősítésében még sok a tenni­való. A szövetkezeti vezetek továbbképzése A beszámoló megállapítja: mindhárom ágazatban sike­rült előrelépni a vezetők szervezett továbbképzésében, s így javult azok szakmai, politikai képzettsége. A me­(Folytatás a 3. oldalon) WJtG PROL-ETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Kongresszusát tartja a szlovákok szövetsúge

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom