Észak-Magyarország, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-21 / 272. szám
1973. nov. 21., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Munkakutyák versenye a Bükkben A sebzéstől a kegyelemlövésig A gyermekváros ® e« rr • jovoje Egy ianárskosás után A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének véreb-szakosztálya, a Magyar Vadászok Országos Szövetsége Borsod megyei Intéző Bizottsága, valamint a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság közös rendezésében tegnap a Bükkben, Hollóstetőn megkezdődött az országos véreb-verseny. A versenyt minden esztendőben megrendezik; megyénk az idén először házigazdája a versenynek. A hollóstetői turistaház előtti téren a vadászkürtók szignálja után Farkasházi Miklós, az Országos Vadászkutya Bizottság, és a véreb- szakosztály elnöke nyitotta meg a versenyt. Az ország különböző részeiből összesen nyolc, kutyát neveztek be. Itt van az 1971-es Magyar- országon megrendezett vérebvilágverseny győztese, Valkói Pesta, aki a versenyen kontroli-kutyaként vesz részt. S a világgyőztesen kívül még hét kutya a Pilisi Állami Park- és Erdőgazdaságból, a Balatonfelvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságból, a Hanságból, Dél-Magyaror- szágról, Kaszópusztáról és három a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságból. A véreb-verseny nem valami szívderítő élmény — önmagában. Hiszen arról van szó, hogy a verseny előtti napon néhány vadat, szarvastehenet, borjút úgy lőnek meg a vadászok, hogy nem rogyik tűzbe, vagyis a lövés nem halálos, rendszerint láb, vagy olyan haslövés, amely nemes testrészt nem talál. Erre a vad természetesen elkezd vérezni. és természetesen elkezd menekülni. Másnap reggel azután a kiképzett vérebeket elvezetik a rálövés helyére. Rendszerint itt van a sebzést végző vadász, a versenyző véreb vezetője és két versenybíró is. Innen azután az úgynevezett vércsapán elindulnak a kutya nyomában, hogy megtalálják a sebzett, sokszor kilométerekre menekülő, félrehúzódó vadat. És a kutya a vér nyomán elindul nyakán az örvvel és az 5 méter hosszú vezetékkel. S amikor a véreb úgy fekszik bele a követésbe, hogy vezetőjét is húzza szinte, amikor meleg a vércsapa, akkor a nyakörvet és a hosszú vezetéket lekapcsolják róla, hogy szabadon mozoghasson. Ez már a hajsza. A hajsza is eltarthat hosszú ideig, és többszáz méterig. Azután mikor a kutya annyira megközelíti a sebzett, kimerült vadat, hogy megfoghatja, akkor rendszerint jelzi is az őt követőknek. Vagy körbe futja — ahogy a vadászok mondják — állóra csaholja, vagy pedig a vad hátsó csődjét fogja meg, tehát a hátsó lábánál a boka környékét, s így teszi lehetővé, hogy a sebzett vad végül is megkapja a kegyelemlövést. Persze, előfordul, hogy nem állóra csahol, hanem dermedtre csahol a kutya, ami azt jelenti. hogy a korábban megsebzett vad megtért az örök vadászmezőkre, ott fekszik utolsó sebágyában, de már élet nélkül. Tegnap, a verseny első napján a négy sebzett vad nyomába négy kutya, négy tulajdonosa, illetve vezetője és hat döntőbíró eredt. A pénzpataki erdészet úgynevezett dögmentő-bakjára legelőször két szarvastehén, azután egy ünő került. A két tehenet Koleszár Ferenc, a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság színi erdészete kerületvezető vadászának Aida nevű kétéves hannoveri vérebe találta meg. Mégnoz- zá közel 3 kilométer hosszú követés után nehéz, sziklás, meredek terepen. A kedves olvasó joggal teheti fel a kérdést, miért rendeznek nálunk véreb-versenyeket. Mint a bevezetőben szóltunk erről, a véreb-verseny nem egy szívderítő aktusa a vadgazdálkodásnak. De mégis szükség van rá. A fogalomriasztó, de ezek a hannoveri és bajor vérebek- iJ . • »• i egyáltalán nem riasztóak, nem bántanak sem embert, sem állatot. Ügynevezett munkakutyák. Azt a képzettségüket. amellyel képesek követni egy sebesült vad útját, az ember a maga szolgálatába állítja. Sok millió forintra rúg nálunk a rosz- szul meglőtt vadak értéke. Ahhoz, hogy ez az érték ne menjen veszendőbe, képzett munkakutyákra van szükség, amelyek képesek esetleg napokon keresztül és több 10 kilométeres távolságra is követni a sebzett vadat. A szakértők azt mondják, hogy ezek a vérebek a kutyáknak abba a családjába tartoznak, amelyek az emberre a leg- közönbösebbek. Vagyis, nem bántják az embert. Az ember azonban felhasználja képességeiket. Adva van egy .hideg, havas este a Bükk zúgó erdőrengetegében. Néhány vad sebzetten menekül a hideg-kéken ragyogó csillagos égbolt alatt. Egy egész éjszakát átremeg, meleg párát lehelve, hogy mire feljön a nap, a kutyák nyomra vezessék a vadászokat, és megkapja a kegyelemlövést... Szöveg: Oravec János Kép: Laczó József A lapok rendszeresen adtak tudósításokat a miskolci gyermekváros építkezéséről. A helyi közélet iránt érdeklődő már többet akar tudni az intézmény funkciójáról. Az érdeklődés, vagy véleménynyilvánítás bármilyen irányú is, rámutat egy lényeges pontra: a közvélemény érdeklődése egyre intenzívebb. A jelzett létszám nem nagy, de itt minden egyed külön sors, amelynek alakulásáért mindannyian felelősek vagyunk. Egy nagy város szakított ki magából egy kis földdarabot, ahol már az építkezés befejeződött, e város vállalt fölötte gyámkodást, s e város tar- tozik e kis egységének felelősséggel is. A gyermekváros vezetői felhívással fordultak a város üzemeihez, vállalatihoz, majd a szocialista brigádokhoz. Október végén még nem népesítette be gyereksereg az épületet, de az intézet dolgozói reménykedő szemmel nézték a meghívott vendégek jövetelét, s várták megnyilvánulásaikat. A tanácskozásra berendezett terem szűknek bizonyult. Eljöttek a meghívottak, és azok. akik csak most akartak csatlakozni a patronáló mozgalomhoz. Kis üzemek, nagy vállalatok szocialista brigádvezetői. A tanácskozáson a hozzászólók szavai nyomán kiala • kult az a kép. amelyről olyan sokat beszéltünk: a társadalmi összefogás. Tóth Istvánná, a Diósgyőri Csoko- ládágvárból jött. Munkatársai nevében szólt, akik legjobban átérezték a felhívás lényegét. A meleg szavak egyre több üzem és intézunény küldöttét szólaltatták meg. A patronáló mozgalom igazi céljára Kovács János, az Északmagyarországi Vegyiművek főosztályvezetője mutatott rá a legjobban. Ezeket a gyerekeket vissza kell vezetni az életbe. Végső soron képességeiknek és tudásuknak megfelelően munkát, szakmát kell számukra biztosítani. E folyamatban mindenkinek megvan a maga szerepe. A helyes módszereket kell megtalálni, s a tartós kapcsolatot, hogy a több éves, vagy évtizedes együttműködés eredményes iegyen. Államunk bőkezűen gondoskodott a fiatalok kényelméről. Lakószobáik, foglalkoztató termeik ízlésesen vannak berendezve, a raktárakban sorakoznak az új ruhák, s az óvodásoknak a játékok. A falak és polcok azonban üresek, s bevetetlen még az ágy — egyedül ők, a gyerekek hiányoznak. A tennivágyás és segíteni akarás csendült ki minden elhangzott szóból. A város 320 fiatal polgárának jövője biztosítva van. Nagy Béla Libamáj előállítása nagyüzemi leg Kétség nem férhet hozzá: az ínyencek is a legínyencebb falatnak tartják a hízott liba máját. A libamájnak, bármilyen magas az ára, mindig van piaca, kapva kapnak rajta az emberek. A meglévő készlet — bármenynyi legyen is az — soha nem elég. Pedig az utóbbi időkben valmivel több hízott libát állítanak elő. Korábban csak a háztáji gazdaságok vállalkozó szellemű gazdaasszonyai hizlaltak néhány libát eladásra, ma már akad egy-két mezőgazdasági nagyüzem is, amely libahizlalással foglalkozik. Számuk még kevés. Kevesen vállalják a sok gonddal-bajjal járó. munkaigényes tevékenységet. Pedig a baromfi- feldolgozó vállalatok jó árat fizetnek a hízott libáért. Kilónként 35 forintért vásárolják a hízott libát, ezen leiül májprémiumot fizetnek: egy kiló első osztályú májért 400, a másodosztályúért 300, a harmadosztályúért 150 forintot. A máj osztályozása sok tényező figyelembevételével történik, megvizsgálják a máj színét, nagyságát, magasságát, rugalmasságát. A Debreceni Baromfifeldolgozó Vállalatnak négy borsodi termelőszövetkezettel van szerződése pecsenyelibára. Libahizlalással viszont egyedül a szerencsi Lenin Termelőszövetkezet foglalkozik megyénkben. A szerencsiek 1971-ben kezdték meg a libahizlalást. A hajdúszoboszlói Köztársaság Tsz szakemberei biztatták és 'segítették őket a kezdeti lépéseknél, Szoboszlón ugyanis hagyománya van már a libahizlalásnak. A Lenin Tsz az első évben mindössze 2000 darab hízott libát értékesített, s csak a következő évben kezdte meg a folyamatos hizlalást. Tavaly már 11 ezer libát szállítottak Debrecenbe, ez év végéig pedig közel 40 ezer darabot szállítanak. Időközben szert tettek némi termelési gyakorlatra, felépítették a 6000 férőhelyes telepet is. Kezdetben 12 asszony és leány foglalkozott a libákkal, ma 32 szerencsi nő talál magának ideális munkahelyet la libatelepen. A szerencsi Lenin Termelőszövetkezet az idei hizlalást hamarosan befejezi. Ez a tevékenység ebben az évben 8 millió forint bruttó árbevételhez juttatja a szövetkezetét. Jövőre is hasonló mennyiségű, 40—45 ezer darab hízott liba „előállítását” tervezik. A versenyeken részvevő munkakutyák és vezetői Mit mond a paragrafus? Jogássunk rálássál A „kilépett" munkakönyvi bejegyzés hátrányai Tóth Antal sátoraljaújhelyi (Kazinczy u. 80. szám) olvasónknak az előző munkahelyén a munkakönyvébe a munkaviszony megszűnésének módját „kilépett” bejegyzéssel tüntették fel — holott nem fegyelmi büntetéssel jött el — és emiatt az új munkahelyén a fizetett szabadságának mértékénél hátrányai vannak. A munkakönyvi bejegyzésekkel kapcsolatosan a 12/ 1967. MüM. sz. rendelet előírásai az irányadók. Eszerint „kilépett” szöveget kell bejegyezni a munkakönyvbe — többek között — ha a dolgozó felmondását követően az előírt (Mt. vagy kollektív szerződés szerinti) felmondási időt nem tölti le, kivéve, ha jogszabály alapján vagy a vállalattal történt megegyezés következtében a munkavégzés alól felmentést nyert; ha a dolgozó munkaviszonyának megszüntetésére fegyelmi elbocsátás vagy bírói ítélet folytán kerül sor. Az 1968. január 1-től hatályos Munka Törvénykönyv a szabad munkavállalás jogát vezette be, amiből az is következik, hogy a határozatban időre szóló munkaviszonyt a dolgozó felmondással bármikor és indoklás nélkül magszüntetheti. A dolgozó a vállalattal megállapodhat abban, hogy a munkaviszony a felmondás közlését követően nyomban vagy a felmondási idő előtt megszűnik (közös megegyezéssel). A felmondási idővel kapcsolatosan a Munka Törvény- könyv keretrendelkezési tartalmaz, de ezen a kereten belül a felmondási idő mértékét a kollektív szerződés határozza meg. a vállalat és a dolgozó az előírtnál hosz- szabb, de hat hónapot meg nem haladó felmondási időben is megállapodhatnak. A Munka Törvénykönyv és a kollektív szerződés kölcsönösen szabályozza a jogokat és a kötelezettségeket. Jogi szabályozás van tehát a felmondási időre és a felmentésre a munkavégzés alól a felmondási idő alatt. A jogellenes magatartásnak következményei vannak akár a munkáltatóról, akár a dolgozóról van szó. A dolgozót illetően a Mt. 81. § (2) bek. azt a szabályt tartalmazza, ha a munkaviszonyt a dolgozó jogszabály rendelkezéseinek megszegésével felmondás nélkül vagy a munkaviszony megszűnésére meghatározott időpont előtt szünteti meg, úgy kell elbírálni, mintha munkaviszonya fegyelmi elbocsátás folytán szűnt volna meg. A fegyelmi úton történő elbocsátással kapcsolatosan az Mt. V. 88. § (3) bek.-e előírja, hogy az „elbocsátás” büntetés jogerőre emelkedése után 3 évig mindazokban az esetekben, amikor munkaviszonyra vonatkozó szabály a munkaviszonyban töltött idő figyelembevételét írja elő (pl. hosszabb felmondási idő, munkaviszony alapján járó pótszabdság, jubileumi jutalom stb.) az elbocsátás előtti időt számításon kívül kell hagyni. A súlyos fegyelmi büntetéssel sújtott dolgozó a büntetés jellegétől függően egy- három évig annak hatálya alatt áll. A vállalat a hátrányos következmények alól a dolgozót jó munkája alapján korábban mentesítheti. A munkaviszony megszüntetésének módjában és idejében való .közös megegyezés” nem kötelező, de a jogszabályok lehetőséget biztosítanak rá, nem tiltják. A lerlie«é« művi niojszakítása A Minisztertanács a közelmúltban népesedéspolitikai feladatokról tárgyalt és Kinek kapcsán — a többek között — határozatot hozott a terhességmegszakítás új szabályozására. A Minisztertanács 1040/1973 sz. határozata irányelvként előírja, hogy a terhesség művi megszakítására irányuló kérelmek elbírálására hatósági jogkörrel rendelkező bizottságokat kell létrehozni, amelyek jogszabályban meghatározott feltételek esetén engedélyezik, mérlegelés alapján engedélyezhetik a műtétet. A terhesség művi megszakítását az illetékes bizottság a következő esetekben engedélyezi: ha a szülőknél fennálló vagy a születendő gyermeknél valószínűsíthető egészségügyi okok orvosilag indokolják: ha a nő nem él házasságban vagy tartósan külön él; ha a terheség bűn- cselekmény következménye; ha a terhesnek, illetőleg férjének nincs saját tulajdonú lakása vagy önálló bérlakása: ha három vavv több gyermeke van. illetve szülése volt. vagy két élő gyermeke van és legalább egy további szülészeti eseménye veit: ha a terhes 40 éves. vagy idősebb: 1978 végéig azonban a 35 éves. vagy iősebb nőkre is terjedhet ki ez az ellátás. A Minisztertanács irányelvei szerint az előző eseteken túlmenően egyéni mérlegelésre is sor kerül: pl. szociális indokok, katonai szolgálatot teljesítő férjek esetében stb. A jogi szabályozás a közeljövőben jelenik meg. Dr. Sass Tibor
