Észak-Magyarország, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-18 / 270. szám

yiLAG PROLETÁRJAI, EGYESÖLJETEKI XXIX. évfolyam, 270. szára Ara: 1 forint Vasárnap, 1973. november 18. Mai szántunk tartalmából' Heti viiíiíralB {2 oldal) Munkás­portré (3. oldal) Csokonai Zemplénben (6. oldal) A Fővárosi Tanács centenáriumi ülése Kádár János felszólalása Pest, Buda és Óbuda 100. évfordulója alkalmából ünnepi ülést tartott szombaton a Vígszínházban Budapest főváros Tanácsa. Az ünnepi tanácsülés elnökségében foglalt helyet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt. Központi Bizottságának első titkára. Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, az MSZMP budapesti Bizottságá­val: első titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Jelen volt és az elnökségben foglalt helyet dr. Ladányi József, Borsod megye tanácselnöke. Részt vett az ünnepi tanácsülésen B. P. Ivanov vezérezredes, az ideiglenesen ha­zánkban tartózkodó szovjet déli hadseregcsoport parancs­noka. továbbá Makarov ezredes. Kelemen Lajos, a Fővárosi Tanács elnökének helyettese, az ünnepi tanácsülés elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke mondott ünnepi beszédet. Az ün­nepi tanácsülésen felszólalt Kádár János elvtárs. Tisztelt tanácsülés! Kedves elvtársak, elvtérs- nök! — Nagy megtiszteltetés számomra, hogy részt vehe­tek és szólhatok a Fővárosi Tanács mai ünnepi ülésén, amelyet a három ősi város, Óbuda, Buda és Pest köz- igazgatási egyesítése, az egy­séges magyar főváros, Buda­pest megteremtése századik évfordulójának szenteltek. Átadom önöknek, a Fővá­rosi Tanács tagjainak, az ün­nepi ülés minden résztvevő­jének, s az önök személyé­ben Budapest lakosságának, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának és kormányának szívből jövő üdvözletét és jókívánságait — kezdte felszólalását Kádár János, majd így folytatta: Fővárosunk. Budapest az elmúlt száz év alatt terüle­tileg, lélekszámban hatalmas mértékben gyarapodott, minden tekintetben épült és szépült, lüktető életrit- , mnsú kétmilliós világ­várossá növekedett, amelyet nem mi, a lakosai, hanem a messziről, jött, el­fogulatlan külföldi vendégek, a nagy európai folyam, a Duna ékességének neveznek. Budapest fejlődésének nagyszerű mutatói, a szám­vetés, amelyet a Fővárosi Tanács a jubileumi év alkal­mából készített és felmutat­hatott, büszkeséggel tölthet el és tölt is el minden bu­dapestit. De van olyasmi is, amit a számok nem fejeznek ki. Nemzedékek hosszú sora élt. dolgozott itt úgy, hogy miközben az emberek épí­tették, szebbé, jobbá és na­gyobbá formálták Budapes­tet, ugyanakkor a város őket magukat is formálta, jobbá tette, és felemelte saját ma­gához. Ma is százezrével él­nek még és dolgoznak a fő­városban olyan emberek, — és hálás vagyok a sorsnak, hogy én is közéjük tartozó­nak vallhatom magam, — akik egykor ide felkerülve itt láttak életükben először több emeletes házalj villa­most, gépkocsit, repülőgépet; itt ismerték meg a városi életet, a jövő hordozóját a munkásosztályt, a munkás- mozgalmat. Fővárosunk fejlődése rend­kívül gyors volt s ma is az; lakosainak élete sohasem volt gondoktól mentes és ma sem az. A mai ünnepi na­pon azonban mindenekelőtt arra gondolunk, hogy a vá­ros minden nehézséget le­küzdött és él; a második vi­lágháborút követően a ro­mokból főnixként újjászüle­tett és azóta szebb lett, mint valaha is volt. A párt, a kormány ugyan­úgy, mint a főváros egész lakossága, hálás mind­azoknak, akik becsülettel dolgoztak és harcoltak a múltban azért, hogy Bu- # dapest szabad és boldog legyen, s azoknak, akik ma is be­csülettel és fáradhatatlanul dolgoznak azért, hogy a vá­ron a jövőben még fejlettebb és szebb, s mindenkor a fej­lődő szocialista haza, a Ma­gyar Népköztársaság méltó fővárosa legyen. Kedves elvtársak! Az egységes Budapest tör­ténetének száz éve társadal­milag gyökeresen különböző két részre, a kapitalista múltra és az immár több mint negyedszázados szocia­lista jelenre oszlik. A fel- szabadulás előtt élt nemze­dékek két Budapestet ismer­tek; az urak, az elnyomók _ felszínen hivalkodóan csillo­gó városát és a proletárok, az elnyomottak, a szűköl- ködők szegényes, szürke Bu­dapestjét. Az urak Buda­pestje idegen volt és joggal váltott kj mindig ellenszen­vet a dolgozókból, a prole­tárok Budapestje viszont méltán tartotta ébren a re- j ménységet és szította, erősí­tette a harc tüzét a mun­kásokban, a kommunisták­ban, a haladó gondolkodású emberekben. j Budapest a múltban az urak számára a kényelem, a luxus, a dőzsölés helye volt, a dolgozók számára a szűkebb szülőföld, a bizony­talan kenyérkereset alkalmi helye. Mégis Angyalföld és Csepel. Űjpest és Kőbánya, s a többi munkáslakta ke­rület, a várost szegélyező sivár nyomortelepek lakói voltak azok, akik valóban magukénak tekintették Bu­dapestet. szerették és büsz­kék voltak rá, még akkor is, ha a proletárhózak, szegé- gények lakásaiban gyakran még kenyérre sein futotta a kapitalista társadalom viszo­nyai között. A dolgozók Budapestje volt a fő támasza az elmúlt száz esztendőben a haladó gondolatoknak és tetteknek. Budapest neve összeforrt a nemzeti előrehaladás minden törekvésével. Bu­dapesten születtek meg a munkásság osztályszerve­zetei, itt alakult meg a Kommunisták Magyaror­szági Pártja, itt zajlott le az őszirózsás forradalom, a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom nyomán ebben a városban kiáltot­ták ki 1919-ben Szovjet- Oroszország után elsőnek a munkásosztály, a nép ta­nácshatalmát. Budapest érlelte Ady Endre és József Attila lángoló for­radalmi gondolatait. A Horthy-fasizmus ne­gvedszázafa p'att Budsopsf. volt az ellenállás kiinduló­pontja és szervező központ­ja, itt. szerveződtek a mun­kásság legnagyobb sztrájkjai, az antifasiszta tüntetések, itt alakult meg a kommu­nisták és más hazafiak kez­deményezésére, a végveszély- ivei szemben a nemzeti ösz- szefogást sürgető történelmi emlékbizottság, s bontako­zott ki itt is a fegyveres el­lenállás a haza felszabadítá­sáért. A régen várt szabad­ságot. végül is a dicső Vörös Hadsereg hozta el népünk­nek. A dolgozó nép Buda­pestje mutatott példát, 'ami­kor a felszabadulás után egyszerre indult harcba és munkába a főváros újjáépí­téséért, az új Budapestért, az új világért. Budapest, munkásosztályának legjobb­jai --V legnehezebb • időkben i is mindig készek voltak har­colni, helytállni városukért és az országért., a népi de­mokráciáért, a munkáshata­lomért. Ma egy Budapest van: a szocializmust építő magyar nép Budauestje, a szocialista Magyar Népköztársaság fő­városa. Budapest számunkra nem­csak és nem egyszerűen köz­(Folytatás a 2. oldalon) Losonczi Pál Ghánában A hivatalos baráti látoga­táson a Ghánái Köztársaság­ban tartózkodó Losonczi Pál szombati programjában vi­déki látogatás szerepelt. Az Elnöki Tanács elnöke Ignatius Kuti Acheampong ezredes államelnök, a Nem­zeti Újjászületés Tanácsának elnöke kíséretében Kumasi­ba, Ghana második mező­városába repült, ahol a ku- masi terület katonai biztosa fogadta. Kumasiból délután Lo­sonczi Pál visszarepült Acc­rába, ahol este Ignatius Ku­ti Acheampong ezredes ál­lamelnök tiszteletére adott fogadást. Brezsnyev~interjú Az NBC amerikai tévé- társaság interjút sugárzott, amelyet Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára adott a társaság tudósítójának. A televíziós képernyőn az amerikaiak milliói látták Leonyid Brezsnyevet, aki ki­jelentette, hogy a Szovjet­unió és az Egyesült Államok viszonyának javulása hozzá­járult a közel-keleti háború befejezéséről szóló megálla­podás eléréséhez. Az SZKP KB főtitkára hangsúlyozta, hogy a feszültség enyhülé­sének nemcsak a Szovjet­unió és az Egyesült Államok, hanem a többi ország szá­mára is nagy a jelentősége. raisrgs* Ili iskolát avattak Éltesen Ünnepélyes keretek között adták át rendeltetésének En- csen az új, tizenkét tanter­mes általános iskolát. ’ Az avatóünnepséget tegnap, no­vember 17-én tartották meg. A Himnusz elhangzása után Búzás László, az Encsi nagy­községi Tanács elnöke kö­szöntötte a vendégeket, szü­lőket, pedagógusokat, gyere­keket. Avatóbeszédet Cser­vák Ferenc, az Encsi járási Pártbizottság első titkára mondott. Felelevenítette, hogy a felszabadulás idején három pedagógus tanított a községben, s mindössze egy. négytantermes iskola állt a száznál több tanuló rendel­kezésére. Az 1973-as év for­dulópontot jelent a napúcöz- ség életében: az új, kéteme­letes általános iskola korsze­rű felíételeket teremt a ma­Az encsi új iskola Fotó: Szabados György gas színvonalú oktatáshoz. Az új intézmény fontos szerepet, a körzeti iskola sze­repét tölti be: három község felsőtagozatos tanulói is itt tabuinak. Napjainkban már 36 általános iskolai nevelő tanítja a nagyközség 28 ta­nulócsoportját. Az új iskolá­ban konyha, étterem áll a gyerekek rendelkezésére; kor­szerű tornaterem és politech­nikai műhely segíti az okta­tást. A mintegy 13 millió fo­rint értékkel épült iskola nemcsak a nagyközség, ha­nem az egész encsi iárás ok­tatásügyében jelentős előre­lépést. hozott. Avatóbeszéde után Cser- vák Ferenc elvtárs jelképe­sen átadta az új létesítmény kulcsát Beke Gusztávnak, ez iskola igazgatójának, aki kö­szönetét -mondott a tanári ‘kar s a tanulók nevében. Az építésben közreműködő valamennyi vállalat, társa­dalmi szerv emléklapot ka­pott munkájáért. Ugyancsak . emléklappal köszöntötték Molnár János nyugalmazott iskolaigazgatót, aki sokat munkálkodott az encsi járás okt-atásügvénék feilesztésé- ben. Az avatóünnepség a járási pedagógus énekkar szereplé­sével s az úttörők irodalmi műsorával ért véget. _____________ A MAGYAR SZOCIALISTA MPNKASMltT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A Búza tér, esti csilloiástiaii

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom