Észak-Magyarország, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-17 / 269. szám

1973. nov. 17., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 „ Húszéves az Eszak-maoyarerszátjfi Vízügyi Iqaz Beszélgetés Yezse Sándor igazgatóval Hazánk földrajzi adottsá­gai miatt a világ egyik leg­jobban megszervezett, kiépí­tett és funkcionáló vízügyi szolgálata Magyarországon van. A folyószabályozási és árvédekezési munkálatok szervezete Közel másfél év­százados. A vízügyi szolgálat jelenlegi rendszere, s így az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság is ezekben a na­pokban ünnepli megalakulá­sának 20. évfordulóját. La­punk munkatársa ebből az alkalomból kereste fel Vezse Sándort, az Észak-magyar­országi Vízügyi Igazgatóság igazgatóját, aki a vállalat megalakulása óta vezetője ennek a szervezetnek. — Az Észak-magyarorszá­gi Vízügyi Igazgatóság — mondotta az igazgató — 10 ezer 290 négyzetkilométer­nyi területen, tehát az ország területének egytizedén dol­gozik. Borsod megyén kívül ide tartozik Heves megye nagy része is, de Szolnok megyéből három és Nógrád megyéből is három község. Működési területünkön egy­millió 170 ezer ember él. Az árvédelmi töltéseink által ha­tárolt területen a nemzeti vagyon összértéke meghalad­ja a 32 milliárd forintot. Fo­lyószabályozási szempontból összesen 416, árvédelmi szempontból pedig 566 kilo­méternyi folyó-, illetve töl­tésszakaszok tartoznak hoz­zánk. Az árvíz ellen védett terület nagysága megközelíti a 130 ezer hektárt. — Az Észak-magyarorszá­gi Vízügyi Igazgatóság három fő feladatot valósít meg. El kell látnia első fokon a te­rületéhez tartozó vízgazdál­kodási-államigazgatási ügye­ket, meg kell valósítania, fő­leg a saját kivitelű munká­latainál a műszaki-tervezési feladatokat, és gondoskodni kell arról, hogy ezek meg is valósuljanak. — Az elmúlt két évtized alatt az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság is óriási fejlődésen ment keresztül. 1953-ban az 1200 vállalati dolgozóból csak 18 volt mér­nök, míg jelenleg 2600 a lét­számunk, s nyolcvan mér­nökkel rendelkezünk. Húsz esztendővel ezelőtt csupán 3 tehergépkocsi állt rendelke­zésünkre, jelenleg 154 építő­ipari gép, 56 erőgép, 28 kot­ró, 22 földmunkagép, 96 te­hergépkocsi, 15 uszály, 4 jégtörő hajó, 3 vontatóhajó és tíz autóbusz segíti mun­kánkat. 1953-ban a termelési érték 14 millió forint volt. az idén 231 millió forint érték­ben végzünk különféle mun­kálatokat, elsősorban folyó­szabályozást, árvédelmi töl­tést, csatorna- és víztározó­építést. 1953-ban összesen 460 ezer köbméter földet mozgat­tunk meg, amiből 320 ezer köbmétert a hagyományos módon, kézzel, kubikos mó­don végeztünk el. Az idén 3 millió 254 ezer köbméter földmunkát kell elvégeznünk, döntő részben gépek segítsé­gével. Egyébként az elmúlt 2 évtized alatt összesen 2 mil­liárd 15G millió forint értékű vízgazdálkodási munkát vé­geztünk el, 40 millió köbmé­ter földet mozgattunk meg, ICO ezer köbméter betont építettünk be. 604 ezer köb­méter követ használtunk fel, 740 ezer négyzetméternyi kő­burkolatot készítettünk el. — A vízügyi igazgatóság munkájáról általában akkor hallanak és beszélnek az em­berek. amikor védekezni kell az árvizek ellen. Folyószabá­lyozási és egyéb munkála­tainkat nemegyszer zavarták meg az árvizek, nemegyszer kényszer!tettele minket arra, hogy az építő munkát egy időre félre téve, minden «rönkkel védekezzünk. Ilyen volt például az 1954-es árvíz, "• ; -W V >T.jf . V ' íi - £ • \ ­’á." Vezse Sándor igazgató amikor a Ilernádon például maximális vízmagasságot mértünk. De védekezésre kényszerültünk 1960-ban, majd 1964-ben, amikor a Bodrogon volt maximális víz­magasság, vagy 1967-ben, amikor Tiszafürednél, illetve Polgárnál mértük az eddigi legmagasabb vízállást. A leg­nehezebb erőpróbára azon­ban 1970-ben került sor, az emlékezetes hosszan tartó ár­víz idején, amikor az Észak­magyarországi Vízügyi Igaz­gatóság területén egy-egy műszakban tízezer embernél is több dolgozott. A nagy ár­védekezési munkálatok ide­jén, szerencsére egyetlen esetben sem fordult elő bal­eset. Az elmúlt két évtizedben az Észak-magyarországi Víz­ügyi Igazgatóságot tizenegy esetben tüntették ki; ötször nyerte el az Élüzem címet, kétszer a SZOT és a Minisz­tertanács Vörös Vándorzász­laját és négyszer kapta meg a dicsérő oklevelet. Vállala­tunknál száz munkáskollekti- va vesz részt a szocialista brigádmozgalomban, közel ezer fővel, ami a fizikai ál­lomány ötven százaléka. Dol­gozóink közül 1582-en érde­melték ki a törzsgárda jel­vény különböző fokozatait, ami azt jelenti, hogy állomá­nyunk stabil. Az elmúlt két évtizedben az Észak-magyar­országi Vízügyi Igazgatóság­nál 179 esetben adtak át sztahanovista jelvényt, nyolc­van esetben különféle kor­mánykitüntetést, 1962-en ér­demelték ki a vízgazdálkodás kiváló dolgozója, 1755-en a kiváló dolgozó jelvényt, 1240 esetben adtak át árvízvédel­mi emlékérmet, 1500 árvízvé­delmi dicsérő oklevelet, öten kapták meg az Országos Víz­ügyi Hivatal elnökének di­cséretét. 16-an érdemelték ki a kiskörei emlékérmet és 67- en kaptak egyéb más kitün­tetést. — Ezeket az eredményeket a vállalatnál dolgozó, és 9 ' pártalapszervezethez tartozó, .400 kommunista példamuta­tó. kiváló munkája nélkül nem érhettük volna el. Arra törekszünk, hogy a vízügyi szolgálat ne csak gazdasági téren érjen el jó eredménye­ket, hanem az emberépítés­ben is jól szolgálja a szocia­lista társadalom ügyét — mondotta befejezésül Vezse Sándor. Az igazgató, Vezse Sándor, ötvenéves. Kinevezése óta, húsz esztendeje vezeti az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóságot. Harmincöt éve dolgozik vízügyi szolgálatban. 1938-ban segédmunkásként kezdte. 1953-ig — igazgatói kinevezéséig — megjárta a vízügyi szolgálat minden lép­Laczó József felv. csőfokát. Nagyon jól emlék­szik még azokra az időkre, amikor rántóevezősként há­rom nap alatt 200 kilométer hosszú víziutat tettek meg, emlékszik azokra az időkre, amikor magukat hámba fog­va, a partról vontatták a kő­vel, rőzsével megrakott uszá­lyokat. Nagyon jól emlékszik arra, mit jelentett kubikos­nak lenni a Horthy-Magyar- országon. 1947-ben lépett a kommunisták családjába, s azóta is ennek az ügybek a harcosa. Négy esetben tün­tették ki a Munkaérdemrend különböző fokozataival, meg­kapta a Szocialista Munkáért Érdemérmet, a Felszabadulá­si Emlékérmet és öt esetben a Vízgazdálkodás Kiváló Dol­gozója kitüntetést. Igazgatói tevékenysége mellett aktívan dolgozik a megyei pártbizott­ság gazdasági és szövetkezet- politikai bizottságában, tagja a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának, a MEDOSZ központi vezetőségének — ahol a vízügyi szakosztály elnökhelyettese is — és 1958- tól tagja a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Tanácsnak, illetve a tanács végrehajtó bizottságának. Oravec János Munkásvédelmi veiéi ke dó' A munkásvédelmi vetél­kedő országos középdöntőjét rendezi meg a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Ál­latforgalmi és Húsipari Vál­lalat Miskolcon, a Zsigmon­di utcában. A ma, szombaton délelőtt kezdődő vetélkedőn 8 szomszédos megye állatfor­galmi és húsipari vállalatait 5—5 tagú csapat képviseli. A házigazdák együttese a decemberben Budapesten megrendezendő középdöntő­ben szerepel majd. A kö^ndöntő első és má­sodik helyezettje nver io- got az országos iparági dön­tőben való szereplésre, ahol a legeredményesebb csapat 15 ezer forint jutalomban részesül. Az országos vetél­kedőt ez évben először ren­dezi meg az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt. Azt vár­ják e vetélkedőtől, hogy a b'rtonságt°chn:kai és mun- | kásvédelmi ismeretek nőve- ' léivel kevesebb lesz maid , a bajeeof-'k száma az ipar­ágon belül. Szárad a kukorica A karácsonyi vásár idejére Nyugdíjasok a pult mögött A putnoki Egyetértés Ter­melőszövetkezetben szárítják a szemes kukoricát. Képün­kön: Nagy György lapátolja a terményt a szállítószalag­ra, amely az emeleti szárí­tóhoz viszi fel azt. Laczó József felv. Az idén a ruházati boltok, áruuázaii eladói úgy erze- keileK, hogy a szoKÚsosnál ke^obo kezuödolt meg a me­legebb rúnáit vásárlása. An­nál nagyobb most a forga­lom. Novemberben eddig 28 százalékkal több ruházati cikket adtak el. mint ta­valy ilyenkor. Igaz, a vá­laszték is gazdagabb. Már valamennyi boltban megkez­dődött az ünnepek előtti vá­sárlás. A Borsod megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalatnál jelenleg mint­egy 180 millió forintos kész­lettel állnak a vevők rendel­kezésére és ennek csaknem egy harmada gyermekruha, cipő, bunda, csizma stb. Az ellátás színvonala va­lamennyi boltban meghalad­ja a tavalyit. Ennek az egyik oka: a nagykereske­delem időben bemutatta őszi—téli kollekcióját. Az ÉTEK és a RÖVIKÖT állan­dóan, folyamatosan szállítja a vidéki és a miskolci bol­tokba a megrendelt árut, de arra is van idejük, hogy új­ra meg újra felhívják az üzletvezetők figyelmét a várható újdonságokra, a raktárakban levő tartalékok- .ra­A másik ok; a Borsod megyei Ruházati Kiskeres­kedelmi Vállalat még egyet­len évben som állt közvetle­nül üzleti kapcsolatban annyi üzemmel, szövetke­zettel, mint az idén. Így az­tán a ..szálasokról” a bolti raktárakba érkeznék a me­zőkövesdi. a sátoraljaújhelyi szövetkezet szép termékei, amelyek közül a szülők szí­vesen válogatnak a gyere­keknek. Az idei. ünnep előtti vá­sár idején sok úgynevezett kis szériája ruházati cikket kannak a vállalat vidéki és miskolci üzletei NvVeevhá- záról. Fale-ótariánból és a budnn~üi Divattervező Vál­lalattól. amelvjk esősorban a Luxus Áruháznak dolgo­zik. Vértes Pál, a Borsod me­gyei Ruházati Kiskereske­delmi Vállalat osztályveze­tője elmondta: 14 gyermek­szakboltjukon kívül vala­mennyi üzletben a gy érmén- osztuiyok* forgalma a leg- nagyoob. Pelaaicéppen emn- teue kazincbarcikai boltju­kat, anova messze a kör­nyékről szívesen járnak be a szüiők vásárolni. — Miből adnak el ezek­ben a hetekben a legtöb­bet? — A gyermekkonfekció és a felnőtt konfekció® osztá­lyok forgalma a legnagyobb. Öltönyök, kabátok, bundák, műszörmeáruk a legkelen­dőbbek. Szívesen vásárolnak gyerekek számára is bőr­árukat. A jersey anyagok és a belőlük készült divatos, bőszárú nadrágok az idei év legkedveltebb ruhadarabjai. Viselésük kellemes, könnyen tisztíthatok, és ezért szíve­sen veszik a gyermekeknek. A Ruházati Kiskereskedel­mi Vállalat eladóit a Divat­tervező Vállalat szakemberei készítik fel az új számozás bevezetésére. A ruházati kereskedelemben dolgozók szerint mostanáig száz vá­sárló közül 55 kapott csak magának a méreteihez meg­felelő öltönyt, szoknyát, ka­bátot stb. Az új számozás bevezeté­sével feltehetően a vevők 85—90 százaléka könnyen talál alkatának megfejelő öltözéket a boltokban. Az eladók felkészítése rövide­sen megkezdődik. A ruha­gyárak ugyanis már több kísérleti szériát bocsátottak ki. Az új mérettáblázat ja­nuár elsejétől már kötelező lesz a számukra. Most, az ünnep előtti nagy áruforgalom, vásárlási láz elején szinte hiánycikk nél­kül, bő választékkal nyitnak nap mint nap a megyében levő ruházati boltok. A vál­lalat. áruforgalmi osztályve­zetője szerint igyekeznek ezt a készletet és a válasz­tékskálát minél tovább meg­tartani. sőt bővíteni. A nagv. karácsony előtti vásár idejére. nemsokára bejönnek majd a nvusdíís- sok is. hoev a kiszolgálás minél zavartalanabb ’'■"'-«m. T. F. Mii mond a paragrafus? Jogászunk válaszol Mikor szakítha‘0 me« a fizetés nélküli szabadsá«? — ezt kérdezi H. I-né mező- csáti (3450 postai irányító­szám) olvasónk. A gyermekgondozás céljá­ból igénybe vett fizetés nél­küli szabadság a gyermek 36 hónapos kora élőit megsza­kítható. A megszakítást szán­dékot 30 nappal előbb kell a munkáltatónak (vállalatnak) bejelenteni. Az igénybe vett fizetés nél­küli szabadság megszakításá­nak akkor van helye, ha azt a dolgozó nő személyi vagy családi körülményei indokol­ják. Ennek megfelelően meg­szakítható a fizetés nélküli szabadság; — a férj, illetőleg az eltar­tó halála, vagy tartós megbe­tegedése, katonai szolgálatra való bevonulása, szabadság­vesztés büntetése; — az életközösség megsza­kítása;­— a dolgozó nő ú.iabb szü­lése, vagy tartós betegsége esetén. Ha a dolgozó nő a szabad­ságot egyéb címen szakítot­ta meg és később folytatni kívánja, a fizetés nélküli szabadság további részére gyermekgondozási segély már nem illeti meg. de a válla­lat (munkáltató) egy alka­lommal ilyen esetben is en­gedélyezheti a segély folyó­sítását. |{o«yan ícliet véorendelkezni? Számos olvasónk fordult hozzánk olyan kéréssel, nogy. a halál esetére szóló végin­tézkedések formájáról ad­junk tájékoztatást, ezért is­mertetjük a végrendelkezés­sel kapcsolatos fontosabb tud­nivalókat. Az érvényes jogszabályok szerint az örökhagyó halála esetére vagyonáról vagy an­nak egy részéről végrende­lettel rendelkezhet. A végin­tézkedések egyéb formái az öröklési szerződés és a halál esetére szóló ajándékozás. A végrendelkezési képesség alsó határa 12 év, vagyis a korlátozott cselekvőképesség elérésének kezdő időpontja. Nem tehet végrendeletet te­hát az, aki cselekvőképtelen. A Polgári Törvénykönyv szerint a végrendeletnek há­rom fajtája van; a közvég­rendelet; az írásbeli magán­végrendelet és szóbeli vég­rendelkezés. A korlátozottan cselekvőképes személy csak közvégrendeletet tehet; vég­rendelete érvényességéhez sem a törvényes képviselő hozzájárulása, sem a gyám­hatóság jóváhagyása nem szükséges. A vak. az írástu­datlan, továbbá az. aki olva­sásra vagy nevének aláírásá­ra képteien állapotban van, írásbeli magán végrendeletet nem tehet. A közvégrendeletet köz­jegyző vagy a járásbíróság előtt lehet tenni. Az írásbeli magánvégrendeletet csak olyan nyelven lehet érvénye­sen megfogalmazni, amelyet a végrendelkező ért és ame­lyen írni, illetőleg olvasni tud. Az írásbeli magánvégren­deletnek három formája van; A sajátkezüleg írt. az idegért kézzel írt és a közjegyzőnél letett magánvégrendclet. A végrendelkező által elejétől végig saját kezűleg írt és alá­írt végrendelet minden eset­ben tanúk alkalmazása nél­kül érvényes. Érvényes az olyan végren­delet is, amelyet a végren­delkező nem maga. vagy nem teljesen maga írt. de azt alá­írva és az aláírásnál két tanú együttesen jelen volt. illetve a végrendeletben levő aláírá­sát két tanú együttes jelenlé­tében a magáénak ismerte el és a végrendeletet a tanúk is mindkét esetben aláírták, A tanúk a végrendelkező sze­mélyazonosságát. valamint aláírásának hitelességét iga­zolják. Érvényes az olyan végren­delet is. amelyet nem a vég- rendelkező sajátkezüleg irt, de aláírta, és azt akár nyílt, akár zárt iratként a közjegy­zőnél személvesen letétbe he­lyezte és úgy nyilatkozik, hogy az Irat vágrendele'ét tartalmazza. A végrendelet é rv én y.e ss égéhez s z ü 1: s é g ■ >s, hogy a végrendelet e minősé­ge. keltének helye és ideje magából a végrendeletből ki­tűnjék. Szóbeli végrendeletet az te­het, aki életét fenyegető rendkívüli helyzetben van és írásbeli végrendeletet egvál- talán nem, vagy csak jelen­tékeny nehézséggel tehetne. A szóbeli végrendelet érvé­nyességéhez két tanú egyhe­tes jelerlé'v szükséges. A rendkívüli körülmények al­kalmasságát a bíróság álla­pítja meg. Dr. Sass Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom