Észak-Magyarország, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-02 / 257. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1973. nov. 2„ péntek Segítség a munkásqyerekeknek A z elmúlt időszakban fokozatosan javultak Kazincbarci­kán az általános, a középiskolai, illetve a felsőfokú oktatási intézményekben tanuló diákok szociális kö­rülményei. A harmadik ötéves terv utolsó évéhez, 1970-hez képest 250 új óvodai helyet alakítottak ki, 22 új általános is­kolai tanulócsoportot hoztak létre, s öttel több napközis cső- í port működik a városban. A csoportok számának növekedé­sével pedig — még akkor is, ha jelen pillanatban még nem minden jelentkezőt tudnak felvenni az óvodába, illetve a napközibe — egyre több munkáscsalád válláról tudták le- I venni a gyermekek napközi felügyeletének, ellátásának a ! gondját. S ez már csak azért is jelentős eredmény a város- j ban, mert az elmúlt időszakban egyre több kazincbarcikai ' asszony állt munkába — így természetszerűleg ugrásszerűen megnövekedett a gyermekek elhelyezésének igénye is. Kazincbarcika városi Tanácsa az ide települt üzemekkel j és vállalatokkal együttműködve egyre eredményesebben pró- ! bál megfelelni az MSZMP Központi Bizottsága oktatáspoliti- ■ kai határozata ama állásfoglalásának, hogy népi államunknak i nem csupán művelődési, hanem politikai feladata is, hogy a • fizikai dolgozók tanulás szempontjából hátrányos helyzetben ! levő gyermekeinek iskoláztatását minden szinten — társa- ] dalmi, pedagógiai, szociális eszközökkel — fokozottabban se- j gííse. „Hiszen a növekvő lehetőségek egyszersmind azt is ! jelentik, hogy a munkásszülők gyermekeinek még többet tu­dunk adni. A kazincbarcikai üzemek közül például a BVK, a kenyérgyár, a Borsodi Hőerőmű, a Városgazdálkodási Vál­lalat és a könnyfibetongyár összefogásából 22 ezer forintos ösztöndíjalapot hoztak létre. S bár ez önmagában nem túlon­túl nagy összeg a segítéshez, de a fizikai dolgozók jól tanuló gyermekeit évente egy alkalommal a többi üzem is segíti — szociális segélyekkel. No és persze az is igaz, hogy közös ösz- szefogásból bűvültek az óvodai helyek, az oktatás és a nap­közi otthonos ellátás feltételei is. A segélyeken és az ösztöndíjon kívül a városi tanács 45 ezer forintot fordít évente az iskolák üdültetéseinek támoga­tására, s 246 általános iskolást részesítettek az elmúlt esz­tendőben ruhasegélyben. Tankönyvsegélyt pedig évente 100—120 tanuló élvez az általános iskolákban. Mindezek mel­lett ugyancsak jelentős anyagi segítségként kell és lehet te­kinteni a napközis ellátást: több mint 1100 tanuló élvezi, s igen sokan csak a minimális 1 forintos térítési díjat fizetik a háromszori étkezésért. A középiskolás tanulóknak nyújtott segítség is jelentős: diákotthoni ellátás, ösztöndíjak jelzik a társadalmi támoga­tást. A 105-ös számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben pél­dául a tanulmányi verseny és a fegyelem eredményeitől füg­gően az iskola hozzájárul az üdültetés költségeihez. A Ság- vári Endre Gimnázium és Szakközépiskola tanulói közül pe­dig hatvanan — kétkezi dolgozók gyermekei — ingyenesen vehetik igénybe a menzát. De a bejáró tanulók útiköltség té­rítésére is sokat fordítanak az iskolában: hetvenháromezer forintot. A tanulók közül húszán kapnak ösztöndíjat is. Az egyéneknek nyújtott segítségen kívül természetesen fi­gyelembe kell venni azt a támogatást, amelyet az oktatás feltételeinek javításához nyújtanak az üzemek és a tanács. Az egyre korszerűsödő oktatás :— egyre több szaktantermet hoznak létre az általános és a középiskolákban, audió-vizuá- lis és szemléltetőeszközök beszerzésére is egyre többet fordí­tanak — önmagában is igen nagy segítséget nyújt a munkás gyermekek tanulásához M indezek azonban nem jelentik azt, hogy ne lenne tenni­való Kazincbarcikán. Hiszen újabb óvodai és napközi otthoni helyek létesítésére igencsak szükség van, és indokolt lenne egy diákotthon építése is. amelyben a 112-es Szakmunkásképző Intézet hallgatóit el tudnák helyezni. Meg kellene oldani az intézet gondját is: jelenleg ugyanis nincs igazi iskolaépületük. Ezekhez azonban arra van szükség, hogy tovább erősítsék a tanács és az üzemek közötti kap­csolatot. keressék a közös megoldások útját. Cs. A. Filmek Belgrádhol és Londonból Belgrádban és London­ban jártak filmátvételi bi­zottságaink a közelmúltban. Az előbbi helyről négy ju­goszláv filmet hoztak haza. 1943-as partizánharcokról szól Gojko Sipovac A só cí­mű filmje; Kole Angelovski munkája, az Elátkozottak vagyunk, Irina antik drá­ma mai feldolgozása. Az el­ső világháború idején ját­szódik és egy lírai szerelem­ről szól Matjaz Klopcik Őszi virágok című műve, míg a negyedik film, A robbanták a második világ­háborúból meríti történetét és főszereplője a nálunk is jól ismart Ljubisa Samardzic. Londonból svéd, angol és amerikai filmeket vettünk át. Űjhaza címmel készült Jan Troell svéd rendező társadalmi drámája, amely a múlt század derekán ját­szódik és az Amerikába me­nekült svéd telepeséle ke­mény harcait ábrázolja. Színes angol dráma Claude Whatham filmje, amely az ötvenes években játszódik, egy helyét kereső fiatalemberről szól. Címe A2 lesz majd a nap. Angol —francia produkcióban ké­szült bűnügyi dráma Fred Zinnemann A sakál napja című munkája. Színes an­gol szerelmi háromszög vígjáték, a Melvin Frank rendezte Egy kis előkelőség; bűnügyi dráma Jack Car­diff filmje, a Penny Gold, amely egy értékes bélyeg eltűnéséről és az e körüli nyomozásról szól. Végül az angoloktól származik egy bohózat, egy tisztes bank és a szomszédságában meg­nyíló pomo-üzlet mulatsá­gos harcáról, amelynek cí­me: Csak semmi szex ké­rem, angolok vagyunk! BÁBSZÍNHÁZ Lenkey Zoltán rézkarca Az ormosi pinceklubban Az ifjúsági pinceklub az ormosbányai Bányász Műve­lődési Központ régebbi épületszárnya alatt találha­tó. A földszinti ajtónál kis tábla jelzi: Magnósklub. Az­tán egy emeletnyi lépcsőt kell járni lefelé és hangula­tos helyiségekbe jutunk. Az ajtókat különböző szaiagfüg- gönyök helyettesítik, megta­lálható itt a Rex-asztal, meg egy kisebb elektromos golyós játék, asztalok mel­lett néhány szék, alacsony tetőzet, faburkolású falak, hangulatos világítás, sok ol­vasnivaló folyóirat, újság, nem utolsósorban magneto­fon, lemezjátszó. erősítő, hangszóró, ami ckak egy ilyen helyre kell. A bejá­ratnál kis levélgyűjtő szek­rény, "ezzel a felirattal: „Csak ezt akartam monda­ni.” Fölötte egy szögre akasztva perforáltlapos no­tesz, a hiányzó lapok száma azt látszik igazolni, hogy az ormosi fiatalok gyakran tépnek ki belőle lapokat, mert valami eszükbe jutott, amit mondani szerettek vol­na. Magnósklub Az ifjúsági magnósklub ebben a szervezeti formá­ban és ebben a helyiségben ez év áprilisától működik. A klub jellegének megfele­lően végez ismeretterjesztő munkát is, különösen szak­mai, technikai jellegűt, egészségügyi felvilágosítást is, de fő tevékenysége a klubdélutánok szervezése és a magnósklubnak megfelelő együttesek bemutatása. A klubvezetőség pontos mun­katerv szerint dolgozik, s igen lelkesen. Korábban is volt itt ifjúsági klub. hosz- szabb-rövidebb megszakítá­sokkal működött, bizonyos cserekapcsolatot épített ki az azóta megszűnt helybeli gimnázium klubjával. Mint­egy hat esztendőre tekinthet vissza ez a korábbi klub, de munkáját nem tudta kellő­en szervezni, rendszertelen volt a tevékenysége, nem volt vonzó a fiataloknak. Ez év elején új vezetőség vette át az irányítást, s a „kollektív bölcsesség” hasz­nosnak, jónak bizonyult, a klub vonzó lett, élete moz­galmas. a fiatalok szívesen járnak ide. Tagadhatatlan, hogy sok jó előzménye is volt a je­lenlegi klubnak, viszont most van egy olyan nehéz­sége a korábbi próbálkozá­sokkal szemben, hogy meg­szűnt helyben a gimnázium, annak diákjaira nem szá­míthat még cserelátogatás formájában sem. Ugyanak­kor van a bányatelepen egy szakmunkásképző intézeti kollégium és annak 200 ta­nulójával vették fel a kap­csolatot a közelmúltban. Kö­zülük tizenöten már a klub állandó tagjai közé sorolha­tók. S éppen közülük adódnak, akik a klubban szélesíteni kívánják a tevé­kenységet, például gyűjtő­klubot akarnak szervezni, s igen érdekes eredményeket mutathatnak már fel a ré- giséggy ű j téstoen. Elő hagyományok Az ifjúsági klub, illetve pinceklub természetesen csak egy része az ormos­bányai bányász kulturális tevékenységnek. A régi bá­nyász kulturális mozgalmak, illetve ágazatok tovább él­nek. A hagyományos ve­gyeskar női kórussá alakult át, így működik. A népi tánccsoport helyett társas­tánckaruk van. És a régi színjátszókat felváltotta az irodalmi színpad. Fiatalodik a művelődési központ fú­vószenekara is.» 4 bejárók között Tizenegy község tartozik a művelődési központ von­záskörébe. A bejáró dolgo­zók között végzendő kultu­rális nevelő munka érdeké­ben novemberben a Miskol­ci Nemzeti Színház művészei­ből alakult csoport mind a tizenegy községben tart zenei ismeretterjesztő előadásokat, a Déryné Színház is több elő­adásra vállalkozott ezeken a helyeken. A művelődési központ öntevékeny cso­portjai is rendszeresn mű­sorokkal keresik fel a bá­nyászlakta helyeket. Sze­rény javaslatunk lenne, hogy a Déryné Színház előadásait inkább tartsák mindenkor Ormosbányán, a jól felsze­relt művelődési központban, s mint egy kulturális cent­rumba, ide hozzák be a dolgozókat. Minden bizony­nyal értékesebb, jobb elő­adást láthatnak az alkal­mas színpadon, mint a kis falvak kevéssé alkalmas ter­meiben. A művelődési köz­pont a szocialista brigádok vetélkedőivel is foglalkozik, ez — mint ismeretes, — az összes borsodi bányáknál fo­lyamatban van ez év febru­árja óta. Szeptemberben tar­tották meg az üzemi döntőt, és december 2-án lesz a vál­lalati döntő a szomszédos Itudolftelepen, s ez a döntő egyben a borsodi bányász művelődési hetek zárását is jelenti. A bányász kultúráiét ha­gyományai korszerűsített formában jól élnek tovább Ormosbányán. A hangula­tos ifjúsági klub pedig új vonással gazdagítja a to­vább élő hagyományokat. (bm) A Napjaink novemberi száma A Csokonai-évforduló je­gyében „született” meg a Napjaink novemberi száma. A magyar felvilágosodás leg­nagyobb költőjének szenteli sorait Bata Imre, aki Csoko­nai géniusza előtt című írá­sában a költő magányossá­gára keresi a választ — az utókor tiszteletével. Szauder József A vidám természetű poéta és a Csókok című re­gény tanulmányával ör­vendezteti meg az iroda­lom barátait, de említést ér­demel Győri László Lilla cí­mű írása és Fenyő István Csokonai megítéltetésének történetéhez címmel megje­lent tanulmánya. A megemlékezésre szánt anyagokon kívül külön fi­gyelmet érdemel Fekete Gyu­la Egy korty tengere, mely ezúttal az olvasó népért moz­galom fehér foltjait veszi „bonckés” alá, hogy a tőle megszokott elhivatottsággal álljon ki kultúrpolitikánk e nagyon lényeges mozgalma mellett. A szám igen gazdag, hi­szen megemlíthetnénk a Miskolci Nemzeti Színház Szakonyi Károly Hongkongi parókájának ősbemutatójáról írott kritikát is — az elő­adást Gyarmati Béla méltat­ta —, s a sokszínű lírai anyag is nagyobb figyelmet érdemelne. A Napjaink no­vemberi versanyagából az öt fiatal költőt bemutató ösz- szeállítást is szívesen ajánl­juk a lap olvasóinak figyel­mébe. A családjogi törvényről A Hazafias Népfront Encsi járási és nagyközségi Bi­zottsága a TIT-klubbal kö­zösen jól sikerült vitát ren­dezett a családjogi törvény­ről, s annak módosításával kapcsolatos kérdésekről. A fórumon a vitaindító előadást dr. Molnár György- né miskolci járásbíró tar­totta. A nagy érdeklődéssel kísért előadáson részt vett, és a vitában felszólalt Si- maházi Sándor, országgyűlé­si képviselő, az országgyű­lés jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottságának tagja is. Dr. Molnár Györgyné elő­adása után élénk eszmecsere alakult ki a részvevők kö­zött a családjogi törvény módosításával kapcsolatos el­képzelésekről, a törvényter­vezetről. A Hazafias Népfront mező- csáti járási és nagyközségi Bizottsága rendezésében an- kétot tartottak a művelődési központban, amelyen a csa­ládjogi törvényről szóló ter­vezetet vitatták meg. Ebből az alkalomból dr. Lantos Já­nos, a Mezőcsáti Járásbíró­ság elnöke tartott vitaindí­tót. Az ankéton részt vevő 24 meghívott közül 15-en. mondták el véleményüket ÉRTESÍTJÜK tisztelt ügyfeleinket, hogy 1973. november 1-én Miskolcon, a Győri kapuban új körzeti fiúkét nyitotEtink A fiók c i m e : ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR, Miskolc, Győri kapui körzeti fiókja, Győri kapu 51. Az új fiók foglalkozik takarék- és csekkszámlabelétekkel, kisorsolt államkölcsön-kötvónyek kifizetésével és átutalási megbízások teljesítésével. Ezen felül ellátja a miskolci járás községeiben lakók sze­mélyi, áru-, mezőgazdasági, szolgáltatási és gépjármű- kölcsöneinek folyósítását és kezelését is. NYITVA TARTÁS: hétfőtől csütörtökig: 8—15 óráig, pénteken: 8—14 óráig, szombaton: 8—11 óráig. Országos Takarékpénztár Borsod megyei Igazgatósága ÉRTESÍTJÜK TISZTELT FOGADÓINKAT, hogy 1973. november 2-án Miskolcon, a Győri kapuban új tatú-Sottó kirendeltséget nyitunk A kirendeltség címe : 137. sz. TOTÖ-LOTTÖ KIRENDELTSÉG Miskolc, Győri kapu 49. NYITVA TARTAS: hétfőn zárva, kedden 9—18.30 óráig, szerdán 9—18 óráig, csütörtökön 9—12 óráig, pénteken 9—18 óráig, szombaton 9—19.30 óráig, vasárnap zárva. Országos Takarékpénztár Borsod megyei Igazgatósága

Next

/
Oldalképek
Tartalom