Észak-Magyarország, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-15 / 267. szám

1973., nov. 15., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 A világ népeinek első „közgyűlésén” Egy ózdi hengerész életre szóló élménye A BÉKESZERETÖ erők el­ső világkongresszusán Moszk­vában hazánk 35 tagú dele­gációjának tagjaként Borsod megye színeit Simkó István, az Ózdi Kohászati Üzemek hengerésze képviselte. Az óz­di hengerész neve nem isme­retlen az újság rendszeres ol­vasói előtt. Simkó István 23 tagú íinomhengermúi brigád­ja a vállalatnál elsőként nyerte el a kohóipar kiváló brigádja címet, a brigádveze­tő pedig a Szocialista Munka Hőse magas kitüntetést. A világ népeinek első „köz­gyűléséről'” hazatért küldöt­tünket személyes tapasztala­tairól, élményeiről kérdeztük: — Nehéz szavakba önteni egy ember egész életre szóló élményét. Megígértem, hogy mindenről beszámolok mun­katársaimnak, ismerőseim­nek. Azóta sokszor átgondol­tam, mi mindenről mesélek, most mégis zavarban vagyok. Hol kezdjem? Félek, hogy tö­redékét sem sikerül élménye­imnek visszaidézni... Egy­szerű munkásember vagyok, életem alakulását döntően meghatározta a mindennapi munka. A világ korábban csak Prágáig tárult ki előt­tem. Izgalommal készültem az első szovjetunióbeli uta­zásomra. amely egy Ízen első repülőutamat is jelentet­te. Próbáltam elképzelni ma­gamban. milyen lehet a való­ságban a televízióból és a ké­pekről ismert Moszkva tér, a Kreml, de amikor ott jártam, s először megpillantottam, so­káig szólni sem tudtam, akár­csak társaim, akik először jártak Moszkvában. A művé­szeti alkotásoknak kijáró cso­dálattal és tisztelettel néztük a monumentális építészeti remekeket, gigantikus emlék­műveket. A televízió nem tudja a szobába hozni a Kreml kongresszusi palotá­jának látványát. Méreteire jel­lemző, hogy bár a béke-vi- lé ^kongresszuson csaknem négyezren vettünk részt, a kongresszusi teremben azon­ban még volt szabad hely. Öt mozgólépcsőn lehet feljutni a legfelső szintre. Magyarorszá­gi méretekhez szokott sze­münket elkápráztatta az öt­ezer személyes szálloda is, amelyben elhelyeztek ben­nünket. Egyszer eltévedtünk benne. Sok bolyongás után végül is a személyzettől kér­tünk útbaigazítást. Persze, nem volt könnyű kézzel-láb- bal megértetni, mit akarunk. Azt hiszem, több kilométert gyalogoltunk aznap a szállo­dában ... — A KONGRESSZUSRA 143 országból érkeztek kül­döttek. több mint háromez­ren. Nem vállalkozom rá, hogy a tömeg sokszínűségét leírjam. Pjvilág szinte vala­mennyi népviselete együtt volt. Nem lehetett könnyű a házigazdák dolga. Az afrikai államokból érkezők nagy ré­sze megfeledkezett az időjá­rásról, könnyű, lenge nyári ruhákban, nyitott papucsok­on érkezett. Moszkvában le­esett a hó. Néhány óra alatt valamennyi didergő küldöttet meleg ruhákba öltöztettek. Élmény volt azonban nézni, hogy a hideg ellenére meny­nyire örültek a hónak. Több­ségük most látott először ha­vat. — A magyar delegáció tisz­teletére az egyik moszkvai kísérleti laboratoriumban fo­gadást adtak. A tudományos intézet munkatársai bemutat­ták a laboratóriumot, kis íze­lítőt adtak munkájukból. Volt közöttük egy. idős bácsi is, mint kiderült, nem az intéz­mény munkatársa, a kerület­ben lakik. Meghívták, mert a felszabadító csapatokkal Ma. gyarországon harcolt. A bá­csi mondott pohárköszöntőt. Elmondta, hogy a háború előtt és utána is a kohász­szakmában dolgozott, s része volt a Béke-öntecs leöntésé- ben, amelyben közreműköd­tek több mint tíz ország dol­gozói. A pohárköszöntő után delegációnk tagjai valameny- nyien rám pillantottak. Kállai Gyula elvtárs is intett, vála­szoljak, én képviselem a szak­mát, a vasipart. Nem vagyok a szavak mestere, azt hiszem, lámpalázas voltam, ez a leg­enyhébb kifejezés. Szó szerint nem tudom visszaidézni, mit mondtam. Olyasmit, hogy hen­gerész vagyok, az öntecset dolgozzuk fel tovább készter­mékké. A Béke-öntecset is szeretnénk olyan hosszúra nyújtani, hogy a világ min­den részére elérjen. Megle­pődtem, hogy szavaimnak milyen hatása volt. Ponto­sabban azon lepődtem meg, hogy a tudományos intézet munkatársai, a tudósok előtt milyen nagy becsülete van a fizikai munkának, az egysze­rű munkásembernek... — SZABAD IDŐNKBEN a várossal és a különböző színű és nemzetiségű emberek sor­sával ismerkedtünk. Talál­koztam például egy vietnami pappal, aki már járt Budapes­ten. s olyan csodálattal be­szélt fővárosunkról, amilyen­nel mi néztük Moszkvát. El­mondhatjuk. hogy láttuk a szovjetek fővárosát, de ko­rántsem ismerjük, ahhoz több hónap is kevés lenne. A leg­nagyobb, s minden valószí­nűség szerint a legmaradan­dóbb élményem a Kreml kongresszusi terméhez fűző­dik. Száznegyvenhárom or­szágból sereglettünk össze, a szocialista és a kapitalista vi­lágrendszer egyaránt szép számmal képviseltette ma­gát. Szó sincs nézetazonos­ságról. mégis nyilvánvaló volt. hogy a másik világrend dolgozói, egyszerű mun­kásemberei is éppúgy békét akarnak, mint mi. Az első napokban azonban ki nem mondott feszültség vibrált a levegőben. Azt hiszem, ebben döntő része volt a közel-ke­leti helyzet alakulásának. Brezsnyev elvtárs beszéde után azonban egyszerre felol­dódott. a feszültség. Mi oldot­ta fel a görcsöt az emberek gyomrában? Azt hiszem, az a tudat és meggyőződés, hogy a Szovjetunió minden erejét latba veti a világbéke meg­teremtéséért, megvédéséért. Tóth István Miskolc, I. kér., Gyöngyvirág u. 3. szám alatti négyszobás házingatlan telekkel, lakottan ELADÓ ÁRVERÉS ÜT.IAN. Irányár: 320 000 Ft. A lakás cserelakással beköltözhető. Megtekinthető mindennap délután 5 órától. Vételi szándék bejelentése írásban: Nagy-miskolci Állami Gazdaság, Miskolc, Baross Gábor u. 13—15. Az építők télen is dolgoznak Köszönöm szépen tanító bácsi!... 5 Bármennyire is elterjedtek hazánkban a modern, gyár­szerű építési módszerek, az építőipart még ezek sem füg­getleníthetik teljesen az idő­járás viszontagságaitól, a tél­től. Ezért készítenek a válla­latok minden évben külön in­tézkedési tervet a téli mun­kára, arra a fontos átmeneti időszakra, amelyben a jövő évi terv teljesítését alapoz­hatják meg. A felmérések szerint a vállalatok most na­gyobb gondot fordítottak a téli munkahelyek kialakítá­sára, mert számítanak rá, hogy az előző két enyhe tél után ezúttal erősebb hidegek akadályozzák majd a mun­kát. Mint értesültünk, részletes és megfontolt intézkedéseket tettek az egyedi nagyberuhá­zások építői. A Hejőcsabai Cement- és Mészművekben, a Péti Nitrogénművek új mű­trágyagyárában a fontossági sorrend szerint hozzák tető alá az üzemcsarnokokat, s gondoskodnak a fűtésről azokban az épületekben, amelyekben a gyárberende­zések technológiai szerelői dolgoznak. Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium az utób­bi hetekben ellenőrizte a vál­lalatok téli előkészületeit, s megállapította, hogy általá­ban a korábbinál körültekin­tőbben, szervezettebben te­remtették meg a folyamatos téli munka feltételeit. Több alkalommal a minisztérium is segítséget nyújtott a téliesí- téshez szükséges anyagok be­szerzéséhez. Többek között sole gondot okozott az abla­kok beüvegezése az anyag­hiány miatt. Az ÉVM felké­résére a Szovjetunió nyújt se­gítséget. s hamarosan jelen­tős tételben szállít ablaküve­get, amellyel a vállalatok még a nagy hideg beállta előtt megoldhatják üvegezési gondjaikat. A mezőőrnek, Barsi Jó­zsefnek Miskolcon akadt dol­ga. Úgy gondolta: felkeresi szerkesztőségünket, hogy el­mondja az alábbi történetet. Szabályos jegyzetet szed elő zsebéből. Látszik a be­tűkön. hogy íráshoz nem szo­kott kéz vetette őket papír­ra, de hogy semmit el és ki ne felejtsen — ezért fogott tollat. — Október 17-én tör­tént ... Szóról szóra, mindent a helyére tesz. Kis Benjámin­ná bükkaranyos! asszony szomorú történetét mondja el döbbenten és sajnálkozva, hiszen még élhetne ez a 73 éves asszony. * Egyedül maradt otthon. Tott-vett a ház körül, hi­szen soha nem tudott tétle­nül ülni. Jól bírta magát, so­ha különösebb baj nem volt vele, ki gondolta volna, hogy... Amikor menye Miskolcról hazatért, sehol sem találta a mamát. Elment talán vala­hová? — morfondírozott. De soha nem ment ki a kapun 6zó és üzenet nélkül. Üjra és újra benyitott a szobába, a konyhába, a mellékhelyisé­gekbe, de sehol sem találta. — A pince! — kapott fe­jéhez kétségbeesve. S már rohant is. Az ajtó tárva-nyitva. Benéz. A fél­homályban még semmit sem lát. Lemegy néhány lépcső­fokon, s akkor... Feljajdult a döbbenettől. Anyósa ott feküdt a lépcső alján. Ösztönösen segítségért kiabált, s nyúlt az idős asz- szony után. hogy kivigye a szabad levegőre. De erre már nem telt az erejéből, ö maga is összeesett. Ekkor ért oda Gúla György, aki egy­maga kevésnek bizonyult a mentéshez. Gyorsan cseleke­dett. Kirohant a pincefeljá­róhoz, lihegve és bódultán, hiszen a gáz. amelyet a pin­cében forrásban levő bor ter­melt, már őt is megkörnyé­kezte. Nagy lélegzettel pré­selve ki a szavakat segítsé­gért kiabált. Az arra haladó Szabó Péter pedagógus, és párttitkár azonnal a veszé­lyes pincéhez sietett. Kése­delem nélkül rohant le a „föld alá", iszonyatos erőfe­szítéssel megragadta a fiatal­asszonyt. és kivonszolta a szabad levegőre. Hosszú percek teltek el. Minden másodperc szinte órának tűnt. Az asszonykába nehezen tért vissza az élet. A mesterséges légzés, a gyors elsősegély azonban elhárítot­ta az életveszélyt. A fiatal- asszony kinyitotta szemét. Körülnézett. Hirtelen nem tudta, mi van vele. mi tör­tént. olyan gyengének, erőt­lennek érezte magát. Aztán, ahogy szóra nyílt az ajka, az első kérdése nz volt: — A mama? ... Az emberek, akik tanúi voltak az esetnek, lehajtott fejjel, némán álltak mellet­te. Senki sem válaszolt. Eb­ből megértette: a 73 éves né­ni meghalt... ölt a gáz, amely láthatat­lanul terjed, nem figyelmez­tet. kíméletlenül kegyetlen. Elég egy kis figyelmetlenség, vagy feledákenység, s máris kész a tragédia. Az idős asz- szony sem gondolt rá bizo­nyára, milyen veszélybe, a halálba megy le azokon a lépcsőkön a pincébe. Szabó Péter és Gúla György, vállalva a legna­gyobb kockázatot, szembe­nézve a veszéllyel — segí­tett, Kis Benjáminnénak már nem tudták visszaadni az életet, de a menyének, a fiatalasszonynak igen. Aki­nek fia, amikor megtudta, mi történt, könnyes szem­mel, nagy-nagy tisztelettel lépett Szabó Péterhez és csak ennyit mondott: •— Köszönöm szépen, taní­tó bácsi!... * Barsi József, bükkaranyosi mezőőr ezzel fejezte be a történetet: Becsukta jegyzet- füzetét. és azzal búcsúzott: — Ügy gondoltam, helyes, ha elmondom, mi történt a falunkban, hogy másutt ne érje az embereket ha­sonló szomorúság. T. F. 4 présgépnél Fotó: Laczó József NAPI POSTÁNKBÓL Az 56, évfordulóra emlékezve... A MÄV Miskolc Gömöri pályaudvar vezetősége a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom évfordulójára emlé­kezve, ünnepi megemlékezést tartott november 6-án. A for­radalom jelentőségét méltató megemlékezés után Lévaj- Imre állomásfőnök jutalmat adott át a munkában, a tár­sadalmi munkában élen járó dolgozóknak. Az MSZMP Központi Bizottságának elis­merő emléklapját hárman, a kiváló dolgozó oklevelet és jelvényt ketten kapták meg, ezenkívül az állomás 28 dol­gozója részesült ez alkalom­mal anyagi elismerésben. Mind az erkölcsi, mind az anyagi elismerés további pél­damutató, jó munkára ösz­tönzi állomásunk dolgozóit. Bchán Rózsa, Miskolc Várom a szervizi Október 31-én egy Mini- kalor olajkályhát vásároltam a Centrum Áruházban. La­kásomon másnap kipróbál­tam, de nem működött. Fel­hívtam a VIMELUX szervizt, hogy javítást kérjek, de csak november 6-ra tudták vállal­ni. Közölték azonban, hogy ha a kályha hibás, 73 órán belül köteles kicserélni az a kereskedelmi egység, ahol vá­sároltam. November 2-án ki is cserélték, de sajnos, ezzel sem lehetett fűteni. Ismét csak az áruházhoz fordultam, ahol úgy tájékoztattak, hogy a szerviz köteles üzembe he­lyezni. de mivel ott éppen szabad szombat volt, az áru­ház egyik dolgozója volt szí­ves kijönni lakásomra, hogy a kályhát üzembe helyezze. Az olajvezetéket légtelenítet­te, egyéb hibáit azonban nem txidta kijavítani, így nem le­hetett befűteni. November 5- én ismét felhívtam a szer­vizt, ahol november 8—9-rc ígérték a javítást és üzembe helyezést. Bn sajnos, csak ez­zel az újonnan vásárolt kály­hával txtdom fűteni lakáso­mat, s mivel ez műszaki hi­bás, kéxxytelcn vagyok a hi­deg lakásban dideregni a drága olajkályha mellett, mert a szerviz sem 8-án, sem 9-én nem jött ki. Bégre Erzsébet Miskolc, Lenke u. 12. ★ A VIMELUX Vállalat szer­vizétől a következő felvilá- gosíiást kaptuk: „A válla­lat olyan szerződést kötött a gyártóművel, hogyha a vá­sárló az olajkályha üzembe helyezését, vagy garanciális javítását kéri, azt a bejelen­téstől számított 8 napon be­lül elvégzi a szerviz. A be­jelentés minden szervizben leadható, azt felveszik, s to­vábbítják az olajkályhák üzembe helyezését és garan­ciális javítását egyedül ellá­tó, Szcntpéteri kapui szer­vizükhöz. Igyekeznek a be­jelentéstől számított 8 napon belül eleget is tenni a szer­ződésben vállalt kötelezett­ségnek és csak c' for­dul elő egy-két na. delem.” Bcgre Erzsébet panaszát kivizsgálják, és ha még nem történt volna meg a javítás, azonnal intézkednek. Ki cnc alapszcrvrzei Mn Az elmúlt napokban került sor Pálházán a KISZ-csúcs- vezetőség megválasztására. Mistcolczi Katalinnak, a K1SZ- szervezet ti tikárának megnyi­tója után az iskola úttörőcsa­pata köszöntötte a küldöttér­tekezletet, majd a KISZ- csúcsvezetőség beszámolóját hallgatták meg nagy érdek­lődéssel a küldöttek. A kilenc a’anszervezet min­dig szem előtt tartotta tevé­kenységében a legfontosabb elvet: az ifjúság eszmei is politikai nevetését, örömmel adott hírt arról is a beszá­moló. hogy a KlSZ-csúcsve- zetőség és a hely.i MHSZ jó kapcsolatot tart fenn. szerve­zik az MHSZ-klubot, amely­nek egyik feladata a Patalok honvédelmi nevelése. A párt- tagfelvétel eke. él kiemelkedő­en jók a KISZ-njánlások. Az egyes KISZ-alapszervezetek 12 KISZ-tagot javasoltak párttagnak a beszámoló el­készítésének időpontjáig. A beszámoló ismertette még a következő évek főbb feladatait, amelyet a küldöt­tek több, tartalmas hozzászó­lással egészítettek ki. Igó Béla, Pálhaza

Next

/
Oldalképek
Tartalom