Észak-Magyarország, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-25 / 250. szám

I Romesh Chandra nyilatkozata Komesh Chandra, a Béke­világtanács főtitkára szerdán este az Inturiszt-szálló zsú­folásig megtelt sajtóközpont­jában megtartott sajtóérte­kezletén közölte, hogy a bé­keerők világkongresszusának nemzetközi előkészítő bizott­sága sikeresen befejezte munkáját. A kongresszusra, »mely csütörtökön délután »jrüik meg a Kreml Kong­resszusi palotájában, 143 or­szág és 121 nemzetközi szer­vezet jelezte küldötteinek ér­kezését. A BVT főtitkára hangoz­tatta: a.moszkvai kongresszus nemcsak a világtörténelem eddigi legnagyobb béketa­nácskozása lesz, hanem álta­lában a legszélesebb képvise­letű társadalmi jellegű ^ ta­nácskozás, amelyet valaha rendeztek. Az előkészületek eredmé­nyességéről szólva Chandra azt is kiemelte, hogy az utóbbi hónapokban olyan nagyfokú egység és megértés alakult ki ebben a bizottság­ban, amilyet korábban ugyancsak nem ismert a bé­kemozgalom. „Feladatunk most az — jelentette ki Chandra —, hogy ezt a szel­lemet a kongresszus egész munkája alatt megőrizzük.” Nagy szakértelmet igényel a különböző technológiai készülékek nyomáspróbáinak ellenőr, zése, (Tudósítás a 3. oldalon) Fotó: Kovács Eudrcné Sok M ég a színhelyben is van valami szimbo­likus: Moszkvából in­dult ki az elmúlt évtizedek sok, nagy, valóra váltott békekezdeményezése. Most, amikor ezeket a sorokat írjuk, csaknem bizonyos­nak látszik: a béke-világ­kongresszus, amely október 25-én nyílik meg a szov­jet fővárosban, a béke- mozgalom egész eddigi tör­ténetének legnagyobb fóru­ma lesz. A maguk „nyel­vén" a számok is erről szólnak: 130 országban és !)8 nemzetközi szervezetben folyt e tanácskozás előké- szitése. minden jel arra mutat azonban, hogy az eddi­gi tanácskozásokhoz képest nem csupán a nagyságrend változott. A részt vevő szer­vezetek mintegy cgyharma- da az elmúlt években kezdte meg tevékenységét, s ez is kifejezi, hogy a bé­kemozgalom minőségileg is új szakaszba lépett. Az október 25-i világ­fórumon már nem lesznek ott sokan a „nagy öregek" közül, akik a második vi­lágháború után ott voltak az „indulásnál”. 1948-ban esak viszonylag kevesen értették meg: a háború után oly rövid idővel, milyen közel jutott az. emberiség a szakadék széléhez. Negyedszázad telt el, egy nemzedék nőtt fel az- óta. S ha földünk ma nyű­göd tabb, békésebb hely, mint akkor volt. ha az atombomba gombafüstje nem vet árnyékot a böl­csökre — mint abban az időben — akkor ebben, a szocializmus javára megvál­tozott nemzetközi erőviszo­nyok mellett, része van a szerény indulásit békemoz­galomnak is. E mozgalom azóta immár maga is ré­szévé vált a megváltozott nemzetközi erőegyensúly­nak. Évtizedek alatt mil­liókat vonzott soraiba: e tömegek hangja és cselek­vése a nemzetközi politi­ka küzdőterén gyakorlati­lag cgybecsendült a szo­cialista országokéval, akkor is, amikor a leszerelésről, a fegyverkezési verseny meg­fékezéséről volt szó, s ak­kor is, amikor a koreai, az algériai, a vietnami impe­rialista intervenció, a há­ború ellen kellett küzdeni. Mindenki tudja, hogyan végződött a vietnami hábo­rú, amely még elevenen él emlékezetünkben — de közben máris része a si­keres szabadságharcok tör­ténelmének. E mérhetetlen sok vérrel és könnyel ter­hes háború befejezése egyi­ke korunk legfontosabb fordulatainak: a legdrá­maibb azon sikerek közül, amelyeknek eléréséhez a békemozgalom hozzájárult. A nemzetközi politika alapvető változásai a béke erőinek javára elválasztha­tatlanok a szovjet—ameri­kai kapcsolatokban végbe­ment változásoktól. A Szov­jetunió szempontjából ezek az eredmények a XXIV. kongresszuson kidolgozott békeprogram realitását tük­rözik, annak a program­nak valóságát, amely ma már sokkal több. mint egy párt, mint egy nép prog­ramja. Az Egyesült Álla­mok mai vezető politiku­sai pedig — tekintet nél­kül arra, hogy milyen esz­mék jegyében indult poli­tikai pályafutásuk — meg­értették, hogy a Szovjet­unióval nem lehet az erő nyelvén beszélni. Két csúcs- találkozó után a normali­zálást, s a békés egymás mellett élést ma. már ki­egészíti a mindkét fél szá­mára előnyös kooperáció is. A szovjet—amerikai megállapodás a nukleáris háború, sőt a háborúval fe­nyegető szituációk elkerü­léséről felteszi a koronát a normalizálás eddigi mű­vére, s jelentősége messze túlnő a kétoldalú viszony­latokon. E z az okmánv napjaink új realitásainak hű kifejezője, » nemzetkö­zi stabilitás és biztonság egyik pillére. A zok az eredmények, amelyeket az e'. be­hangolt politikát foly­tató szocialista államok ér- _ tek el a békemozgalom tá- jgj mosatásával, igen nehézzé teszik azoknak dolgát, akik visszafordítanák az óramu­tatókat. Be nem lehet ta­gadni bizonyos analógiát: a fizikához hasonlóan a poli­tikában is érvényesülhet az „akció—reakció" elve, s a békeszereíő erők sikereire a nemzetközi enyhülés el­lenségei fokozott aktivitás­sal reagálnak. Kádár János elvtárs nyíltan beszélt er­ről október 4-én készült tv- inierjójába», hangsúlyozva, hogy a reakciós jelenségek, az „ellennyomás” rendsze­rébe illeszkedik a chilei el­lenforradalmi puccs is. Már azóta robbantotta ki Izrael a közel-keleti hábo­rú új szakaszát. De — mint Kádár elvtárs is utalt rá interjújában — az idő nem az „ellennyomás” javára dolgozik. „Ez a bullám — mondotta — le fog vonul­ni, e nehézséget a tisztes­séges és jóakaraté emberek és erők le fogják küzde­ni!” Ezeket a tisztességes embereket és erőket, akti­vitásukat. éberségüket kép­viselik a moszkvai béke- kongresszus részvevői: munkájukhoz ezért kivan sikert minden jó szándé­kú ember a földkerekségen. V. P. múlik a szerelőkön LosoncziPál beszéde Salfétarjásbeii Huszonöt éves a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság Szerdára virradó éjjel újra ülésezett- a Biztonsági Tanács és újabb határozatban szólított fel tűzszünetre az arab—izraeli konfliktusban Mint; a MENA egyiptomi hírügynökség jelentette: Szá­dat elnök utasította külügy­miniszterét, Mohamed Hasz- szán El-Zajjatot, szorgal­mazza a Biztonsági Tanács sürgős összehívását abból a célból, hogy a testület a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat — mint a BT két állandó tagját, amelyek kö­zösen terjesztették elő a kö­zel-keleti két tüzszüneti ha­tározatot — felkérje, küldje­nek csapatokat a térségbe, s ily módon bírják rá Izraelt a Biztonsági Tanács tüzszüneti határozatának megvalósítá­sára és tiszteletben tartására. A Biztonsági Tanács, amely Egyiptom kérésére kedden délután — közép-európai idő szerint a késő esti órákban — összeült, hogy megvitassa a tűzszünetnek Izrael részéről történt megszegését, az ülés rövid felfüggesztése után 14 szavazattal, ellenszavazat nél­kül elfogadta a közös szov­jet—amerikai határozati ja­vaslatot. amely 48 órán belül immár másodszor szólít fel tűzszünetre a Közel-Keleten. Kína — akárcsak hétfőn — ezúttal sem vett részt a sza­vazásban. Szerdán reggel, közép­európai idő szerint hat órakor a Biztonsági Ta­nács újabb tüzszüneti fel­hívása nyomán némileg csendesedlek a fegyverek a közel-keleti háború frontjain. Az ellenségeskedések lezá­rását célzó első tűzszünet, mint emlékezetes, hétfőn este lépett életbe, de kérészéletű­nek bizonyult: mint Kairó­ban hivatalosan is közölték, a beállott fegyver-nyugvást Izrael önnön pozícióinak megjavítására használta fel. Az első és a második tűz­szünet összeomlása nyomán kedden és szerdán újult erő­vel lángoltak fel a harcok. Az egyiptomi főparancs­nokságnak a kairói rádióban szerdán délután beolvasott közleménye szerint az izraeli fegyveres erők megpróbálták niegostromolni Szuez városát, de az egyiptomi erők meg­hiúsították a kísérletet, meg­semmisítettek 13 izraeli pán­célost. A harcok folytatódnak. Az izraeli parlament ked­di ülésén — ahol Golda Meir beszéde elhangzott — súlyos incidens történt: a jobboldali „Likud” tömörülés tagjai megtámadták és bántal­mazták Meir Viliiért, az Izraeli KP főtitkárát. a párt parlamenti képviselő­jét. aki a szónoki emelvény­ről' éles szavakkal bélyegezte meg a kormány politikáját és bűnrészességgel vádolta a tűzszünet ellen bú.itogaló jobb- és szélsőjobboldali kép­viselőket. Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csúnak elnöke szerdán Sal­gótarjánba látogatott. A ven­déget a megyei pártszékház­ban Géczi János, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságá­nak első titkára fogadta, és tájékoztatta a megye politi­kai, gazdasági, kulturális helyzetéről. Az eszmecserén részt vett Hoff er István, a megyei tanács elnöke, Matuz József, a megyei pártbizott­ság titkára és más megyei párt-, állami és tömegszer­vezeti. vezetők. Losonczi Pál a délelőtt folyamán Géczi János társaságában felkeres­te a Lampart ZIM salgótar­jáni gyárát. Délután megte­kintette a salgótarjáni Arany János utcai lakásépítkezése­ket. Városnéző séta után az El­nöki Tanács elnöke a me­gyei pártszékházban meg­rendezett aktívaülésen párt-, tanácsi és tömegszervezeti vezetőkkel, az ipari és me­zőgazdasági üzemek, szövet­kezetpolitikai szervezetek, testületek képviselőivel ta­lálkozott. Losonczi Pál az aktívaülé­sen beszédet mondott. Hz első lépés — Mezőgazdaságunk álta­lános helyzetét az erőteljes fejlődés jellemzi, az össze­hasonlítást kiállja a népgaz­daság többi termelő ágaza­tával, sőt a nagyvilág me­zőgazdaságával való össze­hasonlítás során sem kell szégyenkeznünk — mondot­ta bevezetőben —, az eddig elért szint, a biztató kilátá­sok egyenes és közvetlen eredményei a párt immár másfél évtizede töretlen ag­rár- és szövetkezetpolitikájá­nak, amelyet 1957 júniusá­ban tételesen is megfogal­maztak az MSZMP agrárpo­litikai tézisei. — Mezőgazdaságunk szo­cialista átalakulásának és fejlődésének története azon­ban ennél hosszabb idősza­kot öle] fel. Az idén 25 éve annak, hogy a magyar falu megtette az első lépést a nagyüzemi szocialista mező- gazdaság , megteremtésének útján. A tudományos meg­közelítés alapvetően két sza­kaszra osztja a magyar szö­vetkezeti nagyüzemi mező- gazdaság kialakulásának váz­latos történetét. Az első idő­szaknak az 1949-től 1956-ig teriedő időt. míg a második­nak az 1957-íel kezdődő, és mindmáig le nem zárt kor­szakát tekinti. — A mezőgazdasági szo­cialista nagyüzemnek ez a nem túlságosan nagy és nem kizárólag szegényparasztok­ból álló tömege képviselte és jelentette a folyamatossá­got, az alapot a szövetkezeti mozgalomban. Az ő hitükre, az ő felelősségükre, az ő eredményeikre alapozta a párt az 1957 nyarán megfo­galmazott agrártéziseinek célkitűzését. Az 1959—1961- es átszervezés sikere alapve­tően azon múlott, hogy szö­vetkezeteink — amelyeket az ellenforradalom sem tudott szétverni — bizonyítani tud­ták a nagyüzem fölényét. ürvendefes fejlődés — Gazdaságirányítási rend­szerünk bevezetése óta, és ennek eredményeként a szö­vetkezeti mozgalom nagy léptekkel jutott előbbre gaz­dasági, politikai és társadal­mi vonatkozásban egyaránt. — Eredményeinket a szá­mok nyelvén különböző ol­dalról közelíthetjük meg. Ha az ellátásunkra gondolunk — mármint élelmiszer-ellátá­sunkra —, akkor azt mond­hatjuk, hogy az jó. A mező- gazdaság termelése évek óta biztosan fedezi a hazai piac szükségletét az alapvető élel­miszerekből és ipari nyers­anyagokból. Termelési tervét évek óta túlteljesíti. Különö­sen figyelemre méltó és ör­vendetes tény, hogy a meg­lehetősen szeszélyes és szél­sőséges időjárás sem befolyá­solja immár évek óta alap­vetően a terméseredménye­ket. — Tudjuk, hogy vannak még problémák •— folytatta beszédét Losonczi Pál —, akadozik a zöldségellátás, nem kielégítő a cukorrépa­termelés. A szarvasmarha-te­nyésztés, -tartás, a tejellétás (Folytatás a 2. oldalon) A harcok nem szünetelnek Szadat elnök kérése a BT-tífl A Szovjetunió és az EgyesültÁllamok küldjön csapatokat a közel-keleti térségbe VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 250. szám Ara: 80 fillér Csütörtök, 1973. október 25. A Büszkei kékein elölt

Next

/
Oldalképek
Tartalom