Észak-Magyarország, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-09 / 236. szám

1973. október 9., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 — Milyen az ellátás tég­lából, cementből? — A lehető legjobb — mondja Regös József, a Bor­sod megyei TÜZÉP igazgató- helyettese. — Téglából 14 millió van telepeinken, a raktárban. Cementből, tető- cserépből is ki tudunk elégí­teni minden igényt. Mint elmondták a tégla­gyárban is bőven van elszá- lítandó termék. Ma, október 9-én, kedden ugyanis a tég­lákat, a cserepet gyártó és forgalomba hozó, nagy bor­sodi termelő és kereskedelmi szervek vezetői.— eddig szo­katlan — tanácskozásra jön­nek össze: mit is'tegyenek a tégla, a cserép, a cement rak­tározásában, hogyan növeljék a forgalmat. Nem is olyan régen a tég­la jelentette az új otthonok, lakónegyedek. új városok építésének egyik legfonto­sabb alapanyagát. Azóta ház­gyár épült Miskolcon és Debrecenben is: Kazincbar­cikán a hőerőmű salakját „szelídítették” — építőalap- anyaggá. Az építőapyag-ipar azonban minden erőfeszítés ellenére sem tudott volna eleget lenni a hosszútávú lakásépítési programnak, á cement- és a téglagyárak nagymérvű rekonstrukciójá­nak. újabbak építése nélkül. Csupán e középtávú tervidő­szakban 2,5 milliárd forin­tot fordítanak a téglagyárak korszerűsítésére. Többek kö­zött egy sor korszerűsítést végeztek a Mályi Téglagyár­ban is, ahol 15 fajta ter­mékkel állnak a lakosság* rendelkezésére. Ebben az év­ben országosan több mint 2 milliárd tégla, 166 millió cse­rép kerül ki az üzemekből. A cement korábban hiány­cikk volt. Ezzel újabban nincs nagy gond. Ez évben — a rekonstrukciók, s a fej­lesztések eredményeképpen •— 3,5 millió tonna cementre számíthatunk. És a jövőben? Éppen itt, Borsod szivében, Hejőcsabán épül a HCM új üzeme. A több mint 4 mil­liárd forintos beruházás évi 1,6 millió tonna cementtel járul hazánk építéséhez, az új lakónegyedek, a kislaká­sok, iskolák, óvodák alkotá­sához. Az újságolvasó érdekes jelenségre figyelhetett fel. Korábban panaszok hangzot- tak el, jelentek meg írásban, hogy itt, vagy ott nem biz­tosítanak kellő építési anya­got, alapanyagok hiánya mi­Ifü a forgalom a Bodrog Mázli Két hónapja nyílt meg Sárospatakon Borsod legna­gyobb szövetkezeti áruháza, a Bodrog Áruház, s azóta — különösen hét végén — szá­zával paricolnak a gépkocsik és motorkerékpárok a város íó utcáján és az áruház körüli téren. Mindez az élénk for- galomnak és annak is a bi­zonysága, hogy nemcsak a helybeli, hanem a távolabbi vásárlók is szívesen keresik fel az új áruházát. A kétszintes, modern vo­nalú. galéria-megoldású áru­ház alapterülete 2710 négy­zetméter, s az eddigiek sze­rint teljes mértékben bevál­totta a hozzá fűzött remé­nyeket. A két hónapra eső forgalmazási tervét ugyanis 120 százalékra teljesítette. Különösen nagy forgalmat bonyolít le a ruházati osz­tály. ami a divatos, gazdag választékkal magyarázható. A megnyitástól kezdve mind­máig például a divatos, szép bundákból minden igényt ki tudnak elégíteni, s havonta 130—150 bunda vevőre is ta­lált.. Hasonlóképpen hétről hétre nő az élelmiszerosztály forgalma is, ahQl mindig ki­váló, friss áruból válogathat­nak a háziasszonyok. it TVK célkitűzésé A TVK nitrogénműtrágya­gyára a hagyományokhoz hí­ven ebben az évben is a vá­rakozásnak megfelelően tel­jesíti tervelőirányzatát. Az eltelt több mint kilenc hónap alatt egyenletesen, különö­sebb fennakadás nélkül ter­melt a gyár valamennyi üze­me. Az eltelt háromnegyed év eredményei alapján szín-. (e bizonyos, hogy a magyar vegyipar történetében először a kombinát nitrogénműtrá­gya-gyára iónéhány ezer tonnával túlszái nvalja az éves vállalati tervben előirt télmillió tonnás ammonnit- rát-termelési szintet. Október 30-ig bezárólag a gyár 7200 tonnával több nitrogénműtrá­gyát állított elő. mint ameny- nyit a terv előírt. Felkészülés att akadozik az építés. Most bármelyik építőipari vállalat­tal beszélünk, azt mondják; jó az épitőalapanyag-ellátás, javult a minőség. Sőt, hirde- j tés hirdetés után jelenik ! meg. A termelő és a keres- i kedelmi szervek arra ösztön- j zik a közületi és a magán- J építtetőlcet, hogy vegyék meg ’ már most a jövő évre szük­séges téglát, cementet. Mi a lényeg? Az építő­anyag-ipar „önti” a terméke­ket, a téglát, a cementet. A kereskedelmi szervek vezetői, képviselői panaszkodnak, nem tudnak hol raktározni. A hiányt áruböség váltotta fel. Mindez azonban koránt­sem jelenti az igények ab­szolút kielégítését. Most is akad telep, ahol nincs elég anyag, most is van igény, ami nincs kielégítve. Most is van ... Ne a hibákat feszegessük. A jó, a pozitív tendencia a lényeg. Végre kezdünk plérni az áruválasztékhoz; a vevő- , tói függ, hogy a TÜZÉÉ-te- lepen, a téglagyárban szerzi-e j be az árut. Hagyományos anyagból épít, gázszilikátot, vagy éppen kohósalakot hasz­nál-e fel. vagy az alsózsol- ’ cai épülelelemgyárból szer­zi-e be a szükséges anyagot. ; Volt eset. amikor az alap- j anyag-termelő üzem. a for­galomba hozó kereskedelmi j szerv — monopol helyzeté­ben — kicsit „hatóság” volt. Most változtak a körülmé­nyek, változott a kereslet és a kínálat aránya. Van tég­lagyár, ahol megkeresik, hol kik kérnek építési engedélyt, felajánlják szolgálatú Icát, ta­nácsot adnak, milyen lakás­hoz mennyi téglára van szük­ség. Korábban a nagy szál­lító szervezetek a köziiletek igényeivel voltak elfoglalva. A miskolci 3-as számú ÉPFU ez. éy tavasza óta a kislakás­építők rendelkezésére áll szabad szombaton és vasár­nap, s eddig több mint 4 ezer építtetőnek 40 ezer ton­na kavicsot, téglát, cemen­tet szállított. Építik, fejlesztik a tégíla- és a cement gyárakat. Talán nincs már messze az ács idő, amikor a termelő és a keres­kedelmi szervezetek egymás­sal versenyezve keresik majd a vevők kedvét. Az első lé­pések megtörténtek. Bízunk benne, hogy a mai tanács­kozás is segít a cél eléré­sében. Cs. B. I a tavaszi árvizekre Megkezdődtek az őszi töl­tés-bejárások az Észak-Ma­gyarországi Vízügyi Igazga­tóság területén. A munkála­tok során 500 kilométernyi hosszúságban ellenőrzik a gátak tartósságát. A víz ár- vízvédelmi szakaszon gondos munkával, műszerekkel vizs­gálják a védelmi réndszere- ket. Különös figyelmet for­dítanak a Poroszló és Lenin- város térségében újonnan épített. 5 kilométer hosszú gátra. Itt az erőmű és olefin­mű építése miatt teljesen új rendszert kellett kialakítani. A Bodrogon 12 kilométer hosszúságban szélesítették és magasították a gátakat. A munkákat indokolta, hogy az eredeti töltések 80 évvel ezelőtt tőzegre épültek. A legutóbbi árvíznél már “fő­sen „csorogtak” a gátak. A megerősített töltésekbe 640 ezer köbméter földet dolgoztak be, és eléjük, bio­lógiai védelemként, 32,hektár erdőt telepítettek. A vizsgálatok célja — 9 felméréskor szerzett tapaszta­latok alapján — a tavaszi ár­vizekre való maximális fel­készülés. Ezért ellenőrzik az I árvízvédelmi osztagok üzem- biztonsági felszerelését, A cölöpverők, munka- és erő­gépek karbantartását a gátak erősítéséhez nélkülözhetetlen anyagok mennyiségét és mi­nőséget. Jelenleg 300 ezer homokzsák. 500 ezer kötés rozsé. 100 ezer négyzetméter fólia és 40 ezer köbméter ter­méskő „áll készen” az eset­leges veszély elhárítására. Karbantartási munka a BYK-ban TinföMpri szakemberek külföldön A magyar timföldipar si­kerei felkeltették több or­szág szakembereinek figyel­met. Ennek alapján magyar timföldipari szakemberek utaztak Romániába és Indiá­ba. Mindkét országban az ALUTERV és az Almásfü­zitői Timföldgyár képviselői új nagy teljesítményű tim­földgyár üzembe helyezé­sénél működnek közre. Indiában korábban magyar segítséggel és magyar tervek alapján létesített új gyárban rövidesen-megindul az üzem­szerű. folyamatos termelés. Romániában közvetlenül az átadás előtt van az ugyan­csak magyar segítséggel léte­sített, korszerű timföldgyár. A nemzetközi siker alapján a jugoszláviai Vlasenciában épülő új timföldgyár beren­dezéseinek csaknem a felét több magyar szabadalom fel- használásával az ALUTERV tervezi. A teljesítmény lére Dr. Havasi Béla köszöntése Tegnap, hétfőn, a délelőtti órákban kedves megemléke­zés volt Miskolcon, a városi pártbizottságon. Dr. Havasi Béla. az MSZMP Miskolc városi Bizottságának első tit­kárát 50. születésnapja alkal­mából a megyei pártbizott­ság nevében köszöntötte dr. Bodnár Ferenc, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának tagja, a Borsod megyei Pártbizottság első titkára, Vaskó Mihály, a megyei pártbizottság titká­ra és Wirth Lajos, a megyei pártbizottság tagja, az Észak- Magyarország főszerkesztője. Dr. Havasi Béla immár 12 esztendeje látja el felelős­ségteljes funkcióját. Az 50. születésnap alkalmából — miközben dr. Bodnár Ferenc az elmúlt évek eredményes munkáját megköszönte — újabb sikereket, erőt és jó egészséget kívánt a további munkájához, a városi párt- bizottság irányításához. V alóban az? Kételked­jünk, s nem alaptala­nul teltetjük ezt. Ta­valy minden száz teljesíteti munkaórából — az állami iparban — átlagosan 57,1-re rúgott a teljesítménybérben ledolgozottaké. Kevés? Igen! Főként, ha azt nézzük, hogy öt evvel korábban — azaz 1968-ban — meg ugyanez a muiatos/ám 58,4 volt. Merre, s hogyan kanyarog ez. az enyhe lejtő? Alapigazság: nem azért kell fizetni az embert, hogy meg­határozott időt citöltson mun­kahelyén, hanem azért, amennyit, amit csinál. Alap­igazság — elvi igazság. Mert a gyárak, vállalatok többségé a bért inkább a munkaerő 1 loborzojának és megtartójá- ! nak, mintsem a munka minö- I sí tőjének tartja, használja, liz pedig nehéz — a társa­dalmi erdekek érvényesítését akadályozó — ellentmondáso­kat szül. 1972-ben a termelő állóeszköz-állományon belül csupán a gépek, berendezé­sek, felszerelések értékének növekedése kilencmilliárd fo­rintot tett ki, ugyanakkor a teljesítménybérben dolgozok aránya tovább csökkent. Szá­zalékosan is kisebb volt, mint 1971-ben, s abszolút értelem­ben is, mert a ledolgozott oraszam szintén zsugorodott. Ezek után nem csoda — bár ez csak az okok egyike —, ha a több gép, berendezés egységnyi értékére jutó ter­melés apad. Ahhoz, hogy a teljesítmény­bér valóban a teljesítmény bérc legyen, s hog.v az ennek alapján elszámolt órák szá­ma emelkedjék, az ipar gya­korlatának sok vonása szorul átrajzolásra. Gátolja a telje­sítménybérben dolgozók tá­borának gyarapítását, hogy megduzzadt a kisegítő, „tedd ide, menj oda” létszámcso­port. tehát azoké, akik óra­bérben foglalkoztathatók, mi­vel tennivalóik nem mérhe­tők. Szerepet játszik a ké­nyelmesség, a bátortalanság, a munkanormák elavultsá­ga, folyamatos reliefben tartá­suk elbanyagolasa, valamint az, hogy a béralap nagysá­ga — tisztelet a ritka kivé­telnek — a lotszamhelyzet függvénye, s nem a végzett munka mércéje. Summázva: laza a munka és a bér, tehát a teljesítmény es az érte járó pénz kapcso­lata. Haza. esetleges, a he­lyes elveknek ellentmondó. Ezért a munkaerőként emle­getett ember — ha fölkereke­dik, uj alias után név. — örömmel veszi az idöbéresek közé való besorolását, vagy’ azt, hogy’ azonos bérért ki­sebb teljesítményt szabnak meg feladatul. A vállalatok viszont „mindenre készek”, csakhogy munkáshoz jussa­nak. Lemondanak a teljesíi­men y bérezésről, ami végső soron ront ja, a termelékeny­séget, drágul a termékek elő­állítása ... süllyesztőbe kerül a differenciálás elve, hiszen azt a munka mennyisége, mi­nősége alapján kellene alkal­mazni. de kényelmesebb az egyenlösdi. ..Csak” a társada­lom fizet rá! Hemondhat-e a társada­lom eg.v olyan hatásos ösz­tönző eszközről, mint a tel­jesítménybér? Feleljünk erre Nyers Rezsőnek, a párt Poli­tikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárá­nak szavaival, aki a közel­múltban megjelent egyik ta­nulmányában így fogalmaz: ........ 1985-re társadalmunk ossz munkaidőalapja lényegé­ben nem haladja meg az 1970. évit. Ebből következik, bogy a jövőben gazdasági nö­vekedésünk ütemét alapvető­en az egy munkaórára szá­mított termelékenység emel­kedésének dinamikája hatá­rozza meg”. A gyakorlatnak kell iga­zolnia,- hogy mini sok másban, ebben is egyek a szavak és a tettek, s akik csak dolgozgatnak, azok­nak fizetgessenek, akik pe­dig sokat és jól , dolgoznak, azok kapják meg teljesítmé- nyük bérét hiánytalanul. ö téila- és a cenlögy

Next

/
Oldalképek
Tartalom