Észak-Magyarország, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-06 / 234. szám
\ 1973. október 6., szombat ÉSZAK-MAGYAROR5ZAG 3 Ragaszkodás a munkahelyhez A forgácsolóban Vélemények és válaszok A MEZŐGÉP miskolci ..bázisán" több mint egy-másfél eve adták át a modern, világos gépcsarnokot, ahol sok gép mellett nő dolgozik Fotó: Gaczó József — Mennyit keres? • Kicsit gyanakodva és bizalmatlanul fogadja a kérdést Novak Ferenc, a Mezőgazda- sági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalatnál, a forgácsolóban. Magában talán arra gondol: kinek mi köze ehhez. De aztán határozottan felei: — Az átlagom 4000 forint. S míg félszemmel a munkájára figyel, még hozzáteszi: — Persze ez nem azt jelenti, hogy ennél több soha nem volt. A többit, már útközben, egy csendesebb zugot keresve mondja el. Nevezetesen, hogy — nem is ritkán — akad olyan hónap is. amikor ó—6 ezer forint került a borítékba. — Ha most azt mondaná valaki egy másik gyárból vagy üzemből: menjen oda dolgozni, mert néhány száz forinttal — garantáltan — többet kereshet, elmenne-e? Felkapja a fejét, s meglepetten, mint aki nem hisz a fülének, visszakérdez: — A biztos keresetet, egy beállt jövedelmi szintet, akarom mondani azt, ami jó, otthagyja-e az ember?... Én nem. Jól érzem itt magam. Az ember hozzánő a környezetéhez. Az ismerősök, a barátok, a munkatársak nélkül ennek a műhelynek a légköre nélkül meg se tudnék lenni. S mondja, mondja az érveit, amik előtt tisztelettel es c'ismeréssel kell fejet hajtani. Kötődése a gyárhoz nem mai keletű. Tizenöt évvel ezelőtt jött ide dolgozni, s azóta is megszakítás nélkül kitartott a munkahely mellett, hűséggel, nagyfokú önbecsüléssel! és azzal az eltökélt szándékkal: innen akar nyugdíjba is menni. — Volt ebben a svárban nehéz időszak is. Túléltük, igyekeztünk úgy dolgozni, hogy minden tekintetben „változzék a világ” a kerítésen belül is... — emlékezik. Akik ott vannak ennél a beszélgetésnél — Szilágyi Ti- borné, Magyar Gyula, s mások — talán önkéntelenül is arra, gondolnak: abban az időben térdig érő sár, vizet áteresztő tető. olyan viszonyok fogadták a műszakba jövőt, ami emléknek sem kellemes. Vándorló is akadt jócskán. A munkaügyön gyakori volt a munkakönyvét kérő, vagy hozó vendég, a fluktuáció nagy méreteket öltött. De nézzen szét most bárki a gyárban! Tágas, gondosan karbantartott — és parkírozott — utak, világos műhelycsarnokok mindenütt. Igazán jó érzés ide munkába és vendégként is bemenni. — S a vezetőség! — mondják többen is — törődik velünk. Ami azon is lemérhető, hogy aki komolyan veszi az élelet és lelkiismeretesen go’- gozik, annak az anyagiakból is bővebben jut... A Novák Ferencnek feltett kérdésre olyanok is egyértelmű nyíltsággal és határozottsággal felelnek, akik vették a kalapot, és mentek. Aztán újra visszatérlek a gyárba. Kesérves tanulságok árán jöttek rá: nem érdemes, nincs érielme vándorolni. S hogy elmennének-e újra?... Kertelés nélkül így felelnek: — Nem! E tagadás egyben a munkahelyhez. az üzemhez való ragaszkodást jelenti, amit Magyar Gyulának is, aki hatéves, ezzel a gyárral kötött munkaviszony után átment — nagyobb kereset, ígéretesebb lehetőségek okán — az ongai csavarárugyárba, öt év múltán, nemrégiben tért vissza ide. Arról a kitérőről, amit öt- éven. át elhamarkodottan tett — láthatóan — nem szívesen beszél. úgv érzi — tartozik egy önvallomással: — Harminchét éves vagyok. Nem élet a vándorlás. Aki erre adja a fejét, felelőtlenül cselekszik. Meg kell állapodnia mindenkinek, ami itt annál könnyebb, mert megbecsülik azt, aki a munkájával bizonyít... S nekem van bizonyítanivalóm. Sokan vannak a forgácsolóban is, akiknek van bizonyítani, az átmeneti hűtlenség okán, lörlesztenivalójuk. Senkinek sem emlegetik fel a történteket. Akit e gyár visszafogad, mindenben, minden tekintetben teljes értékű munkásának tekintik, bizalmat kap, ami hihetetlenül nagy ösztönzője a kedvező munkahelyi légkör kialakulásának. S hogy ezzel nincs baj, arra a munkások véleménye a legkézenfekvőbb igazolás. Mint például Szilágyi Tibornéé, aki azt mondja: — Olyan itt. a munkahelyen, mintha otthon volnék. Ami igaz, igaz: még ötezerért sem mennék el, pedig ez duplája lenne a jelenlegi átlagkeresetemnek. T. F. Elismerés és siker A hamburgi kertészeti világkiállításon — a HUNG- EXPO-hoz érkezett pénteki jelentések szerint — a magyar kertészeti termékek sikere minden eddigi eredményt felülmúlt. Gyümöles- és zöldségbemutatónk 53 arany-, 37 ezüst-, 17 bronzérmet, dísznövény-bemutatónk 2 ezüst- és 9 bronzérmet kapott. A hamburgi mezőgazdasági és kertészeti főbizottság szerint a legjobb külföldi gyümölcs- és zöld- ségkiállítást Magyarország mutatta be a világkiállításon. ezért különleges elismerésként a főbizottság tiszteletdiját a magyar bemutatót rendező HUNGEXPO érdemelte ki. A legátfogóbb gyümölcsválaszték bemutatásáért a délszász élelmezési, mezőgazdasági és erdészeti miniszter ezüstplakett külöudí- ját nyertüli el. « Paprika„díszben” A kalocsai Fűszerpaprika és Konzerváló Vállalat naponta 25 vagon nyers paprikát dolgoz fel. Malmaiban naponta 25 mázsa paprikát őrölnek. Készítményeik mintegy 60 százalékát exportálják. Képünkön: paprika-.,díszben" a Kalocsa környéki házak. intenzív 'gyepgazdálkodás a Bársonyos partján A Hernád parttól a Csere- hátig húzódik a halmaji Aranykalász ' Tsz nyolcezer holdnyi területe. Három évvel ezelőtt a környező öt termelőszövetkezet 850 tagja mondta ki itt az egyesítésre az igent. hihetni a hagyományokat Az öt "községet két-három- kilométernyi távolság választja el egymástól. A változó minőségű talajok miatt mindegyik faluban más termelési ág alakult ki. A dombok közt húzódó Kázsmárkon a juhtenyésztés, a Hernád völgyében fekvő Halmajon a szarvasmarhatartás. Az egyesülés után felvetődött a szakosodás gondolata, de a vezetők jobbnak látták, ha a termesztési hagyományokat követik. Igazuk volt! Az eltérő élettéri adottságok ugyanis az előbbieket meg- leovetelik. Nem legeltethetjük a szarvasmarhát korán kiégő, rossz minőségű hegyi legelőn, mert oda a juh való — mondották. A tsz 1200 anyajuhát extenzív, külterjes viszonyok között tartja, és a kettős hasznosítás nagy jövedelmet ad. A sertéshizlalást ott valósították meg, ahol a Hernád öntéstalajain a kukoricát kiválóan lehet termelni. Az átlagtermés 35 mázsa holdanként — májusi morzsoltban. Mivel a zárt rendszereket nem alkalmazzák, ez nagyon jó eredmény. A sertéstartás így egymillió forint tiszta nyereséget jelent. Erre a tájra a magyartarka való! A szarvasmarha-tenyésztést itt ez a jelszó határozta meg. Az 1200 darabos állomány tenyésztése tejtermelés irányába folyik. A jól tejelő egyedeket szeleket . zal alakították ki. Idén már az egy tehénre eső évi tejtermelés eléri, illetve meghaladja a háromezer litert. Ezt, az országos viszonylatban is magas átlagot korszerű, zárt telepüknek köszönhetik. A 320 férőhelyes istállóban tuberkulózis- és brucellózis-mentes állományt helyeztek el. A három év alatt 400 darabbal növekedett a szarvasmarhalétszám, de a telepre csak azok az állatok kerüllek, amelyek a magas átlagot biztosítani tudták. A szintet e! nem érőket az üzem hizlalásba fogta. Évente 350 hízó- marhát adna!: el az állatíor- galmi vállalatnak. Minőségükre jellemző, hogy 70 százalékuk export 'nősítést kap. Mint a megye más gazdaságaiban. a termelőszövetkezetben is nagy nehézséget jelent a legeltetés kérdése. A meglevő ősgyepek gyenge átlagtermése még az állatok éle!fenntartó szükséatetét sem biztosítja. A szántóföldi takarmányoknak nagy a költségkihatása. A szabad tartá- sos állatleny&wtés legnagyobb előnye az, hogy kevés gondozót igényel, és a legelőn nem fertőződik az állomány. A vezetők ezért úgy határoztak, hogv 200 holdon megteremtik az intenzív gyepgazdálkodás feltételeit.i A Debreceni Agrártudományi Egyetemen készítették el a gyeptelepítés tervét. A Bársonyos pai*tján, öntözött körülmények között a legelők — mivel első kaszálásuk a téli takarmányt biztos'.;a — megtermelik az éves takarmányalapot. Csökkenteni a ráfordításokat A vezetők ugyan elégedettek a gazdálkodás eredményével, de megjegyezték azt, hogy ezt kevesebb ráfordítással is el lehetett volna érni. Az üzem jelenleg olyan szinten van, hogy az állattenyésztés határozza meg a termeszthető növényeket. Így a vetésszerkezet leszűkül. A megmaradt,kultúrák már teljesen gépesíthető!!. A munkaszervezés megjavítását tűzték ' célul. . A ráfordításokat beruházásokkal csökkentik. Az öreg gépeket eladják, és a dombos terepre megfelelő, új gépparkot terveznek. Karmán István 4 szövetkezeti demokrácia gyakorlata A szövet kezeli rácia gyakorlata hogyan érvényesül a mezőgazdasági lsz-ek,' az általános fogyasztási es értékesítő szövetkezetek vezetési gyakorlatában, miildennapi tevékenységében — erről, a sok ezer embert, közvetlenül érintő témáról tanácskozott a Sátoraljaújhelyi járási Pártbizottság minapi ülése, amelyen a párt- bizottság tagjai mellett a járási’ felügyeleti hatóságok vezetői, a gazdasági vezetők és az üzemi párt ti (károk is elmondták észrevételeiket, megvitatták tapasztalataikat. A tapasztalatok közérdekű tanulságai szélesebb körű hasznosításra kínálkoznak. Az egységes szövetkezeti törvény és a végrehajtásáról intézkedő miniszteri rendeletek valamennyi szövetkezeti típusban érvényes, alkalmas •keretet adtak a belső önállóság kialakítására, a helyénvaló központi akaratnak pedig a közgazdasági szabályzók révén történő érvényesítésére. A szövetkezeti demokrácia szintjét abból lehet megítélni, hogyan működnek a szövetkezetek belső intézményei, milyen a tagság közhangulata, illetve hogyan tartják be a szövetkezetek legfőbb testületi szervei a saját maguk alkotta határozatokat és a szövetkezetekre vonatkozó törvényeket. Az újhelyi járásban általános érvényű az összegező megállapítás: a szövetkezetek tagjai az elmúlt, években megfelelő gyakorlati tapasztalatokra tettek 6zeVt a különféle gazdasági tervek, a beruházások, a zárszámadás, a munka díjazása, a vezetők megválasztása, felmentése, a társulásokba való belépés, vagy az onnan való kilépés, a kongresszusokra és érdek- képviseleti szervekbe a legalkalmasabb küldöttek megválasztása ügyében, eléjük terjesztett javaslatok megvitatásában, helytálló határozatok meghozatalában. A közgyűlések elé a helyi viszonyoknak megfelelő javaslatokat terjesztenek, és a végrehajtásban a közgyűlésen hozott döntések szerint járnak el. Felelős megfontoltsággal- fogalmazta meg a termelő- szövetkezetek egyik szószólója: — összes eddigi sikereink abból származnak, hogy a szövetkezetek tagsága azonosult szövetkezetével, viszont azokból az időkből, amikor nem így volt, nagyon rosszak a tapasztalataink. Nem megkérdőjelezni kel! teliát a szövetkezeti tagság érettségét, hanem minden igyekezetünkkel azon lenni, hogy mégin- kább felkészüljön a demokratikus önigazgatásra. Még' nem mindenütt tisztázott ugyanis: hogyan egyeztethető össze a közösségi és az egyszemélyi vezetés. Pedig a válasz nyilvánvaló: ott, ahol a helyes sorrendet megtartják — tehát a döntések előkészítésénél mindenkor kérik é.s követik a szövetkezet gazdáinak, a tagoknak az indokolt véleményét — ott a tagság által szentesített határozatoknak a választott • felelős vezető következetesen érvényt tud szerezni a feladatok elvégeztetésében. Ahol ez nem így van, ott hibás a vezetés is, mert nem tanította meg a tagságot jogai és kötelességei . helyes értelmezésére, gyakorlására. A szövetkezeti demokráciával szorosan összefügg a törvényesség értelmezése, érvényesítése. is gondokat okr>- zo probléma, ami az újhelyi tanácskozáson így vetődött fel: miért lehetnek összeütközések a szövetkezetek és a törvényes felügyeletet. gyakorló hatóságok, intézmények- között? Ennek fő oka, hogy olykor különböznek a megítélések a társadalmi, valamint a szövetkezeti tagsági, s vállalati jellegű érdekek egyeztetésének a módjában, lehetőségeiben. Az egységes szövetkezeti törvény értelmében a szövetkezetekkel kapcsolatos állami tevékenységek feladata e hármas érdek egyeztetése. Mégis. széles körben elterjedt az a helytelen nézet, amely szerint a társadalom érdekeinek biztosítása az állami szervek feladata, a tagok egyéni érdekeinek biztosítása magukra a tagokra tartozik. A szövet- kezeteknek, mint vállalatnak az érdekeit pedig a vezetőség köteles megvédeni. Ahol ez a nézet elterjedt, csaknem mindenütt vég nélküli viták keletkeztek. A szövetkezet akkor jár el helyesen, ha döntéseiben az indokolt központi akarathoz igazodik. Ez alapvető szövetkezeti es egyéni érdek is, mert az életszínvonal és gazdaságpolitikai célkitűzések az. egyes szövetkezetekben csak akkor valósulhatnak meg. ha tevékenységükben kiaknázzák a szövetkezeti önkormányzat érvényesítésére állami intézkedésekkel biztosított széles körű lehetőségeket. A szövetkezetekben mindennapi tevékenységet igényel a tagok akaratának megismerése. a tagok akarata es érdekei közötti esetleges ellentmondások feltárása, a jól fe1rn<j0t+ tényleges érdekek tudatosítása. Erre hasznos fórumoknak bizonyultak a közgyűlési bizottságok. Ezek közül az ellenőrző bizottság tevékenysége az, "»emelve: a legtöbb megjegyzés ér. Ki kell végre mondani, hogy ne várják tőle azt, antire nem képes. Például ne várják tőle a szövetkezet számvitelének ellenőrzését Annál inkább követelje meg tőle a közgyűlés a szövetkezet vezetési módszeréinél! állandó figyelemmel kisérését, a jogszabályok és az alapszabály rendelkezésemé!! betartását, a szövetkezeti vagyonvédelemnek a vizsgálatát. Azt pedig, ami számviteli szakmai hozzáértést igényel, bízzák szakemberekre. Ennek személyi es tárovi feltételeit a területi szövetség megteremtette a revizori iroda létrehozásával. *«» «■!»<■ "SÄ: zessel. hanem a szövet kezetek működésére vonatkozó iránymutatásaival «■«»kol- dalúan segítette és segíti a területi szövetség a szövetkezeti önkormányzat kibontakozását. A szövetség küldői t- közgyűlése, elnökségének és bizottságain tevékenysége egészségesen fejlődik, a területi szövetséget létrehozó szövetkezetek igényei, a gazdasági körzet általános érdekei és a jogszabályok szennaiakul. Ajánlásaikkal eredményesen segítik a szövetkezeti demokrácia fejlődését, a gazdasági és társadalmi kérdések megoldását. licrcci József Másul!
