Észak-Magyarország, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-06 / 234. szám

\ 1973. október 6., szombat ÉSZAK-MAGYAROR5ZAG 3 Ragaszkodás a munkahelyhez A forgácsolóban Vélemények és válaszok A MEZŐGÉP miskolci ..bázisán" több mint egy-másfél eve adták át a modern, világos gépcsarnokot, ahol sok gép mel­lett nő dolgozik Fotó: Gaczó József — Mennyit keres? • Kicsit gyanakodva és bi­zalmatlanul fogadja a kérdést Novak Ferenc, a Mezőgazda- sági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalatnál, a forgácsolóban. Magában talán arra gondol: kinek mi köze ehhez. De az­tán határozottan felei: — Az átlagom 4000 forint. S míg félszemmel a mun­kájára figyel, még hozzáteszi: — Persze ez nem azt jelen­ti, hogy ennél több soha nem volt. A többit, már útközben, egy csendesebb zugot keresve mondja el. Nevezetesen, hogy — nem is ritkán — akad olyan hónap is. amikor ó—6 ezer forint került a boríték­ba. — Ha most azt mondaná valaki egy másik gyárból vagy üzemből: menjen oda dolgozni, mert néhány száz forinttal — garantáltan — többet kereshet, elmenne-e? Felkapja a fejét, s megle­petten, mint aki nem hisz a fülének, visszakérdez: — A biztos keresetet, egy beállt jövedelmi szintet, aka­rom mondani azt, ami jó, ott­hagyja-e az ember?... Én nem. Jól érzem itt magam. Az ember hozzánő a környe­zetéhez. Az ismerősök, a ba­rátok, a munkatársak nélkül ennek a műhelynek a légköre nélkül meg se tudnék lenni. S mondja, mondja az ér­veit, amik előtt tisztelettel es c'ismeréssel kell fejet hajta­ni. Kötődése a gyárhoz nem mai keletű. Tizenöt évvel ez­előtt jött ide dolgozni, s az­óta is megszakítás nélkül ki­tartott a munkahely mellett, hűséggel, nagyfokú önbecsü­léssel! és azzal az eltökélt szándékkal: innen akar nyug­díjba is menni. — Volt ebben a svárban nehéz időszak is. Túléltük, igyekeztünk úgy dolgozni, hogy minden tekintetben „változzék a világ” a keríté­sen belül is... — emlékezik. Akik ott vannak ennél a beszélgetésnél — Szilágyi Ti- borné, Magyar Gyula, s má­sok — talán önkéntelenül is arra, gondolnak: abban az időben térdig érő sár, vizet áteresztő tető. olyan viszo­nyok fogadták a műszakba jövőt, ami emléknek sem kel­lemes. Vándorló is akadt jócskán. A munkaügyön gya­kori volt a munkakönyvét kérő, vagy hozó vendég, a fluktuáció nagy méreteket öltött. De nézzen szét most bárki a gyárban! Tágas, gon­dosan karbantartott — és parkírozott — utak, világos műhelycsarnokok mindenütt. Igazán jó érzés ide munkába és vendégként is bemenni. — S a vezetőség! — mond­ják többen is — törődik ve­lünk. Ami azon is lemérhető, hogy aki komolyan veszi az élelet és lelkiismeretesen go’- gozik, annak az anyagiakból is bővebben jut... A Novák Ferencnek feltett kérdésre olyanok is egyértel­mű nyíltsággal és határozott­sággal felelnek, akik vették a kalapot, és mentek. Aztán újra visszatérlek a gyárba. Kesérves tanulságok árán jöt­tek rá: nem érdemes, nincs érielme vándorolni. S hogy elmennének-e újra?... Ker­telés nélkül így felelnek: — Nem! E tagadás egyben a mun­kahelyhez. az üzemhez való ragaszkodást jelenti, amit Magyar Gyulának is, aki hat­éves, ezzel a gyárral kötött munkaviszony után átment — nagyobb kereset, ígéretesebb lehetőségek okán — az ongai csavarárugyárba, öt év múl­tán, nemrégiben tért vissza ide. Arról a kitérőről, amit öt- éven. át elhamarkodottan tett — láthatóan — nem szívesen beszél. úgv érzi — tarto­zik egy önvallomással: — Harminchét éves vagyok. Nem élet a vándorlás. Aki erre adja a fejét, felelőtle­nül cselekszik. Meg kell ál­lapodnia mindenkinek, ami itt annál könnyebb, mert megbecsülik azt, aki a mun­kájával bizonyít... S ne­kem van bizonyítanivalóm. Sokan vannak a forgácso­lóban is, akiknek van bizo­nyítani, az átmeneti hűtlen­ség okán, lörlesztenivalójuk. Senkinek sem emlegetik fel a történteket. Akit e gyár visszafogad, mindenben, min­den tekintetben teljes értékű munkásának tekintik, bizal­mat kap, ami hihetetlenül nagy ösztönzője a kedvező munkahelyi légkör kialakulá­sának. S hogy ezzel nincs baj, arra a munkások véle­ménye a legkézenfekvőbb igazolás. Mint például Szilá­gyi Tibornéé, aki azt mond­ja: — Olyan itt. a munkahe­lyen, mintha otthon volnék. Ami igaz, igaz: még ötezerért sem mennék el, pedig ez duplája lenne a jelenlegi át­lagkeresetemnek. T. F. Elismerés és siker A hamburgi kertészeti vi­lágkiállításon — a HUNG- EXPO-hoz érkezett pénteki jelentések szerint — a ma­gyar kertészeti termékek sikere minden eddigi ered­ményt felülmúlt. Gyümöles- és zöldségbemutatónk 53 arany-, 37 ezüst-, 17 bronz­érmet, dísznövény-bemuta­tónk 2 ezüst- és 9 bronzér­met kapott. A hamburgi me­zőgazdasági és kertészeti fő­bizottság szerint a legjobb külföldi gyümölcs- és zöld- ségkiállítást Magyarország mutatta be a világkiállítá­son. ezért különleges elisme­résként a főbizottság tiszte­letdiját a magyar bemutatót rendező HUNGEXPO érde­melte ki. A legátfogóbb gyü­mölcsválaszték bemutatásá­ért a délszász élelmezési, me­zőgazdasági és erdészeti mi­niszter ezüstplakett külöudí- ját nyertüli el. « Paprika­„díszben” A kalocsai Fűszerpaprika és Konzerváló Vállalat naponta 25 vagon nyers paprikát dol­goz fel. Malmaiban naponta 25 mázsa paprikát őrölnek. Készítményeik mintegy 60 százalékát exportálják. Ké­pünkön: paprika-.,díszben" a Kalocsa környéki házak. intenzív 'gyepgazdálkodás a Bársonyos partján A Hernád parttól a Csere- hátig húzódik a halmaji Aranykalász ' Tsz nyolcezer holdnyi területe. Három év­vel ezelőtt a környező öt ter­melőszövetkezet 850 tagja mondta ki itt az egyesítésre az igent. hihetni a hagyományokat Az öt "községet két-három- kilométernyi távolság vá­lasztja el egymástól. A vál­tozó minőségű talajok miatt mindegyik faluban más ter­melési ág alakult ki. A dom­bok közt húzódó Kázsmárkon a juhtenyésztés, a Hernád völgyében fekvő Halmajon a szarvasmarhatartás. Az egye­sülés után felvetődött a sza­kosodás gondolata, de a ve­zetők jobbnak látták, ha a termesztési hagyományokat követik. Igazuk volt! Az el­térő élettéri adottságok ugyanis az előbbieket meg- leovetelik. Nem legeltethetjük a szarvasmarhát korán kiégő, rossz minőségű hegyi legelőn, mert oda a juh való — mon­dották. A tsz 1200 anyajuhát extenzív, külterjes viszonyok között tartja, és a kettős hasznosítás nagy jövedelmet ad. A sertéshizlalást ott valósí­tották meg, ahol a Hernád öntéstalajain a kukoricát ki­válóan lehet termelni. Az át­lagtermés 35 mázsa holdan­ként — májusi morzsoltban. Mivel a zárt rendszereket nem alkalmazzák, ez nagyon jó eredmény. A sertéstartás így egymillió forint tiszta nyereséget jelent. Erre a tájra a magyartarka való! A szarvasmarha-tenyésztést itt ez a jelszó határozta meg. Az 1200 darabos állo­mány tenyésztése tejtermelés irányába folyik. A jól tejelő egyedeket szeleket . zal alakí­tották ki. Idén már az egy tehénre eső évi tejtermelés eléri, illetve meghaladja a háromezer litert. Ezt, az or­szágos viszonylatban is ma­gas átlagot korszerű, zárt te­lepüknek köszönhetik. A 320 férőhelyes istállóban tuber­kulózis- és brucellózis-men­tes állományt helyeztek el. A három év alatt 400 darabbal növekedett a szarvasmarha­létszám, de a telepre csak azok az állatok kerüllek, amelyek a magas átlagot biz­tosítani tudták. A szintet e! nem érőket az üzem hizlalás­ba fogta. Évente 350 hízó- marhát adna!: el az állatíor- galmi vállalatnak. Minősé­gükre jellemző, hogy 70 szá­zalékuk export 'nősítést kap. Mint a megye más gazda­ságaiban. a termelőszövetke­zetben is nagy nehézséget jelent a legeltetés kérdése. A meglevő ősgyepek gyenge át­lagtermése még az állatok éle!fenntartó szükséatetét sem biztosítja. A szántóföldi ta­karmányoknak nagy a költ­ségkihatása. A szabad tartá- sos állatleny&wtés legna­gyobb előnye az, hogy kevés gondozót igényel, és a lege­lőn nem fertőződik az állo­mány. A vezetők ezért úgy határoztak, hogv 200 holdon megteremtik az intenzív gyepgazdálkodás feltételeit.i A Debreceni Agrártudományi Egyetemen készítették el a gyeptelepítés tervét. A Bár­sonyos pai*tján, öntözött kö­rülmények között a legelők — mivel első kaszálásuk a téli takarmányt biztos'.;a — megtermelik az éves takar­mányalapot. Csökkenteni a ráfordításokat A vezetők ugyan elégedet­tek a gazdálkodás eredmé­nyével, de megjegyezték azt, hogy ezt kevesebb ráfordítás­sal is el lehetett volna érni. Az üzem jelenleg olyan szin­ten van, hogy az állatte­nyésztés határozza meg a termeszthető növényeket. Így a vetésszerkezet leszűkül. A megmaradt,kultúrák már tel­jesen gépesíthető!!. A mun­kaszervezés megjavítását tűz­ték ' célul. . A ráfordításokat beruházásokkal csökkentik. Az öreg gépeket eladják, és a dombos terepre megfelelő, új gépparkot terveznek. Karmán István 4 szövetkezeti demokrácia gyakorlata A szövet kezeli rácia gyakorlata hogyan ér­vényesül a mezőgazdasági lsz-ek,' az általános fogyasz­tási es értékesítő szövetkeze­tek vezetési gyakorlatában, miildennapi tevékenységében — erről, a sok ezer embert, közvetlenül érintő témáról tanácskozott a Sátoraljaújhe­lyi járási Pártbizottság mi­napi ülése, amelyen a párt- bizottság tagjai mellett a já­rási’ felügyeleti hatóságok ve­zetői, a gazdasági vezetők és az üzemi párt ti (károk is el­mondták észrevételeiket, meg­vitatták tapasztalataikat. A tapasztalatok közérdekű ta­nulságai szélesebb körű hasz­nosításra kínálkoznak. Az egységes szövetkezeti törvény és a végrehajtásáról intézkedő miniszteri rendele­tek valamennyi szövetkezeti típusban érvényes, alkalmas •keretet adtak a belső önálló­ság kialakítására, a helyén­való központi akaratnak pe­dig a közgazdasági szabály­zók révén történő érvényesí­tésére. A szövetkezeti demokrácia szintjét abból lehet megítél­ni, hogyan működnek a szö­vetkezetek belső intézményei, milyen a tagság közhangula­ta, illetve hogyan tartják be a szövetkezetek legfőbb tes­tületi szervei a saját maguk alkotta határozatokat és a szövetkezetekre vonatkozó törvényeket. Az újhelyi járásban általá­nos érvényű az összegező megállapítás: a szövetkezetek tagjai az elmúlt, években megfelelő gyakorlati tapasz­talatokra tettek 6zeVt a kü­lönféle gazdasági tervek, a beruházások, a zárszámadás, a munka díjazása, a vezetők megválasztása, felmentése, a társulásokba való belépés, vagy az onnan való kilépés, a kongresszusokra és érdek- képviseleti szervekbe a leg­alkalmasabb küldöttek meg­választása ügyében, eléjük terjesztett javaslatok megvi­tatásában, helytálló határoza­tok meghozatalában. A közgyűlések elé a helyi viszonyoknak megfelelő ja­vaslatokat terjesztenek, és a végrehajtásban a közgyűlé­sen hozott döntések szerint járnak el. Felelős megfontoltsággal- fogalmazta meg a termelő- szövetkezetek egyik szószóló­ja: — összes eddigi sikereink abból származnak, hogy a szövetkezetek tagsága azono­sult szövetkezetével, viszont azokból az időkből, amikor nem így volt, nagyon rosszak a tapasztalataink. Nem meg­kérdőjelezni kel! teliát a szö­vetkezeti tagság érettségét, hanem minden igyekezetünk­kel azon lenni, hogy mégin- kább felkészüljön a demok­ratikus önigazgatásra. Még' nem mindenütt tisz­tázott ugyanis: hogyan egyez­tethető össze a közösségi és az egyszemélyi vezetés. Pe­dig a válasz nyilvánvaló: ott, ahol a helyes sorrendet meg­tartják — tehát a döntések előkészítésénél mindenkor ké­rik é.s követik a szövetkezet gazdáinak, a tagoknak az in­dokolt véleményét — ott a tagság által szentesített ha­tározatoknak a választott • fe­lelős vezető következetesen érvényt tud szerezni a fel­adatok elvégeztetésében. Ahol ez nem így van, ott hibás a vezetés is, mert nem taní­totta meg a tagságot jogai és kötelességei . helyes értelme­zésére, gyakorlására. A szövetkezeti demokráciá­val szorosan összefügg a tör­vényesség értelmezése, érvé­nyesítése. is gondokat okr>- zo probléma, ami az újhelyi tanácskozáson így vetődött fel: miért lehet­nek összeütközések a szövet­kezetek és a törvényes fel­ügyeletet. gyakorló hatóságok, intézmények- között? Ennek fő oka, hogy olykor külön­böznek a megítélések a tár­sadalmi, valamint a szövet­kezeti tagsági, s vállalati jel­legű érdekek egyeztetésének a módjában, lehetőségeiben. Az egységes szövetkezeti tör­vény értelmében a szövetke­zetekkel kapcsolatos állami tevékenységek feladata e hár­mas érdek egyeztetése. Még­is. széles körben elterjedt az a helytelen nézet, amely sze­rint a társadalom érdekeinek biztosítása az állami szervek feladata, a tagok egyéni ér­dekeinek biztosítása magukra a tagokra tartozik. A szövet- kezeteknek, mint vállalatnak az érdekeit pedig a vezető­ség köteles megvédeni. Ahol ez a nézet elterjedt, csaknem mindenütt vég nélküli viták keletkeztek. A szövetkezet akkor jár el helyesen, ha döntéseiben az indokolt központi akarathoz igazodik. Ez alapvető szövet­kezeti es egyéni érdek is, mert az életszínvonal és gaz­daságpolitikai célkitűzések az. egyes szövetkezetekben csak akkor valósulhatnak meg. ha tevékenységükben kiaknáz­zák a szövetkezeti önkor­mányzat érvényesítésére ál­lami intézkedésekkel biztosí­tott széles körű lehetősége­ket. A szövetkezetekben min­dennapi tevékenységet igé­nyel a tagok akaratának meg­ismerése. a tagok akarata es érdekei közötti esetleges el­lentmondások feltárása, a jól fe1rn<j0t+ tényleges érdekek tudatosítása. Erre hasznos fórumoknak bizonyultak a közgyűlési bizottságok. Ezek közül az ellenőrző bizottság tevékenysége az, "»emelve: a legtöbb megjegyzés ér. Ki kell végre mondani, hogy ne várják tőle azt, antire nem képes. Például ne várják tő­le a szövetkezet számvitelé­nek ellenőrzését Annál in­kább követelje meg tőle a közgyűlés a szövetkezet ve­zetési módszeréinél! állandó figyelemmel kisérését, a jog­szabályok és az alapszabály rendelkezésemé!! betartását, a szövetkezeti vagyonvédelem­nek a vizsgálatát. Azt pedig, ami számviteli szakmai hoz­záértést igényel, bízzák szak­emberekre. Ennek személyi es tárovi feltételeit a területi szövetség megteremtette a re­vizori iroda létrehozásával. *«» «■!»<■ "SÄ: zessel. hanem a szövet keze­tek működésére vonatkozó iránymutatásaival «■«»kol- dalúan segítette és segíti a területi szövetség a szövetke­zeti önkormányzat kibonta­kozását. A szövetség küldői t- közgyűlése, elnökségének és bizottságain tevékenysége egészségesen fejlődik, a te­rületi szövetséget létrehozó szövetkezetek igényei, a gaz­dasági körzet általános érde­kei és a jogszabályok szenn­aiakul. Ajánlásaikkal ered­ményesen segítik a szövetke­zeti demokrácia fejlődését, a gazdasági és társadalmi kér­dések megoldását. licrcci József Másul!

Next

/
Oldalképek
Tartalom