Észak-Magyarország, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-02 / 230. szám

1973. október 2., kedd

ESZAK-MAGYARORSZÁG 3

Szakosítás és munkamegosztás

a TVK és a zwikaui műgyanta- és festékgyár kapcsolata

A TISZAI Vegyikombinát lakkfesték- és műgyantagyára öt évvel ezelőtt, 1968. őszén vette fel a kapcsolatot az NDK-beli zwikaui műgyanta- és festékgyárral. Ennek során a két. gyár vezetői és szakemberei különböző kutatási témákban együttműködési szerződést kötöttek, amelynek értelmében — a két fél által egyeztetett terv szerint — kutatási-fejlesztési kooperáció jött létre a magyar és a német festék- és műgyantaüzem , között. A szakemberek megállapodtak abban is, hogy a kutatások eredményét térítésmentesen egymás rendelkezésére bocsátják. A szerződéskötés elsőrendű céljaként a szakosításból és a munkamegosztásból származó előnyök kiaknázását jelölték meg. Mindenekelőtt azokon a területeken folytatják a fejlesztést, amelyek adottságaiknak és a szerződést aláíró felek igényeinek. leginkább megfelelnek.

Milyen eredményeket hozott az eltelt időszakban a két gyár együttműködése? Doktor Károly, a TVK lakkfesték- és m ügy an tagy árának vezetője erről a következőket mondta:

— A német testvérgyár ez ideig a sáfrányolajos, levegőn száradó alkidgyantákat dolgozott ki, míg a TVK az olcsón beszerezhető, hazai napraforgó-zsírsav bázison fejlesztett ki alkid-műgyan- tát. A zwikaui gyár jelenleg olyan, levegőn száradó alkidgyanták fejlesztésén dolgozik, amelyek a hagyományos alkidoknál alacsonyabb viszkozitással rendelkeznek. Ilyen irányú kívánságunkat a világpiacon újabban felmerülő és hozzánk beérkező igények alapján fogalmaztuk meg. Ez a gyakorlatban azt eredményezi, hogy a kutatási eredmények felhasználásával

_ amely a közeljövőben vár-'

— tovább bővíthetjük műgyanta eXP°rt-választékunkat. Ezzel kapcsolatban elmondhatom, hogy ellentételként a TVK-ban szilikongyantával módosított alkido- kat fejlesztettünk ki. amelyek a hagyományos alkidok- hoz képest fokozott hőállósággal rendelkeznek, ezenkívül ellenállnak az időjárási viszontagságoknak is.

— A szerződés értelmében mind a két gvárban vizsgálatokat folytattunk az alkid- gyanták molekulasúlyának meghatározása céljából. Ennek ismerete a műgyanta felhasználásának szempontjából fontos.

— Milyen időközönként értékelik a két gyárban 'folyó kutatási tevékenységet? — kérdeztük a gyárvezetőt.

— Évenként egy alkalommal tartunk konzultációt, ahol felmérjük a megtett utat és megállapodunk a további tervekben. Legutóbb, szeptember második felében találkoztunk a német kollegákkal, akik ebből a célból több napon át tartózkodtak a Tiszai Vegyikombinátban, illetve Leninvárosban.

— A TÁRGYALÁSOK alkalmával mindkét fél úgy nyilatkozott, hogy elégedett az együttműködés eredményével, amit igyekszünk a termelésben, is hasznosítani, így például a zwikaui műgyanta- és festékgyár képviselői bejelentették, hogy a TVK-ban kidolgozott: stirolo- zott alkidgyanták üzemszerű gyártását 1974-ben meg akarják kezdeni. A konzultációkon megállapodtunk abban is, hogy jövőre milyen fejlesztési-kutatási tevékenységet folytatunk. E szérint az 1974. évi fejlesztési munka középpontjában a gyorsan száradó alkidgyanták, illetve a világszerte elterjedőben levő, modern „coil coating” (le- meztekercs lakkozás) eljáráshoz szükséges műgyanták kidolgozása szerepel — mon- | dotta Doktor Károly gyárve- j zető.

I,. i,. !

Termelőszövetkezet a nőkért

♦ Dicsérik a gépet

♦ Elégedettek az asszonyok

♦ Télen is van munka

Változnak az idők

Régen látott esőt a köves- di határ. Magasra veri a port a burgonyakombájn, melynek zajától alig-alig érteni az elnök szavát.

— Ügyes masina ez — mutat a gép felé.

És az ember valóban csodálja, hogy a forgó vaslapok az ágyas alá vágnak, futószalagra rakva a kiemelt burgonyát. Fenn a gépen hat asszony segíti a kombájn munkáját, válogatva a rögöket a szalagra zuhogó termes közül. A mezsgye szélén jól esik egy kis pihenő egy-egy forduló után.

— No. asszonyok csak jobb ez, mint: kézzel félszedegetni — szó! oda az elnök.

— Össze sem lehet hasonlítani, most már nem sajog a derekunk — mondják és kórusban dicsérik a gépet.

•

— Az elmúlt években sokat segített vezetőségünk az asszonyok munkáján az irodán is — mondja Bán An- talné. a nőbizottság titkára. — Ha panaszkodtak, hogy nekiéz ez vagy az a munka, és javasolták, hogy jó volna egy gép, hacsak módjában áLtt a tsz-nek, hogy megvásárolja, a vezetőség azonnal megszavazta. Így került az Üj Élet Tsz-be a két burgonyakombájn is. Vagy aVol- ga-fejőgép. ami a lejönöket mentesíti a nehéz munkától. Az asszonyok kérésére gépesítették a kukoricaszedést is.

— Sok a gyermekes asz- szony.

— Nekünk bölcsődei, óvodai elhelyezési gondjaink

nincsenek. A nagycsaládosokat is segítjük. Egy hétgyer- , mekes családnak a hetedik i gyermek születésekor rend-1 kívüli segélyt adtunk. Ezen- j kívül a rászorulóknak évi j rendszeres szociális segélyt adunk. Az asszonyok elégedettek, érzik a vezetőség jóindulatát és segitökészségét Ezt társadalmi munkával igyekeznek meghálálni. Futókat hímeznek az irodába, a határban egy házat alkalmi ebédlőnek rendeztek be.

— Egyenjogúság?

— Talán itt abban mutatkozik meg, hogy a téli hónapokban, amikor kevesebb a munka, a nők is ugyanolyan szívesen járnak a politikai továbbképzésekre, mint a férfiak, sőt még szívesebben. Ma már mi is politizálunk. De tartjuk az ..egyenlő munkáért, egyenlő bért.” elvet is. Nem teszünk különbséget férfi és női dolgozó között.

•

— A fcélí időszak anyagilag nem jelent-e kiesést?

— Az állattenyésztés télen te megköveteli a munkát. Viszont, a növénytermesztés, ahol csak tavasztól őszig akad dolog téli szünetet ad az asszonyoknak. Ilyenkor vagy más munkára tesszük őket, vagy eleget teszünk annak a kérésüknek, hogy ebben a munkaszüneti időben bedolgozhassanak a Matyó Háziipari Szövetkezetnél. Mert a kövesdi lányok, asz- szonyok nemcsak a föld, de a tű, meg a cérna nyelvén is jól értenek.

(Albert)

Cserépváralja. Ez a Borsod megyei kisközség a mezőkövesdi járásban, az úgynevezett Mélyvölgyben húzódik meg. alig több múlt ezer lakosával. Az egykori kastély udvarán át jutunk a várhely csúcsára, ahol fenyőfákkal koszorúzottan hevernek Csei'épvár romjai. Pompás kilátás nyílik innen a déli Bükk, a Kácsi bérc, az Odor-hegy, a Várhegy és Nagyegyed hegylán cola tára,

melyet középen a Hórvölgy hasít ketté. És a krónikás — Tóth András üzemegységvezető — szavai nyomán megelevenedik a százados történelem.

— A vár az ősnomád korból származik — meséli, — amikor a Bükk alsó kiágazásain földvárak emelkedtek, magasabb pontjain pedig po- gányvárak alakultak a völgyele védelmére. A középkorban Endre bán fia. István nádor lovagvárrá alakította. A XV. században a Rozgo- nyiaké. majd a Báthoryaké f lett. A török kiűzése után . Cserépvár az uradalommal

kezdve évről évre szemlátomást gyarapodtak.

— Még az egyesülés évében betelepítettünk 304 hoki földet szőlővel. 84 holdat őszibarackkal, 20 holdat mogyoróval, ugyancsak 20 hóidat dióval. 30 hóidat pedig málnával — mondja Tóth András üzemegység-vezető.

— Ezzel egyszeriben megszűnt a munkanélküliség, s egész éven át biztosítani tudjuk a munkát dolgozóinknak.

Állunk a Várhegy csúcsán, s ameddig a szem ellát, mindenütt szóló-tenger borítja a hegyek oldalát. Lenn a völgyben emberek, gépek dolgoznak, átalakítják a természetet. £ saját igényeiknek megfelelően.

V

— Jelenleg áöe*rn rétéi»*portos és saját erőből mintegy 20 millió forintos beruházást valósítunk meg —tájékoztat az üzemegység-vezető. — Még ebben az évben megépítünk — kb. 7— 8 millió forintos költséggel

— két és fél kilométeres útszakaszt, Jövőre rendbe hozSzüreli előkészületek a cserép váraljai tsz-nél

Látni a napot felkelni és lenyugodni

Ongán, a Petőfi Termelőszövetkezetben három fintal szakember dogozik. Nemrégiben végezték el a put- noki Mezögaldtsági Főiskolát, most ismerkednek a gyakorlattal. Olyan üzemben vették át a termelés irányítását. amelynek meglehetősen szegényes a gépparkja és régiek fi épületei. .4 beilleszkedés nehézségéről, a mindennapok oondjairól vallanak.

Bódis Gyula főál'attenyész- tó: Két éve vagíoli itt. A legnehezebb volt >r‘ efnberek becsiilé.sét megszed211 >• Amikor idejöttem, méí °>yan rá- fizetéses állatokat futottak, mint a sertés és * -1“11. Mikor fölszámoltuk sokan azt mondták h°sT' ez egy elhamarkodó“ dolog, volt, jobban meg FleU volna gondolni. Ma tTlai’ az eredményét látva. veismerik, hogy nekem volt 1§azam. Nvereségcssé tetUÍ Í12^ állattenyésztést. Rat*!.,.“1}1' a h ússzar vasm arh a íbaUitasá - ra a háztájiból ' a®árolt bikákat hizlaljuk ~ és így gazdaságos lett‘J2 ágazat. Tehenészetünk61'* sajnos, még nagyon f'e.nSe az átlaga. De az idén P6 az is jobb lesz, ha a téli'ü.’ármányukat fel tudjuk »“Oltani. Ugye. milyen szépei' . rn’i- tat az állatokra. — leszállítjuk őket azs ^forgalminak. ..

A földön szétteríti1 Ponyván katonás rendű1 sorakoznak a szerszámok; fent a traktoron ketten hajolnak a motor fölé.

— Rengeteg bajunk van a lánctalpassal — panaszkodik Cserhalmi Ferenc gépcsoportvezető. — Amikor a tsz megvette ezt a gépet, már legalább 10 leszolgált év volt mögötte. Azóta szinte minden alkatrészt kicseréltünk benne. Nehéz helyzetben vagyunk. Ugyanis a műhelyünk szerszámgépekkel gyengén van felszerelve és a főjavításokat csak kínlódva tudjuk elvégezni. Raktárunkban sincs elegendő pótalkatrész. Az idénymunkáknál bizony sokat kell talpalnunk, hogy az elkopott, eltört szerkezetet valahol beszerezzük. Idén gazdaságilag nagyon jó évet zárunk. Lesz pénzünk, és remélem, hogy ezeket a hiányosságokat felszámoljuk. Most ezt kell összerakni — csap tenyerével dühösen a gépre — az ötödik napja áll, és szégyellem magam, hogy

még nem tudtam megjavítani.

Kurdics István mosolyogva \hallgatta nyakig olajos társát. Majd halkan, hogy ismét a motor fölé hajló barátja ne hallja, így 6zúlt:

— Nagyon mérges. Már két napja szidják, hogy nincs kész a gép, de hát öreg „jószág” ez már. Megcsinálják, és két nap múlva ismét leáll. Viszont így is elkészültünk az őszi szántás 80 százalékával. A héten már műtrágyázunk; az Ongai Állami Gazdaság folyékony ammóniát injektál a táblákba, és megérkeztek a szilárd műtrágya-szállítmányok is. Ha megjön az eső, befejezzük a talajelőkészítést, és elkezdődhet a vetés. Az idén beléptünk a CPS zárt technológiájú kukorica-rendszerbe. Annyi munkánk lesz, hogy nem győzöm számolni. Kevés az erő- és munkagépünk, ezen úgy próbálunk segíteni, hogy más termelő üzemektől bérbe vesszük azt, ami szükséges. A héten még ezt is el kell intézni.

— Mi szép van a szakmánkban? — Csodálkoztak p kérdésen, összenéztek, máj' így feleltek; egy tanárun' azt mondta, ha látjuk hai nalban a napot felkelni é e6te lenyugodni. A munkábar eltöltött órák szinte elrepülnek;

Kármán István 1

FiatÉk

a szöyefaleÉo

Hogyan halad ifjúságpolitikai határoltatok végrehajtása, ni ily ©u a fiatalok helyzete a fogyasztási szövetkezetekben? A kérdésre a SZÖVOSZ a közelmúltban készült felmérésével kereste a választ. A fogyasztása szövetkezetek 1,6 milliós tagságának mintegy 14 százaléka 30 éven aluli, tehát körülbelül 225 ezren KISZ-korú fiatalok.

A SZÖVOSZ vezetői nagy gonddal, szeretettel foglalkoznak a fiatalok ügyeivel. Az idén az elnökség is megtárgyalta az ifjúságpolitikai munka továbbfejlesztésének feladatait, s ezzel kapcsolatban ajánlás,sál fordult a szövetkezetek vezető testületéihez. Ebben egyebek között nagy hangsúlyt kapott a fiatalok képzése, s az, hogy a KiSZ-korúak megismerhessék a mozgalom helyzetét, időszerű problémáit, a rájuk vonatkozó jogszabályokat, rendeleteket. irányelveket.

Elemezték az ifjúsági lakás- fenntartó szövetkezetek helyzetét is. A KISZ KB és a SZÖVOSZ tízezer ifjúsági szövetkezeti lakás felépítésére kötött megállapodást. A SZÖVOSZ elnöksége felhívta rá a figyelmet, hogy különösen az újonnan alakuló lakásszövetkezetek törekedjenek ifjúmunkás és fiatal házas alapítók bevonására. Érdekes, újjáéledő formája a mozgalomnak, a* iskolaszövetkezet. Az ötvenes évek végén már voltak Ilyenek, de jórészt — helyzetük tisztázatlansága miatt — nem adlak továbbfejlődni, s feloszlottak. Ma már ismét sok ilyen szövetkezet tevékenykedik, a régebbinél jóval kedvezőbb feltételek mellett.

Útépítési munkák a tsz-nél

együtt báró L. HuiTlier tábornoknak, az edelényi fejedelmi kastély felépítőjének tulajdona volt, ezt követően pedis 1830-tól Kóburg herceg hitbizományi birtoka.

A kopár, szikes dombokon silányra nőttek a vélemények. Ezért többen elköltöztek a faluból, vagy a gyárakba és a bányákba kerestek munkalehetőséget. Még ma is sok a bejáró munkás. De aki a földet szereti, az nem szívesen válik meg tőle. S szerencsére. Cserép- váralján is akadnak ilyenek. Hogy jobban boldoguljanak. 1939-ben termelőszövetkezetbe tömörültek. Ám így sem jutottak sokra. A megye legszegényebb tsz-eként tartották őket nyilván. Míg aztán

1968-ban egyesültek a szent- istváni VII. Pártkongresszus Termelőszövetkezet teli Ett ől

zuk az utat egészen a vár- pincéig, ahol több mint 8 millió forintos költséggel szőlőfeldolgozó üzemet építünk. Ennek keretében kitisztítjuk a vár kútját, amelynek érdekessége, hogy átmérője kettő, míg a mélysége vízzel együtt 90 méter. Jelentős összeget, fordítunk szociális létesítmények megvalósítására is. Az asszonyoknak például építünk egy pihenőházat.

Változnak az idők. Talpra állt a falu az előrelátó, okos tervezés, a szorgalmas, gondos munka, az erők összefogása révén.

Török Alfréd Fotó: Sólymos I»