Észak-Magyarország, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-25 / 250. szám

1973. október 25., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A megyei párt-vb napirendjén Sok műtik o szeretőkön A szocialista laankaverseny­éi brigádmozgalom Fokozzák o beruházás ütemét i. A megyei pártbizottság részletes előterjesztés és elemző vita után. 1972. má­jus 30-i kibővített ülésén ha­tározatot hozott a szocialista munkaverseny és brigádmoz­galom feladatairól és tovább­fejlesztéséről. Legutóbbi ülé­sén a megyei párt-vb az az­óta eltelt másfél esztendő ta­pasztalatait összegezte. Szin­te mérlegszerűen elemezte a megye ipari üzemeiben ki­alakult helyzetet, az e téren elért eredményeket és hiá­nyosságokat. ■ Szervezeti intézkedések A megyei pártbizottság ha­tározata többek között nagy­fokú szervezettségre, a ver­senymozgalmat átfogó, össze­tartó intézkedési tervek ké­szítésére hívta fel a figyel­met. Ebből adódott, hogy a határozat megjelenése után megyénk pártszervei, tömeg­szervezetei a gazdasági veze­tőkkel együtt közös intézke­dési terveket készítettek, amelyekben konkrétan meg­határozták a feladatokat; a társadalmi és gazdasági szer­vek tennivalóit. A Szakszervezetek megyei Tanácsa például az egész szakszervezeti mozgalomra kiterjedő intézkedési tervé­ben konkréten, szinte sze­mélyekre szólóan határozta meg a tennivalókat. A szak- szervezetek területi és me­gyei bizottságai is hasonlóan jártak el. Így a szakszerve­zetek különböző szervei egy­ségesen értelmezték, és eb­ből fakadóan összehangolva munkálkodtak a megyei Pártbizottság határozatának végrehajtásáért. A vállalatok döntő többsé­ge, a határozat és az ezzel kapcsolatos utasítások és ren­deletek alapján, vállalati in­tézkedési terveket, munka- verseny-szabályzatokat ké­szített. Ezek a tervek meg­szabták a vállalati célkitű­zéseket, a vállalati verseny- formákat, ugyanakkor meg­határozták az anyagi és er­kölcsi ösztönzés mértékét, formáit is. Az intézkedési tervek és munkaverseny- szabáiyzatok többségükben gondos és áttekintő munká­ra vallanak. Elsősorban ab­ban különböznek a koráb­biaktól, hogy sokkal konk­rétabban határozzák meg a tennivalókat. Az összvállala- ti célkitűzéseken kívül egyes üzemrészek és munkahelyek tennivalóit, feladatait is meg­szabják. Az. Ózdi Kohászati Üze­mek oen , például a munka- vér. iiü. eoben az évben a „Vasas ifjúság éve" jegyé­ben szervezték meg. Ez a keret tartalmasabbá, egyér­telműbbé, céltudatosabbá \ tette a vállalásokat és a munkafelajánlásokat. Az üzem dolgozói 400 millió fo­rint nyereség elérését tűzték ki célul erre az évre. A szer­vezeti intézkedések révén minden gyáregység és üzem­rész kollektívája tudja, mit kell ezért tennie. A Borsodi Szénbányák és a Lenin Ko­hászati Művek az élüzem cím elnyerése érdekében in­dították ez évi versenymoz­galmukat.- Széles körű ismertetés A korábbi években tapasz­talható volt, hogy a szocia­lista munkaverseny szabály­zatai és különböző intézke­dési tervei megalkotásuk, megszerkesztésük után a fiók mélyére kerültek, és ott po­rosodtak. Sok esetben csak az értékelések alkalmából kerültek elő. Az utóbbi idő­ben, különösképpen a me­gyei pártbizottság határoza­ta után tapasztalható, hogy a tervezeteket és szabályzato­kat, munkaverseny-szerződé- seket és felhívásokat széles­körűen ismertetik az üzemi munkáskollektívákkal, így a kezdeményezések, vállalások csakhamar ismertté válnak. Ebből fakad az is, hogy a szűkebb vezetői rétegen kí­vül az üzemek munkásai is mindjobban ismerik a párt- és kormányhatározatokat, a termelés fejlesztésével kap­csolatos feladatokat. Több helyen tapasztalható azon­ban olyan jelenség is. hogy a vezetők csak úgy, nagy ál­talánosságban beszélnek a feladatokról, és a kidolgozott terveket csak egy szűk veze­tői csoporttal ismertetik. Ilyen helyen aztán év végén az értékelés időszakában azon csodálkoznak, tűnődnek a gyár gazdasági, párt- és tö­megszervezeti vezetői, hogy a célkitűzéseket vajon mi­ért nem sikerült valóra vál­taniuk. Ezek a jelenségek elsősor­ban kisebb üzemeknél és ta­Ülést tartott Hazafias népfront országos elnöksége A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöksége dr. ' Ortutay Gyula alelnök elnökletével szerdán ülést tartott. Az ülésen részt vett Jakab Sándor, az MSZMP KB párt- és lömegszerve- zetek osztályának vezetője. Gál Lászlónak, a Hazafias Népfront országos elnöksége tagjának, a SZOT titkárának előterjesztésében megvitatta az elnökség a Hazafias Nép­front és a szakszervezet együttműködése, a munkások tevékenysége a népfront tes­tületéiben és a lakóterületen című irányelveket, amelyet a népfront és a SZOT titkár­sága együttesen dolgozott ki és a SZOT elnöksége mar megtárgyalt és elfogadott. A népfrontmozgalom to­vábbi céljainak eléréséhez szükség van a munkások to­vábbi aktivizálására. Az el­nökség javasolja, hogy külön­böző szintű népfrontbizottsá­gok vizsgálják meg a mun­kások foltozott részvételének lehetőségeit és tegyenek meg­felelő intézkedéseket. Ezután Bencsik István fő­titkár javaslatot terjesztett be az országos tanács össze­hívására, és annak napirend­jére. Az elnökség úgy hatá­rozott, hogy az országos ta­nácsnak november második felében összehívott ülésére a kormány népesedéspolitikai határozatából adódó társadal­mi feladatok megvitatását tűzi ki. nácsi vállalatoknál tapasztal­hatók. A sokrétű és széles körű ismertetésekre fel kell használni az üzemi demok­ráciának szinte minden fó­rumát: üzemi értekezleteket, termelési tanácskozásokat, brigádvezetői tanácskozáso­kat. a szocialista brigádok megbeszéléseit, az üzemi új­ságokat, híradókat és min­den egyéb, olyan fórumot, ahol a vezetők rendszeresen találkoznak a dolgozókkal. ■ HeüyzetfSiEnárés, elemzés A megyei párt-végrehajtó- bizottság elemezte a szocia­lista munkaverseny és a szo­cialista brigádmozgalom tar­talmi részét is. Megállapítot­ta. hogy a továbbfejlesztésre hozott határozat nyomán igen pozitív változások ta­pasztalhatók megyénkben. Ez abból is fakad, hogy Bor­sodban nagyon szép hagyo­mányai vannak a szocialista munkaversenynek. Az építő- munka szinte minden terü­letén, iparban, közlekedés­ben, szövetkezetben, keres­kedelemben, mezőgazdaság­ban jelentős és kimagasló eredmények születtek a ver­senymozgalmak révén. Évről évre tanúi lehettünk a vál­lalati és a szövetkezeti kol­lektívák kitüntetéseinek, 'amelyeket a munkaverseny- mozgalmak szültek. A szocialista munkaver- seny alapvető formáját ma már szinte kizárólag a szo­cialista brigádmozgalom je­lenti. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy Borsod megyé­ben jelenleg 11 676 szocia­lista brigádban 133 258 dol­gozó versenyez a különböző célok és termelési feladatok minél jobb megoldásáért, a tervek túlteljesítéséért. Különösen jelentős a fej­lődés az ifjúsági verseny­mozgalom kibontakozásában. Ebben az évben 803 ifjúsági brigád több mint 10 ezer fiatalja vesz részt a vállala­tok politikai, gazdasági cél­kitűzéseinek megvalósításá­ban. A fiatalok ebben az év­ben például 800 ezer órát dolgoztak a kommunista mű­szakok ideje alatt. Ezenkívül még VIT-műszakot is szer­veztek megyeszerte.' Az ezért kapott több mint félmillió forintot a VIT-alapra aján­lották fel és fizették be. W. I* (Folytatjuk) Hónapok óta több mint ezeregyszáz szerelő dolgozik már az oleíinüzem építési területén. A rendkívül rövid szerelési határidők arra ser­kentik a kivitelező vállalato­kat, hogy tovább fokozzák a beruházás ütemét. Szerencsé­re, az időjárás is kedvez az itt dolgozóknak. A szerelő- ipari vállalatok élnek is ez­zel a lehetőséggel. Farkas Kálmán, a Petrolkémia Be­ruházási Vállalat leninvárosi kirendeltségének vezetője ez­zel kapcsolatban elmondta. hogy például a Vegyimúveket Építő- és Szerelő Vállalat a közelmúltban olyan munka­rendet vezetett De. amellyel tovább növelték a munka hatékonyságát. Ennek lénye­ge: a VEGYÉPSZER dolgo­zói kilenc napon át nyújtott műszakban, megszakítás nél­kül végzik munkájukat, majd öt pihenőnap következik. Ez idő alatt viszont a szakipari részleg dolgozói váltják fel a szerelőket, llv módon, ki­használva az időjárás nyúj­totta kedvező lehetőségeket, a kivitelezők mindkét mun­katerületen lényegesen na­gyobb eredményt tudnak fel­mutatni. Mint megtudtuk, az elmúlt hetekben a Gyár- és Gép­szerelő Vállalat hozzáfogott az amerikai gyártmányú kompreszorok szereléséhez, s ugyancsak gyors ütemben ha­lad a gázszétválasztó üzem­rész készülékeinek finom sze­relése, továbbá a technoló­giai készülékek úgynevezett hideg és meleg szigetelése. Ez-utóbbi műveletet poliure- tábhabbal, s az e célra vá­sárolt speciális gépek segít­ségével végzik a szakipari vállalat dolgozói. 1- U Ankét Miskeicen Ma, október 25-ón, esütör- ! tökön délelőtt 10 órai kéz- j dettel gördülőcsapágy-anké- i tot tartanak a MTESZ mis- j kolci székházában. A szerve­zők 120 szakember részvéte- j lével számolnak. Nyolc elő­adás hangzik él. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem oktatói, továbbá magyar, va­lamint svéd gördülőcsapágy­üzemek képviselői ismertetik a csapágyait beépítésének, kezelésének, vizsgálatának korszerű módszeren. tWráunka a növénytermesztés biztonságáért flapireiÉn a milásiÉta A Cement- és Mészművek- hez tartozó gyárak főmérnö­kei, üzemorvosai, munkásvé­delmi előadói, a szakszerve­zeti bizottságok társacfalmi munkásvédelmi felügyelői, a hejőcsabai Cementipari Gép­javító Vállalatnál 3 napos ta- tanácskozásra gyűltek össze. A tanácskozás célja a vál­lalat munkásvédelmi és kör­nyezetvédelmi helyzetének értékelése és a feladatok meghatározása. Vitaindító előadást dr. Mihócs Ferenc vezérigazgató-helyettes tar­tott. Ezt követően a rész­vevők közül többen is el­mondták véleményüket a fontos téma kapcsán, majd számos javaslat hangzott el. A tanácskozás ma délelőtt folyta tódik. .Tél felszerelt tmk-nifilielyben végzik a BÉM gépelnek ja­vítását Sajó kereszt úr határában Fotó: tfj. Hollós}- F. Borsodban, de a szomszé­dos Heves és Nógrád megye területén is sok az úgyne­vezett kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezet. Ennek egyik fő oka a domborzati viszonyokban rejlik. A he­gyes, dombos területek tala­jában nagy károkat okoz az erózió. Az értékes tápanyagot a völgyekbe mossa a csapa­dék, a talaj kilúgozódik, al­kalmatlanná válik a gazda­ságos növénytermesztésre. Pedig az északi országrész mezőgazdaságának nagy- szüksége van ezekre a terü­letekre. Megóvásukon és kel­lő hasznosításukon munkál­kodik jó néhány esztendeje a kompolti Növénytermesz­tési és Talajvédelmi Kutató Intézet, amelynek egv kuta­tócsoportja 11 éve dolgozik Putnokon. A csoportot pilla­natnyilag három kutató és a kisegítő személyzet alkotja. Feladata, hogy a lejtős terü­leteken levő szántóföldek ta­lajerő-gazdálkodási és táp­anyag-gazdálkodási problé­máit vizsgálja, ki kísérletezze, hogy az egyes növények mi­lyen agrotechnilcai módsze­rekkel termeszthetők sikere­sen, gazdaságosan. A kutatócsoportnak egv 70 holdas kísérleti telepe van Pufcnok határában. Az idén búzát, tavaszi árpát, kukoricát, borsót, lucernát és vörösherét termesztettek. A tapasztalatokat most értéke­lik. a mintákat most dolgoz­zák fel. Egyfajta növénnyel több évig foglalkoznak, hogy a kísérleti végeredmény pon­tos. a következtetés helytálló legyen. A következő években — mivel az állattenyésztés fej­lesztéséhez több fehér.iedús ■takarmányra van szükség — megkezdik a hüvelyesek szé­lesebb körű termesztési lehe­tőségének vizsgálatát. Az in­tézetnek, a kutatóknak ugyanis a lehető legrugal­masabban kell reflektálniuk a gyakorlat új követelmé­nyeire. A putnoki kutatók egyik feladata jelenleg az egy ha­tóanyagú és az összetett mű­trágyák közti különbségek kimutatása. Munkájukat ké­pezik továbbá az új vegysze­rek, növényvédő szerek, gyomirtók kipróbálása. Azt hinné az ember, hogy a há­rom nagy borsodi vegyf&zem rengeteg munkát ad a puá- noki csoportnak, de er nem így van, Putnokon csak a Budapesti Vegyiművek ter­mékeinek hatását vizsgálják. A miértre nem tudnak vá­laszolni Putnokon, azt mond­ják. próbálkoztak már a kap­csolatfelvétellel, de eredmény nélkül... A műtrágyáknak nagy sze­repe van a kutatócsoport programjában. Hét éve dol­goznak az országos talajerő­gazdálkodási hálózatban, kí­sérletek készülnek a műtrá­gyák hatásfokának kimutatá­sára. Eredményeikről külön­böző módszerekkel, rendsze­resen informálják a mező- gazdasági üzemeket. Éven­ként, kétévenként bemutató­kat ívndeznek a kísérleti te­lepen, meghívják a borsodi gazdaságok szakembereit. Egv-egy kísérlet befejeztével tájékoztató füzeteket jelen­tetnek meg. A borsodi sava­nyú erdőtalajokon való lu- eernalermesztés lehetőségeit bemutató, vagy a kalászosok tápanyag-gazdálkodásáról szóló kiadvány megtalálható minden mezőgazdasági üzem szakkönyvtárában. Munkájuk eredményeiről rendszeresen tájékoztatják a termelési tanácsadást adó in­tézményeket is. A csoport ezenkívül közvetlen segítsé­get is ad azoknak a terme­lőszövetkezeteknek. amelyek megbízással fordulnak hoz- zá. A konkrét megbízások több évre szólnak. A kutatók ebben az esetben leveszik a gazdaság válláról az agro­technika meghatározásának gondját, ők irányítanak. Ezt a szolgáltatást a kedvezőtlen adottságú tsz-ek érdekében hozták létre, de takarékos- sági okokból csak kevesen élnek ezzel a lehetőséggel. A csoport eddig a Putnoki Mezőgazdasági Szakközépis­kola épületében dolgozott, nem éppen ideális körülmé­nyek közölt. A munkakörül­mények jelentősen megvál­toznak most, hogy új épületet kaptak. Itt már a legkor­szerűbb eszközökkel, jól fel­szerelt laboratóriumokban tevékenykedhetnek. Bizonyára ez a körülmény is segít majd abban, hogy a borsodi lejtő­kön is kivirágozzék a mező­gazdasági kultúra L. Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom