Észak-Magyarország, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-24 / 249. szám

1973. október 24., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 A H/VF rendezésében Nyilvános viták Napirenden: a családjogi törvény módosítása A jövő év első félévében kerül sor a családjogi tör­vény módosítására. Miről is van tulajdonképpen szó? Volt már rá példa — saj­nos —, hogy az apa úgy meg­verte kiskorú gyermekét, hogy ez a kicsi életébe ke­rült. Van rá példa, hogy ve­szélyeztetett helyzetbe kerül a kiskorú, mert a Szülők ga­rázda életmódja, család- és társadalomellenes magatartá­sa ide vezetett. Mindeddig a családi vitákba, veszekedé­sekbe, verekedésekbe, jogilag nem volt módja belszólni a hivatalos szerveknek. Több­nyire csak akkor tehették azt, ha> emiatt feljelentés érke­zett. Ugyanakkor mind több­féléi kívánatos igény volt, s az ma is, hogy — elsősorban a gyermekek, érdekében — azonnali és hatékony intéz­kedésre kerüljön sor ott, ahol erre szükség van és az indokolt. Ilyen értelemben fogalma­zott az egyik felszólaló a Le­nin Kohászati Művekben a Hazafias Népfront által szer­vezett nyilvános ankéton, ahol a családjogi törvény mó­dosításáról volt szó. Akik je­len voltak ezen az eszme­cserén. sok értékes és figye­lemreméltó javaslatot és ész­revételt tettek. S bizonyára tesznek még másutt is. hi­szen ezek a nyilvános viták — országosan és Borsodban is — részei annak az előké­szítő munkának, amely meg­előzi az országgyűlés elé ter­jesztendő módosított törvény- tervezetet. A hivatalos szer­vek és fórumok ennek a ki­munkálásához kérik és vár­ják a közvélemény közremű­ködését Miskolcon és megye- szerte azokon az ankétokon, amelyeket ilyen céllal szer­veznek és tartanak meg. A közvélemény, a társadalom segítsége ugyanis elengedhe­tetlen feltétele annak, hogy — mielőtt majd jogerőre emelkedne a módosított csa­ládjogi törvény — abba min­den olyan indokolt és idő­szerű igény és javaslat bele­kerüljön. amit. a társadalom i gazságérzete is helyesnek ítél. A Lenin Kohászati Művek­ben megtartott ankéton pél­dául elhangzott: az örökbe­fogadás legyen titkos, nehogv később a vér szerinti szülő, aki eldobta magától a gyer­meket. követelésekkel állhas- son elő. Sokan időztek a vi­tában a gyermektartási pe­rekké! összefüggő eseteknél, gondoknál és igényeknél. Mindeddig ugyanis az volt a helyzet, hogy a bíróság a mindenkori kereset alapján állapította meg a fizetendő összeg mértékét. A munka­hely aztán az így megálla­pított összeget utalta át a gyermeket nevelő anyának, vagy 'az apának. Csakhogy, évek múltával a fizetésre kö­telezett keresete, jövedelme is változott. Vagy úgy, hogy több lett, vagy úgy, hogy ke­vesebb. A fizetendő összeg ugyanakkor változatlan ma-j radt. Aki többet keresett, könnyebben teljesíthette kő- j telezettségét, aki netán ke­vesebbet. az nehezebben. S ha az anya — tudomást szer­zett volt férje nagyobb jöve­delméről, külön pert kellett Indítania magasabb összegű gyermektartás miatt. Ami — ismerjük el — sok időbe és huzavonába, amellett a bíró- ; ságnak lényegesen több mun­kájába került. Ezért javasol­ják a törvénytervezet kimun­kálói, hogy a fizetendő fix összeg helyett mindenkor a százalékban megállapított összeg kerüljön a gyermeket (vagy gyermekeket) nevelő szülő részére átutalásra. Csak egy példát. Ha valakinél — , tegyük fel ■— kétezer forint után 20 százalékos kötelezett­séget állapítottak meg, akkor a levont összeg 400 forint volt. Mindeddig ezt utalták át akkor is. ha az illető már négyezret keresett. A módo­sított törvénytervezet szerint a mindenkori kereset 20 szá­zaléka négyezer forintnál mar 800 forint, anélkül, hogy ezt külön kellene — per útján — kérni. Helyesnek ítélték meg az ankét részvevői a kötelező orvosi vizsgálatot, ami a ké­sőbbiekben sok vitának, bírói eljárásnak veszi, vagy veheti elejét. Egyszóval ezek a nyil­vános viták, amelyekre a kö­vetkező hetekben megyeszer- te sor kerül, mindenképpen hasznosak és nagy segítséget jelentenek a családjogi tör­vény módosítására teendő in­tézkedések előkészítő szaka­szában. Helyes tehát, ha eze­ken az ankétokon minél töb­ben részt vesznek és részt kérnek a munkából konkrét javaslatokkal és észrevéte­lekkel. Az ankétok programja: Miskolcon: október 25-én, fői 3 órakor a Szerencsi Cu­kor- és Csokoládégyár mis­kolci gyáregységében, 26-án fél 3 órakor a Pamutfonóban, 29-én délután 2 órakor a HNE megyei titkárságán, novem­ber 2-án 9 órakor a KIOS55 Széchenyi u. 61. sz. alatti helyiségében, november 5-én fél 6 órakor a Sütő úti óvo­dában, november 8-án dél­után két órakor a DIGÉP- ben, november 12-én délután öt órakor a Marx Károly u. 49. szám alatt. A megyében: október 25- én 9 órakor Mezőkövesden a városi tanácsnál, október 31- én délelőtt fél 10 órakor Me- zócsáton a járási művelődési ház klubjában, október 29- én. este 6 órakor Encsen. a TIT-klubban, november 12- én. délután 4 órakor Lenin- városban, a művelődési ház­ban és ugyanezen a napon Sátoraljaújhelyen délelőtt 9 órakor a művelődési ház klubjában. A B.-A.-Z. MEGYEI VAS- ÉS FÉMIPARI VALLAIAT, Szerencs, Rákóczi u. 95. pályázatot hirdet főkönyvelői állás betöltésére Pályázati feltételek: főiskolai, vagy mérlegképes könyvelői végzettség, legalább 5 éves szakmai gyakorlat. Bérezés: megegye-és szerint. Jelentkezni lehet: 1973. X. hó 30-ig, személyesen, vagy Írás­ban a B.-A.-Z. megyei Tanács V. B. ipari osztály vezetőjénél (3541 Miskolc, Tanácsház tér 1. sz.), vagy a vállalat igazgatójánál (3900 Szerencs, Rá- , kóczi út 95. sz.). 1 ___ A z őszi és téli forgalom jegyében Termelési tanácskozás a Tiszai pályaudvaron A Miskolc Tiszai pályaud­varon megtartott IV. negyed­évi műszaki konferencián és termelési tanácskozásokon a gazdasági eredmények ismer­tetésén kívül elsősorban az őszi és téli forgalommal kap­csolatos feladatokról, sikeres lebonyolításáról esett a leg­több szó. Az első három negyedév eredményeit — amelyet min­den versenytényezőnél él- üzemszint felett teljesítettek — Koncz Zoltán állomásíő- nök-helyetes ismertette. A tervszerű munka, a dolgozók helytállása, nem utolsósorban a szocialista brigádok válla­lásai teljesítésének eredmé­nyeként 208 tehervonattal indítottak többet az elmúl év hasonló időszakához viszo­nyítva. A III. negyedévben például 21 000 kocsival töb­bet gurítottak, mint 1972-ben. A vontatási főnökséggel való jó együttműködés eredmé­nyeként több mint 50 száza­lékkal csökkent a késve köz­lekedő személyvonatok szá­ma. A jó eredményeken kívül szó esett a gondokról is. Emelkedett például az üze­mi balesetek száma. Ennek csökkentésére a pályaudva­ron munkásvédelmi negyed­évet tartanak. Kevés a személykocsi, ez­ért a hiányt a sérült kocsik sürgős kijavításával kívánják csökkenteni, ezzel is segítve, biztosítva a kulturált utazás egyik feltételét. A IV. negyedév megoldan­dó feladatai közt szerepel az a Csehszlovákiába elszállí­tandó, 29 ezer tonna cement, amely még a cementgyárban vár továbbításra. Most az őszi és téli forgalom zavar- | tálán lebonyolítása, a hibák felszámolása az egyik legfon­tosabb teendő. Kisvárdai János Miskolc Óránként 15 mázsa hasábburgonya A Magyar Hűtőipar miskolci gyárában óránként 15 mázsa félkész, gyorsfagyasztott hasábburgonya készül. A félkész áru a nagyfogyasztók, a vendéglátóipar, valamint-a házi­asszonyok körében közkedvelt. Futószalagon kerül a gyors- fagyasztóba a már olajban sült félkész hasábburgonya. A közel 80 méter hosszú gépsor automatikusan dolgozik. Kézi erővel kizárólag a hibás burgonya kiválogatását végzik. Káposztatermesztés hat faluban, héti módra A hétiek úgy vannak a káposztatermesztéssel, mint a hortiak a dinnyévé!, min­dent tudnak a növényről, még a legkedvezőtlenebb időjárási viszonyok között is elfogadható termést csikar­nak ki a földből. A hétiek nem járnak ká­posztát termeszteni más vi­dékre. az ő falujuk határá­nál ideálisabb helyet nem könnyű találni a főzeléknö­vénynek. A héti káposzta­földek a Sajó árterületénél mélyebben fekszenek, a ká­poszta pedig nedvességigé­nyes növény. A domborzati adottságok és az, hogy meg­találták ennek kihasználási módját, hírnevet szerzett a héti káposztának. Ezeket a földeket és még öt más köz­ség földjeit a putnoki szék-, helyű Egyetértés Termelő­szövetkezet műveli. Profiljá­ba — lévén zöldségtermelő bázis gazdaság — nagyon is illik a káposztatermesztés. — Egyik legfőbb növény- félénk a káposzta — mond­ja Kenyeres János, a terme­lőszövetkezet. főagronómusa. •— Kertészetünkben is ter­mesztünk nyári, korai és kelkáposztát a többi zöldség­féle mellett. Szántóföldi ká- posztaterületünk 110 hektár­nyi. mind a hat község ha­tárában termesztjük. Évente 350—400 vagon káposztát ér­tékesítünk. — Most kezdődik a káposz­taszedés ideje. Miiven a ter­més? — Kedvezőtlen volt az idei száraz időjárás, kevés ká­poszta termett országszerte. Mi nem panaszkodhatunk, mélyfekvésű területeinken 430—450 mázsa termett hek­táronként. Ez a termés szép jövede­lemhez juttatja a közös gaz­daságot. Az előzetes számít- gatások, becslések szerint talán meglesz az 1 millió fo- rit tiszta jövedelem, bér ez még sok mindenen múlik. — Tagságunk három napja kezdte meg a szedést. A szállításhoz heti 40 vagonra van szükségünk. November 15-ig mindenképp szeretnénk a termést betakarítani. Ez is egy bizonyos szabály. ami a héti őstermelőktől ered. Mint ahogy kitapaszal- ták a hétiek azt is. hogy a téli káposztát akkor szabad csak leszedni, amikor már elég hideg van, miután már beköszöntött az esős. deres időjárás. A tárolás csak így lehet sikeres. A termelőszövetkezet köve­ti a régi receptet, de azért ma már valamivel könnyebb a káposztatermesztés, mint annak idején volt. — Igyekszünk mindazokat a munkafolyamatokat gépe­síteni, amelyeket lehet. A palántákat géppel ültetjük, ki a földre, az ültetésnél el­engedhetetlen öntözést is gé­pesítettük. A kapálásnál is segítenek a gépek, bár csak a sorközöket tudják fellazíta­ni. A permetezés teljesen gé­pesített. A betakarításhoz nincsenek gépek és egyálta­lán, a káposztatermesztés ma is nagyon sok kézi munka­erőt igényel. Ennek ellenére szívesen vállalja a tagság az ezzel járó munkákat, mert kifize­tődő, sőt, jól jövedelmező fog­lalkozás. A káposztatermesztő tsz-tagok kedvezményeket kapnak, és a haszon 40 szá­zaléka is a művelőt illeti. Mindenki számára vonzó már az is, hogy 1 katasztrális hold káposzta megművelésé­ért 80 munkanap-jóváírás jár. A háztáji gazdaságok egy részéit is káposztaföld­ként hasznosítják a környék­beliek, elsősorban a hétiek. Az idén körülbelül 80—100 vagon termést értékesítenek a háztáji kertekből. A termelőszövetkezet a fel­dolgozásban is segít szerző­dő partnerének, a megyei AGROKONZUM-nak. Dubi- csányi üzemükben havonta 8—10 vagon káposztát sava­nyítanak. Az első szállít­mány mar elhagyta az üze­met, s hamarosan a fogyasz­tókhoz kerül — Iévay — Ilit mond a paragrafus? Jo&ássíunh válaszol Mikor kötelező a kerítés létesítése? Ezt kérdezte levelében Fo­dor Géza miskolci olvasónk. A kerítés létesítése akkor kötelező, ha azt az építés­ügyi hatóság külön határo­zatban, vagy az építési enge­délyben előírja. Az építés­ügyi hatóság a keritéslétesí- tési kötelezettséget közbiz­tonsági. köztisztasági, város- rendezési, utcaképi, vagy más közérdekből, továbbá a telek használati módja miatt ren­deli el, a telkeknek akár a homlokvonalán, akár, más, vagy több határvonalán. Az építési hatóság jogo­sult rá, hogy a város egyes részein megtiltsa az építési telkek, illetőleg tömbök be­kerítését. Az építési hatóság elő­írhatja egyes utakon, vagy útszakaszokon — a közleke­dés látásviszonyai, vágj’ a városkép érdekében — a ke­rítés kivitelezésének módját, ide értve a lábazat létesíté­sének kötelezettségét is, vagy eltilthatja egyes kerítésfajták létesítését. Előkertes, zárt sorú és sza­badon álló beépítési mód ese­tén a telek homlokvonalán, valamint az oldal- és hátsó határokon is csak áttört ke­rítést szabad létesíteni. Az építési hatóság egyes öveze­tekre, vagy területekre, illet­ve telkekre nézve a telek homlokvonalán — és belső határain is — élősövény-ke- rítés létesítését rendelheti el. Tüskés-, szögesdrótot a telek homlokvonalán álló kerítésen csak a gyalogjáró szintje fe­lett, legalább 1,8 m magas­ságban. több sorú tüskés szci- gesdrótot a telek bnlseje felé hajlított oszloptoldaton, egy sorosat csak az oszlop belső oldalán szabad alkalmazni. A kerítésnek teljes egé­szében saját telken kell áll­nia. befedése pedig csak a saját telek felé lejthet, aj­taja közterületre, kifelé nem nyflhat. A kerítésnek a telek min­den határvonalán általában 1,8—2 m magasnak kell len­nie. Ha az építési hatóság el­rendelte kerítés létesítését, minden telektulajdonos a te­lek homlokvonalán, továbbá az útról nézve a telek jobb oldali határvonalán és a hát­só telekhatárnak ettől az ol­dalhatártól számított fele hosszán köteles a kerítést sa­ját költségén elkészíteni és fenntartani. Felelőssé« a helytelen véleményadás útján okozott kárért Előfordul, hogy a munkál­tató (vállalat, szövetkezet, szén’) a volt dolgozójáról más vállalatnak, szervnek stb. helj’telen véleményt, vagy tájékoztatást ad, emiatt a dolgozó nehezen tud elhe- lj’ezkedni, esetleg anyagi ká­ra is keletkezhet. A Polgári Törvénykönyv szerint a személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jó hírnév védelmére is. Akit személyhez fűződő jogában megsértettek — az eset kö­rülményeihez képest — pol­gári igényeket támaszthat, ami azt jelenti, hogy követel­heti a jogsértés megtörtén­tének bírósági n megállapítá­sát, követelheti a jogsértés abbahagj’ását és a jogsértő eltiltását a további jogsértés­től; követelhet elégtételt, nyil­vánosságot, a sérelmes hely­zet megszüntetését, a jogsér­tést megelőző állapot helyre- állítását; ha vagj’oni kár ke­letkezett, annak megtérítését stb. A Legfelsőbb Bíróság ide vonatkozó állásfoglalása hangsúlyozza, hogy az igény elbírálása nem a munkaügj’i viták eldöntésére hivatott szervek, hanem a bíróság ha­táskörébe tartozik. A Ptk. 82. paragrafusának (2) bekezdése értelmében bárki igényelheti, hogy ha valaki mások előtt a szemé- Ij’ével kapcsolatban valótlan tényt állít, illetve helytelen tájékoztatást ad, a bíróság a jogszabályi jogkövetkezmé- nyeket alkalmazza. Ha pedig a valótlan adatokat tartal­mazó tájékoztatás a sértett elhelyezkedéséi is akadályoz­za, tehát a személyhez fűző­dő jog megsértése vagyoni kárt is okoz. a polgári jogi felelősség szabálvai szerint kártérítés igénj’elhető. I)r. £sss Tibor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom