Észak-Magyarország, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-20 / 246. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1973. október 20., szombat Pécsi számadás A magyar film megméretése II. ¥ Uj vonások a szemlén 200 -r 2© grafika a VII. miskolci országos grafikai biennaléra A VII. magyar játékfilmszemle egyik legfontosabb új vonása — a kétévenkénti rendezés elhatározásán kívül — az előkészítésben a ver- senyfilmek nevezésének megváltoztatása volt. A Művelődésügyi Minisztérium Film. íigazgatósága az új glap- s abályban bizonyos mér- !;ig' módosította a filmek vezési lehetőségeit, s meg- : abta a szemle célját. A c-él. hogy kultúrpolitikai célkitűzéseinkkel összevetve értékelje a magyar filmművé- •v'et adott szakaszának eredményeit, segítse elő, hogy a magyar film magas színvonalon tükrözze a mai magyar Valóságot, haladó hagyományainkat, a társadalmi és politikai problémákat, amelyeket a szocializmus énítése tartalmaz és erősítse az értékes alkotások és a közönség kapcsolatát. A versenyre, illetve szemlére a magyar filmgyártó vállalatok nevezhetnek filmeket, valakin int a Filmművész Szövetség is meghívhat minden szemlére két filmet. Űj vonás jelentkezik a díjazásban is. Míg korábban a pécsi szemle elsősorban erkölcs; sikerrel, járt, most rendkívül komoly anyagi előnyökhöz is jut a díjazott film alkotója, illetve stábja. Ugyanis a zsűri által odaítélt fődíj összege 100 ezer forint volt, ezenkívül a zsűri alkotói — rendezői, operatőri, valamint színészi — .díjakat is kiadhat. Külön figyelmet érdemel, hogy a fődíjat nyert film vállalatát a Filmfőigazgatóság egymillió forintos jutalomban részesíti, amely összeget az adott vállalat filmkészítési alapjának növelésére fordíthat. (A VII. filmszemle eredményei már ismertek. A fődíjat Zolnay Pál filmje, a Fotográfia nyerte el. Érdemes itt megjegyezni, hogy Zolnay filmjét január 18-án mutatták be. még januárban elnyerte a Magyar Filmkritikusok Szervezetének díját, majd júliusban a 8. moszkvai nemzetközi filmfesztiválon magas díjat nyert. A pécsi fődíj kilenc hónapon be- i lül a harmadik elismerése a film kvalitásainak.) marnia Nem új vonás, de ismételten figyelmet érdemel a pécsi filmszemlén a Baranya megyei Moziüzemi Vállalat részvétele a szemle lebonyolításában. Jóllehet a rendezésben és szervezésben a Filmművész Szövetség, a Pécs városi Tanács, a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége, a MOKÉP és több más szerv is közreműködött, a gyakorlati lebonyolításban oroszlánrész jutott a helyi moziüzemi vállalatnak, mely nemcsak a város két legnagyobb moziját bocsátotta a szemle rendelkezésére, és szüneteltette erre az időre a napi műsorokat, hanem más mozikban is rendezett alkalmi vetítéseket, és csaknem teljes apparátusát is a szervezés szolgálatába állította. Ez a szervezési munka, a helyi viszonyokkal ismerős munkatársak részvétele a bonyolításban igen sok haszonnal járt, igen eredményes volt. Egyben azt is szimbolizálta, hogy a magyar filmművészet problémái, az alkotói gondok és a forgalmazás összefüggnek, sőt elválaszthatatlanok. És itt érkeztünk el a szemle egy újabb jellemző vonásához. Bár korábban is szokásos volt a filmszemle idejére Pécsre összehívni a filmforgalmazás vezetőit, a MOKÉP és a megyei moziüzemi vállalatok vezető állású munkatársait az országos jellegű forgalmazási teendők megbeszélésére, azonban az alkotók és forgalmazók problémái szinte teljesen elkülönültek, egymással nem cseréltek gondolatot, külön-kü- lön vitatták meg mindazokat a gondokat is, amelyek pedig elválaszthatatlanok a másik terület munkájától. Ezen a szemlén első ízben rendezték meg a filmalkotók és filmforgalmazók közös tanácskozását. Jóllehet a napfényben fürdő Misina-tető és az új televíziótorony impozáns presz- szója alkalmatlan volt a tanácskozásra, s így e kirándulás pusztán kirándulás maradt, az érdemi megbeszélést mégis megtartották a kevésbé impozáns szemleklubban. Itt szóba került, hogy a rendezők véleménye szerint nem a magyar film van válságban, hanem az alkotásnak a közönséghez történő juttatásában vannak problémák. Szóba került, hogy még mindig tartja magát az a helytelen álláspont, amely szerint a film áru, termék, sőt ipari termék, amelynek forgalmazására az egyéb, valóban ipari termékekhez hasonló megkötöttségek érvényesek, s többen kevesellték a filmek előzetes propagandáját. A rendezők kívánsága az volna, hogy a filmekről már készülésük időpontjában tájékozódjék a közönség, ötletesebb legyen a reklám, és általában a propaganda jobban igazodjék az adott műhöz. A filmforgalmazók kell. hogy ismerjék a készülő műveket, hiszen a forgatókönyvet a MOKÉP előre Értesítjük T. Vevőinket, hogy éves vagpnmegállapító leltárunkat 1973. november 1-töt 1973. november 17-dg tartjuk A tartós fogyasztási cikkek kiszállítását 1973. november 5-én kezdjük Minden egyéb árucikk kiadása és kiszolgálása 1973. november 1-től 17-ig szünetel FÉMVILL Kereskedelmi Vállalat miskolci telepe Pénteken döntött a zsűri megismeri, sőt a készítést finanszírozza. Ugyanakkor nincs differenciálás az egyes filmek propagálásában és forgalmazásában, s egyáltalán a magyar film a forgalmazásban nem kapja meg a jó értelemben vett patrióta pártfogást, a húsz magyar film propagálása feloldódik, eltűnik az év egyéb 130— 140 filmjének reklámozásában. Szóba került az is, hogy álbékét hirdet az a felfogás, amely a művészi és a szórakoztató művek közötti különbözőségeket tagadja, és egyenlőségjelet tesz a kul- túrpolitikailag jelentős művek és a más, szórakoztató funkciójú alkotások közé. Mindkettőt lehet nagyon jól és nagyon rosszul csinálni, éppen ezért differenciálni kell még műfajon belül is. Profilírozni kellene a mozikat, ahol csak lehet, és nem a globális nézőszámot misztifikálni, hanem választási lehetőséget adni a közönségnek. Igen éles szavakkal bélyegezték meg ’alkotók és forgalmazók egyaránt a humor-sajtó és a kabarék ma- gyarfilm-ellenes tendenciáit. A forgalmazók részéről panaszként a fílm-műsorosztá- si bizonytalanságokat említették. E tanácskozás azt tanúsította, hogy alkotóknak és forgalmazóknak sok a közös gondjuk és néhány kérdésben, különösen a propagandában gyakoribb konzultációra lenne szükség. A szemle egyik ugyancsak új jellegzetessége a már említett retrospektív vetítéssorozat volt, amelyen első alkalommal Fábry Zoltán tizenkét filmjét nézte végig a közönség. Ez a sorozat volt az avatása az új pécsi klubmozinak, amely a mai mozitechnika legmodernebb gépészeti felszereltségével büszkélkedhet, berendezése rendkívül vonzó, otthonos, hihetőleg nagy segítsége lesz Pécsett a művészfilmek és a közönség jobb egymásra találásának. Mindez, amiről eddig számot ddtunk, azonban még | többségben járulékos eleme volt a szemlének. Benedek Miklós (Folytatjuk) Hetedszer hívta Miskolcra a sokszorosító grafikai művészet jeleseit a miskolci országos grafikai biennale rendező bizottsága. Az először 1961-ben megrendezett biennale máris ide irányította a művészeti ágazat művelőinek figyelmét, s azóta mindinkább egybeszövődik Miskolc és a grafika. A város felszabadulásának 29. évfordulója tiszteletére ismét meghirdették a bienna- lét, felkérték a művészeket a részvételre. A felhívás alapján kilencvenegy művésztől ezernél több grafikai alkotás érkezett be. s megérkezett Würtz Ádám huszonnyolc darabból álló gyűjteményes anyaga is. Az előző biennale nagy díj as nyertese a hagyományok szerint ugyanis mindig gyűjteSzindbád — totókon é Több mint másfél éve mutatták be a mozik Huszárik Zoltán filmkölteményét, a Krúdy Gyula novellái nyomán készült, s igen nagy sikerrel fogadott Szindbádot. A film azóta is fel-feltűnik mozivásznainkon és külföldön is elismerést szerez a magyar filmművészetnek. B. Müller Magda fotóművész a film készítésének egyes mozzanatait örökítette meg művészi fotókon. Harminchat nagy méretű, többségben fekete-fehér, kisebb részben barnított fényképen részben a film ismert szereplői, mozzanatai, szituációi állnak előttünk, részben pedig olyan villanások, amiket a közönség nem láthatott. Nem a filmkészítésnél szokásos standfotók B. Müller Magda képei, hanem valósággal Huszárikkal párhuzamosan átfogalmazva mutatja meg a Szindbád egyes pillanatait, az alkotás soha vissza nem térő villanásait — állóképekben. A Szindbád-fotókat Miskolcon a Kossuth Művelődési Ház előterében állították ki. A kiállítást ma délben dr. Végvári Lajos művészet- történész nyitja meg, a nagyközönség előtt november 7-ig tartják nyitva. ményes anyaggal szerepel a következő tárlaton. Ugyancsak a hagyományok szerint ő látja el a zsűri elnöki tisztjét is. A biennale zsűrije — Würtz Ádám elnökletével — pénteken döntött a beérkezett anyagról. A zsűriben Würtzön kívül Csohány Kálmán, Lenkey Zoltán, Pásztor Gábor, Stettner Béla, Blaslci János, Rozanits Tibor grafikusművész, Kiss István szobrászművész, továbbá a Lektorátus részéről Bartha Éva, B. Palossi Judit, a Műcsarnok képviseletében Roz- ványi Márta, a Művészet című folyóirattól Rideg Gábor főszerkesztő, a rendező szervek közül a megyei tanácstól Remenyik Jenő, a várositól dr. Végvári Lajos, a Miskolci Galériától Dusza ÁrA művelődésügyünk előtt álló legfontosabb feladatokról tanácskoztak tegnap, október 19-én Mezőcsáton a járás tanácselnökei, a községi párttitkárok, a művelődési házak vezetői és a termelőszövetkezetek, gazdaságok elnökei, igazgatói. Balogh Miklós, a Mezőcsáti járási Pártbizottság titkára nyitotta meg a tanácskozást, melynek vitaindító előadását dr. Greiz László, a járási hivatal elnöke tartotta. Előadásában először arról szólt, hogy a közművelődési tevékenységet csak akkor lehet eredményesen folytatni, ha nemcsak a társadalmi figyelem fordul felé, hanem egy nyelven is beszélnek azok, akik irányítják, szervezik és segítik e munkát. A járási pártbizottság és végrehajtó bizottság több alkalommal is felmérte a járás közművelődési helyzetét, s meghatározta a feladatokat is. Az világossá vált, hogy a gazdasági vezetők támogatása, segítsége nélkül eredményes munkáról nem pádné, a Képzőművészeti Szövetség területi szervezete képviseletében Mazsaroíf Miklós vett részt. A zsűri határozata alapján a beküldött művekből hetvenöt művész kettőszáz grafikai lapját találta alkalmasnak a biennalén való bemutatásra, így Würtz Ádám huszonnyolc munkájával együtt kettőszázhuszonnyolc alkotást láthat majd a december első napjaiban nyíló tárlat közönsége. A kiválogatott anyag ígéretes, mai grafikai művészetünket sokszínűén tükrözi, mind törekvéseiben, mind alkotói összetételében. A biennalé díjainak odaítéléséről a tárlat megnyitása előtt a díjzsüri dönt. hm lehet beszélni. E tegnapi tanácskozás egyik fő célkitűzése volt, hogy a tennivalókról beszélve közös szemléletet alakítsanak ki. Előadása második részében konkrét feladatokról szólt a járási hivatal elnöke. A járás tizenhárom községében nincs óvoda, csak 11 községben szerveztek előkészítő foglalkozásokat, s az első osztályosok 25 százaléka semmiféle előkészítésben nem vett részt. Magas a lemorzsolódások száma, a járás tanulóinak 18—20 százaléka túlkoros, vÁ felnőttek közül — a 16—40 éves korosztályból — 7 ezer 400-an nem végezték el az általános iskolát. Kevés a termelést segítő előadások és tanfolyamok száma is, gondot okoz, hogy a járás könyvtáraiban elavult a könyvállomány. Az előadás után élénk vita alakult ki, s remélhetőleg e tanácskozás tapasztalatai már érződnek majd a jövő évi népművelési tervek készítésénél. A SATORALJAÜJHELYI FAIPARI SZÖVETKEZET több éves gyakorlattal rendelkező faipari mérnököt telvesz műszaki vezetői munkakörbe. Fizetés megegyezés szerint. Utazási költséget felvétel esetén visszatérítjük. Jelentkezni lehet: Sátoraljaújhely, Kazinczy u. 24. sz. alatt elnök, személyzeti vezetőnél. Egy nyelven beszélni... Befejeződött a pedagógiai felolvasó ülés A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat felvesz vizsgával rendelkező gázkazán-kezelöke t Jelentkezés: szombat kivételével, reggel 8-tól 16 óráig a tapolcai „JUNO” szálló építkezésén Tegnap, október 19-én reggel a Borsod megyei Tanács dísztermében és a Herman Ottó Gimnáziumban folytató, dott a pedagógiai felolvasó ülés. Délelőtt a két szekció ülésein tizenöt dolgozatot olvastak fel és értékeltek a résztvevők, s a kora délutáni órákban került sor a záró- ünnepélyre. A rendkívül tartalmas. a pedagógiai kutatómunka eredményeit összegező dolgozatok bizonyították azt, hogy a megye pedagógusai szívvel-lélekkel dolgoznak az oktató-nevelő munka színvonalának javításán. A felolvasó ülés zárszavaként dr. Petrikás Árpád, tanszékvezető egyetemi docens, a Magyar Pedagógiai Társaság neveléselméleti szakosztályának elnöke a pedagógiai gyakorlat fejlesztését segítő kutatómunka szerepéről és a felolvasások jelentőségéről tartott előadást. A pedagógiai ülést dr. Hetényl György, a Borsod megyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetője zárta be. s jutalmakat adott át a kutatómunkában szép eredményt elért pedagógusoknak.
