Észak-Magyarország, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-19 / 245. szám

1973. október 19., péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Ózdi tervek Három évvel ezelőtt kez­dődött meg Ózdon a Vörös Hadsereg úti ú.j lakótelep építésé, amely egyben össze­köti a Béke-telepi városne­gyedet a régi belvárossal. Az építkezés első üteme befeje­ződött, az út. gyár felőli ol­dalán tízszintes házgyári épületek emelkedtek, ame- 1 vekben eddig közel nyolc­száz család talált. otthonra. Az építkezés második üte­mének részeként az év vé­gén. vagy a jövő év elején átadásra kerül az általános iskola mögötti térségben az első 175 családos épület. A IV. ötéves tervidőszak vé­géig pedig befejeződik a Centrum Áruházzal szembe­ni terűié* beépítése, s ez az 1973-ig t c'.clt lakásprog­ram n sílását jelenti Ci- ’ A ' ""Jrcr-'g úti re­it c> - ívf'l ko .misem fejt ! ' ■>. Lebontásra vár a ,.t " csomópont kör­nyéki r :i betásárióközpont. amelynek a •.-'vén egyrészt lakóépülete!., másrészt kor­szerű üzlet házak épülnek. A város rekonstrukciójának kezdete óta — az építőipari árváltozások és más ténye­zők miatt — a tervek me­net közben is sokat módo­sullak, \ adóztak, s jelenleg is több téma a tervezők asz­talán van; Ilyen például a Béke-telep és a Vörös Had­sereg út közvetlen átkötésé­nek kérdése. Az átkötést 1975. április 4-re kivitele­zik. meghagyva annak a le­hetőségét, hogy az eredeti­leg tervezett vasút fölött át­ívelő út, ha a ..pénztárca'' engedi, a későbbi években elkészülhessen. Felszabadu. lásunk 30. évfordulójának tiszteletére elkészül az új la­kótelepen a dísztér a felsza­badulási emlékművel. Hamarosan megkezdik az. építését a házgyári elemek­A Cr- ! iim Áruházzal szemben is megkezdődött a terület rendezése. Az, első 175 családos lakóház átadása az év ve­gén, vagy a jövő év elején várható Fotó: Slrohmayer bői készülő 12 tantermes ál­talános iskolának és az eh­hez tartozó nagyméretű, nemzetközi kézilabdatorna rendezésére is alkalmas tor­nateremnek. Az iskolát úgy tervezték, hogy a későbbi években újabb 12 tanterem­mel és esetleg uszodával is bővíthessék. Régi, sokat em­legetett téma az ózdi autó­busz-pályaudvar kérdése. Sok elképzelés született már, vé­gül is a Munkás úttal szem­ben. az egykori régi kolónia helyén épül egy 36—38 ko­csiállásos indítóállomás, a KPM és a tanács közös be­ruházásában. A kivitelezési tervek már készülnek. Ózdon is megszervezik a munkáslakás-építési akciót. A Március 15. út, mögötti területen 4—6 családos köz­művel ellátott épületek lesz­nek, összesen mintegy két­száz lakás. Nem terv. mái- valóság az ózdi új tisztasági fürdő, amely 20 millió fo­rintos beruházással készült el. A napokban megkezdőd­tek az üzemi próbák, ha­marosan átadják rendelteté­sének az új létesítményt. Az ózdiak vágya ezzel csali fé- | lig teljesült. Az új létesít- | ményben csak kádfürdők, I gyógyászati részlegek (iszap- j pakolás, gőzfürdő stb.), s egyetlen 60—80 személyt be- j fogadó közös gyógymedence j van. Biztató azonban, hogy i a Béke-telepi kultúrpark folytatásaként elképzelt j strand tervei is készülnek. 1 (t. i.) ! Korszerűen, korszerűbben s A Szerencsi Csokoládégyár terveiből Az ötvenéves Szerencsi Csukoládégyár, világhírű ter­mékeit nemcsak Európa or­szágaiban. hanoit» Ameriká­ban és Afrikában is ismerik, sőt keresik. Az első árut 1923-ban bocsátották ki a „I01'-es csokoládét, amely­nek minősége annyira jó volt. hogy már a 30-as években számos földrészre exportál­tak. Az ötven /dolgozót fog­lalkoztató gyár — különösen az utóbbi években — nagy fejlődésnek indult. Ma már 2400 munkás évente 18 ezer tonna édesárút gyárt. Csu­pán a csokoládéfélék — amelyek ebben a mennyiség­ben szerepelnek —. önma­gukban több mint kétszere­sét teszik ki annak a menv- nyiségnek. amely a telszj- badulás előtti legmagasabb termelési szintű évben az Or­szágban előállítottak. Aki mostanában Szeren­csen jár, az nagy építkezé­seket láthat. Közvetlen a ré­gi gyár mellett új munka­csarnokot. szerelnek. Már el­készítették az új négyszin­tes épületet. Terjeszkedik a csokoládégvár. Mi indokolta a beruházásokat? — Több tényező is — vá­laszolt Réda József, a köz­gazdasági osztály vezetője. — Egyrészt világszerte foko­zódnak az igények az édes­ipari termékek iránt. A cso­koládé ma már nem luxus­cikk. A gyár kapacitása szűknek bizonyult. Ameddig fölösleges munkaerő volt Szerencsen, a termelésnöve­léshez tudtunk munkásokat felvenni. Jelenleg már itt sincs és így szinte rá va­gyunk szorítva a beruházá­sokra. Másrészt ha verseny­ben akarunk maradni a kül- és belföldi piacokon, akkor üzem ü n k e t. k orszerűs i t en i kell. mégpedig a legnroder- nebb gépekkel, hogy több és jobb áruti termeljünk. A gyárban 1969-ben kezd­ték a rekonstrukciót. A mun­kálatok első szakaszában a szociális, és kulturális lrelv- zeten javítottak. Mivel a dol­gozók 80—85 százaléka nő, igy egy új. 220 férőhelyes óvodát és bölcsődét adtak át. A gvur vezetői így biztosí­tották a dolgozó asszonyok munkájának zavartalanságát. Sajnos, hazánkban még ke­vés helyen gondolkodnak így. A rekonstrukció gyakor­latilag a teljes gyár megúj­hodását jelenti. Mikorra fe­jeződik ez be? — A kisebb-nagvobb zök­kenőket beleszámítva 1975- re készen leszünk — mondta BaCfv György, a gyár fő­mérnöke. — A o ezer négy­zetméter alapterületű mun- kaésarnok építése befejező­dött. jelenleg a gépek be­szerelése folyik. Hasonlóén állunk a négyszintes épüle­tünknél is. A KGST-prog- ram keretében NDK és len­gyel gyártmányú édességipa­ri gépeket vásároltunk. A gyártási folyamatok teljesen automatikusak lesznek. A munkások szerepe döntően az irányítás lesz. mégpedig úgy, hogy a termékek gyár­tása emberi kéz érintése ■nélkül történjen. A fizikai munkát csökkentjük, a ter­melékenység növelésével. A korszerű gépek beállítása, az egészséges munkakörülmé­nyek megteremtése, a szo­ciális létesítmények alapítá­sa meghatározói, a termékek minőségi színvonalának eme­lésének. A több mint 400 millió fo­rintos beruházást úgy kell megvalósítaniuk, hogy köz­ben a- termelés ne csökken­jen. Az új üzemben a je- ienli ginéi 600 vagonnal több árut gyártanak. Most vásá­rolt csomagolóberendezések segítségével esztétikailag tet­szetősebb és lartósabb tor­mákat terveznek. — Jelenleg formailag és súly különbségek alapján — mondta — közel 300 fajta gyáitmányunk van. .A jövő­ben ezt már nem növeljük, hányná a meglevő termékek közül néhánynak a gyártá­sát — amelyek korszerűtle­nek — megszüntetjük és csak a piacon keresett áru­féléket fogjuk tetszetősebb kivitelbén a kereskedelem­nek szállítani. — Továbbra is Tonlos sze­repel. tölt be nálunk a cso­koládéfigurák gyártása. Ezért diósgyőri üzemünket — pe­dig ez Európa egyik legmo­dernebb gyára — fejleszteni fogjuk. A legutóbb Csehszlo­vákiában az édesipari bemu­tatón kaptunk a figuracsa­lád kollekcióra aranyérmet. Jelenleg ilyeneket a világon csak Diósgyőr gyárt. A veze- tő nyugati államok munka­erőhiánnyal küszködve — a csomagolás kézzel történik — nem tudják, és így ezek­be az. államokba, az NSZK- ba, az USA-ba is jelentős mennyiséget szállítunk. Karmán István Á A munkás biztonsága, a munka biztonsága A munltásvédeliuet soha nem szabad kampány- feladatnak tekinteni. A dol­gozókról való gondoskodást, a biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtését állandóan napirenden kell tartani, hiszen nagyrészt et­től függ az adott üzem, vál­lalat munkájának eredmé­nyessége. Ezt vallják a TVK- ban is. ahol a vállalat gaz­dasági vezetői a szakszerve­zeti bizottsággal egyetértés­ben tervszerűen a különbö­ző párt-, kormány- és SZOT- határozatok szellemében fog­lalkoznak a munkás- es egészség vedelem javításával. A biztonságtechnikai tevé­kenységről az a vélemény alakult ki. hogy minden te­kintetben a dolgozók érde­keit szolgálja. A kombinát negyedik ötéves tervében a vállalatnál kidolgozták an­nak munkásvédelmi, illetve szociális ’jellegű részét is. Ez összesen 39 főbb feladatot tartalmaz, s megvalósítására több mint 100 millió forin­tot irányoztak elő. A mun­kásvédelem színvonalának emelése, a baleseti veszély­források feltárása. illetve megszüntetése érdekében a vállalat minden évben elké­szíti munkás- és egészségvé­delmi komplextervet, amely lényegében évekre lebontva a negyedik ötéves tervidő­szakban megvalósítandó ten­nivalókat, tartalmazza. Munkás- és egészségvédel­mi célokra évről évre na­gyobb összeget fordítanak a kombinátban, igy például a munkásvédelmi beruházások­ra. fejlesztésekre az. elmúlt, években több mint. hat és fél millió forintot költöttek, ez­zel szemben 1973-ban a rá­fordítás csaknem megkétsze­reződik. Munkás- és egész­ségvédelemre fordított összeg tavaly meghaladta a 39 mil­liót. az ez évi költséget ille­tően — az első félévi 21 és fél millió forintot'alapul vé­ve hasonlóképpen bizo­nyos emelkedésre lehet szá­mítani. A muoltásvérfclcin javítására, irányuló fejleszté­sek mindenekelőtt a por-, gáz.- es zajártalom megszün­tetését, az anyagmozgatás korszerűsítését, a gépesítés fokozását, valamint az öltö­ző-fürdő ellátottság javítását célozták. Az eddig elvégzett jelentősebb beruházási mun­kák közül érdemes megem­líteni. hogy például az. öntö­de öntvénvtisztÍ1ó műhelyé­ben egy új 5 tonnás darut szereltek fel. amely az egész fizikai munka, fokozatos fel­számolását .segítette elő. Az ammóniagyár levegőszétvá­lasztó üzemében, s az oxi- génfuvo gépházban a zajár­talom okozta a legnagyobb problémát, ennék megszün­tetésére speciális kezelőfül­kéket. illetve különleges szi­geteléssel ellátott folyosókat építettek. Számos intézkedés születet) arra vonatkozóan is. hogy korszerűvé tegyék a kombináton belül az anyag­mozgatást: c célból több szállító és emelő kisgépet szereitek be. Az eddi«i er,',les:'ltesck *?- lehat nem voltak hiábavalók. A válla­lat által biztosított sok mil­lió forint azt eredményezte, hogy a TVK-ban a bizton­ságtechnikai felkészültség megfelel a követelmények­nek, s ami még igen lénye­ges. csökkent a balesetek szama. Ezt állapították meg ellenőrzésük során a Nehéz­ipari Minisztérium illetékes szervei, a Vegyipari Dolgo­zók Szakszervezete es a Szakszervezetek megyei Ta­nácsúnak munkásvédelmi felügyelői is. L. L. Műemléki nan Miskolcon Átadták a diósgyőri áj telehn-főközpontat Mechanikai jelfogó vizsgálat. Tavaszi Gábor és Hargitai Já­nos a belváros fele menő vonalak áramkörét ellenőrzi Fotó: t/a<7<> Műemléki napot tartottak tegnap, október 18-án a mú­zeumi hónap alkalmából a I Herman Ottó Múzeumban. Gulyás István, a Borsod me­gyei Tanács csoportvezetője megnyitójában szóit arról. ! hogy a magyar műemlékvé­delem. amely az elmúlt esz­tendőben ünnepelte intézmé­nyes fennállásának 100. év­fordulóját. milyen roppant erőfeszítéseket tesz. a régmúlt idők tárgyi emlékeinek meg­mentésére, s ennek hatását megyénkben is érezzük. Borsod-Abaúj-Zemplén me­gye műemlékeiről Détshy ; Mihály, az Országos Műem­léki Felügyelőség főmérnöke tartott előadást. Elsőnek a megye 544 védeti objektu­máról szólott. ismertetve azok korszakonkénti fialaló- dását i 1 let ve típusait. Az 544n védett objektumból 140 első osztályú műemlék, s ezzel igen tekintélyes helyet ioglal el a megye országos viszonylatban is. Bár az "el­múlt. években igen komoly helyreállításokról beszélhet­tünk — elkészült a diósgyő­ri vár. a sárospataki vár egyik pincéje — s jelenleg is több értékes műemlék helyreállításán dolgoznak — Rakacaszenden, Kudabán.ván. Szalonnán és Tornaszent- undráson végeznek jelentő­sebb munkálatokat — bő­ven van tennivaló. Néhány éven belül megkezdik a fü­zért vár helyreállítását is. Ennek ellenére jónéiuiny olyan műemlékünk van — elsősorban kastélyok és népi építészeti emlékek — ame­lyek védelme, szervezettebb védelme egyre sürgetőbbé válik. A borsodi műemlék és mű­emlék jellegű kastélyokról — 61-et tartunk szómon Bor­sodban — dr. Joó Tibor tar­tóit előadást. Különösen a kékedi es az edelényi kas­tély helyreállításának fontos­ságát szorgalmazta kbrreferá- tumábai). A műemlékek szerepe a ha­zafias nevelésben címmel Hajdú István sárospataki szakfelügyelő tartott előadást, s konkrét példákkal bizonyí­totta: értékeink ismerete és szeretete egyben a hazához való kötődésünket is erősí­ti.' Ugyanezt a gondolatot erősítette meg dr. Módin Gyula, a TIT Borsod megyei néprajzi szakosztályának tit­kára is. Cs. A. Tegnap délelőtt adták át a Miskolc 111. kerületben le­vő új postahivatalban a Be­loiannisz Híradástechnikai Gyár által készített crossbar telefon-főközpontot. Az ün­nepélyes átadáson jelen vol­tak az MSZMP megyei és marosi bizottságának, továb­bá a megyei és városi ta­nácsnak a képviselői, vala­mint a meghívott vendégek. A 68.3 millió forintos költ­séggel épült új főközpontot Iklódi Gábor, a BHG mi­niszteri biztosa adta at Kocz- ka Aidáinak, a Miskolci Pos, la igazgatóság vezetőjének. A BHG képviselője beszé­dében utalt a svéd Ericsson ceggel 1968-ban kötött szer­ződésre. melynek értelmében a crossbar rendszerű telefon- központok építési jogát a vállalat a svéd cégtől meg vásárolta. Hazánkban a ki- liáni postán most felszerelt es átadott ARF 102 típusú telefonközpont a gyár első Itazai gyártmányú terméke. Ez mindenképpen mérföldkő a vállalat életében is. ezt követően többek között Sze­geden. Cegléden és Nyíregy­házán építenék majd hason­ló típusú telefonközpontokat. A most átadott központ a je­lenlegi nagyságában 6 ezv állomás befogadására ktyjes es az átadás óráiban meg­közelítően 60 százalékra van leterhelve. A miniszteri biztos bősze­dére Koczka Antal válaszolt. Elmondta, hogy az áladas előtti időszakban a szakem­berek mintegy 33 ezer pró­bahívást végeztek es meg­állapították, lrogy az új köz­pont és berendezéseinek h - baszáléka sok tekintetben az, 1 százalékot sem éri el. Miskolcon jelenleg a tele­fonra várakozók szama 4500. es a postának még igen sok munkát kell elvégeznie ah­hoz. hogy a jogos igénveket kielégítse. Mindenesetre a két fél közli szoros együtt­működés .a jövőben is fenn­marad. a diósgyőri főköz­pont bővítésére az elkövet­kező evekben keri.fl sor. Az átadási ünnepség befe­jezéseként a BHG és a Pos­taigazgatóság több dolgozó­jának kitüntetéseket, vala­mint pénzjutalmakat nyúj­tottak át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom