Észak-Magyarország, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-03 / 231. szám

1973. október 3., szerda É5ZAK-MAGYARORSZÁG 3 Nagyüzemi tapasztalatok Mit mond a párttitkár az alaoszervezeti munkáról ? Mit mond el a párttitkár? Mindent. Nemcsak a kérdésre telel, hanem kommentál, elmarasztaló, vagy éppen büszke­ségre jogosító tényeket idéz, de mindig úgy, hogy ezeknek a tanulságai elöl sem tér ki. Mondandóját nem szűkíti le saját munkahelyének és üzemének, a Lenin Kohászati Mü­vek csavargyárának határai közé, hanem e mammutvállalat egészére vonatkoztatva alkot véleményt. Ahogy mondani szokás, „öreg bútora” a gyárnak, nagy tapasztalatú munká­sa a mozgalomnak, akit 17 évvel ezelőtt választottak meg a munkahely kommunistái titkárnak. Azóta egyfolytában áll ezen a poszton, a legnagyobb közmegbecsüléstől kísér­ve. Kritikus szemmel vizsgálódik, így ítéli meg a környe­zetét és önmagát is, de bármi kerüljön szóba, a partéiét, a pártmunka helyét, szerepét, az alapszervezetek, a kommu­nisták felelősségét is hangsúlyozza. Amikor Verbőczi Ferenc, — mert róla, a csavargyári alapszervezet titkáráról van szó — az évekkel ezelőtti és a jelenlegi tapasztalatokat összegezi, így fogalmaz: — A pártmunka sokat, rengeteget javult a gyárban. E megállapítást nem kí­vülállóként teszi, aki csak a saját alapszervezetéhez kö­tődik, hanem úgy is, mint a gyári pártbizottság tagja. Tájékozottsága tehát alapos, sokrétű, erre építi vélemé­nyét is. Érzi, hogy az imén­ti mondattal akkor mond többet, ha példákkal bizo­nyít ... —: Mindenekelőtt, nagyobb a fegyelem. Évekkel ezelőtt — emlékezik — jó ha éven­ként 3—4 pártbizottsági ülés volt. Most rendszeres idő­közökben minejig megtart­juk az ülést. S ezek a .testü­leti tanácskozások nem for­málisak. A pártbizottság tit­kára például soha nem mu­lasztja el beszámolni a két pártbizottsági ülés között végzett munkáról. Erről én — eleinte-'— azt hittem: új módszerről van szó. Pedig tudhattam volna: a szerve­zeti szabályzat előírja ezt a kötelezettséget, ami szerves része, — s az kell, hogy le­gyen mindenütt — a párt- bizottsági üléseknek. Így a pb minden tagja megfelelő információkat kap. tudja, mit végeztünk, hogyan dol­goztunk egy adott időszak­ban. Mindemellett a titkári ér­tekezleteket is a munkaterv­ben előírt időben és módon tartják meg'. A munkaterve­ket az év elején elkészítik, s aszerint haladnak. Amikor a konkrét tanácskozásra ke­rül sor, a megbeszélés ide­jén a gyár 77 párttitkára és 12 csúcsvezetőségi titkára — a referátumokat követően — négy csoportban vitatja meg a teendőket. — Jó módszer ez — véle­kedik Verbőczi Ferenc. — Mert milyen az ember!... Nagy plénum előtt feszélye- zettebben, esetleg gátlásosán beszélne bárki a gondokról és feladatokról. De ilyen kis csoportban bátrabb a szó, közvetlenebb a hangulat, a légkör, ami mindenképpen csak előnyünkre válik. Ná­lunk ez bevált gyakorlat. A titkár nagyon közvetle­nül és keresetlenül formálja a szavakat, majd hirtelen fordulattal az ellenőrzést kezdi boncolgatni. — Mindenekelőtt színvo­nalat követelnek. Sorra ve­szik például, hogyan hajtot­tuk végre a határozatokat. Ha munkatervet készítünk, belenéznek, ami nagyon jó dolog. Mert amit mi esetleg kiválónak tartunk, nem biz­tos, hogy az is... Ez az igényesség nemcsak velünk, csavargyáriakkal szemben érvényesül, hanem a gyár­ban mindenütt. Igyekszünk is olyan dokumentumokat készíteni, hogy azok ellen ne legyen kifogás. A pártbizottságon mond­ják el: a csavargyári alap­szervezet e tekintetben pél­damutató. A csavargyár négyszáz­húsz dolgozót foglalkoztat, s a párt alapszervezet 55 tagot számlál. Szakmailag és poli­tikailag tapasztalt, felkészült emberek valamennyien. Olyanok, akik igényesek a munkában önmagukkal és másokkal szemben is. Azt mondják: ha valamit elha­tároznak, nem azért, teszik, hogy papírra kerüljön, ha­nem hogy tettekké váljon. A munkatervek sem azért készülnek, hogy teljen a dosszié a szekrényben. — Mennél gyűröttebb egy ■munkaterv, annál jobb! — fogalmaz a titkár. Ebből lát­ni, hogy sokat forgatják ... A csavargyári alapszerve­zetben az üzem kommunis­tái — élükön a titkárral — mindig arra figyelnek, ami adott helyzetben a leßfonto- sabb, a legidőszerűbb teendő! T. F. Bravúros munka az ÖKÜ-ben Befejeződött a durvahengermű villamosítása Az Özdi Kohászati Üze­mek nagyberuházásán, a fo­lyamatos acélöntőmű és az automata rúd-dróthengersor építésén kívül minden évben jelentős összeget fordítanak a 128 éves gyár termelő beren­dezéseinek korszerűsítésére. A legnagyobb feladatot je­lentő munka a durvahenger­mű blokksorának rekonst­rukciója, azaz villamosítása volt. Az üzem termelőkapa­citását alapvetően befolyáso­ló blokksori hengereket 1973. augusztus 6-ig az elmúlt szá­zad végén, 1895-ben üzembe helyezett gőzgép működtette. Szükségessé vált az öreg, ki­szolgált blokkgőzgép kicseré­lése. egy gazdaságosabban és biztonságosabban üzemeltet­hető, villany meghajtású mo­torra. A munka nagyságát és jelentőségét érzékelteti, hogy a villamosítás mintegy ^ 75 millió forint beruházást igé­nyelt. A rekonstrukció . a terve­zéssel lényegeoen még 1970- ben megkezdődött, majd az ezt követő két évben több lé­nyeges átéoítésre került sor a"hengerműben. Módosították többek között a blokkhenger­sor cserélő pályáját, kicserél­ték, illetve megerősítették a darupályák fő tartóoszlopait, új áramvezető síneket építet­tek, s a darukat egyik pá­lyáról a másikra emelték át. Nem kis mértékben nehezí­tette az átépítést, hogy a ter­melés a rekonstrukció alatt sem szünetelt, sőt az elmúlt évet termelési rekorddal zár­ta a durvahengermű. A mun­ka ez év augusztus 6-án ér­kezett el a legnehezebb, egy­ben leglátványosabb szaka­szához. A gyárat egy ember­öltőn át szolgáló gőzgépet véglegesen leállították, szét­szerelték, majd megkezdték a villany meghajtású motor beépítését. A villanymotornak csupán a lendkereke 45 tonna súlyú, és négy méter átmérőjű. A gőzgép roncsolásmentes szét­szerelését és az új motor üzembe helyezését idegen vállalatok 6 hónapra vállal­ták volna el. Hosszas és kö­rültekintő előkészítés után az üzembe helyezés időtartamát 60 napban határozták meg >a kohászati üzem szakemberei. A vállalat dolgozói bravúros munkát végeztek, melynek eredményeként az 54. napon, szeptember 29-én próbakép­pen kihengerelték az első blokkot, s a hét elején már megkezdődött az üzemszerű termelés a korszerűsített blokksoron. Méhész Dezső, a durvahen­germű gyárrészleg helyettes vezetője a rekonstrukció je­lentőségéről szólva elmondot­ta, hogy a felújított blokksor alkalmas az évi 1 millió ton­na acél hengerlésére, s ugyanakkor a gőzgépnél lé­nyegesen kevesebb energiát és karbantartást igényel, amely évente mintegy 22 millió' forint megtakarítást eredményez a gyárrészlegnek. A villamosítás eredménye­ként jelentősen csökken a hengerműben a zajszint, jobb, egészségesebb körülmények között dolgozhatnak a*1 hen­gerészek. A durvahengermű a III. negyedév végéig minteg; ezer tonnával túlteljesített eddig esedékes tervét. Ebbe' a hónapban a blokksor mf mintegy 80 százalékos kapa citással dolgozik, év végéi azonban reménv van a tér vek további túlteljesítésért A hagyományoknak megfele lően. a vállalat vezetősége most is célprémiummal ho­norálja a dolgozók bravúros munkáját. A felosztásra váró célprémium összege csaknem 800 ezer forint. <t. 1.) Sajé-völgyi iparvidék Fotó: Gallyas Béla fl borsodi építők mérlege Az év eddig eltelt 9 hónap­jában a BÁÉV dolgozói 1815 házgyári lakást adtak át. A megye kiemelt beruházásain munkálkodó építők, szerelők részére először az idén hoz­tak létté házgyári termékek­ből kis lakótelepet. Hejócsa- bán 319. Leninvárosban 420 összkomfortos hideg-meleg vízzel ellátott lakást rendez­tek be ideiglenes munkás- szállónak. Jelenleg Kazinc­barcikán épül ilyen telep, amelynek 240-lakásába maid a PVC—III. gyár építői kap­nak helyet. A vállalat dolgozói a la­kásokon kívül számos, egyéb létesítménnyel is gyarapítot­ták a megyét. • Özdon átadták a kohászat üzemegészségügyi intézetét és az új varosköz­pont szolgáltató házát. Mint már beszámoltunk róla. Mis­kolcon ugyancsak ők készí­tették el a gyermekvárost, a kenyérgyárat, a Győri kapui lakótelep korszerű jntéz- ménvközpontját és a mély­építők munkásszállóját A diósgyőri, új városrészben bölcsődét, Kazincbarcikán iskolát építettek. Az év végi hajrát azonban nem sikerült elkerülni. Az építőknek a hátralevő három hónapban még ezer lakást kell átadniuk, hogy tervüket maradéktalanul teljesítsék. Rudabánya Tízszeresére növekszik a termelés A Rudabányai Vasércmű­vek alsótelakesi doiomit- bányájának új törő- és osz- tályozómúvében hétfőn meg­kezdték a termelési próbá­kat. A mintegy 10 millió fo­rintos beruházással épült üzemben a jelenlegi terme­lés tízszeresét, évi 300 ezer tonna dolomitot dói goznak majd fel, a megrendelők ál­tal kért szemnagyságban. A külszíni bánya eddig feltárt vagyonát nyolcmillió tonnára becsülik, és csak en­nek a mennyiségnek a ki­fejtése több évtizedre mun­kát ad a község dolgozódnak. A közvetlen földfelszín alatt húzódó dolomit 30 százalék kalcium- és 20 százalék mag- néziumoxidot tartalmaz. Így ez az ásványi anyag nemcsak a kohászatban, hanem a nit­rogénműtrágya-gyárakban is gazdaságosan hasznosítha­tó. Ezeknek az üzemeknek nagy része pedig Borsodban van, ami kedvezően befo­lyásolja a szállítási költsé­geket. A nagy teljesítményű tö­rő- és osztályozóművet a Jászberényi Aprítógépgyár szerelői és a bányaüzem épí­tőbrigádjai a határidő előtt adták át, és abban a negye­dik negyedévben már mint­egy 20—30 ezer tonna dolo­mitot dolgoznak fel. Az osz- ályozott terméket a törő- oűből — a rudabányai vas- li rakodóig közúton szál- j ítják. Ennek meggyorsításá- j ra a bánya tíz ZIL-típusú ehergépkocsit vásárolt, ante- ^ Iveket ugyancsak hétfőn ál-; litottaJí üzembe. Az új törőműből egyelőre , íz Özdi Kohászati Üzemek- ' be és a Tiszai Vegyikombi­nátba szállítanak nagyobb mennyiségben feldolgozott i dolomitot. 1 Rendkívüli bérfejlesztés a BVK-ban Az eszícndö elején meg­tartott mű­szaki-gazdasági konferencián hozták nyilvánosságra a Bor­sodi Vegyikombinátban az 1973-as évre vonatkozó mű­szaki-gazdasági elképzelése­ket. Ezen a konferencián a vállalat vezetősége nyíltan a dolgozók elé tárta a vállalat bér- és jövedelem helyzetét; így azt is, hogy a BVK bér­es jövedelmi szintje a nehéz- vegyiparban az utolsó előtti helyre esett vissza, szemben az öt esztendővel ezelőtti helyzetlel, amikor » jó kö­zépmezőnyben a 6—7. helyen állt a BVK. Jól tükrözi ezt, hogy 1971—72-ben, két esz­tendő alatt csak 3,9 százalé­kos volt a bérszínvonal-emel­kedés, tehát évenként még a két százalékot sem érte el. A ‘kombinát vezetői a tár­sadalmi szervekkel egyetér­tésben elsődleges feladatként határozták meg a bénszínvo- nal és a személyi jövedelem tervszerű növelését. Ennek érdekében határozták meg a műszaki-gazdasági intézke­déseket, feladatokat is. A kombinát vezetősége ugyan­akkor jó előre felhívta a dolgozók figyelmét arra, hogy csak a meghatározott feladatok maradéktalan tel­jesítésével lehet előrelépni a jövedelmi szint növelésében. Ebben az esztendőben, már­cius 1-én, a központi bérin­tézkedéseken túl, vállalati erőforrásból, 4 százalékos bérfejlesztést hajtottak vég­re. Most, a gazdasági év el­múlt nyolc hónapjának ter­melési eredményei és az en­nek függvényében kialakult gazdasági helvzet lehetővé tette további 2.4 százalékos bérfejlesztés végrehajtását, vállalati erőforrásból. A beterjesztett rendkívüli bérfejlesztési tervet a BVK szakszervezeti bizottsága a napokban tárgyalta meg, és hagyta jóvá. Az intézkedési terv alapján, október 1-ével valamennyi állománycsoport­ban 2 százalékos bérfejlesz- lóst hajtanak végre. Ezen túl. kiemelt bérfeilesztésben ré­szesülnek a beruházási fő­osztály dolgozói. akik továb­bi 4 százalékot, összességében tehát 6 százalékos bérfei- lesztési keretösszeget kapnák. Egyre kcreseííebbek c> ■ a kombinát szekszárdi gyár­egységében gyártott műanyag ajtók, műanyag falburkoló elemek. A szekszárdi gyár­egység termékeire a jövőben mind nagyobb arányú rende­lésekkel kell számolni. Is­mert azonban, hogy a szek­szárdi térség nem bővelke­dik képzett szakmunkások­ban; ezért feltétlen szükség van a gyáregység munkaerő- helyzetének stabilizálására, nehogy a létszámhiány aka­dályozza a termelőmunkát, az igények kielégítését. En­nek érdekében úgy határo­zott a kombinát vezetősége, hogy kiemelt bérfejlesztésben részesülnek a szekszárdi gyár­egység dolgozói ás. A Borsodi Vegyi kombi nát­hán az elmúlt fél esztendő alatt már sor került a 20 éve itt dolgozó, aranyjelvényes törzsgárda jelvénnyel rendel - kező, valamint a nyugdíj előtt álló dolgozók rendkívü­li béremelésére, amelynek igen kedvező visszhangja volt. Most a gazdasági egy­ségek vezetői kézhez kapták a rendelkezésükre álló bér- fejlesztési keretösszegeket, amelynek felosztását az üze­mi négyszöggel egyetértésben végzik. A bérfejlesztés fel- használására * vonatkozóan több olyan szempontot kell figyelembe venni, amelyet a rendkívüli bérfejlesztési in­tézkedési tervben előírtak szerint, a szakszervezeti bi­zottság jóváhagyott. Többek között a női és férfi munka­erő bérszínvonalának közelí­tése, kategóriák alsó határa, szakmai gyakorlat figyelem­bevétele stb. Az említett bér- intézkedések alapján a BVK- ban ebben az éviién 6,4 szá­zalékos bérszínvonal-emelést valósítanak meg, saját erő­forrásból. Többek közöli hető, hogy most rendkívül bizakodó a hangulat. A dol­gozók tudják, hogy a kom­binát vezetősége által az esz­tendő elején nyilvánosságra hozott termelési és gazdál­kodási feladatok végrehajtá­sával az ígért bérszínvonal­emelés is realizálódik O. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom