Észak-Magyarország, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-13 / 214. szám
T973. seep*. T3„ csütSifSk ÉSZAK-MAGYARORSZAG - 3 A szántóversenyek néhány tapasztalata A közelmúltban nagyon érdekes és hasznos vetélkedők zajlottak le megyénk járásaiban. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok legjobb traktorosai szán tő versenyeken mérték össze tudásukat. A verseny folytatására, döntőjére jövőre kerül sor, amikor a járási vetélkedők leg,jobbjai megyei szántóversenyen döntik el. kik Borsod legjobb traktorosai. A járási szántóversenyek mindenütt jól sikerültek, a részvevők zöme nagyon jó szakmai felkészültséggel rendelkezett, s a nézők, az érdeklődök is sokat tanulhattak ezeken a vetélkedőkön. Megyei szinten is érdemes összesíteni e versenyek tapasztalatait. Mert e versenyek célja nemcsak a versengés, a vetélkedés volt. Nagyszerű alkalomnak bizonyult minden járási szántóverseny a tapasztalatcserére, a fokozott gépesítéshez rendelkezésre álló szakgárda általános tudásának felmérésére is. De jó alkalom volt ez a mezőgazdasági üzemek irányító szakemberei számára abból a szempontból is, hogy összehasonlítsák a különböző erőgépek, eketípusok munkáját. Kevés szakember Sajnos, különösen ezt. az utóbbi lehetőséget nem minden szántóversenyen használták ki. A tsz-ek vezető szakemberei közül egyes járásokban nagyon kevesen voltak kíváncsiak a szántó- versenyre. És itt kell megemlíteni — részben a távolmaradók mentségére is —, hogy az utóbbi években megyénkben. de országosan is elmaradtak a szántóversenyek, nem tulajdonítottunk kellő fontosságot az ilyen vetélkedőknek. Pedig mezőgazdaságunkban. ahol rohamosan tért hódítanak a zárt termelési rendszerek, ahol az új technika, a korszerű gépek, gépsorok nagy tudású, fegyelmezett szakembereket, gépkezelőket, követelnek meg. elengedhetetlen követelmény a meglevő traktorosok szakkai tudásának növelése. Jelenleg is nagyon döntő minden gazdaságban, milyen traktorosgárdával rendelkezik. A munkák minősége, a terméshozamok nagyrészt azon múlnak, milyen felkészültséggel rendelkeznek, milyen munkát végeznek az erőgépek vezetői. És menynyivel jelentősebb tényezővé lép elő az úgynevezett traktorosgárda szaktudása akkor, amikor olyan modern, nagy teljesítményű gépek, berendezések kerülnek mezőgazdasági üzemeinkbe, amelyek a ma használatban levő erőgépek teljesítményének 10— 15-szörösét produkálják. Magasabb követelmények Fel kell figyelni a különben jól sikerült szántóverse- nyek néhány kevésbé örvendetes tapasztaltára is. A közelmúltban megrendezett vetélkedők a néhány esztendővel ezelőtt tartott szántó- versenyeknél magasabb követelmények elé állították a versenyzőket. Megváltozott például maga a pontozás is. Az elérhető száz pontból csak 65-öt kaphattak a versenyzők a végzett gyakorlati .munka, a szántások alapján. A KRESZ és a műszaki teszt-kérdésekre adott válaszok alapján 30. az erő- és munkagépek karbantatotl állapota alapján pedig 5 pontot szerezhettek a versenyzők. Bizonyára az új pontozás, a magasabb követelmények, az elméleti, műszaki ismereteket megkövetelő tesztkérdések miatt néhány járásban kevés volt a versenyző. Az egyik járásban például 28 traktoros nevezett, de a verseny követelményeit megismerve tízen ..önselejtezést” hajtottak végre, és visszaléptek. És bizony, a megmaradt 18 traktoros jó része sem remekelt a tesztkérdésekre adott válaszaiban. Minőség, szakmai ismeret De találkozhattunk olyan traktorossal is, aki a verseny végén, amikor a szakemberek értékelték munkáját. nagyon őszintén kijelentette: „Tíz éve ülök traktoron. s magam sem tudtam, hogy ilyen rosszul szántok". Ez a traktoros őszinte szégyenkezéssel mondta ezeket a szavakat, de elsősorban gazdaságának szakmai vezetőire nézve szégyen, hogy erre eddig nem figyelmeztették. A szántóversenyek ilyen és hasonló tapasztalatai bizonyára hozzájárulnak, hogv a jövőben a szakvezetők, s maguk a traktorosok is még nagyobb gondot fordítsanak munkájuk minőségére, szakmai ismereteik növelésére. Mert nemcsak a modern gépek, hanem a gépeken ülők munkája, szaktudása dönti el elsősorban, mennyi hasznát látja a mezőgazdasági leemelés ezeknek a drága berendezéseknek. (P. s.) A párthatározat nyomán Javult a dolgozó nők helyzete Még ma is előfordul, hogy egyes helyeken egyenlőségjelet tesznek a nőpolitika es a nőbizottság munkája közé. Akadnak, akik úgy vélekednek, hogy a nők között végzett politikai munka, a nők .sajátos problémáinak megoldása kimondottan a nőbizottságok, nőfelelősök feladata. Ezért is szükség van az. emberek szemléletének formálására, a női egyenjogúság tudati feltételeinek ismételt megerősítésére. Itt van például a nők közéleti szereplésének kérdése. Kétségtelen, az elmúlt évek során számottevő eredmények születtek a közéletbe való bevonásukat illetően. Számuk és arányuk szembetűnően növekedett a különböző párt-, állami és társadalmi szervek választott testületéiben. Nem így azonban aktivitásuk. S ez nagyrészt annak tulajdonítható, hogy általában keveset foglalkoztak a nők nevelésével, nem kaptak elég bátorítást a véleménynyilvánításra. nem készítették fel őket kellőképpen az aktív közéleti szereplésre. * A mezőkövesdi járásban az utóbbi évek során sokat tettek a párthatározat megvalósításáért. Többek között, ezt a célt szolgálták azok a megbeszélések is, amelyeket a járási pártbizottság irányításával folytattak rendszeres időközönként a községek párt-, tanácsi és társadalmi szerveivel. Ezeken a tanácskozásokon egyebek között szóba került a párt nőpolitikájának érvényesülése is. A tapasztalatok azt bizonyították, hogy ez a módszer jól bevált, a község vezetői, nagy segítségét kaptak a további munkához. A beszámoltatások egyrészt ráirányították a figyelmet a legfontosabb feladatokra, s gondokra, más. részt jobb munkára serkentették a helyi szerveket. A nőpolitikái határozat végrehajtását a közelmúltban vitatta meg a Mezőkövesdi járási Párt-végrehaj tóbizottság. Ennek során megállapította. hogy a járásban az első lépéseket; már megtették: kezd társadalmi üggyé válni a nők helyzetével való törődés. Min mérhető le elsősorban? Például azon. hogy a járás termelőszövetkezeteiben számos. a dolgozó nők élet- és munkakörülményeinek javítását. célzó intézkedés látott napvilágot. Több gazdaságban — ahol ezt a tsz anyagi helyzete lehetővé tette — csökkentették a rriunkanor. mál; számos helyen bevezették a szabad szombatot; egy sor községben bővítették a munkalehetőséget, s a gazdaságok egy részében megoldották a nők téli foglalkoztatását. * Gazdasági és szociális téren egyaránt változott a járásban a nők helyzete. Számos községben korszerűsítették az üzlethálózatot, javult a kenyér-, tej- és tüzelőellá- tás, megoldották a közétkeztetéssel kapcsolatos korábbi gondokat, öt község új óvodát kapott, másutt pedig bő-, vitették a meglevő csoportokat. Szemléletváltozásra vall az is, hogy jobban törődnek a nagycsaládos és az egyedülálló anyák sorsával, megfelelő erkölcsi és anyagi tá irogatásban részesítik őket. Egyre inkább szélesedik a törzsgárda-mozgalom is. Ennek hatása igen jelentős, hiszen köztudott, hogy a nők általában ritkábban változtatják munkahelyüket. Jó néhány kritikai észrevétel elhangzott. Például az a megállapítás is, hogy több községben nem koordinálják kellőképpen a nőpolitikái határozat végrehajtásával kapcsolatos helyi feladatokat, s erősen hat még a nők iránt A mii Mnit jubilál Tokaj-Hegralja fehér ara- mi sajátos ásványi anyaga a lientonit. Bányászatára és őrlésére a Márti Ásványbánya Vállalat tíz évvel ezelőtt rendezkedett He. A fontos ásványt az ipar több területén hasznosítják. KZB| , prepái A mezőgazdasági termelés gépesítésének, a különböző zárt termelési rendszerek kialakításának eredményeként többek között a nagyüzemi gazdaságok már tavaly elérték azt a termésátlagot., amelyet 1985-re tervezték. A komplex .gépesítés iránt megnyilvánuló nagy érdeklődést mutatja, hogy a számított négyszáz helyett több mint 6000 szakember jelentkezett az Agromasexpo ’73 kiállításának vidéki üzemi bemutatóira, s vállalta az utazás, a szállás és az ellátás kiadásainak fedezését. Most megkezdődött az üzemi bemutatóik gazdag programja, amelyet az agárdi, a kormáromí, a bajai és a balatoni»giárt állami gazdaság, a toki Egyetértés Termelőszövetkezet és a Mezőgazdasági Gépkísérieti Intézet szervezett. Öntözött kertészet — síiét erőből A Sajó* völgyi iparvidék, elsősorban Ózd és Kazincbarcika városok, valamint a kornyéken levő bányász-települések lakosságának ellátása érdekéiben rendezkedett be >-,< ildsegterrooszt a putno- ki termelőszövetkezet. Saját erejéből száztíz hektáros, részben öntözött kertészetet alakított ki. Több mint háromezer-kétszáz négyzetméteres fóliaházaiban egymillió palántát állít elő az ültetéshez. A konyhakerti zöldségfélék mellett a tájjellegű és kitűnően tartósítható „héti káposztával” es korai bungoj janatban elképzelhetetlennek tűnik, hogy ennyi asszony ké- j szítette el az egymás mögött j sorakozó ládahalmokat, de aki már látta azt a gyorsaságot, ahogy a kalapáccsal és az apró Szögekkel bánnak, az rögtön elhiszi. Üj típust gyártunk, még nem vagyunk élég gyakorlottak — panaszkodik Tóth Jó- zsefné szocialista brigádvezető. Az eddig gyártott 12 nyéval látja el a lakosságot. A kormányhatározat szellemében százötven hektárra növelik a zöldségtermesztő területet. A szomszédos fezekkel kötött megállapolas alapján szakosítják a termesztést, ami lehetővé teszi az intenzív szántóföldi művelést, A talajelőkészítést, ültetést, növény vedel met gépesítik. A fejlesztéshez szükséges hárommillió forintot a tsz saját eszközeiből, valamin! bankhiteleiből biztosítja, s termelését éri tizenkétezer mázsa zöldséggel növeli. meg tudjuk állapítani. Vége a munkaidőnek. A párttitkár még beszól az ajtón — lányok, egy kis társadalmi munka. A harmadik rakásnál ledőlt 200 láda, rakjátok föl. összeszokott gárda a mienk — mondja büszkén és rámutat az ellenvetés nélkü] dolgozó asszonyokra. — Csak ilyenekkel lehet eredményt eléírni. K. I megnyilvánuló maradi szemlélet is. Másrészt, egyes állami, társadalmi és tömeg- szervezetben a testületi felelősség nem éri el a kívánt szintet. A járási párt-végrehajtőbL zottság értékelte á nőbizottságok munkáját is. Megállapította, hogy a termelőszövetkezetekben működő nöbi- zottságok többségénél most kezd kibontakozni a tartalmi munka. Tevékenységük azonban főként gazdaság-centrikus szemléletet tükröz, keve- j set, vagy egyáltalán nem foglalkoznak a nők tudati, . műveltségi színvonalának emelésével. Ezért az említett hiányosság felszámolása a nőbizottságok egyik legfontosabb feladata közé tartozik. * i Több nőt a vezetésbe •- fogalmazta meg a párt-végrehajtóbizottság. Eddig ugyan is lassú ütemben haladt « nők vezetőiünkéi óba állító sa. Ennek kettős oka van. A egyik a kádernevelés és -ki választás gyengeségében ke resendő, a másik ok pedig /> nők iránt megnyilvánuló elc_ ítéletből fakad, amely mé^ mindig érezteti visszahúz!, hatását. Természetesen, a níl* vezetők kinevelése, az er‘s^ irányuló munka nem lcbu_ kampányfeladat, hanem t a dalos, tervszerű tevékenysBr get igényel a párt- és töme.J1 szervezetektől és a gazdasága vez.etüktől egyaránt. .a, re L. L.3án, amikor kötözésre ment, ott tartották, s ma már három hete, hogy kórházban ápolják. Amióta a városrendezés miatt házakat, házsorokat bontanak le, s lakóik új lakásokba költöznek, nagyon 6ok a kóbor kutya. A kutya gazdája elköltözik, az ebet volt lakóhelyén hagyja, azzal a gondolattal: úgyis talál majd új gazdát, meri ilyen kutyaimádat még soha nem volt. Ha azonban mégsem fogadják be, kóborol az utcákon. A Vörösmarty utca környékén szinte nem me. hét úgy végig az ember, hogy rettegve ne nézne ezekre a csellengő állatokra, vajon sikerül-e harapás nélkül elmenni mellettük. Kérésem, de rajtam kívül még sokak kérése, hogy a kóbor, gazdátlan és utcán ödöngő kutyák összegződésére. elzárására hozzon valamilyen szabályrendeletet a tanács, hiszen mondjuk és vall juk, hogy legfőbb érték az ember. Nagyon jó lenne az is, ha az illetékes egészségügyi szervek akkor, amikor az ember bejelent egy ilyen ha. rapásos sérülést, bürokrácia nélkül intézkednének. Nem küldözgetnék az embert állatorvoshoz. majd a körzet: orvoshoz, utána a kórházba mert például mi még ma sem tudjuk, hogy a feleségemet megharapó kutya tényleg be volt-e oltva. Csak hisszük, hogy az oltás megtörtént, mert a kutya tulajdonosa ezt mondta ... Vásárhelyi Jenő Miskolc, Margit u. 14, Hiába írjuk az irány ííószámot?... Szerdán, szeptember 5-én három napra Budapestre kellett utaznom. Rokonaimnál, Ráko6hegyen tudtam csak megszállni, hétfőn egy expressz lapon értesítettem hát őket, hogy ne érkezzem váratlanul. A Hunyadi utcai postahivatalban megnyugtattak: a címzett már kedden megkapja értesítésemet Sajnos. nem így történt. Érkezésem általános meglepetést keltett, és csak a véletlen szerencsén múlt, hogy rokonaim otthon tartózkodtak, mert a lap bizony nem érkezett meg. Másnap, csütörtökön — bizonyítva, hogy az anyag nem vész el — végre kikézbesítették. Persze most sem értem, hogy a pontos címzés és a nagyon romos irányítószám feltüntetése ellenére mi célból utaztatta a posta először Sashalomra expresszlapomat. Azért, hogy 3-tól csak 6-ra érkezzen meg? Ügy gondolom, azért, -nert Pesten több azonos utcanév is van, az irányítószámmal ellátott levelek esetében r*em kellene mindet kipróbálni, találgatni, melyik az igazi... Nemes Tamás Miskolc, I., Tulipán u. 14,
