Észak-Magyarország, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-09 / 211. szám
T973. sz&pt, 9., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Encs épülő nagyüzeme i Bai van a naplóval? A magas házak lakói i méginkább érzik a vízhiányt, hiszen a máso- > dik, harmadik emelettől i feljebb, már csak ször- J csögnek a csapok. Kü- i lönösen súlyosan érinti a vízhiány azokat, akik i néhány napja kaptak új 1 lakást, a Győri kapui ! összekötő városrészben, a i Patyolat mögött. Még a minimális takarítási i munkákhoz sincs vizük... ! Talán bele is nyugodná- i nak a lakók, ha nem 1 tudnák, hogy a ház alatt i egy korszerű nyomásfo- i kozó berendezés van fel- J szerelve, ami a kilenc i emeleten túl is képes lenne felnyomni a vi- < zet... Már működött is i egy órát. A szakembe- i rek anyaghiányra, a ve- | zetők az újabb házak • átadására hivatkoznak, Ennek a 6 lépcsőhá- i zas, kilencemeletes épü- ' letnek 1973. május 30-án J volt a műszaki átadása... i Azóta rég eltelt az a határidő, amíg a hibákat i ki kellett volna javita- ■ ni. Ám úgy „megszeret- i ték" az építők a C—1 i jelű épületet, hogy hete- { kig ott „akarnak” még i dolgozni. A határidőnaplóval le. i hét valami probléma a j BÁÉV-nél és a Beruhá- i zási Vállalatnál... Köztudott, hogy Borsod hazánk legnagyobb ipari megyéje. Akadnak azonban „fehér foltok” is. Ilyen ipar nélküli terület az encsi járás, ahol szinte kizárólag mezőgazdasággal foglalkoznak. A mezőgazdaság gépesítésének hatására itt is sok munkaerő szabadult fel, de foglalkoztatásuk eddig csak részben oldódott meg. Erre gondoltak Encs község és az encsi járás vezetői, amikor felvették a kapcsolatot és megkezdték a tárgyalásokat a Budapesti Bútoripari Vállalattal egy új üzem létesítéséről. Ez megfelelt a távlati terveknek is. Az előzetes elképzelések szerint ugyanis a mostani 3 ezer lakosú járási székhelyet két évtized múlva körülbelül 20 ezren lakják majd. Merész az elképzelés. S hogy megvalósítható-e, még nem tudni. Egy dolog azonban biztos: ez csak akkor következhet be, ha Encsen egyre több munkát tudnak biztosítani a környék lakóinak. Idővel aztán a bejáró dolgozók a kényelmi szempontok és a munkahely közelségének hatására beköltöznek a nagyközségbe, hogy várossá duz- zasszák föl. Ehhez pedig ipar kell. A tanácsi vezetők az e célhoz vezető első lépcsőfokok egyikének tekintik azt a 80 millió forint beruházással épülő BUBIV-telepet, ahol az átadás után 500-an dolgozhatnak. Jelenleg ez a járás legnagyobb beruházása, és elkészülte után legnagyobb ipari üzeme lesz. A készülő üzem célja Borsod- Abaúj- Zemplén megye ellátása bútorral. Eddig az ország különböző részeiből szállították ide a bútorokat. Tudjuk, hogy a szállítások rendkívül költségesek. Ráadásul sok rongálódás is történt, amíg 100 kilométeres utakat meg- téve az üzletekbe, onnan pedig a vevőkhöz kerültek a szekrények, heverők és fotelek. E tekintetben tehát .mindenképpen javulás várható. M ■ A termelést egy 800 négyzetméter alapterületű csarnokban már 1971 őszén megkezdték. Körülbelül százan dolgoznak itt.. Az éjjeliőrök és néhány idősebb mester kivételével valamennyien fiatalok. Alig akad köztük, aki betöltötte a 25. évét. Ez természetes, hiszen az üzem is fiatal, mint azok a lányok és fiúk, akik itt pásztázzák, fényezik a sötétbarnára pácolt szekrényoldalakat. A rövid múlt ellenére is szép eredményekkel dicsekedhetnek az üzemben dolgozók: tavaly a termelési értékük 30 millió forint fölött volt. Erre az esztendőre 50 milliót terveztek, de jövőre már 120 milliót szeretnének elérni. 1975-ben, az új csarnok belépésével pedig 400— 500 millióra akarják növelni bevételüket. Nagyon vigyáznak, hogy kezdettől fogva tervszerűen termeljenek. Ezért még a gyár üzembe helyezése előtt felküldtek Budapestre 32 dolgozót ismerkedni a bútor- gyártás technológiájával és a gépekkel, amelyeken jelenleg is dolgoznak. Igyekeznek szakmunkásokat is foglalkoztatni. Felkeresték a helyi általános iskolát, hogy a továbbtanulók körében agitáljanak az asztalos szakma mellett. Munkájuk nem volt hiábavaló, mert 3 év alatt 62 fiatalt sikerült erre a pályára irányítani. Az építkezésen a Borsodi Állami Építőipari Vállalat 92 munkása dolgozik. Tóth János művezető elmondta, hogy az építkezés jól halad, a tervhez viszonyítva nincsenek késésben. A művezető ismertette az épület néhány adatát: hossza 145, szélessége 54 méter lesz. A csaknem 8 ezer négyzetméter alapterületű csarnok akkora, mint egy futballpálya. Csupán a csarnok felülvilágításához 1800 négyzetméter üveget használnak fel, a homlokzaton pedig mintegy 3 ezer négyzetméteres felületet foglalnak el az ablakok. A BUB IV vezetői elégedettek a BÁEV munkájával. A jelek arra mutatnak, hogy nem kell csúsztatni a november végére kitűzött átadási határidőn, és még ez év végén hozzákezdhetnek a gépek szereléséhez. Sz. E. Az ultrahang mondja: Milyen vastag a szalonna? A (adomány, ^mindl inkább bevonul az állattenyésztésbe is. A megyében is találunk sertéstenyésztő, baromfinevelő és szarvasmarha-telepeket, amelyeket a legmodernebb berendezésekkel szereltek fel; gépláncok keverik, szállítják a takarmányt, távolítjúlc el a trágyát; a gépek fejnek, etetnek-itatnak, a fehérköpenyes állatgondozók csak a berendezéseket kezelik. Persze, még nincs mindenütt és sokáig nem lesz mindenütt így, hiszen a berendezések, modern telepek megépítése sokba kerül, de máris sok olyan berendezés „járja az országot”, amelynek segítségével bármelyik termelőszövetkezet szakemberei segítségül hívhatják a tudományt, a technikát... Képünkön is egy ilyen berendezést, az ultrahangos szalonnavastagság-mérőt mutatjuk be. Az Országos Állattenyésztési Felügyelőség tavaly szerezte be a humán vizsgálatoknál különben már régebben alkalmazott készüléket, ezúttal állategészségügyi vizsgálatokra is. A kezelő nyakába akasztott készülék nem sokkal nagyobb egy fényképezőgép vaku-te- lepénél, de mennyivel többet tud, többet ér annál!... Megmondja: milyen vastag a továbbtenyésztésbe fogott, vagy hízóba állított sertés hátszalonnája. S hogy ennek mi a jelentősége, arról Váraljai Péter, a készülék kezelője, az Országos Állattenyésztési Felügyelőség munkatársa a következőket mondotta: — A különböző törzstenyészetek kialakításánál alapvető szempont például az egységes fajta, s azon belül is, hogy a továbbtenyész- tésre szánt egyedek a legjobb tulajdonságokkal rendelkezzenek. A tudomány, a szakemberek kidolgozták már azokat a legfontosabb mutatószámokat, amelyek e tulajdonságokra utalnak, s ezeknek betartását a megyei állattenyésztési felügyelőségek is figyelemmel kísérik. A tenyészkansüldők kiválasztása különösen fontos. hiszen a törzstenyészet kialakítása szempontjából nem közömbös, milyenek lesznek az utódok. Az ultrahangos készülék választ ad azokra a kérdésekre, amelyekre a szakemberek eddig csak az állat levágása után kaphattak feleletet... Manapság a sertéshízlalás eltolódik például a hússertések felé, kevesebb zsírt és zsíros húst fogyasztunk. De mikor érkezett el a legalkalmasabb idő. amikor a hízóba fogott sertés a szabványoknak előírt legjobb minőségben van? A próbavágás nem minden esetben adott megbízható választ. Az ultrahangos készülék igen! Az élő sertés hátgerincének három pontján mért vizsgálati eredményről a hozzáértőír mindenre következtetni tudnak. A megyében melőszövetkezet él is ezzel a lehetőséggel. Felvételünk a sajóvámosi Aranykalász Tsz- ben készült, ahol államilag ellenőrzött törzstenyészetet •alakítottak ki. Sok más termelőszövetkezet és állami gazdaság innen szerzi be a továbbtenyésztésre, újabb törzstenyészet kialakítására szánt apa- és anyaállatokat. Mielőtt azonban a vásárt megkötnék, az ultrahangos készüléket hívják segítségül, amely „részrehajlás” nélkül, egyértelműen „megmondja”, érdemes-e a pénzt kifizetni... O. M. Fotó: Laczó József Rábeszéltek, de miért?! Azok közé az újságolvasók, rádióhallgatók, tv-nezők közé tartozom, akik elolvassák, meghallgatják, megnézik a reklámokat, s ha azok ügyesen duruzsolnak valami újról, nagyszerűről, praktikusról, akkor meg is hagyják győzni magukat, s vesznek, kipróbálják azt az új csodaszert. Hej, pedig de sokszor megfogadtam már, hogy nem hagyom magamat rábeszélni. Mert mi történt a legtöbb esetben? Az agyondicsért, agyonreklámozott. újdonságról, csodaszerről rendszerint kiderült az üzletekben, hogy még nem kapható, vagy már nem kapható. De ez volt még a jobbik eset. Ha nincs, hát nincs, ki sem próbálom, megleszek nélküle, mert eddig is megvoltam. A bosszantóbb esetek azok, amikor egy rövid ideig kapható a csodaszer, kipróbálom, beválik, megtetszik, s amikor már úgy érzem, hogy szükségem van rá, nélkülözhetetlen, akkor tűnik el az üzletekből. De ezt az eltűnést nem harangozza be semmiféle reklám. Sőt, ellenkezőleg: a reklámhadjárat zavartalanul folyik tovább, s a tv, a rádió és az újság naponta rábeszél, hogy vegyem, fogyasszam, használjam. Legutóbb a Komfort légtisztitóval jártam így. Hiába vált be, hiába venném újból, Miskolcon sincs. Pedig hirdetik szakadatlanul. Az üzletekben pedig sajnálkozva közlik, hogy elfogyott, s más hasonló, de persze külföldi és drágább csodaszert ajánlanak helyette, ami ugyan- tigy illatossá teszi azt a bizonyos helyiséget. De most már megfogadtam: nem kísérletezem többet. Ha nincs Komfort, akkor maradjon minden a régiben, maradjon a hagyományos illat. Ez még pénzbe sem kerül. (P. s.) Képes krónika Lip csei hétköznapok A vásárairól világszerte ismert német városnak, Berlin után az NDK legnagyobb kulturális és ipari központjának, Lipcsének az életéből mulatunk be olvasóinknak néhány mozaikot a testvérlapunktól, a Leipziger Volkszeitung tói kapott fényképek segítségével. Lipcse városközpontjában, az Engels téren néhány napja új gyalogos felüljáró könnyíti meg a forgalmat. A ”8 méter hosszú, 6 méter széles felüljáró óránkénti „áteresztő képessége” 9000 ember. Lipcse körzetében 10T1 óta 690 áj tanterem épült. A képen az egyik legújabb oktatásügyi létesítmény, amelynek építésében a szülők, s maguk a diákok is sok társadalmi munkát vállaltak. Lipcsében és körzetében A játék és sport címet viselő szünidei vetélkedőkön, amelyek háromhetes, majdnem teljesen ingyenes iskolatáborokban folytak, több tízezer lipcsei kisiskolás vett részt. Az NDK főiskolás és egyetemi fiatalsága tízezrével jelentkezik a nyári építőtáborokba. A képen: az egyik Lipcse környéki egyetemi építőtábor nemzetközi vasútépítő brigádja.
