Észak-Magyarország, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-08 / 210. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4. 1973. szept. 8., szombat Csak a „kötelező” kötelező Külön igények nélkül A SZEPTEMBERI tanévkezdés általában próbára teszi a szülők pénztárcáját. A tankönyveken, a füzeteken kívül oly­kor-olykor az iskolaköpenyt is fel kell újítaniuk, a torna­cipő sem elnyűhetetlen, ráadásul ki is nőheti a gyerek, s az is szokás már, hogy szeptemberre új cipőt, ruhát kapnak a tanulók. Különösen ott okoz sok gondot a tanév eleji,,bevá­sárlás”, ahol két, vagy több iskolás gyerek felszerelését kell megoldani. És, ugye, nem ismeretlen a „téma”: nemegyszer az iskolák különböző elvárásai, a tanárok egyéni kívánságai is anyagi áldozatot kívánnak a szülőktől. Hiszen a már emlí­tett felszereléseken kívül más kellékek is szükségeltetnek az iskolai munkához. Az új tanév ebben is hozott némi változást. Amint a szü­lők részére készített tájékoztató füzet is tartalmazza: a Mű­velődésügyi Minisztérium pontosan meghatározta, hogy az általános iskola különböző osztályaiban milyen felszerelése­ket követelhetnek meg kötelező jelleggel a szülőktől. A tel­jesség igénye nélkül sorolnánk fel most, hogy az első osztály­ban például minden gyermeknek keil 1 füzettartó, 1 betű­tartó, X tasak füzetcímke, 1 doboz hatszínű füzetirón, 1 pi­ros-kék postairón, 1 csomag számolópálcika, 1 doboz számoló­korong, 1 doboz gyurma, 1 darab grafitirón, 1 töltőtoll, táska, tolltartó. S természetesen tankönyv és füzet. S kell a torna­felszerelés, a mez, a tornanadróg, a cipő és a zokni is, de azt, hogy milyen legyen — milyen színű és fazonú — nem köthe­tik meg. S ez nagyon fontos kitétele a kötelezők megszabásának. Mert régebben — a kétségtelenül csinosabb öltözék be­szerzése, az egyforma viselet megszabása is terhet rótt a szülőkre. Különösen akkor, ha a drágább „egyenviselet” mel- ' lett döntöttek az osztályok. S bár egy-egy ruhadarab eseté- j ben nem volt nagy az árkülönbözet, összességében végül is tetemes többletkiadást jelenthetett a szerényebb jövedelmű családoknak. Éppen ezért örvendetes, hogy az iskolai rend­tartásban kimondják: csak a kötelező beszerzése kötelező, az egyformáé nem. S ezért egyetlen gyereket sem lehet meg­szólni, sem zaklatni. Nem állhat fenn tehát annak veszélye, hogy a gyerek rosszabb osztályzatot kap azért, mert a szü­lők nem teljesítenek külön igényeket. Természetesen a tanárok ajánlhatnak bizonyos felszerelé­seket, segédeszközöket. De a tájékoztatóban is felsoroltakon kívül semmit sem követelhetnek meg. Ha valaki meg tudja és meg akarja vásárolni gyermekének, megteheti, de ha nem, abból sem lehet hátránya a gyereknek. S ez minden bizony­nyal jelentős anyagi könnyebbséget jelent a szülők számára. A gyakorló szülők ugyanis nagyon jól tudják: a különböző iskolai felszereléseik beszerzése jelentősen terhelte a családi költségvetéseket. A tornafelszerelésnél emlegetett, megköt« nélküli kötelező jelleg érvényes egyébként a középiskolások iskolaköpenyére is. Ebben az esetben sem lehet megkövetelni az egyenkö- penyt. S ebben az esetben néha nem is kis árdifferenciákról van szó, hiszen a különböző anyagú és fazonú iskolaköpenyek között egyes esetekben jelentős az árkülönbözet. Örvendetes egyébként, hogy az általános iskolákban is egyre elterjedtebb az iskolaköpeny használata, pedig ebben az iskolatípusban csak ajánlott a viselése. HISSZÜK, HOGY a szülők egyértelműen örömmel fogadják a kötelezők megszabását. S bizonyára a tanárok is egyetér­tenek majd vele — bár, a megkötés sok esetben gátat szab a szaktanári kívánalmaknak. Mert általában elmondható, hogy a minisztériumi döntés, a kötelező felszerelések meg­szabása helytálló — valóban az alapvető felszereléseket hatá­rozza meg. Azt, ami a tanuláshoz alapvetően szükséges. S nem utolsó szempont, hogy végre országosan is egységes követelmények fogalmazódtak meg. Csutorás Annamária A tizenharmadik tanév előtt Tizenhárom esztendeje lesz, hogy megkezdte működését Kazincbarcikán a mérés- és szabályozástechnikai szakem­bereket, majd üzemmérnökö­ket felső fokon képző tanin­tézet, a Felsőfokú Vegyipari Gépészeti Technikum, amely később főiskolává fejlődött, s most mint az NME Vegyipari Automatizálási Főiskolai Ka­ra, negyedik évét kezdi. Az új tanév előkészületeiről Szi­lágyi Tibor, a főiskolai kar igazgatója és Cservenka Mik­lós igazgatóhelyettes tájékoz­tatásából kapunk képet. A tanintézet fennállása éta nem kezdtek ilyen magas hallgatói létszámmal, mint most. Az MSZMP Központi Bizottsága irányelveinek megfelelően, a szakcsoport/» felvételi módszer alapján, 130 hallgatót vettek fel az első évfolyamra, s mintegy 25 szá­zalékuk nő. A levelező tago­zaton további 43-an kezdik meg tanulmányaikat. Negy­venkilenc olyan férfi hall­gató is akad, akik tavaly már ■ előfelvételi nyertek, s azóta katonai szolgálatot tel­jesítettek. Most 75 jelentke­zőt vettek fel előfelvétellel, akik egy év múlva kezdik meg főiskolai tanulmányai­kat. Az előfelvételisek nem szakadnaik el a főiskolától, matematikából, fizikából és újabban kémiából rendszere­sen tartanak konzultációkat, s a katonafiatalok parancs­noksága is igen sok pedagó­giai segítséget nyújt a leendő hallgatók továbbtanulásához. AZ új tanévben is egy sza­kon, két ágazatban történik majd az üzemmérnök-képzés. Nagyobb részben mérés- és szabályozástechnikai, más­részt pedig rendszerszervező, számítógépes folyamatirányí­tó ágazatban. Az igényeknek megfelelően az új tanévben fokozottabb hangsúlyt kap a szervezéstudomány. Foglalko­zik a főiskola azzal a gon­dolattal is, hogy az ugyan­csak megmutatkozó igények kielégítésére — esetleg már a következő tanévben — meg­szervezi a beruházó és gyár­építő üzemmérnötk szakot, il­letve ilyen 'irányú képzést biztosít. Ugyanakkor a Ne­hézipari Minisztérium is szor­galmazza egy, a későbbiekben szervezendő képzés beveze­tését, illetve a műanyag alap- anyaggyártó és feldolgozó szak létesítését. Az első évfolyamon száz­harmincán lesznek az idén, a másodikon hetvenen, a har­madikon negyvenhármán. Ez a kétszázötvemes létszám bi­zonyos elhelyezési és étkez­tetési gondokat jelent a most kezdődő tanévben. A megemelkedett létszám pedagógiai vonatkozásban is nagyobb erőfeszítéseket kö­vetel. Az elmúlt tanévben végzett hallgatók már a mó­dosított felsőoktatási tanterv alapján végezték, tanulmá­nyaikat. A most kezdődő tan­évben. mint negyedik évben e tan terv alapján már nagy gyakorlattal végezhetik a képzést a főiskola oktatói. Az előző évek tapasztalatai sze­rint a módosított tanterv jól bevált a gyakorlatban, hasz­nos az oktató-nevelő munká­ban. A több mint 30 millió fo­rintos költséggel készült mű­helycsarnok felszereltségéhez igen nagy segítséget adott a Borsodi Vegyikombinát, a Ti­szai Vegyikombinát és az Észak-magyarországi Vegyi­művek, valamint Gór Nagy Sándor, a nehézipari minisz­ter helyettese. A három nagy borsodi vegyipari vállalat igazgatója aktív tagja a fő­iskola kari tanácsának, és rendkívül sokrétűen segíti a tanintézet munkáját. Ez az aktivitás és érdeklődés ter­mészetesen köszönetét érde­mel, de érthető és szükséges is. hiszen az itt végzett üzemmérnökök egy része eb­ben az iparágban és a pat­ronáló üzemekben helyezke­dik el. A műhelycsarnokban a gépműhely már működik, a technológiai készülék- és műszerpark beállítása, a há­rom laboratórium berendezé­se folyamatos —• nem rövid lejáratú — munka. Érdemes még megemlíteni az új tanév előtt, hogy az 1972-ben beszerelt számítás- technikai laboratórium igen. nagy haszonnal működik. Több vállalattal kötöttek szer­ződést különböző számítások elvégzésére, ugyanakkor a vállalati hasznon kívül igen jelentős a hallgatói képzés. A rendszerszervező, számi- tógépes folyamatirányítói ága­zatban végzettek közül már az elmúlt tanév végén többen államvizsgáztak is számító- gépes ismeretekből. Ebben a naptári évben lett a főiskola diákotthona kollé­giummá. Most, a diákönkor­mányzat és a nevelői kar is arra törekszik, hogy az ifjú­sági szervezet segítségével ér­demesek legyenek a kiváló kollégium címre. így várja a tanévkezdést Kazincbarcikán az. NME Vegyipari Automatizálási Fő­iskolai Kara. A hivatalos tan­évnyitó hétfőn, szeptember 10-én 11 órakor lesz. (benedek) Magyar filmek külföldön A legutóbb megrendezett magyarországi filmátvétel al­kalmával a baráti országok több új magyar játékfilmet vettek át forgalmazásra. A János vitézt Csehszlovákia, Lengyelország, az NDK és Románia, a Plusz mínusz egy nap című filmet Bulgária és Románia, a Harmadik neki­futást a Szovjetunió, Bulgá­ria, Lengyelország és Jugo­szlávia, a Bob herceget a Szovjetunió, Bulgária, Cseh­szlovákia, Lengyelország, az NDK, Románia és Jugoszlá­via, a Szabad lélegzetet a Szovjetunió, Bulgária, Cseh­Illusztráció Szlovákia, Lengyelország, az NDK és Románia, A fekete várost Bulgária, Csehszlová­kia, Lengyelország és az NDK fogja bemutatni. Két új fil­münk nem talált gazdára. Egy más alkalommal kubai filmátvétéli delegáció járt Budapesten, és megvette a Lila akác, A magyar ugaron, a Bob herceg, A fekete vá­ros, a Kakuk Marci, a Kincs­kereső kisködm.ön és a János vitéz című filmeket.­Valamennyi ország nagy számban vásárolt különböző műfajú rövidfümeket is. A néptánc újhelyi követei Lenkey Zoltán rajza Dolgozókat alkalmaznak A BODROGKÖZI Cigánd- tól a francia Provence-ig tart a sátoraljaújhelyi Hegyalja együttes által eddig bejárt út. Most is külföldről érkez­tek haza a tánckar, a zene­kar tagjai: az alsó-ausztriai Kremsben rendezett nemzet­közi népművészeti találkozón képviselték a magyar nép­tánc-művészetet, 24 ország küldöttei között. Az európai országok együttesein kívül kelet-ázsiai és afrikai nép- művészeti csoportok is be­mutatkoztak. A sátoraljaújhelyi Hegyal­ja együttes serkentő, itthoni sikerélménnyel indult erre az új küldetésére. A debreceni virágkarneválhoz kapcsolt, országos minősítő táncver­senyen egy osztállyal feljebb lépett: a már korábban meg­szerzett arany III. fokozatá­ról a II. fokozatba. (Ettől magasabb minősítést amatőr tánccsoportok közül Borsod­ban csak a miskolci Avas­együttes érdemelt ki eddig.} MOSTANI KÜLFÖLDI vendégszereplésükön még igényesebb művészeti telje­sítményekre sarkallta rangos minősítésük az újhelyi tán­cosokat, zenészeket. Különö­sen nagyra értékelték a ven­déglátók és a világ minden tájáról meghívott néprajzi szakértők a magyar együttes saját gyűjtésű és feldolgozá- sú bodrogközi, hegyközi nép­táncait. A Kremsben rende­zett önálló magyar est mű­sorának középpontjába is a Cigándi kemény csárdást, a Berecki hatoztatót és Borsod- Abaúj-Zemplén más tájainak táncait helyezte a Hegyalja együttes. Stílusos vendégsze­replésre hívták meg ezenkí­vül a világhírű magyar bor­vidék népművészetét képvi­selő csoportot az osztrák bor­vidékre, Langlois, Retz és Zwettl városokba is. Bemu­tatták az újhelyi fiatalok műsoraik javát Bécsben, a városháza udvarán levő sza­badtéri színpadon rendezett díszünnepségen is. Ezt az előadást megtekintették az osztrák főváros vezetői is, akik szintén felsőfokú elis­meréssel nyilatkoztak a ma­gyar táncosok, zenészek mű­soráról. A siker fokmérője, hogy az osztrák televízió köz­vetítette műsorukból a kül­földön nagyon népszerű üveges táncot, az ottani rá­dió pedig az együttes zene­karának előadásában vett fel népdal-feldolgozásokat. — Túl az emlékezetes sze­mélyes élményeken, sok szakmai tapasztalatot is tar­solyunkba gyűjtöttünk — mondja Nagy Dezső, az új­helyi művelődési csoport művészeti előadója, egyben az együttes szólótáncosa. — IGYEKEZTÜNK JÖL hasznosítani azt a ritka le­hetőséget, hogy például ja­pán táncegyüttessel léphet­tünk fel egy műsorban, vagy közelről tanulmányozhattuk a szintén velünk együtt sze­replő távoli rokonaink, a fin­nek néptáncait. Összehason­líthattuk a mienkkel a köz­vetlen szomszédok — cse­hek, románok —, s a sok­ban elütő sajátosságú távo­labbi országok népművésze­tét. A Hegy alj a együttes nemzetközi elismerését tanú­sítja, hogy a mostani zsúfolt programú vendégszereplés fáradalmait még ki sem fúj­hatta a művészeti vezető Ureczky Csaba koreográfus, mert a megérkezés másnap­ján már Zakopánéba utazott, a hegyvidéki népek nemzet­közi kultúrfesztivájjára, aho­vá zsűritagnak hívták meg. Az együttes tagjai pedig e héten idehaza, már a zemp­léni néptáncok hírétől ide vonzott külföldi vendégek előtt léptek színpadra. A si­keres nyári szerepléssorozat után a Hegy alj a együttes el­kezdte az ugyancsak tartal­masnak ígérkező őszi évadot. B. J. A 100. sz. Ipari Szakmunkás- képző intézet, Miskolc, III., Tég­lagyár u. 2. szám, felvételre ke­res TMK-munkában jártas laka­tos szakmunkást. Jelentkezés: a TMK-vezetőnél. A Felsőzsolcai Mezőgép Válla­lat központi gyáregysége Felső- zsolca, Állomás u. 5. sz.# felvesz 2 fő fiatal gépésztechnikust mű­szaki ellenőr meós beosztásba. Jelentkezés személyesen a gyár­egység MEO-vczetöjénél. A Közmű- és Mélyépítő Válla­lat hegesztő és lakatos szak­munkásokat felvesz kiemelt óra­bérrel. Jelentkezni lehet: Köz­mű- és Mélyépítő Vállalat 2. sz. segédüzeme, Leninváros, 3. sz. telep. Tiszapalkonyai állomástól 400 méterre. A Miskolci Vízművek, Fürdők és Csatornázási Vállalat alsó- zsolcai gépházába keres helybeli lakost gépészi munkakörbe. Lil­lafüredi munkahelyre segédmun­kást. Jelentkezni lehet a válla­lati munkaügyön. Miskolc I. k., Vörösmarty u. 10. Miskolc megyei város Tanácsa V. B. II. kér. Hivatala pályáza­tot hirdet gyámügyi ügyintézői állás betöltésére. Jelentkezhet­nek, akik jogi egyetem! végzett­séggel rendelkeznek vagy jelen­leg tanulnak. A pályázátot 15 na­pon belül kell beküldeni önélet­rajzzal: 3501 Miskolc, Pf. 22. cím­re. Bérezés megegyezés szerint. A Miskolci ingatlankezelő Vál­lalat felvételre keres asztalos, bádogos, lakatos, vizes, ács, tető­fedő, kőműves szakmunkásokat, valamint segédmunkásokat, mis­kolci munkahelyre. Kéthetenként szabad szombat. Jelentkezni le­het: Miskolc. Zsolcai kapu 4—ti. sz. alatt a főépítésvezetőségen. Az IBUSZ sátoraljaújhelyi fi­ókja felvételre keres érettségi­zett, könyvelésben jártas, gép­írni tudó munkaerőt. Jelentke­zéskor l db fényképet és önélet­rajzot kérünk benyújtani. A Göngyölegellátó Vállalat miskolci gyáregysége felvételre keres asztalos és fürészgépkeze- lő dolgozókat, valamint segéd­munkásokat. Fizetés teljesít­ménybérben. Miskolc, Besenyl# u. 2. A Miskolci Pamutfonó vé­telre keres 1 fő géplakatost. I fő bádogost, 1 fő hegesztővizs­gával rendelkező lakatos szak­munkást és segédmunkásokat. Bérezés megegyezés szerint. Je­lentkezni a vállalat munkaerő- gazdálkodásán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom