Észak-Magyarország, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-05 / 207. szám

r ÉSZAK-MAOYARORSZÁG 4 1973. szept. 5., szerda A népfront irányításával A z új iskolai rendtartás több jogot és több kötelességet ruház a szülői munkaközösségekre, mint amekkorával korábban bírtak. S ez az új rendtartás ismételten ki­emeli: a szülői munkaközösségek elsőrendű feladata, hogy segítsék az iskola nevelőmunkáját. A rendtartás e kitétele abból a szükségszerűségből ered, hogy eredményes nevelő­munkát csak akkor végezhet az iskola, ha a szülői házzal és a társadalommal közösen végzi ezt a feladatát. Nem véletlen tehát, hogy a Hazafias Népfront megyei el­nökségének legutóbbi ülésén, — amikor is a szülői munka- közösségek feladatairól és tennivalóiról, valamint a Hazafi­as Népfront bizottságainak teendőiről is szó volt — épp a nevelőmunkára terelődött a figyelem: s elsősorban a szülők felelősségére, e felelősség felkeltésére kívánják fordítani a figyelmet. Hiszen a szülői munkaközösségek tagjai hatal­mas segítséget tudnak nyújtani a pedagógusoknak a szoci­alista nevelési program megvalósításában, amelynek része a hátrányos helyzetű tanulók segítése, a veszélyeztetett kör­nyezetben élő gyermekek felkutatása, a pályaválasztási pro­paganda segítése, s utoljára, de nem utolsósorban az okta­táspolitikai célkitűzések megvalósításának elősegítése is. Ehhez természetesen szükségeltetik, hogy a szülői munka- közösségek megismerkedjenek az iskola előtt álló feladatok­kal, s ezeket ismertessék is a szülők körében. Ezt elősegí­tendő biztosítja számukra azt a jogot az új rendtartás, hogy a nevelőtestületi értekezletek munkájában részt vegye­nek, így „első kézből” tájékozódhatnak a legfontosabb fel­adatokról és teendőkről. Sok helyütt hagyott kívánnivalót maga után a szülői mun­kaközösségek tevékenysége. Előfordult, — tudnánk sorolni a példákat, — ahol a szülői munkaközösség tevékenysége különböző gyűjtőakciókban csúcsosodott ki. Ez a mostani .feladatmeghatározás viszont egyértelműen kimondja: első­sorban a nevelőmunkára, az oktató munka segítésére kell figyelmüket összpontosítaniuk. Politizálniuk kell: ami azt jelenti, hogy a szocialista oktatáspolitika és nevelés érdeké­ben kell tevékenykedniük. Az iskola és a szülői ház egysé­gének kimunkálásában kell részt venniük, két irányban is. Egyrészt az iskola igényeinek megfelelően kell a szülők fi­gyelmét felkelteni a tennivalókra, másrészt pedig a szülők­ben kell felébreszteniük a szocialista nevelés ismeretének igényét. Széles társadalmi alapon, — mert hiszen a szülői munka- közösségeket nagyon is egységes „érdek” fűzi össze: a gyer­mekeik érdeke. S ez az alap biztosíthatja éppen feladataik meghatározását, annak végrehajtását. A népfront bizottsá­gainak pedig mindenütt, minden szinten maximális segítsé­get kell nyújtani ehhez a jelentős munkához. Az olvasó népért N égy esztendővel ezelőtt a Magyar írók Szövetsége kez­deményezte az Olvasó népért mozgalmat, melynek cél­kitűzéseit szinte az indulástól vállalta a Hazafias Népfront is. A mozgalomhoz kapcsolódó különböző akciói, az író—olvasó találkozók; s megyénkben a tokaji írótábor immáron kétszeri megrendezése, nagyon is hathatós segít­séget tudott nyújtani ahhoz, hogy mind több ember kezébe jusson el a könyv, a jó könyv. Most, amikor az Olvasó né­pért mozgalom teljes egészében a népfrontbizottságok te­endői közé sorolódott, érthető módon a feladatok meghatá­rozására késztette a megyei elnökséget is. A Hazafias Nép­front megyei elnökségének ülésén éppen ezért hangsúlyosan fogalmazták meg: első teendők közé tartozik a mozgalom helyzetének felmérése, és a továbbfejlesztés módjainak meg­határozása. S ebben a továbban elsősorban az ifjúság felé kívánnak for­dulni, a jövő olyasóit kívánják formálni. Ezért is született meg a döntés: á mozgalom kapcsán segítsék az iskolai könyvtárak gyarapodását. A könyvnyomtatás 500 éves év­fordulója tiszteletére mozgalmat indítanak: 500 év, ötszáz iskolai könyvtár címmel. — s ez a mozgalom meggyorsít­hatja a megyében mér szépen bontakozó iskolai könyvtár­ügyet. De az ifjúság felé fordulást jelzi az is, hogy a jövő esztendőben az ifjúság helyzetével kívánnak foglalkozni a tokaji írótáborban is. Segíteni kívánják a borsodi ifjú olvasók hónapja rendez­vényeit, a rendhagyó irodalomórák tartását, újabb olvasó­táborokat szerveznek majd. De a legfőbb feladat továbbra is — hiszen a már felsorolt tennivalók részét képezik ennek is — az marad, hogy formálják a közvéleményt, felkeltsék az érdeklődést és .a segítőszándékot a kultúra, a közműve­lődés iránt. S ez a különböző településeken élők, az ott mű­ködő szervek, intézmények és gazdasági egységek egységes szemléletén alapulhat csak. A népfrontbizottságok feladata ennek az egységes, a közművelődést segítő szemléletnek a kiformálása. Nem kis feladat. Csutorás Annamária Kunt Ernő tusrajza BECEHEGYEN Befejezték a vitát a diákok Debrecenben befejeződött a harmadik nemzetközi di- ák-vitatábor. A csaknem egy­hónapos eszmecserén tizen­hét országból negyvenegy küldött vett részt. Szó esett a nemzetközi diákmozgalom problémáiról, a diák- és épí- tőtáboros szervezetek kap­csolatának lehetőségeiről is. Ugyancsak sok szó esett a diákszervezetek jelenlegi helyzetéről, feladatairól. A vitatábor programjának befejezésekor közös nyilatko»- zatot tettek közzé, amely tükrözi a diák- és építőtábo- ros szervezetek állásfoglalá­sát a felsőoktatás főbb kér­déseiről, valamint a nemzet­közi helyzetről. Grúz kvartett Budapesten A Grúz Állami Kvartett részt vesz a Budapesten meg­rendezésre kerülő nemzetkö­zi kvartettversenyen. Az együttes érdekes programmal készült a művészi vetélkedő­re. Mozart, Beethoven, Bar­tók és Brahms, valamint Szervánsziky kvartettjeit ad­ják elő. Programjukon sze­repel Sz. Cincadze vonós­kvartettje is. Az együttesnék ez lesz a harmadik külföldi szereplé­se. Első nemzetközi sikerü­ket az NDK-ban megrende­zett Grúz Nemzeti Napok al­kalmából aratták. Három év­vel ezelőtt sikerrel léptek fel a Drezdai Filharmónia fennállásának századik év­fordulója' alkalmából rende­zett ünnepi hangversenyen. A kvartett tagjai fiatalok. Játékukat a sokszínűség, a nagyfokú hangkultúra és a remek összjátók jellemzi. ■ A grúz kvartett gyakran vendégszerepei, nagy sikert aratott például Ukrajnában, részt vett a Szahaliban ren­dezett Grúz Kulturális Hé­ten, s a nemzetközi vetél­kedő előtt koncerteket ad Leningrádban és a környező városokban. A szovjet zeneművészetet Budapesten a grúz együtte­sen kívül egy moszkvai kvartett is képviseli. Az első államvizsga Szakképzett népművelők, könyvtárosok lesznek Á megye közművelődési könyvtárainak 198, művelő­dési otthonainak 99 főhiva­tású szakalkalmazottja van. Sokan közülük nem rendel­keznek szakképesítéssel: a statisztika szerint megyénk művelődési otthonainak szakmai ellátottsága még mindig csak 29 százalékos. A gondok felszámolása hálaszhatatlan, sürgős fel­adattá vált a 60-as évek vé­gére. A Művelődésügyi Mi­nisztérium segített: a megyei tanács művelődésügyi osz­tályának előterjesztése alap­ján az 1970/71-es tanévre Borsod és Heves megye te­rületéről felvett népművelő­könyvtáros szakos levelező hallgatók részére, Miskolcon egy konzultációs központ működtetését engedélyezte. A központ anyaintézménye a Debreceni Tanítóképző Inté­zet. Röviden ezek a tények jelzik a miskolci konzultá­ciós központ megalakulását. Azóta három év telt el, s az első népművelő-könyvtá­ros szakos hallgatók elérkez­tek az államvizsgához. Ara­nyosi István, a Rónai Sándor Művelődési Központ igazga­tó helyettese elégedetten mondta: — Jellemző az érdeklődés­re, hogy a konzultációs köz­pontba beiratkozott levelező hallgatók létszáma a kezdeti kilenc főről 139-re emelke­dett. A most indult tanév el­ső évfolyamának ötvennégy hallgatója van. Érdekes az idei tanév hallgatóinak fog­lalkozási megoszlása: a 81 könyvtáros és a 40 művelő­dési otthoni dolgozó mellett találunk levéltárost, üdülői kultúrfelelőst, mezőgazdasá­gi üzemi dolgozót, könyves­bolti eladót, katonatisztet is. A konzultációs központba történő beiratkozás előtt a jelentkezők Debrecenben tesznek felvételi vizsgát. A Borsod megyei művelődési központ 1971-től minden év­ben előkészítő tanfolyamot szervezett a felvételt kérők részére. Az előkészítőkön a felvételi vizsga anyagát, a magyar irodalmi és történel­mi ismereteket dolgozták fel. Eredményesen, mert a részvevők nyolcvan százalé­ka eddig minden évben si­keres felvételi vizsgát tett. — A levelező hallgatók ré­szére előírt tanulmányi anyag több csoportra tagolódik. A Számadás a kisegítő iskolák munkájáról Miskolc város Tanácsának művelődésügyi osztálya és a Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete kétkötetes kiad­ványt jelentetett meg, amely­ben részben a miskolci 1. sz. kisegítő iskola huszonöt és a miskolci 2. sz. kisegítő isko­la tízéves jubileuma kapcsán a gyógypedagógiai tevékeny­ség negyedszázados fejlődé­sének miskolci mozzanatai­ról ad számot, másrészt pe­dig — a feladatok, a ta­nulóknak a társadalmi beil­leszkedésre történő mind jobb felkészítésben a gyógy­pedagógusokra váró teendők segítése végett — a Magyar Gyógypedagógusok Egyesüle­te értelmi fogyatékosságügyi szakosztálya ez év rtiájusá­ban tartott szakmai konfe­renciáknak anyagát adja közre. Az'első füzet érzékle­tes képet ad a pedagógiai munka e nem kevés felada­tot jelentő területe miskolci eredményeiről, a második kötet pedig hasznos tapasz­talatokkal szolgál a gyógy­pedagógusoknak feladataik mind jobb végzéséhez. marxizmus—leninizmus, a közművelődési és könyvtári szakismeretek egyes tárgya­in kívül, kiegészítő tárgyként beszédművelés és technikai gyakorlat is szerepel. A szakdolgozati szeminárium foglalkozást speciális kollé­giumi tárgyként vehetik fel a hallgatók. A népművelő-könyvtáros szakos hallgatók félévenként négy alkalommal két-három- napos konzultációkon vesz­nek részt. A konzultációs napok foglalkozásait a me­gyei művelődési központ munkanaplókban rögzíti, s a hallgatók részvételét is pon­tosan számon tartja. Az ed­digi gyakorlat azt mutatja, hogy a hallgatók munkájuk , mellett komolyan veszik a tanulást is. Halász Magdolna az 1972/73-as tanévben állam- vizsgázottak egyike. Háróm éve a tiszalúci községi könyvtár vezetője: — Bizony, örömmel só­hajtunk fel mind a tizenhár­mán, akik sikeres állam­vizsgát tettünk. Nem volt könnyű ez a három év: a napi munka mellett tanulni, vizsgákra, konzultációkra járni. De a tanulás ugyan­akkor segítség is voljt a gya­korlati munkában. A könyv­tári Ismereteket, az olvasók­kal való foglalkozási az el­méleti tanulás mellett rögtön alkalmazhattam is a könyv­tárban. t A gyakorló könyvtárosok mindannyian egyetértenek abban, hogy a népművelési ismereteket sem nélkülözhe­tik munkájukhoz. A könyv­tári rendezvények megszerve­zéséhez, a társadadmi szer­vekkel való kapcsolathoz a népművelési tudnivalók is szükségesek. S diplomával a kezükben hozzáértően, biztos tudással láthatják el felada­tukat. Mikes Márta Misk Kérjük kedves bérlőinket, hogy az elő jegyzett, vagy az újonnan váltani kívánt Nem Szín SZÍNHÁZBÉRLETEKET mielőbb szíveskedjenek jegyirodánkban átvenni ll£17 Bérletpénztárunk hétköznap délelőtt 10—12 óráig és délután 13—18 óráig tart nyitva A bérletek kiadását rövidesen befejezzük Politizáló szülői munkaközösségek

Next

/
Oldalképek
Tartalom