Észak-Magyarország, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-21 / 221. szám
ÉSZAK - MAGYAftORSZAG 4 1973. szept. 21., péntek Színjátszók, színjátszás A Borsod megyei Népművelési Tájékoztató legutóbbi számában figyelmet érdemlő közlemény jelent meg Kulcsár Sándornénak, a Borsod megyei Rónai Sándor Művelődési Központ színjátszó szakreferensének tollából, amelyben felméri, hol tart ma az egykor igen rangos amatőr színjátszó mozgalom. A közlemény megjelenése időben nagyjából egybeesett egy másfajta tapasztalattal. Az egyik miskolci középüzemben újságíró járt, és a munkahelyi kulturális élet után érdeklődött. Ennek az üzemnek 10—15 évvel ezelőtt sokrétű öntevékeny művészeti élete is volt, a közvetlen tudatformáló tevékenységen kívül igen nagy gondot fordítottak a művészeti ambíciók felkeltésére, a művészi produkciók iránti érdeklődés emelésére, s ennek érdekében többféle művészeti csoportot is szerveztek, amelyek kisebb-nagyobb eredménnyel működtek. Tánccsoportjuk és színjátszó együttesük ismert volt. Az üzemi kulturális élet mai irányítói jóformán már nem is emlékeznek erre az alig évtizedes múltra. Tagadhatatlan, hogy napjainkban nincs olyan társadalmi igény a színjátszó csoportokkal szemben, mint a felszabadulást követő években, vagy akár az ellenforradalom utáni konszolidáció idején volt. Megváltozott a kultúra elérhetősége, megnőttek a színelőadásra vágyók igényei, sokkal inkább hozzájutnak az emberek a televízió közvetítésével akár a legrangosabb színházi produkciókhoz, de erősen lecsökkent a színjásztó csoportokban való közreműködésre irányuló törekvés is. Kulcsár Sándomé Aczél Györgynek a X. pártkongresszuson az amatőr színjátszásról tett megjegyzésére — .,... a népművelés úgynevezett hagyományos formái, a kórusok, a színjátszás véleményünk szerint Sohasem fognak elévülni” — hivatkozással az amatőr színjátszásnak kiemelkedő szerepéről szól, majd felemlíti a mozgalom Borsod megyében igen markánsan jelentkező munkásmozgalmi hagyományait. Szól arról, hogy a színházak államosítása után, amikor a hivatásos színház — tájelőadások formájában — eljutott távoli településekre is, háttérbe szorultak az amatőr együttesek, de nem is tudtak megfelelő színvonalú előadásokat biztosítani. A továbbiakban igen értékes áttekintést ad a 60-as évek elején jelentkező irodalmi színpad mozgalomról, mint a munkásszínjátszás egy újabb jelentkezési formájáról, amelynek megvolt és megvan az az előnye, hogy könnyen mozgatható produkció. sokfelé elvihető, házhoz szállítható, munkásszállásokra, üzemi helyekre. Számot ad ennek a műfainak fejlődéséről, jelenlesi helyzetéről, követelményeiről. Ugyancsak megemlíti a Szóljatok szép szavak 1971-es és 1972-es versenyeit, az azokon elért borsodi eredményeket és a tavalyi kazincbarcikai színjátszó fesztivál tükrében vizsgálja a színjátszó mozgalom helyzetét a továbbiakban. Megállapítása szerint Borsod megye színjátszó csoportjai, együttesen három kategóriába sorolhatók. A magas színvonalon, képzett vezetővel több év óta rendszeresen dolgozó együttesek közé 9 színjátszó csoportot, 4 gyermekcsoportot lehet sorolni és néhány diákszínpadot. A második csoportba azokat a társulásokat, amelyek tanulgatnak, működnek, ugyan egy-egy alkalommal jelentkeznek is, de megfelelő vezető hiányában művészi színvonaluk nem kielégítő. Végül az alkalmi társulások jelentik a harmadik kategóriát, amelyek egy-egy ünnepségre felkészülve tanulnak be műsorokat, előadásokat. A megye színjátszó mozgalmában a legnagyobb hiányosság, hogy kevés a megfelelően .képzett vezető. Sürgősnek tartja egy színjátszórendező tanfolyam szervezését. Sok helyen elharapódzott — és ezt nemcsak ^Culcsárné megállapításából tudjuk — a produkciószemlélet, a mindenáron való szereplés. Ugyanakkor a színjátszás, mint belső nevelő munlca, sok helyen nem tölti be azt a szerepet a csoportok életében, ami kívánatos lenne. Hiba az is, hogy a KISZ és a közművelődési intézmények között nem mindenütt jó a kapcsolat, és az ifjúság körében külön színjátszó csoportot létesítenek megfelelő vezetés nélkül, ami aztán alacsony színvonalú produkciót szül. És most vissza kell kanyarodnunk az említett miskolci középüzemben hallott véleményhez. Valóban túlhaladta-e az idő a színjátszást, valóban szükségtelen-e napjainkban? Erőltetett, adminisztratív módon nem érdemes fenntartani színjátszó együtteseket, de ha arra a fiatalok körében igény van és megfelelő vezetőt biztosítani tudnak, akkor megérdemli a maximális támogatást, mert az amatőr színjátszás nevelési céljainál fogva a közművelődés szerves része, amely ezer szállal kapcsolódik a magyar színházi kultúrához. bhih Tegyük mindehhez hozzá, hogy a színjátszó mozgalom jó vezetés mellett akkor is hasznos, ha egyes csoportok nem állnak állandóan reflektorfényben, mert a megfelelő program alapján történő foglalkozások drámaértőkké, szinpadszeretö, irodalomkedvelő emberekké nevelik mindazokat, akik őszinte érdeklődéssel kóstolnak bele ebbe a munkába. És itt talán még nagyobb a jelentősége a színjátszásnak, mint a produkcióknál, mert nem művészi pályám áhítozó és talán fél életükre sértett embereket nevel, hanem a szó szoros értelmében műkedvelőket tölt el a művészet, a nemes, a szép, közelebbi Ismeretéhez. (benedek) Fejlődő művészeti csoportok Folytatják a „hag MINDEDDIG csak hazai színpadon léptek fel többnyire a kazincbarcikai Egressy Béni Művelődési Központ néptáncosai. A fiatal együttes, fiatal tagjai igazi nagy erőpróbán most nyáron. Dunaújvárosban vettek részt először — s nem várt sikerrel. A szakma véleménye szerint az együttes — ha fejlődésükben nem következik be törés — rövid időn belül ott lehet az ismert, országosan is elismert, együttesek között. Igaz, ehhez még nagyon sok gyakorlásra, repertoárjuk további erőteljes bővítésére és az együttes táncosainak még alaposabb technikai felkészülésére van szükség: de tehetségük — nem utolsósorban pedig rendkívüli szorgalmuk — és a szakavatott irányítás reményt nyújt arra. hogy a kazincbarcikai együttes táncosai nagyobb hírnevet vívnak ki maguknak. Ehhez egyébként rövidesen lehetőségük is nyílik' a megyei néptáncpályázaton ők iß a bemutató együttesek között lesznek. A művelődési központ vezetői — Serfőző Sándorral, a művelődési központ igazgatójával együtt — a lehetőségekhez mérten igyekeznek az együttes működésének feltételeit megteremteni, azaz a művelődési központ művészeti együttesei közül a néptánccsoportra külön figyelmet fordítanak. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a többi öntevékeny művészeti csoport hátrányosabb helyzetbe kerül majd. Erről már csak azért sincs szó, mert hiszen ezen a nyáron nemcsak a néptáncosok, az irodalmi színpad is dicsőséget szerzett a 20 esztendős városnak. A szolnoki, országos jellegű bemutatón igen 6zép »••sikerrel vettek részt — a szakmai elismerés pedig egyben kötelez is. E „kötelező” elismerés méltányosságának egyik bizonyságaként érdekes vállalkozásba kezdenek a barcikaiak. Az általános iskolák számára be szeretnék mutatni a Miskolci Nemzeti Színházban is műsoron levő .Vörösmarty- művet. a Csongor és Tündét.' E nagyszabású vállalkozás — még akkor is, ha nyilvánvalóan rövidítenek majd a szövegen — a csoport felkészültségét alaoosan próbára teszi majd. Egy másik kezdeményezésük is említést érdemel viszont, bár egvelő- re még ez is csak az elképzelés stádiumában van. Folklór táncban és zenében címmel egy szerkesztett műsort kívánnak bemutatni: s ebben a műsorban fellépne a művelődési központ valamennvi öntevékenv művészeti együttes«» és cs^nortia. A KAZINCBARCIKAI rendszeres kultúráiódási életet persze nemcsak a „hazai” csoportok bemutatói jelentik. Igen gazdag a színházi program is: a Miskolci Nemzeti Színház, a budapesti Thália Színház, a Madách Színház, az Állami Déryné Színház és a debreceni Csokonai Színház művészei lépnek fel a művelődési központ színpadán. A debreceniek operaelőadással. S így tulajdonképpen már arról is szólhatunk, hogy új színfolttal gazdagodik Kazincbarcika zenei élete. Hiszen a már hagyományos hangversenysorozat mellett — idén is hat alkalommal lesz bérletes hangverseny a művelődési központban — operaelőadásokat is láthatnak, illetve hallgathatnak a városban élő zenebarátok. Egyébként nemcsak a hangversenylátogatók körében szerveznek bérleti sorozatot, a színházbarátok is vásárolhatnak bérletet. A művelődési központ külön - külön állította össze a bérleti előadásokat a felnőtteknek, a középiskolásoknak és szakmunkástanulóknak. illetve az általános iskolák felső tagozatának. A zenei és a színháza élet mellett a filmművészet kedvelői részére is érdekes so- sorozat indul: az archív filmklubban hét előadásból álló sorozatot vetítenek. A húszas évek filmművészetétől az új hullámig reprezentálják az alkotások a filmművészet fejlődését. Tanulás, művelődés, szórakozás A fonónők és a szabad idő C saknem másfél ezer dolgozója van a Miskolci Pamutfonóipari Vállalatnak. Köztudott, a fonő- nőknek nem könnyű a .dolguk: nehéz, fárasztó munkájukat három műszakban végzik. A vállalat vezetősége és a szakszervezeti bizottság azonban megteremti a dolgozóknak a művelődési, tanulás! lehetőségeket. A szakszervezeti kulturális bizottság vezetője, Erős Jó- zsefné, érdeklődésünkre újdonságokról is beszámolhatott a vállalat kulturális életében. Az oktatásban, a dolgozók iskolájának szervezésében is változást hozott ez az év. Kétszáztizenegy dolgozó nem rendelkezik a nyolc általános iskolai végzettséggel a vállalatnál. A tanulni vágyók évek óta a központi dolgozók iskolájába jártak, mígnem ebben a tanévben a pamutfonóban is megszervezték — vállalati szinten — a dolgozók oktatását. A szomszédos Talajerő-gazdálkodási Vállalattal közösen munkálkodtak azon, hogy minél több dolgozó ülhessen az iskolapadba. A tanítási órák alatt 71 fotó Már hagyomány, l^ogy a Derkovits Gyula Művelődési Központ minden évben megrendezi Derűn városban az őszi fotókiállítást. A szakkör tagjai által beküldött 71 fotóból a bíráló bizottság 46-ot talált alkalmasnak bemutatásra. A kiállítást — amely egy hétig tekmhető meg — szeptember . 24-én, hétfőn nyitják meg a művelődési központban. A művészeti nevelés mellett — s ez is bír már hagyományokkal, az Egressy Béni Művelődési Központban — a felnőttoktatás segítésére is módot találnak. Az élmúlt évi sikeres kezdeményezés után ismét beindítják a magánvizsgára előkészítő tanfolyamot, amelyre a VII. osztályt még el nem végzett felnőttek jelentkezését várják. Felnőttoktatásban egyébként még két másik formában nyílik módjuk részt venni az érdeklődőknek ás a jelentkezőknek. A hagyományos felnőttoktatási forma mellett ugyanis az úgynevezett 16 hetes oktatási-tanulási módra is mód van a városban. A növekvő érdeklődést mutatja egyébként, hogy a BVK-ban és a hőerőműben üzemi osztályokat is szerveznek. Egy másfajta oktatás, a nyelvoktatás is egyre több érdeklődőt vonz: újdonságként intenzív tanfolyamokat is indítanak a művelődési központban. MINDEZEK azonban csak egy részét képezik a művelődési központ tevékenységének, Jelentős, de nem kizárólagos munkaterületeket jelentenek. Hiszen ismert, hogy egyre gyakrabban rendeznek színvonalas kiállításokat is a városban, hogy más tevékenységüket e helyt csak jelezzük. Mindezek egyértelműen és egyöntetűen bizonyítják: a fiatal szocialista város művészeti és művelődési lehetőségei egyre színesebbé. egyre sokoldalúbbá válnak. Csutoráé Annamária a tanuló dolgozók helyettesítéséről is gondoskodnak; így ebben a tanévben 46 pamutipari munkás fejezi be általános iskolai tanulmányait. A fonónőknek megvan a lehetőségük a továbbtanulásra is. Hároméves fonónői gyakorlat után egyéves szakmásító tanfolyamot végezhetnek, s szakmunkás-képesítést kapnak. A szakmunkás- tanulók képzése eddig vállalati szinten történt; az idei tanévtől a 101-es Ipari Szakmunkásképző Intézetben tanulnak a lányok. A Pamutfonóipari Vállalatban 110 szocialista brigád dolgozik. Valamennyiük tervében változatos kulturális program szerepel. A politikai oktatások iránt az idén szembetűnően megnövekedett az érdeklődés. A társadalom időszerű kérdései sorozatok, s a világpolitikai előadásokon inkább a férfiak vesznek nagy számban részt. A nők körében viszont a munkahelyi élet időszerű kérdései népszerűek. A vállalat képzett előadói tartják az előadásokat: 11 csoportban foglalkoznak ebben az évben a dolgozókkal. Szeretik a fonónők az ismeretterjesztő előadásokat. A nők akadémiája a nődolgozók általános műveltségének fejlesztését szolgálja. Az előadássorozatot vonzóvá teszik a lakáskultúráról, az egészségügyi témákról szóló beszélgetések. A kulturális bizottság gyakran rendez irodalmi délutánokat, író—olvasó találkozókat is —, nagy érdeklődés mellett. A kultúrterem nagyobb rendezvények megtartására is lehetőséget ad: egyre inkább felfigyelnek a dolgozók a komolyzenei hangversenyekre. A nyáron egy drezdai mun- kásikórus is fellépett a Pamutfonó közönsége előtt. Műsoruk nagy tetszést aratott a dolgozók körében. S nem szabad elfeledkeznünk a vállalat szép könyvtáráról sem, hiszen a már tízezer kötetes könyvtár olvasói a dolgozók 53 százalékát adják. Itt kisebb baráti rendezvényeket is tartanak, s amellett a könyvtár a dolgozók pihenését, olvasását is tökéletesen biztosítja. (mikes) A MISKOLCI VEGYESIPARI VÁLLALAT Lakáskarbantartó és Szolgáltató Üzeme (Miskolc, Katalin u. 1. sz.) i V rövid határidőre vállal: vízvezeték-szerelést és javítást, csempézést, hidegpadló-bnrkolást, különféle menetes és speciál csillárszögek belövését, egyéb lakáskarbantartási, lakatos- és asztalosmunkákat. Barkácsüzemiink, vasárnap kivételével 8 órától 19.30 óráig áll a lakosság szolgálatára, asztalos és lakatos szakmákban. Telefon: 34-702. IV- ÉS LÁNGHEGESZTÉS! A Felsőzsolcai MEZŐGÉP VÁLLALAT Központi Gyáregysége (Felsőzsolca, Állomás u. 5.) íelvesz — hegesztő, — marós, — targoncavezető szakmunkásokat, valamint — egyéves gyártástechnológiai gyakorlattal rendelkező gépészmérnököt. Fizetés megegyezés szerint. A munkába járást Miskolcról a vállalati autóbusz biztosítja. Jelentkezés a gyáregység főmérnökért1
