Észak-Magyarország, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-09 / 185. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4. 1973. aug. 9., csütörtök Filmjegyzet | Katonazene A film egyik kockája Tizenkét év telt el a film első bemutatása óta. Talán méltánytalanság is, hogy a felújítások sorából nagyrészt kimaradt, viszonylag kevés­szer vették elő. Pedig aki most újra megnézi, vagy azok a várható tízezrek, akik ko­rábban nem láthatták, s most ismerkednek e filmmel, ta­núsíthatják, hogy a Marton Endre rendezte Katonazene a magyar filmművészet értéke­sebb darabjai közé tartozik. Olyan, amely megérdemli, hogy időről időre elővegyük, újabb és újabb felnövekvő ge­nerációkat ismertessünk meg vele. A film alapjául Bródy Sándor Kaál Samu című no­vellája szolgált, a forgató- könyvet Bacsó Péter írta, a társrendező Hintsek György, az operatőr Hildebrant István volt. A gyáva katonatiszt és ártatlanul bitófára juttatott katonájának tragikus törté­nete roppant érzékletesen festi meg a K. u. K. tiszti világot, igen éles vonásokkal rajzolja meg az úri társada­lom életét, természetesen megmutatva annak a ke­gyetlenségét, embertelenségét, a tiszti becsület mögött meg­húzódó gyávaságot és kép­mutatást. A kiváló írásmű igen jó átültetésben, Kállai Ferenc, Szirtes Ádám, Básti Lajos, Bar a Margit főszerep­lésével értékes filmalkotás­ként válhat most újra tíz-, vagy százezrek emlékezetes művészi élményévé. íbm) Legenda Szovjet—lengyel kopro­dukcióban készült a Silvester -Henczinski rendezte Legen­da című színes film, amely­nek története 1943 telén kez­dődik, s egy kis lengyel falu felszabadításának első napján ér véget. Jurek, szüleinek ki­végzése után Varsóból mene­kül, Szaska pedig egy kon­centrációs táborba tartó vo­natról szökik meg. A két fiú találkozik az erdőben, \s kö­zösen próbálják megtalálni a partizánokat. Az egyik kis faluban Julkáéknál találnak menedéket. Julka, aki a par­tizánok összekötője, segíti, hogy összetalálkozzanak a partizánokkal. S közben a két fiú szerelmes lesz a lányba. A szerelem azonban sohasem válik valósággá ... A cím a film egy epizódjá­ból született... A romok kö­zött a három gyerek csodá­latos falfestményeket talál, s a pap elmeséli nekik a fest­mény történetét; Tristán és Izolda legendáját. S tulaj­donképpen ilyen értelmetlen halállal hal meg Julka és Szaska is — a falu első sza­bad napján... A háború időszakában ját­szódó történet egyik fő ér­deme, hogy bár nem szűköl­ködik a fordulatos esemé­nyekben, mentesíteni tudta magát a kalandfilmek szok­ványos fordulataitól, s in­kább az érzelmekre apellál­va próbálta a legendába át­menteni a három fiatal törté­netét. Bár kétségtelen, hogy ez a tragikus történet for­dulatosságával is képes le­kötni érdeklődésünket, még­is, elsősorban a líraibb, lá- gyabb vonulata érdemli meg a nagyobb figyelmet. A három fiatalt megformá­ló színészek — Malgorzata Potocka, Nyikolaj Burljajev és Igor Strabuzinski — hite­lesen keltették életre film­alakjaikat. A rendező kitűnő segítőtársat kapott az opera­tőr — Witold Soboczinski — személyében, aki különösen a lírai részletek fényképezésé­nél jeleskedett. összességében szép film a Legenda, koprodukciós alko­tás, s úgy véljük, nemcsak a fiatalabb mozilátogatók számára nyújt élményt. Buck és a Prédikátor Sidney Poitier rendezésé­ben és főszereplésével ké­szült a hét másik filmújdon- sága, a Buck és a Prédiká­tor című amerikai film. Tör­ténete az amerikai polgár- háború befejezése után ját­szódik, amikor sok néger rabszolga indául el nyugatra, a szabad élet reményében. Ezt a nehéz, vérrel és harc­cal teli időszakot eleveníti fel a film. A film nagy ér­deklődésre tarthat számot, hiszen Sidney Poitier-t jól is­merik a magyar mozilátoga­tók, s különösen a Megbilin- cseltekben nyújtott alakítá­sával vívta ki rokonszenvün- ket. (csutorás) Mindenkihez: el akarnak jutni Falon túli lehetőségek Lassan már minden talp­alatnyi helyen könyveket he­lyeznek el a mezőkövesdi já­rási könyvtárban. A felnőtt részlegben nem is olyan ré­gen helyeztek el új polcokat, hogy a meglevő könyveket bemutathassák az olvasók­nak, s könyvespolc lett a ko­rábban újdonságok bemuta­tására szolgáló asztali polc­részből is. A feldolgozó rész­leg pedig kikerült a ruha­tárba — mert bizony, a rak­tárterület is kicsi. De hát — amint Szendrei Albinná, a könyvtár igazgató-helyettese mondta — nincs szívük kise­lejtezni a még használható könyveket. Különösen azo­kat nincs, /amelyekből csak egy-egy példány található meg. Sohasem lehet tudni, mikor keresik őket. A Zord folyó iránt például épp mos­tanában nagy a kereslet — a film bemutatása után. * Mindez, persze, inkább bel­ső gond — a könyvtárosok gondja. Mert az olvasó mind­ebből legfeljebb azt veszi észre, hogy kicsit zsúfolt a kölcsönző rész, de a keresett könyvet megkapja. Így hát elégedetten távozik. S hogy mennyire elégedetten, arra jó példa; a periférikus terüle­tekről is ide jönnek olvasni­valóért. Még arról a részről is, ahol pedig van fiókkönyv­tár. Persze, épp ez okozza az egyik legnagyobb gondot. A peremkerületek ellátása. Egyes részekről például busz­járathoz kötöttten jönnek be az olvasók. A busz tíz előtt jön, s tízkor megy vissza. A könyvtár pedig épp akkor nyit. Igaz, a bent levő könyv­tárosok kölcsönzési idő előtt is szívesen beveszik és kiad­ják a könyveket, de ez sem­miképp sem lehet megoldás. A megoldás az lenne, ha leg­alább két helyen sikerülne fiókkönyvtárat létrehozni. Megfelelő állománnyal. Ak­kor talán a statisztika is job­ban alakulna — bár most sem keli szégyenkezniük a mezőkövesdieknek. Már évek óta a lakosság 15 százaléka beiratkozott olvasó.1 Persze biztosan többen járnak ol­vasnivalóért, ha — legalább­is a peremkerületek lakóinak — nem kellene olyan messzi­re járniuk a könyvekért, s ha a fiókkönyvtár megfelelő választékot is kínálna. * Ismert gond ez nemcsak a könyvtárosok, hanem a vá­ros vezetői számára is —, de sajnos, még nem sikerült megoldást találni. . Hasznos kezdepiényezés lehet viszont — bár még inkább csak a kí­sérletezések stádiumánál, tar­tanak — a három üzemi le­téti könyvtár. Három helyen sikerült eddig ilyen letéti egységet létrehozniuk, a Vo­lánnál, a gabonafelvásárló tárháznál és a Kismotor- és Gépgyárnál. Igaz, egy-egy. he­lyen csak 150—180 könyv között válogathatnak az ér­deklődők, de harminc-negy­ven olvasó így is „összejön”. S ugye, azt tartjuk, hogy minden egyes olvasó nyere­ség. De nemcsak ezekkel a le­téti könyvtárakkal kísérelték meg, hogy közelebb kerülje­nek az üzemekhez. A mező­kövesdi könyvtárban tervbe vették, hogy az idén öt könyvkiállítást is tartanak — nagyobbrészt az üzemekben. Szóban történtek is megálla­podások, de kiállítást csak a dohánybeváltónál és a ME- ZÖGÉP-nél sikerült szervez­niük. Igaz, a sikertelenség fő oka nem a passzivitás, hanem az építkezések elhúzódása volt. Talán, ha az építkezé­sek befejeződnek, az üzemek és a termelőszövetkezetek ve­zetői is szívesen látják őket. Már csak azért is, mert ezek a kiállítások csak segítik az olvasók tájékoztatását. S azo- két is, akik egyelőre még nem olvasói a könyvtárnak. S akárcsak a művelődési ház, a könyvtár is sokat tud se­gíteni, ha kérik. Ügy, ahogy eddig is segített. Akár olyan formában is, hogy a műve­lődési ház különböző rendez­vényeihez kis kiállításokat készítettek. * Mindezek, persze, amolyan plusz gondok. Épületen, túli­ak. De a könyvtár épp azért keresi a lehetőségeket, mert a meglevő könyvtárba már csak nehezen tud újabb olva­sókat fogadni. A zsúfoltság, miatt. És senkiről sem akar­nak lemondani, akit elérhet­nek, akit rávezethetnek a könyvek szeretetére, az olva­sás szépségére. És ehhez — remélhetőleg — segítséget is, kapnak a ft a tál város gaz­dasági vezetőitől is. Cs. A. BALATON-SOROZAT: .'kW,1 PINCÉK IV. Kunt Ernő tusrajza Megkezdték az új iskolák átadását Borsodban > A tanévnyitásig Borsod megyében is új általános is­kolákat adnak át. Építésük­re 55 giillió forintot költe­nek. Ebből az összegből Sá­toraljaújhely 16, Edelény 8, Encs , és Kazincbarcika 12 tantermes oktatási intéz­ménnyel gazdagodik. A ka­zincbarcikait — a megyében elsőként — vázpaneles eljá­rással. előregyártott házgyá­ri elemekből szerelték össze, a sátoraljaújhelyi és az ede­lényi iskolákban pedig 600 adagos konyhát és éttermet is kialakítottak. Az építkezé­sek mindenütt a tervezett ütemben folynak, és Sátor­aljaújhelyen. valamint Ede- lényben már megkezdték az új iskolák műszaki átadását. Szeptember 1-ig még elké­szül az encsi iskola, a ka­zincbarcikaiban pedig kicsit később, az őszi hónapokban kezdik meg a tanítást. A megyében 25 régi isko­la felújítására, illetve kor­szerűsítésére is sor került. Ezek közül a mezőkövesdi és a sárospataki gimnázium, a gönci nevelőotthon és a sátoraljaújhelyi Zója kollé­gium munkái, áthúzódnak a jövő évre. dg a már elké­szült épületszárnyban a tan­évnyi táskor ezeken a helye­ken is megkezdik az okta­tást. Tízezer vendéget várnak Nagy érdeklődés előzi meg a IV. Duna menti fólklórfesz- tivált. Az ötnapos rendez­vényre — augusztus 16-tól 20-ig — több mint tízezer vendéget várnak, harminc hazai és külföldi népi együt­tes készül a találkozóra. Üjabban a finnek is jelezték érkezésüket, s velük együtt 12 ország táncosai lépnek fel a fesztiválon. A látványos eseménysorozatot megosztva négy helyen: Kalocsán, a du~ napataji Szelid tónál, Baján, valamint Kecskeméten bo­nyolítják le. A táncegyütte­sek seregszemléjén kívül szá­mos más rendezvény tarkít­ja a programot. Megrendezik a népművészek, a mesemon­dók, a fafaragók, a hímzők, a népdalénekesek, és a nép­tánckutatók országos találko­zóját. Számos kiállításra is sor kerül. A rendezők ké­szülnek a vendégek fogadá­sára. a külföldi együttesek elszállásolására. Dolgozókat alkalmaznak Villanyszerelő szak- és belaní- y tott munkásokat, valamint vil­lanyszerelő mellett már gyakor- : latot szerzett segédmunkásokat azonnalra alkalmaz a Miskolci v Villamosipari Szövetkezet, Mis­kolc, I., Arany János u. 32. sz. Bérezés megegyezés szerint, 44 órás munkahét, minden máso­dik szombat szabadnap. Motorkerékpárok Javításában jártas szerelőket azonnalra fel­vesz a Miskolci Villamosipari Szövetkezet, Miskolc, I., Arany János utca 32. sz. Jelentkezés a motorszerviz vezetőjénél. 44 órás munkahét, minden második szombat szabadnap. A Hejőmentl Mg. Tsz. Hejósza- lonta azonnali felvételre háló­zati és gépjárművillamossági vil­lanyszerelőt keres. Bérezés meg­egyezés szerint. Jelentkezni le­het a tsz hejőkeresztúri üzem­egységében, Hejőkeresztúr köz­ségben. A Miskolci Nemzeti Színház azonnali belépéssel női fodrász­nőt keres. Jelentkezés a fodrász­tár vezetőjénél. Férfi segédmunkásokat felve­szünk. Minden szombat szabad. Gabona Tröszt Szolgáltató Vál­lalat. Miskolc, József Attila u. 1. szám. A Herman Ottó Múzeum augusztus 16-i belépéssel felvesz gépírni tudó adminisztrátort. Je­lentkezés: Miskolc, Szabadság tér 3. szám alatt. Az edelény! megyei Tüdő­gyógyintézet azonnali felvételre keres pénzügyi-számviteli cso­portvezetőt. Követelmény: tech­nikumi érettségi, KAl.ASZ-képe- sítés és megfelelő gyakorlat. Beruházási előadói munkakör betöltésére keresünk közgazda- sági technikummal rendelkező munkaerőt. Szakipari technikum­mal rendelkezők előnyben. Tü- ZÉP V., Miskolc. Zsolcai kapu 28. Terv és Uzg. Főosztály. Rakodókat. targoncavezetőket előnyös bérezés mellett alkalmaz az AGROKONZUM SZKV 1. sz. főraktára. Jelentkezés személye­sen az AGROKONZUM SZKV Saj<j»-parti kirendeltségének mun­kaügyi csoportjánál. A Mezőkövesdi ÁFÉSZ és a Budapesti VASÉRT rendezésében 1973. augusztus 6-tól 12-ig tüzeléstechnikai kiállítást és vásárt rendez Mezőkövesden az úttörőházban. Kiállításra kerülnek valamennyi típusú o]ajkálvhák. a hagyományos olajtüzelésű kazánok, import és hazai gyártmányú olajégők,-hagyományos tüzelésű tűzhelyek és kályhák. A vásár ideje alatt minden olajkályhához 1 db tűzkosarat, a kazánokhoz ajándékutalványt adunk. A kiállításon megvásárolt tüzeléstechnikai cik­keket díjmentesen házhoz szállítjuk. Vásárlóink figyelmébe ajánljuk öntöttvas és lemez radiátorainkat. Címünk: Matyóföldi Aruház Mezőkövesd Telefon: 53. í

Next

/
Oldalképek
Tartalom