Észak-Magyarország, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-30 / 202. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4, 1973. aug. 30., csütörtök Filmjegyzet | Zahar A film egyik kockája Látványos, gondolatgazdag, érdekes filmmel jelentkezett a kijevi Dovzsenko Filmstú­dió. A Zahar Berkut című film Ivan Frankó kilencven évvel ezelőtt irt, azonos cí­mű regénye alapján készült, Leonyid Oszika rendezésében. A történet a XIII. század elején játszódik, amikor Ba- tu kán hadai már Ukrajna nagy részét leigázták, s a ta­tár hadak a Kárpátokon akarnak átkelni, hogy Ma­gyarországot is meghódítsák, sőt folytassák rablóhadjára­tukat tovább, a nyugati or­szágok népei ellen. Ebben az időben élt a Kárpátok észak­keleti lejtőin a Zahar Berkut vezette pásztomép, amely még nem fogadta el a kereszténységet, pogány iste­neknek áldozott, de nem fo­gadta el az egyház nevében uralkodni akaró, s az első veszélynél gyáván megszö­kő fejedelem hatalmát sem. Békére, szabadságra vágyó nép Zahar Berkut nemzetsé­ge, amely a szomszédba tele­pedett gazdag bojárral is sze­retne megbékélni, de a tör­ténelem másként rendezi el sorsukat. A szomszéd bojár, Tugar Vovk áruló volt már korábban is, s most újabb árulással tetézi bűneit, a ta­tárok kezére szeretné játsza­ni nemcsak a Kárpátoktól keletre eső területeket, ha-, nem át is akarja vehetni őket a Dukla-szoroson 'Ma­gyarországra. Zahar Berkut népe azonban, bár éppen Zahar Berkutnak kell két fiát is feláldoznia, megállít­ja a tatár hordákat, a szik­larengetegben tőrbe csalja őket, vízzel árasztja el a menekülés útját. Diadalmas­kodik ugyan a jobbra törek­vők igazsága, ám szó sincs valami hepiendes befejezés­ről, hiszen éppen a nemzet­ség fejének kellett úgy dön­tenie, hogy saját gyermekei feláldozásával menti meg — legalábbis átmenetileg — a Kárpátokon túl élő népeket. A film. mint említettük, nagyon látványos, a .méltó­ságteljes, sziklás hegyvidék szinte kínálta magát az ope­ratőr lencséjének, szépek, iz­galmasak a rövid csatajele- netek, a látvány azonban nem uralkodik a film gon­dolatisága felett: igen érzék­letesen mutatja be a film, miként szövetkeztek a feje­delmek és azok bizalmi em­berei, a bojárok akár a leg­kegyetlenebb ellenséggel is, mert saját népüktől féltek legjobban. Egy szerelmi szál is fel-felbukkan a filmben: Zahar Berkut egyik fia és a bojár lánya között szere­lem szövődik, amely a lányt — miután meggyőződött ró­la, hogy apja áruló — átállít­ja a másik táborba. Mikor a tatárok pusztulása bekö­vetkezik, nem lehet teljes az öröme: apja erkölcsi halott lett, szerelmesét a tatárok fojtották vízbe; apját áruló­ként, szerelmesét hősként vesztette el. Az áldozatok ellenére, mint ismeretes, a tatárok egy má­sik hada átjött Magyaror­szágra, Zahar Berkut nemzet­ségének hősiessége sem tudta végleg megállítani őket. A hőstett mégis, századok múltán is tiszteletet érdemlő. A film egyébként egyik ér­tékes darabja azoknak az ab kotásoknak, amelyek az orosz történelemnek eddig kevéssé feldolgozott korszakát válasz­totta témájául. A szerelem anatomiaja Roman Zal.uski rendezte A szerelem anatómiája című lengyel filmet. Egy fiatál öz­vegy szobrásznő és egy épí­tész — Éva és Ádám — sze­relmét veszi bonckés alá. elemzi anatómiai pontosság­gal. vajon ebben a veszeke­désekben, összeveszésekben, kibékülésekben, félre-félrelé- pésekben nem szűkölködő kapcsolatban mi miért törté­nik, mi okozza az összetűzé­seket, mi távolítja el egymás- tól a két embert, mi hozza őket újra össze., A környezet mai. Mai em­berek veszik körül a fősze­replőket, a mai lengyel vá­rosi élet lüktet körülöttünk, a szerelmesek problémája azonban örök emberi. (Talán ezért is adták ezeket a ne­veket a főszereplőknek.) Más kérdés, hogy ezek a problé­mák sokszor túlságosan mes­terkéltek, sok a filmben az oktalan lelkizés, felbukkan több sablon. Akadnak szép lányok is, van benne jól ada­golt szex. Ezzel együtt elóg hamar elfelejtjük. (benedek) AZ AUTÓ- ÉS ALKATRÉSZKERESKEDELM! VÁLLALAT * értesíti kedves vevőit, hogy a Vili. sz. Nagykereskedelmi Egysége (TÁTRA - és PRÁG A-alkatrészek) Miskolc, József Attila u. 72. 1973. szeptember 1-től szeptember 15-ig: vagyonmegállapitó leltárt tart. A leltár ideje alatt, a kiskereskedelmi üzletben a kiszolqálás zavartalan. 1 AUTÓKER Vili. SZ. kereskedelmi egység „Nagyüzem” a könyvesboltokban Már szállítják Az augusztus vége mindig afféle hajráidőszak a köny­vesboltokban. Ilyenkor nem­csak a rendes bolti forgal­mat kell biztosítaniok, nem­csak a betérő vásárlókkal kell foglalkozniuk, hanem azzal a több százezer tan­könyvvel is, amelyeknek a tanítás első napján már a tanulók kezében kell lenni­ük. * Miskolcon három könyves­bolt foglalkozik a tanköny­vekkel. Az általános iskolá­sokét a Hunyadi utcai köny­vesboltban „szortírozzák”, a gimnazistákét a Kazinczy könyvesboltban, a szakkö­zépiskolásokét pedig a mű­szaki és idegen nyelvű köny­vesboltban. Az első, ami leg­inkább szembetűnik: bár a boltokban kevesebb eladó dolgozik, nagyon örvendetes módon zömmel sikerült meg­oldani, hogy csak minimális ideig tartottak zárva tan­könyvátvétel miatt. Ez azért is érdekes és jó, mert — az eddigi tapasztalatoktól elté­rően — megélénkült például a forgalom a Kazinczy köny­vesboltban. Pedagógusok, szülők, és diákok egyaránt fokozott érdeklődéssel kere­sik a tananyaghoz kapcsoló­dó irodalmat, azokat, ame­lyek nem tankönyvek. Így például a Diákkönyvtár kö­teteit, a helyesírási szótárt. * De ami ennél is örvende- tesebb, a tankönyvekkel is Egy. esztendővel ezelőtt nagy öröm volt az emődi Ál­talános Iskolában. Akkori tanulójuk díjat nyert az in­diai nemzetközi gyermek- rajz-pályázaton. Nagy Ildi­kó után, ezen a nyáron, egy másik emődi kislány, Po­gány Erika kapott levelet az indiai nemzetközi gyermek- rajz-pályázat zsűrijétől. S akárcsak egy esztendővel ez­előtt Ildikóval, most Eriká­val tudatták: a pályázatra beküldött egyik alkotását dí­jazták. S akárcsak Ildikótól, Erikától is kértek fényké­pet, a rajzpályázat anyagá­ból megjelenő almanachban szerepel majd. Erika érthetően boldog. — Igazán nem gondoltam, hogy én is nyerhetek vala­mit. Mert az osztályunkból hárman küldtünk rajzot, s a többiek már nyertek ide­haza. Én még soha. De nemcsak Erika örült nagyon, édesanyja és öt test­vére is. kevesebb a gond, mint a ko­rábbi években. A gimnázi­umi tankönyveket — a bolt a Földes Ferenc Gimnázi­umban kapott helyet a táro­lásra — hétfőn kezdték el kiszállítani Miskolc öt gim­náziumába. ’’Tegnap megér­kezett az egyik hiánycikk tankönyv, s így most már mindössze két tankönyv, a harmadikos fizika és a máso­dikos ének hiányzik a „lis­táról”. A bolt vezetője sze­rint ilyen szépen és ponto­san még sohasem kapták meg a tankönyveket. Bizo­nyítva ezt elmondta még, hogy már az ajánlott köny­vek, különböző kisegítő fü­zetek is megérkeztek. Ez pe­dig azért is nagy szó, mert több mint 120 ezer darab tankönyvről van szó, ennyit kell szétosztani a gimnázi­umok nappali, levelező ta­gozatán és a Dolgozók Gim­náziumában. Bár valamivel kedvezőtlenebb a kép a szak­középiskolai tankönyveket illetően, összességében azon­ban itt is elmondható, hogy a tavalyinál jobban állnak. Mert például tavaly a mű­szaki tankönyvek zöme csak október táján érkezett meg, most viszont e tahkönyvek többsége már nemcsak meg­érkezett a boltba, hanem ki is szállították őket a tizen­két miskolci szakközépisko­lába. Az eddig megérkezett könyvek kiszállításával egyébként ma végeznek, bár nagyon remélik, hogy a hi­ányzó könyvek közül még jó néhányat megkapnak a tan­év kezdetéig. — Az biztos, hogy nagyon ügyesen rajzol — mondta édesanyja, — de ezt nem is álmodtuk volna. Én még ha­ragudtam is, minek annyit rajzolni. Ha csak egy kis ideje volt, rajzolgatott. Ha nem sikerült, eldobta. Kezd­te újra. Még mondtam is, hogy inkább főzni tanul­na... Nehéz, kidolgozott kezű asszony Erika édesanyja. A termelőszövetkezetben dolgo­zik. S a sok gyerek mellett a férje és az 6 keresete bi­zony, alapos beosztást kíván. De azért megrendelték azt az almanachot — szép em­léknek. És azt is eltervezték már, hogy a díjkiosztásra — általában a budapesti követ­ségen adják át a díjakat, ha van magyar nyertes — együtt mennek fel. — Terveid?... Kis zavart csönd. Aztán kiderül, hogy bizony, Erika A Művelt Nép Könyvter­jesztő Vállalat tájékoztatása szerint egyébként — hason­lóképpen a helyi körképhez — a tankönyvellátás orszá­gosan jobbnak ígérkezik, mint a korábbi években. A 168 féle általános iskolai tankönyvből 167 féle már megjelent. A gimnáziumok nappali tagozatának 128 féle tankönyve közül 119 van a megjelentek listáján, s úgy tűnik, hogy a hiányzók is hamarosan kaphatók lesz­nek. A gimnáziumok esti és levelező tagozatának tan­könyvei közül pedig mind­össze kettő hiányzik még. Várható azonban, hogy né­hány könyv késve érkezik meg, ezeket a tanulók — az eddigi gyakorlatnak megfe­lelően — a tankönyfelelös pedagógusoktól vehetik majd át. * összességében kedvező a kép. Amit már csak azért is el kell ismernünk, mert az oktatáspolitikai módosítá­sokkal, a tananyag-csökken­téssel kapcsolatban nem egy. esetben a szokásosnál csak későbben történhettek meg a tankönyvek megrendelései. S még valami érdemel elis­merést: a boltok dolgozóinak helytállása. Hiszen a több százezer könyv átvétele, szét­osztása, kiszállítása nem kis erőpróbát jelentett számuk­ra most sem. Cs. A. nem is nagyon tudja, mi le­gyen. A nyolcadikos bizo­nyítványa bizony nem volt valami jó, és akkor még nem gondoltak komolyan a rajz­ra. Erika pedig inkább a mezőgazdasági pálya felé fordulna, de hát a szakkö­zépiskolába nem vették fel. így hát még nem tudja. In­kább az állattenyésztés ér­dekli, azt szeretné megtanul­ni, majd egyszer. — De ha időm lesz, azért fogok rajzolni. Mert az szép. Tanárnője szerint nagyon tehetséges kislány. Talán el­jutna a porcelán- vagy a ke­rámiafestésig is. De hát a nagy család mellett ez nem könnyű dolog. Lukács Béláné, az emődi Általános Iskola szakkör­vezető rajztanára minden­esetre nagyon büszke lehet. Egymás után két tanítványa is díjat nyert ezen a nagyon rangos nemzetközi gyermek- rajz-pályázaton. Csutorás 200 éve született Pollack Mihály Kevés ember van, aki ne is­merné a Nemzeti Múzeumot, vagy ne hallott volna róla. Ilírét-nevét nemcsak az koro­názta meg,' hogy egybeforrt 3848. március 15-ével, a forra­dalom kitörésével és Petőfivel, aki a hagyomány szerint a múzeum lépcsőjéről mondta el a Nemzeti dalt, hanem azért is, mert a legszebb magyar klasszicista épület, amely a ko­rabeli Európában is elisme­rést szerzett a tervező építő­mesternek, Pollack Mihálynak. A hazai klasszicista építé­szet legeredetibb tehetségű mestere kétszáz .évvel ezelőtt, 1773. augusztus 30-án született — Becsben. Élete» művészete és munkássága mégis Magy&r- országgal függ össze, hiszen itáliai tanulmányai után, a XVIII. század legvégén, 1798- ban Pestre érkezett, s itt élt, dolgozott egészen haláláig. Első jelentős munkája a De­ák téri evangélikus templom, amelyet már az' építés meg­kezdése után vett át egy hely­beli mestertől. 1855-ben a pé­csi székesegyház helyreállítá­sánál tevékenykedett, rá két évre pedig a székesfehérvári megyeháza építésénél. Hamaro­san Pesten dolgozott. Éveken át vezette és irányította az Aman János tervei szerint ké­szült pesti Német Színház épí­tését. Tehetségére, nem mindenna­pi fantáziájára, arányérzékére gyorsan felfigyeltek, s mind nagyobb, jelentősebb feladato­kat kapott; meghatározó sze­repe volt az átalakuló, új, pol­gáriasodé társadalom egységes városképének kialakításában. Épületeinek nagy része az idők során vagy teljesen elpusztult, vagy az átépítéssel elveszítette eredeti formáját. Számos villa, vidéki kastély, városi palota és középület hirdette és hir­deti ma is Pollack Mihály al­kotói tehetségének nagyszerű­ségét. ö tervezte és építette a régi pesti Vigadót (ez a mai Feszi Frigyes építette Vigadó helyén állt), amely sajnos már a mester életében, 1849-ben el­pusztult. Pollack Mihály épí­tette az egykori katonai aka­démiát, az úgynevezett Ludo- viceumot. Fő művét, a Magyar Nemzeti Múzeumot, 1837—1846 között készítette. Ez az épület nemcsak művészetének kima­gasló ^teljesítménye, hanem a hazai, sőt, az európai klasszi­cista építészeti stílus egyik legarányosabb, legteljesebb al­kotása. A hazai klasszicizmus e legérettebb alkotásában tes­tesülnek meg e művészeti irány fő jellegzetességei: a pontos szimmetria, az antik görög-római művészettől örö • költ méltóságos oszloprend, s a timpanonnal ékített ünne­pélyes homlokzat. Pollack Mihály művészete a késő barokktól indult, de a barokkos jellegzetességeket gyorsan levetette és az egyre tisztább, harmonikusabb klasz- szicista épületek és építészet megvalósítója lett. Ehhez élete során mindvégig hű maradt, munkásságára nem hatottak lényegesen a kezdődő roman­tikus törekvések. Pollack az említett középületeken kívül százötvenet meghaladó kisebb- nagyobb, egyszerűbb, és dísze­sebb lakóházat épített Pesten. Ezek közül az egykori Al- másy-palota, a volt Festetics- palota és a mester Münnich Ferenc (ezelőtt Nádor) utcai kétemeletes családi háza ma is fennáll. H. M. Erika is díjat nyert A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat azonnali belépéssel F E L V E S 2 — segédmunkásokat (szigetelők és üvegesek mellé betanított munkára), — központifűtés-szerelőket, — üveges és szigetelő szakmunkásokat, — asztalos, épületlakatos és hegesztő szakmunkásokat (külső szerelésre és gyártásra) Jelentkezés a BÁÉV munkaerő-gazdálkodásán (Miskolc, MSZ8 tér 4„ fszt. 2.). Vidékiek részére szállást, kétszeri étkezést, utazási kedvezményt biztosítunk. AZ IRODAGÉPTECHí-JiKA VÁLLALAT most a megrendelő kívánságára azonnal vállalja HUNOR 157—158 elektronikus asztali számológépek, ETR 220 elektronikus asztali számológépek, CELLATRON R 44 elektromos automata számológépek, BC 201/A szedőírógépek (47 cm kocsimérettel) SZÁLLÍTÁSÁT Budapest V,, Bécsi u. 8—10. Telefon: 182—980. 'fa Telex: 22—4381. Levélcím: 1369 Budapest, Pf. 314. v;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom