Észak-Magyarország, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-29 / 201. szám

1973. aug. 29., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Kevesebb munkaerővel Az új kenyérgyár liszttároló silója és sütőcsarnoka kívül röl Működésben a tésztafeldolgozó gépek. A dolgozóknak gon­dosan kell ügyelniük az automalagépsor hibátlan működé­sére S íme, a kész kenyér! Innen néhány órás „pihenés” után már a boltokba kerül az áru Fotó: Szabados több termelés Augusztus elején kezdte meg próbaüzemelését a Miskolci Sütőipari Vállalat új létesítménye, a kenyér­gyár, amely mintegy 80 millió forintos beruházással ké­szült el. A korszerű, modern gépsorokkal felszerelt üzem több mint kilencven, zömmel nődolgozónak biz­tosít munkaíehetőséget. Az új technológia alkalmazásával a kapacitás je­lentős mértékben növekszik, s szinte teljesen kizárja a fizikai munkát. Az anyagmozgatást, s a régen kézi erő­vel végzett kemencefűtést átveszik a gépek. A liszt adagolásától kezdve mindössze egy alkalommal — a címke ráragasztásakor — érinti emberi kéz a készülő kenyeret. Az új kenyérgyár üzembe lépése után olyan mennyiséget tudnak biztosítani, hogy nyolc-tíz órás kenyérnél régebbi sütésű nem kerül forgalomba. A gyár 16 óránként 640 mázsa kenyeret szállít majd a fogyasztók részére. Telepítés, oltván} termelés Ismét jó híre lesz a tállyai szakszó v etkezetnek Sokat segít a gépesítés Jó néhány esztendővel ez­előtt, amikor Tokaj-Hegyal- ja mai szakszövetkezetei még hegyközségekként működtek, nagy hírnévre tett szert a tállyai szőlősgazdáknak ez a társulása. Élen jártak a nagyüzemi szőlők telepítésé­ben, az oltványtermelésben, sok segítséget nyújtottak a tagság kis szőlőinek megmű­veléséhez. Az utóbbi években azon­ban szinte megtorpant a fej­lődés a tállyai Bártfai Sza­bó Gyula Szakszövetkezet­ben. Különböző gondokkal küzdöttek, a várt fejlődés elmaradt. A nagyüzemi, kö­zös szőlőterületen visszaesett a termelés, mert az egyéni érdekek gyakran megelőzték a közösség érdekeit. Az elmúlt év őszén — Hegyalja több más községé­hez hasonlóan — a tállyai szőlők is rekordterméssel fizettek. A jó termés, a sok aszúszem csak a szakszö­vetkezet útján értékesített mustból, szőlőből és aszú­ból 24 millió forintot hozott a tállyai termelőknek. És a gazdag szüret utón hozzálát­tak a szakszövetkezet talp­ra állításához is. A Bártfai Szabó Gyula Szakszövetkezet tagsága új nyák Józseffel, új elnökkel az élen hozzáláttak a felfej­lődés terveinek kidolgozásá­hoz, a szakszövetkezet jó hírnevének visszaszerzésé­hez. Az elkészült program nem­csak a 80 holdnyi közös sző­lő jobb megművelését, a tag­ság 840 holdnyi kisebb-na- gyobb szőlőparcellái műve­lésének fokozottabb segítését tűzte ki célul. Nem hanya­golták el a szakszövetkezet­hez tartozó, mintegy 100 holdnyi szántóterület meg­művelését sem. Pótólták az eddig elmaradt gépesítést, s az idén először már kom­bájn aratott a tállyai határ­ban. az eredmény: öt vagon gabonát tudtak értékesíteni, másik öt vagon gabonát pe­dig a tagságnak juttattak a háztáji állatállomány felfej­lesztéséhez. Jövőre mintegy száz hold­dal nagyobb területről arat­nak már a szakszövetkezet­ben. Átveszik és táblásítják a község határában találha­tó, elhagyott földterületeket. Oltványtermeléssel is fog­lalkoznak. Igaz, egyelőre még csak 150 ezer oltványt készített a szakszövetkezet tagsága, de az elkövetkező években sokkal több szapo­rító anyaggal kívánják segí­teni a hegyaljai rekonstruk­ciót. A jó szaktudással ren­delkező tállyai oltványter­melők, s a szakszövetkezet új vezetése a fejlődés nagy lehetőségét látja a szaporí­tóanyag termelésének növe­lésében. Saját, új, géppel művelhe­tő, közös szőlők telepítését is tervezik. 1975-ben 40 hol­das táblával szeretnék meg­kezdeni ezt a telepítési prog­ramot. A tagság kis szőlőparcel­láinak megműveléséhez is fokozottab segítséget nyújta­nak. Mind több szakszövet­kezeti tag korszerűsíti sző­lőjét úgy, hogy néhány mun­kafolyamatot már a közös gépekkel is elvégezhessenek. A helikopteres növényvéde­lemben részesülő terület nagyságát is háromszorosá­ra növelik. Csúszó- palclla — zsilip-beiéi oemida Véderdőben nyár •/ f űrész alatt Kevesen tudják, hogy az Észak-magyarországi Víz­ügyi Igazgatóság I. számú szakaszmérnökségének fa­ipari üzeme is működik Sá­rospatakon. Igaz, csak tizen- ketten dolgoznak benne, mégis, viszonylag nagy ter­melési értéket állítanak elő. Az idén például egymillió 250 ezer forint értékben ké­szítenek — elsősorban saját igényeik kielégítésére — zsi­lip-betétgerendát, uszály-pad­lóburkolatot, zsaludeszkákat, faszád-pallót, az ÉRDÉRT megrendelésére, illetye ex­portra csúszópalettát, ame­lyet a szállításban használ­nak a konténerek alá. Ez az utóbbi teszi ki munkájuk nagy részét, hiszen az évi termelési érték döntő több­sége, egymillió forint a csú­szópaletta gyártásból, tehát az exportra való termelés­ből tevődik ki. Mindezeken kívül, azért, hogy a gépek kapacitását maximálisan ki­használják. még bérfűrésze- lést is végeznek. Mint Bartucz Sándor, a faipari üzem vezetője el­mondotta, elsősorban hazai nyárfát dolgoznak fel. ame­lyet a folyók töltésének kor­szerűsítése során a régi véderdőkből kitermelnek. Ezeken a helyeken ugyanis új véderdőket telepítenek, de a hazai nyár helyett, most már kanadai nyárfákat ültetnek. Munka a fűrészüzemben. A gallér mellett Lippai Kálmán, Huszák József és Rácz János Laczó József felvétele A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat azonnali belépéssel FELVESZ — segédmunkásokat (szigetelők és üvegesek mellé betanított munkára), — központifűtés-szerelőket, — üveges és szigetelő szakmunkásokat, — asztalos, épületlakatos és Hegesztő szakmunkásokat (külső szerelésre és gyártásra) Jelentkezés a BÁÉV munkaerő-gazdálkodásán (Miskolc, MSZB tér 4., fszt. 2.). Vidékiek részére szállást, kétszeri étkezést, utazási kedvezményt biztosítunk. Mit mond a paragrafus? Jogássunk eátassol A társadalmi ellenőrzésről Olvasóink többször kérde­zik. mihez van joga a keres­kedelmi társadalmi ellen­őröknek? A kérdésre választ kapunk a belkereskedelmi miniszter 7/1973. BK. M. SZ. rendeletéből és — a most ki­adott — a szakszervezeti ke­reskedelmi társadalmi ellen­őrzés „Működési szabályzatá­ból”. A használatos társadalmi ellenőri Igazolványok 1973. december 31-ig érvényesek. A Működési szabályzat sze­rint a kereskedelmi egysé­gekben ellenőrzést gyakorló társadalmi ellenőrök létszá­mát: és azokat az üzemeket, ahol ilyen ellenőrök szervez­hetők az SZMT (SZBT) álla­pítja meg. A társadalmi el­lenőröket a szakszervezeti bizottság javaslata alapján a dolgozók munkahelye szerin­ti szakszervezeti taggyűlésen nyílt szavazással választják meg. A nyugdíjas társadalmi ellenőrök választásától el le­het tekinteni. A szakszervezeti kereske­delmi társadalmi ellenőr jo- i ga, hogy az irányító szakszer­vezeti szerv által kiállított igazolvány alapján az iga­zolványban megjelölt terüle­ten levő bolt és vendéglátó­ipari egységekben, áruházak­ban, piacokon és elárusító helyeken ellenőrzést gyako­roljon. A társadalmi ellenőr mun­kája során jogosult az árusí­tóhely ellenőrzési naplójába betekinteni, az ellenőrzött egységnek az iratait megte­kinteni, az árusítóhely veze­tőjének, vagy megbízottjának kíséretében a raktárhelyiség­be, konyhába és egyéb helyi­ségekbe — az egészségügyi követelmények megtartásával — belépni. A társadalmi el­lenőr utasítást nem adhat, csak javaslattal élhet. A jogszabály a kereske­delmi társadalmi ellenőrök feladatává teszi, eljárásuk során vizsgálják, hogy az árusítóhely dolgozói a fo­gyasztók érdekeit védő ren­delkezéseket (a Kereskede­lem Általános Üzleti Sza­bályzata. stb.) megtartják-e. Különösen figyelemmel kell lenni a fogyasztói árak, azok feltüntetésére és az osztály­ba sorolásokra vonatkozó rendelkezésekre; a fogyaszt­hatósági határidők betartásá­ra, a mérés és számolás sza­bályszerűségére, a fizetési jegyzék helyességére; a sze­szes italok árusításának kor­látozására vonatkozó jogsza­bályok végrehajtására. a mérlegek és mérőeszközök hitelességére, szabályszerű használatára, a mérés pon­tosságára; a kereskedelmi dolgozóknak a fogyasztókkal szembeni magatartására, a kiszolgálás módjára: az áru­sítóhelyek tisztaságára, a ke­reskedelemre vonatkozó egészségügyi rendelkezések megtartására. A jogszabály jogvédelmet biztosít az ellenőrzött eláru­sítóhely dolgozóinak, amikor kimondja: ha az árusítóhely vezetőjének (dolgozóinak) megítélése szerint a társa­dalmi ellenőr egyéb okból elfogult, az elfogultsági ki­fogásról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a vizsgá­lati megállapításokhoz kell csatolni. Az üzemi demokrácia eoyes kérdéseiről Az üzemi demokrácia ér­vényesülése és állandó fej­lesztése társadalmi — gazda­sági előrehaladásunk fontos feltétele — mondja a Mi­nisztertanács — közelmúlt­ban megjelent — 1021/1973. sz. határozata. Az üzemi demokrácia to­vábbfejlesztésére irányul > munkában — a többek kö­zött — az MT-határoxV szükségesnek tartja, hogy a vállalatok (gazdasági szer­vek) vezetői rendszeresen számoljanak be a kollektí­vának az elért eredmények­ről és a megvalósítandó cé­lokról. Tárják fel a jobb eredmények elérését hátrál­tató tubákat és azok okait is. A dolgozók körében is kellőképpen tudatosítani kel1, hogy az üzemi demok­rácia nemcsak jogot jeleni, hanem egyben feladatot, kö­telességet és aktív közremű­ködést a döntések és hatái"- zatok megvalósításában. A dolgozók bevonását a vállala­ti ügyekbe a helyi körül­ményeknek legjobban megfe­lelő formák és módszerek alkalmazásával kell fejlesz­teni. Az üzemi demokrácia alapvető fórumainak tovább­ra is a termelési tanácsko­zásokat és brigádértekezlete­ket kell tekinteni. Az üzemi demokrácia ki­terjedésének egyik alapvető feltétele, hogy a dolgozók hasznosítható észrevételei, ja­vaslatai megvalósuljanak, r'e ne maradjanak válasz nél­kül azok sem amelyek nem valósít04 '’y hí Dr. — sti —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom