Észak-Magyarország, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-01 / 178. szám

15*73. a«g. 1„ szerda 6SZM-MAGY ÄRORSZÄ^ 3 s j yiló mondat egy ter­/ y melési tanácskozáson: .Kérem, hogy a fel­szólalásában mindenki le­gyen tömör, hogy hamar végezhessünk”. Ugyanen­nek az összejövetelnek elő­adói zárómondata: „Köszö­nöm, hogy kibírták a más­fél órát..Az alaphangot megütő bevezetés és a ma- liciózus zárómondat önma­gában is sejteti, hogy ez a tanácskozás az egymástól alig különböző rutinössze­jövetelek sorát gyarapítot­ta. Pedig abban mindenki egyetért, hogy a rendszeres időközönként megtartandó termelési tanácskozások az üzemi demokrácia gyakor­lásának legfontosabb esz­közei. fórumai közé tar­toznak. A közelmúltban, egy nagy élelmiszeripari vállalat ■üzemszociológusai. több mint húsz termelési tanács­kozást elemeztek, s első megállapításuk az volt., hogy a szükségesnél jóval kisebb érdeklődés kíséri ezeket az összejöveteleket: aki csak teheti, kibújik a megjelenek alól. Az említett vizsgálót egyik lényeges megállapítá­sa, hogy a termelési ta­nácskozásokon rendszerint különböző nyelveken1 be­szélnek a vezetők és a mun­kások. Vagyis: az előadók és hozzászólóle. A vállalat általános gazdasági helyze­tének, statisztikai adathal­mazokkal teletűzdelt érté­kelésére, éppen a szükebb munkacsoportok összejöve­telei látszanak a legalkal­matlanabb helynek. S vol­taképpen groteszk dolog, hogy amíg az előadók a vállalati élet nagyobb, ál­talánosabb összefüggéseibe engednek bepillantást, ad­dig a hallgatóságot egészen más dolgok, a közvetlen munkahely gondjai, ered­ményei, feladatai érdeklik. Kíváncsiságuk azonban rendre kielégítetlen marad, s mert másról van szó, az emberek többsége inkább hallgat, nem nyilvánít vé­leményt. Persze, nem kell ahhoz feltétlenül szervezett fóru­mokat teremteni, hogy egy műhely, vagy adminisztra­tív osztály dolgozói választ kapjanak kérdéseikre, hogy aktívan közreműködhesse- ' nek saját munkahelyük eleiének alakításában. Eh­hez azonban információk kellenének, az emberek fo- lya malos tájékoztatására lenne szükség. S éppen ez hiányzik! Nem azért, mint­ha a munkahelyi vezetők Utkolódznának, vagy nem tartanák arra érdemesnek a. beosztottakat, hogy a. vi unkahely gondját-baját, megoldandó problémáit megosszák velük. Bármi­lyen furcsa: gyakran ma­guk a munkahelyi vezetők is tájékozatlanok. Gondol­junk csak a művezetők évek óta ismételgetett, pa­naszaira: többet szeretné­nek tudni, jobban be akar­nak kapcsolódni a vállalat, irányításába, mert csak ily módon kapcsolhatják be a munkásokat is. mm agyarán: a demokra- jjl t.ikus módszerek ér­vényesítésével n\ár a vezetők körében is bajok vannak. Pedig minden al­kalom — legyen az ter­melési tanácskozás, vagy egyéb, az üzemi demokrá­cia érvényesítésére alkal­mas fórum — kiváló le­hetőség lenne rá. hogy fon­tos döntések elölt felmér­jék a lehetséges alternatí­vák közvéleményre gyako­rolt hatását. A demokra­tikus módszerek alkalmazá­sa nem valamiféle politikai kényszer, hanem nagyon is célravezető irányítási esz­köz, i a minek mellőzése egy sor fontos, o. reális döntés­hez nélkülözhetetlen infor­mációtól fosztja meg a ve­zetőket. A Putnoki Bányaüzemben végrehajtott rekonstrukció következtében csaknem dup­lájára növekedett a terme­tes. Ezt a szénmennyiséget a külszíni sodrony kötélpá­lya azonban már nem volt képes elszállítani, s nem tudta fogadni az elavult osztályozó sem. Szükségessé vált tehát a szállítópálya,, az osztályozol bunkersor felr- újitása. A korszerűsítésre — az éves beruházási kereten felül — mintegy 3 millió fo­rintot biztosítottak. A mun­ka már megkezdődött. A sodronykötélpálya tartóosz­lopait ilj betonalapokra he­lyezik át. Várhatóan jövő év elejére elkészülnek a mun­kával, s ekkor a kötélpálya naponta 140—150 vagon sze­net tud majd elszállítani. Az építők munkáját meg­könnyíti, hogy augusztus 12- én ' 10 napra leáll a pajzsos front, amely,eddig az üzem össztermelésének mintegy 80 százalékát adta. Ez idő alatt új frontot készítenek elő. Beszerelik a gumiszalagot, a kaparókat, s a rendelkezés­re álló 36 darab gépegysé­get. A front homlokszéles­sége 82 méter, a kifutása pe­dig 800 méter lesz, amely több mint egy esztendeig biztosít folyamatos munkát Szemere ZÖltán 36 fős aranykoszorús szocialista brigádjának. Munkában a betonkeverőgep; készül a beton a tartóoszlopok alapozásához Jövő évi kenyerünk Beszélgetés a gabona felvásárló vállalat igazgatóhelyettesével Negyedik hete tart az aratás Borsod megyében. A gabona nagy részét learat­ták már a termelőszövetke­zetek, állami gazdaságok. Az első hetekben zavartalan volt a munka, de az elmúlt heti csapadékos időjárás megál­lásra késztette az aratókat, lelassult a felvásárlás üte­me is. Csordás Bélát, a Ga­bonafelvásárló és Feldolgo­zó Vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettesét arra kér­tük, tájékoztassa olvasóinkat a gabonafelvásárlás eddigi eseményeiről. — Az elmúlt vasárnapig !>005 vagon kenyérgabonái, 207 vagon takarmánygabonát és 255 vagon sörárpát vásá­roltunk fel a megye mező- gazdasági nagyüzemeitől. A termény nagyobb része te­hát raktáron van. Körülbe­lül ugyanannyi gabonát si­került elraktároznunk, mint az elmúlt év hasonló idősza­káig — mondotta a keres­kedelmi igazgatóhelyettes. — Az esős idő bizo­nyára gondokat okozott a felvásárlásban is. — Az aratás első hetében 1357 vagon kenyérgabonát és 91 vagon takarmánygabonát vásároltunk fel. A termény kis hányadát szárítanunk kellett ugyan, de a felvásár­lás ütemével elégedettek vol­tak a mezőgazdasági üzemek. A következő, vagyis a 29. naptári hét volt a legked­vezőbb. Hét nap alatt 5200 vagon terményt vásároltunk fel, ilyenre eddig nem volt példa. A gabona száraz volt, jó minőségű, az aratás za­vartalan. A szárítóberende­zésekre ebben az időszakban nem volt szükség, a gabona nedvességtartalma a szab­ványhatár alatt volt. Az el­múlt heti esőzésekkel vi­szont megkezdődtek a gon­dok. Azon a héten mindösz- sze 2820 vagon terményt vá­sároltunk fel. Az ésőzések rövid szüneteiben aratott ga­bona nedves, gyomos. Az esők előtt. 80—83 kilogramm között ingadozott a búza hek­tolitersúlya, az eső után már csak 76—78 kilogramm volt. A hektolitersúly csökkenése jelentős árbevétel-csökkenést vont maga után. Természe­tesen csökkent a búza bel- tartalmi értéke is. pontosab­ban, romlott a minőség. — Bizonyára érthető az aggodalom: ronthat-e az elmúlt héten leara­tott termény a jövő évi liszt, s a kenyér minő­ségén? — Amennyi kenyérgabo­nát eddig az időpontig fel­vásárolt vállalatunk, az jó­val több. mint amennyi a Borsod megyei malmok 1 évi alapanyag-szükséglete. Évente ugyanis 8500 vagon búzát őrölnek a megyei malmok. A gyengébb mi­nőségű gabonát nem dolgoz­zuk fel kenyérlisztnek. Jó minőségű gabonakészletünk elegendő ahhoz, hogy egész évben ízletes, jó kenyeret vásárolhat a lakosság. — Elegendőnek htzo- nytrlt-e a vállalat, itlet- ve a mezőgazdasági üze­mek szárítókapaciíása? — Az elmúlt héten leara­tott gabonái teljes egészében szárítanunk kell. Mind a 16 berendezésünk három mű­szakban üzemel. A szárítási programunkat módosítottuk, ott szárítunk, ahol a legna­gyobb szükség van rá, álról nagyobb ütemű az aratás. A mezőgazdasági üzemek szárítóberendezései is mű­ködnek. Mindezek ellenére több termelőszövetkezetnek kell — sajnos — várakoz­nia a szárításra. Érthető a nyugtalanságuk, hiszen a nedvesen learatott gabona minőségének minden óra árthat. A termelőszövetkeze­tek mindent megtesznek a minőség megóvásáért, for­gatják. szellőztetik a nedve­sen tárolt szemet, de ez így sem megoldás ... — Mit lehetne tenni? — Sok szép példa van rá, miként segítenek egymásnak a gazdaságok. Példáúl a He- jő menti Állami Gazdaság kérte: gabonáját soron kívül szállítsuk el, hogy szárító- berendezése a környező me­zőgazdasági üzemek termé­nyét is szárítani tudja. Min­den ilyen kérésnek eleget te­szünk, hiszen mindannyiunk érdeke, hogy a gabona szá­razon, jó minőségben kerül­jön a magtárakba. A meg­oldás tehát az lenne, ha még több állami gazdaság, tsz ajánlaná fel szárítóját a szomszédos üzemeknek. — Az eddig tapasztal­tak alapjan miként le­hetne az elmúlt évihez hasonlítani a mostani aratási-betakarítási mun­kákat? — Megyénk termelőszö­vetkezetei. állami gazdaságai kisebb területen vetettek gabonát, mint tavaly. A ter­mésátlagok viszont maga­sabbak. így körülbelül ugyanannyi kenyérgabona, takarmánygabona lesz. Ha a következő napokban javul az időjárás — mint ahogy a meteorológiai távprognózis ígéri —, nem lesznek bajok a minőséggel sem. Vélemé­nyem szerint pontosabb volt. az előkészítő, szervező mun­ka a tavalyinál. Ez reményt kelt arra. hogy minden táb­láról veszteség nélkül sike­rül betakarítanunk az idei termést. A tavalyinál mos­tohább időjárás okozta gon­dokon nagyobb erőfeszítés­sel, közös összefogással si­ker ül felülkerekednünk — fejezte be a beszélgetést a Gabonafelvásárló és Feldol­gozó Vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettese. U Gy. Határaiéiul ifjúsági találkozó A hagyományos határmen­ti ifjúsági talákozót ebben az évben augusztus 12-én vasárnap rendezik meg a Hangonyi tónál. A találkozó most is gazdag programot ígér. Délelőtt 9 órakor in­dul a Szőnyi Márton emlék­túra. 10 órakor megkoszo­rúzzák a partizánhősök sír­ját a hangonyi temetőben, majd 11 órakor a bükki partizánok emlékművénél Soós Ottó, az Ózd járási Pártbizottság első titkára ünnepi beszédében Szőnyi Márton partizáncsoportjáról emlékezik meg. Minden órát ki keil használni az aratásra A tervezett mennyiség már a magtárakban van Tavaly 690 vagon árut dolgozott fel a miskolci 'hű­tőház, ez év végéig pedig 960 vagon mirelit zöldség és gyümölcs kerül innen hazai és külföldi piacra. Még tart a málnaszezon. A tervekben „mindössze” 65 vagon málna tartósítása sze­repelt, de a termés megha­ladta a leghiúbb reménye­ket is. így 92 vagon málnát tartósítanak. Ez azt is je­lenti, hogy több jut belőle a hazai boltokba is. Az ex- portkölelezettség ugyanis elég nagy — 50 vagon, — tehát, ha csak a tervre szo­rítkoznak. a málnából itt- honra csak kóstoló jutott volna. A hűtőház nagy mennyi­ségű zöldbabot dolgoz fel az idén. Tervük 110 vagonos. E hét végén megkezdik a közkedvelt lecsóalapanyag gyártását. A saját termelte- tésű paprikából és paradi­csomból 70 vagonnyit tartó­sítanak, 30 vagonnal többet, mint tavaly. Augusztus 20-án, a zöld­bab feldolgozásának befeje­zése után megkezdik a pom- frit gyártását.. A tavalyi készlet körülbelül elég lesz addig. Idei burgonyából 1300 vagon pomfritot készítenek. Sok más gazdasághoz ha­sonlóan a felsődobszai Bé­ke Tsz-ben is aggódó figye­lemmel kísérik a felhők já­rását, hallgatják a rádiót, hogy mit jelez a legújabb időjárásjelentés. Az elmúlt nyáron a kör­nyék gazdaságai közül itt, a Bélié Tsz-ben végeztek a leggyorsabban, talán itt volt a legjobban megszervezve az aratás gépezete. Így in­dult az idén is, de azután közbeszólt az időjárás, min­den tervezést keresztülhú­zott az állandó esőzés. — Kerek egy hétig tar­tott az esőzések miatti kény­szerpihenő — tudtuk meg tegnap, kedden délben Nagy Lászlótól, a tsz főagronómu- sától. — Hét kombájnunk ma láthatott ismét munká­hoz. Ha nem szól közbe az esőzés, már régen befejez­tük volna a 2000 holdnyi kalászos aratását. Így pedig még közel 600 holdunk ara- tatlan. A termelőszövetkezet her- nádkércsi központjában a késés ellenére sem borúlátó­ak. Felkészültek rá, úgy szervezték a munkát, hogy a gépek minden órát ki tud­janak használni. — És most bízunk is ab­ban — mondja a föagronó- mus, hogy végre kevesebb lesz az eső. De ennél a bi­zakodásnál is megnyugta­tóbb a tsz számára, hogy a betervezett gabona már a magtárakban van. Amit er­ről a közel 600 holdról ara­tunk, az már a tervezetten felüli mennyiség lesz. Az átlagtermések ugyanis a kedvezőtlen időjárás elle­nére nagyon jól alakultak itt a Hennád mentén. A nö­vénytermesztési terv'ben az őszi búza az összterületről 154 vagonnal, az árpa 96 va­gonnal szerepelt. És búzából már most 158 vagonnal, ár­pából pedig 95 és fél va­gonnal arattak le. v íaüáűstaian ÍSEÉZÉSÜÍi Dolgoznak a szerelők, elkészül az új széntároló Korszerűsítés a putnoki bányánál a pajzsos front Több mirelit 690 vagon helyett 960

Next

/
Oldalképek
Tartalom