Észak-Magyarország, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-28 / 200. szám

T973. a Hg. 28., kedd ÉSZAJC-MAGYARORSZÁG 3 felis hivatás SZÜRET ELŐTT Magyarországon ma a munkaképes nők 62 százalé­ka munkában, alkalmazás­ban áll. Abban, hogy ma a munkásosztály magatartása, .fegyelme, szemlélete, min­dennapi tevékenysége, a szo­cialista munkaverseny és brigád mozgalom kihat az egész társadalomra, jelentős szerepe ran a dolgozó nők kötelességtudó, mu nkaszere- tő áldozatvállalásának. Ezekben a hetekben, hó­napokban mind több, párt­szervezel., állami szerv tart önvizsgálatot. Azt, mérlege­lik a különféle fórumokon, megteltünk-e. megteszünk-e minden tőlünk telhetőt a dolgozó nők, mindenekelőtt a családanyák gondjainak könnyítése érdekében. A kettős hivatás nem cse­kély többlet terhet ró az asszonyokra. Könnyíteni eze­ken a terheken sokat lehet. K ez nemcsak az élettársak, hanem minden gyári — hi­vatali — és szövetkezeti ve­zető. minden közvetlen mun­katárs, nz egész társadalom feladata. Ami a társadalmi méretű segítséget illeti: az utóbbi evekben e tekintetben külö­nösen sok történt. Ide tar­tozik a dolgozó anyák gyer­mekgondozási szabadságá­nak, illetve gyermekgondo­zási segélyének bevezetése; a terhességi, gyermekágyi szabadság időtartamának meghosszabbítása; a családi pótlékban részesülők köré­nek kibővítése; a pótlék ősz- szegének emelése; a gyer­mekintézmények gyorsabb ütemű fejlesztése; változta­tások a lakáskiutalási rend­szerben a családosok érde­kében: munkahelyi kedvez­mények a terhes, kisgyerme­kes anyáknak. Az országos számvetésen belül külön em­legetik az ózdi kezdeménye­zést, az úgynevezett „gólya- tizemet”, amelynek szívet- lelket melengető képsorait mindenki láthatta a televízió képernyőjén. Évente összesen 1,3 milli­árd forintot tesz ki a gyer­mekgondozási segély. Ennek rendkívül pozitív hatása volt a népesedésre, de a legutób­bi időben több jel arra mu­tat, hogy három év után a kismamák nehezen tudnak visszailleszkedni egykori munkahelyükre, ezért sokan idegenkednek ettől a kedvez­ményi ől. S itt, elérkeztünk egy új­szerű problémához. A gaz­dasági vezetőknek megkü­lönböztetett gonddal kell tö­rődniük a gyermekgondoozá- si segélyt igénybe vett édes­anyák zökkenőmentes viss- szatéréséröl munkahelyükre. Ha ennek feltételeit nem te­remtjük meg. visszájára for­dulhat e nagyszerű rendel­kezés. S ez érvényes minden családvédelmi, nővédelmi (örvényünkre. Hiába a leg­jobb. legemberségesebb jog­szabály. ha nem az asszo­nyok, az anyák életének és munkájának tényleges meg­könnyítésére alkalmazzák őket, ha példának okáért nem fordítanak gondot rá, hogy a kollektív szerződé­sekben valóban kifejezésre jussanak a nők, az anyák speciális gondjai. Az MSZMP Központi Bi­zottságának 1970. februári nőpolitikái határozata egye­bek között célul tűzte ki a Gazdasági 0V ág rr Pályakezdő vasutasok Az ország különböző forgalmi és kereskedelmi szakkö­zépiskolái, de .főleg a miskolci 1. sz. és a szegedi szakközép- iskolák vasútförgalmi és kereskedelmi tagozatán az 1972 7.'!. oktatási évben érettségizett fiatalok szemptember végén lépnek a MÁV szolgálatába a részükre kijelölt állomásokon — írja tudósítónk. A pályakezdő fiatalok számára kötelező a MÁV-nál az egyik legnehezebb — a forgalmi önállósító szakvizsga —- megszerzése. Ezért részükre a vasútigazgatóság személyzeti és oktatási osztálya a Miskolc, Gömöri állomáson hetenkénti egynapos előkészítést tart, amely nagyban megkönnyíti és meggyorsítja a legfontosabb tudnivalók elsajátítását. Selejtezés a tehenészetekben Kilenc hónappal ezelőtt szűnt meg az a rendelkezés, amely megszabta, hogy az állatforgalmi és húsipari vállalatok hány tehenet és üszőt vásárolhatnak meg és vághatnak le. Azóta a vállalatok kötöttség nélkül állapodhatnak meg az állatok átvételében a mezőgazdasági nagyüzemekkel és a háztáji gazdálkodókkal. Így a gazdaságoknak .lehetőségük van rá, hogy tetszésük szerint kínáljanak állatot eladásra, ami azt jelenti, hogy a korábbinál nagyobb mértékben láthatnak . hozzá a nem megfelelő hozamú tehenek selejtezéséhez, és megkezdhetik az állomány minőségének javítását is. A MÉM illetékesei szerint: az év.első felében a szarvasmarha-forgal­mazás normális szinten alakult, egészséges méreteket öltött. A gazdaságok, amelyek egy-két évvel ezelőtt még tartóz­kodtak a tehenészetek fejlesztésétől, a kormányintézkedések után korszerűsítési terveket dolgoznak ki. s ezekkel gyara­pítják az állományt. Az év első hat hónapjában például 4000- rel több nőivarú vágómarhát, vásároltak fel a vállalatok, mint tavaly az első fél évben. Ennek ellenére az országos tehénállomány növekedett,, miután a korábbinál lényegesen több fiatal állatot vettek tenyésztésbe, illetve tartásra a gaz­daságok. A tehenészetek ..utánpótlását ’ a gazdaságok rész­ben maguk állítják elő. A meglevő állomány legjobbjainak utódait tartják meg Ugyanakkor üszőborjakat is vásárol- nak; az Állattenyésztési és Húsipari Tröszt vállalatai a ház­táji gazdálkodókkal 8800 üszőborjú értékesítésére kötöttek szerződést az év első felében, ennek az állománynak felét továbbnevelésre átadták a termelőszövetkezeteknek. Az álla­mi felvásárlás a szabadpiacokon a tavalyinál kevesebb vá­góborjúhoz jutott. Mindezt azzal magyarázzák, hogy a ház­táji gazdaságok egymás között adják-veszik az állatokat és az állami felvásárlás, amely fix-árakkal dolgozik, nem jut vételi lehetőséghez, mert a szabadpiaci árak magasabbak az állami áraknál. Automatizálás A textilipar automatizáltságát tekintve Magyarország még nem is olyan régen az európai ranglista utolsó helyén állt. A rekonstrukció eredményeként azonban a szövödekben egy- re több az automata berendezés. Arányuk a korszerűsítés előtti 30—31 százalékról az ötéves terv végére 55—60 száza­lékra emelkedik. Az. elmúlt esztendőben már automata gép­parkon állították elő a nyersszövetek 50—55 százalékát. SALYBAN Palackozzák az óbort, hogy helye legyen az újnak A pince dolgozói készülnek a szüreté«* nők közéleti aktivitásának fejlesztését, a közéletben te­vékeny lányok és asszonyok számának növelését. Hol tar­tunk ebben a munkában, milyen eredményeket ér­tünk el, mi akadályozza, il­letőleg fékezi a nők köz.életi tevékenységének gyorsabb kibontakozását, s ez utóbbi­hoz milyen politikai, gazda­sági és kulturális intézkedé­sekre lenne szükség? Ez a másik nagy kérdés a szóban forgó megbeszéléseken. A párt nőpolitikái határo­zatának megjelenése óta je­lentős fejlődést értünk el a lányok és asszonyok közéle­ti tevékenységének fokozá­sában is. Mind több nő tölt be nálunk közhivatalt. Van sok női képviselő, tanács­elnök. gyárigazgató, főorvos- asszony és országosan csak­nem 20 000 tanácstag. A vá­lasztó testületekben — első­sorban a pártban, a szak- szervezetekben, a népfront­ban. és a tanácsokban — számottevően növekedett a ! nők aránya. Sajnálatos azon­ban, hogy minél magasabb ! szintű a testület, annál kevesebb benne a nő. Ha­sonló a helyzet a gazda­sági élet. vezető pozícióiban: sokkal több az erre felké­szült és rátermett nő, mint ahányan ilyen pozíciókba kerülnek. A nők társadalmi és közé­leti aktivitásának kibonta­kozását ma még sok minden fékezi. E tényezők közül el­sősorban a szakmai és a po­litikai műveltség hiányát, a nők túlterhelését — a csa­ládon belül, egyenlőtlen munkamegosztást, — továb­bá a különböző szemléleti okokat emelnénk ki. A vál­lalatokat ma semmi sem ösz­tönzi rá, hogy törődjenek saját nődolgozóik képzésé­vel, sőt. egész iparágak van­nak, amelyek jóformán csak betanított „.és „ segédmunkás- nőket; igényéinek. A rátermett nőne nagyobb számú előléptetését és szak­mai érvényesülését gyakran gátolja, hogy nem készülnek erre vonatkozó káderfejlesz­tési tervek. A szemléleti ok, hogy lényegesen lassúbb ü változás az egyének tuda­tában. mint a társadalmi közfelfogásban, amelyre nagy hatással voltak és vannak a Párt. a kormány nőpolitikái határozatai. A születendő életről, a családról való gondoskodás önként és szívesen vállalt terheit a szocialista társada­lom sem veheti le az édes­anyák válláról. De leróhat fa háláját igazi, emberi megbe­csüléssel. Azzal, hogy szün­telenül ébren tartja a tár­sadalom lelkiismeretét a dol­gozó nők, elsősorban a csa­ládanyák gondjainak köny- nyítése, a kettős hivatás írott és íratlan szabályainak ma­radéktalan betartása érdeké­ben. K. F. A BÜKK nyúlványainak déli lejtőin édes már a sző­lő, megrészegednek tőle a darazsak. A szépen művelt kertekben egy honapja sze­dik a szőlőt. A Csaba Gyön­gyét. a Gloria Hungariae-t, a saszlát és a többi cseme­geszőlőt. Több mázsát vit­tek belőle piacra, mázsa­szám értékesítik a sályi zöldség-gyümölcs boltban is. De ez mégsem igazi szüret. A szőlőszedés akkor szüret igaziból, ha a puttonyok tar­talmát mustnak dolgozzák fel. A Bükkalja Termelőszö­vetkezetben igazi szüret is volt már az idén. Igaz. hogy próbaszüretnek nevezték, de tény, hogy must folyt a sá­lyi feldolgozó üzem bonyo­lult gépeinek tartályaiban, csövezel ékei ben. — A borszőlőnek még ér­nie kell, Csaba Gyöngyéből készítettünk mustot — mond­ja Kolozsvári József, pince- vezető. — Ki kellett próbál­nunk a berendezés egy ré­szét. a kocsánvfelhordó sza­lagot is átalakítottuk, meg kellett győződnünk róla, jól működik-e. Az üzemben lassan befe­jezik az előkészületeket. Mind a három Szinten töké­letesen dolgoznak a gepek. remélhetőleg szüretkor is így lesz. Jelenleg a szikkasztó tartályok tömítését javítgat­ják. de ez a munka sem tart már sokáig. A palackozó üzemrészben pillanatnyilag szünetel a Traubisoda palackozása. A szalagokon szemelt rizlinges, zöldszilvónis üvegek sorjáz­nak. Az asszonyok 25—30 ezer liter bort palackoznak három műszak alatt. Helyet kell csinálni az új bornak. — Pillanatnyilag hét és fél ezer hektoliter obor van raktáron. Ez nem fogy el szüretig, de bőven jut hely a mustnak is. Húszezer hek­toliter bort tudunk tárolni. Kétezerkétszáz hektolitert fahordókban, a többit vas­beton tartályban. — Mennyi bor termett ta­valy. mennyire számítanak az idén ? — Száznegyven vagon sző­lő termett az elmúlt évben, a borszőlőből 9600 hektoli­ter bort sajtoltunk, a cse­megeszőlőt eladtuk. Az idei termést illetően kissé eltérőek a vélemények. Vályi Nagy Béla, a szőlőter­mesztési üzemegység vezető­je a tavalyihoz hasonló, jó közepes termést remél. A pincevezető szerint valami­vel kisebb lesz a termés, vi­szont a tavalyinál jobb mi­nőségre számíthatnak. Hamarosan kiderül az igaz­ság. Szeptember első nap­jaiban megkezdődik a nagy- szüret. A sályi Bükkalja Tsz. borszőlőjének nagy része — az olaszrizling kivételével — korán érő. Az üzemegy­ség vezetőjét a munka jó megszervezése foglalkoztat­ja. — Százötven—száznyolc­van szedő dolgozik majd. Sokat tudunk leszedni na­ponta. a gépcsoportnak fel kell készülnie a gyors szállí­tásra. Ügynevezett tarcali szölöszállitó csilléket szere­lünk a pótkocsikra. Így vesz­teségmentes a szállítás. A szüret költségeit 45 szá­zalékban az Eger—Gyön- gvösvidéki Pincegazdaság vi­seli, amely természetesen ugyanilyen arányban része­sedik a haszonból is. A bor- társuíés mindkét fel számá­ra kedvező. — Mikorra térülnek meg-a termelőszövetkezet 253 hek­táros szőlőskertjének mű­velési, betakarítási költségei? Mikor lesz bor a mór édese- dő szőlőből? — A nyers bor az óborral keverve január végén, feb­ruár elején palackozható. Akkorra válik igazan élvez­hetővé. A BORGAZDASÁGI tár­saság uj termékkel is jelent­kezik a jövő tavaszon. A balsíonboglári sasijához ha­sonló, kellemes ízű, gyön­gyöző bort hoznak forgalom­ba. Nem utánzat lesz, mert Súlyban más szőlőféleségből, más technológiával állítják elő. Különben is. ezt. a sző­lőt. amelyből a sályi gyön­gyöző készül, a déli Bükk talaja, éghajlata ízesíti. l.évay Györgyi Fotó: Laczó József Előre gyarlóit fürdőszobák A BÁÉV házépítő kombi­nátjában számos munkafo­lyamatot korszerűsítettek. Manapság már „futószala­gon” készülnek a szép. mo­dern lakások előre gyártott elemei. A házgyárban komplett fürdőszobákat is gyártanak. A képen: a tel­jesen felszerelt fürdőszoba útjára indul a házgyárból. Fotó: Daezo József

Next

/
Oldalképek
Tartalom