Észak-Magyarország, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-26 / 199. szám
1973. aug. 26., vosámop ÉSZAK-MAGYARORSZAG 7 A darabokra töri teknős és társai Amikor beléptem az állatkórház betonlapokkal lerakott udvarára, szép, sötétbarna vizsla fogadott. Persze, nem volt ez olyan „igazi” fogadás, mert az az igazság, hogy a kutya rám se hederített. Lustán felém- tekintett ugyan, a fal melletti árnyékból, de arra már nem méltatott, hogy a fejét is megemelje. Ó már gyógyulófélben van. A ketrecből is kiengedték sütkérezni. Nemsokára hazamehet a gazdihoz, és ősszel újra együtt vadászhatnak. Rajta kívül tucatnyi ebet ápolnak Miskolcon, az állatkórházban. Akad köztük, amelyik gyomorron lást kapott a melegben megromlott élelmara- déktól, van szopornydcás, az egyiknek a szeme varas, a másiknak a lába tört el. Leginkább a törzskönyvezett, versenyeket nyert, értékes kutyákat hozzák be gyógykezelésre, de gyakran gyógyítanak elkorcso- sult házőrzőket is. Ivartalanílás 20 Fl-ért — Mi baja van a kutyus- nak, mi a baja a cicának? — kérdezik a behozott állatok gazdáitól. Tavasz végén és nyár elején sok tulajdonos azt a választ adja, hogy tulajdonképpen semmi. Mindössze éjszakánként nem bírják hallgatni a természet felajzotta, házhoz- járó .,széptevő'> kutyák és macskák nyüszítését, nyaukolását. Ilyenkor csak állatorvosi segítséggel lehet visszaállítani az éjjelek nyugalmát. Ez heréléssei, illetve miskár rolással jár. Ezek a műtéti beavatkozások a nyugati országokban egész kis „vagyonba” kerülnek. Svájcban például 500—600 frankot kell fizetni érte. Nálunk egy húszasába kerül a kedves tulajnak, pedig a műtét fél óránál is tovább tart. Császármetszés a bocin Tavaly háromezer körül mozgott a beszállított állatok szánra. Közöttük a legnagyobb értéket a szarvas- marhák képviselték. Legtöbbször császármetszést hajtottak végre rajtuk, de gyakran szöget kellett kivenni belőlük. Különösen az utóbbi igényel hosszadalmas és bonyolult beavatkozást. Ilyenkor 40—50 centiméteres nyílást vágnak a tehén oldalán, majd 60—80 kilogram bélsár eltávolítása után kezdhetnek csak hozzá a recésbe íúródott, idegen eredetű fémtárgy kivételéhez.. A minap Alsóvadászról az egyik háztáji gazdaságból kétéves bikát hoztak be nyelőcső eltömődéssel. Szerencsére időben történt a segítés, így sikerült az állatot megmenteni. A gazda 457 forintot fizetett ki a gyógyításért és a hazaszállításért, de neki a bika életben maradása ezreseket jelent. Különben csak a „maszek” marhákat kezelik ilyen „drágán”. A termelő- szövetkezetekből bekerültek élvezik az SZTK minden juttatását. Az állam még az útiköltségüket is fedezi. Rómeó daganatja Nem kell megijedni! Nem tettünk világraszóló felfedezést Shakespeare hősének halálát illetően, miszerint a szerelmes ifjú tumor, vagy daganat következtében halálozott volna el a gyorsan ölő méreg helyett. Nem, erről szó sincs. Rómeó a néhány évvel ezelőtt megyénkben járt PROBS cirkusz égjük híres lova volt. Naponta rótta ágaskodva a köröket a porond fűrészporában, miközben tapsra ragadtatta a gyerekeket és a cirkuszt szerető felnőtteket. Neki volt daganat a medencéjében. Túl sok abrakot adtak neki, hogy jó kondiban legj'en. Ettől kapott székrekedést, később pedig daganatot. Öt is kezelték a Major utcai állat- kórház orvosai, mint azt a pónit, ameij’áknek a nagyobb lovak kirúgták a szemét. Róla, kedves emlékként, meg fénykép is maradt. A hasmcncses papagáj Évente százak fordulnak meg a kórház kisállat rendelőjében. Az előtérben a gazdik bőrfotelekben ülve várhatják, míg beteg kedvencük soiTa kerül. A nyűitől kezdve a gólyán keresztül a tenger ima- lacig szinte mindenfajta állatot kezeltek már itt. Legutóbb egy papagájt hoztak be hasmenéssel. Roppantul vigj'ázni kell ezekre a kis, színes madarakra, mert rendkívül megijednek, ha idegen ember veszi őket kézbe. Injekciót sem kaphatnak, mert az ijedtség szívbénulást okoz náluk. Ezért az orvosságot csak az ivóvizükben és a táplálékukban lehet becsempészni nekik. Miért gyullad be a teknős szeme? A közelmúltban szokatlan esettel álltak szemben a kórház állatorvosai. Egy teknőst vittek be hozzájuk, „aki’’ leesett a második emeletről, és dirib- darabra tört a páncélja. Némi tanakodás után az összeragasziás mellett döntöttek. Azóta a szaru foko- zatosan benőtte a töréseket és a repedéseket. A miskolci teknős tulajdonosok állandóan arra panaszkodnak, hogy begyullad a kis páncélosok szeme. A kórházban tudtuk meg, hogy ezt az erősen klórozott víz okozza. A betegséget úgy lehet megelőzni, ha esővizet gyűjtenek, vágj’ desztillálják a csapvizet, amelyben a teknős úszkálni szokott. Szalipszki Endre II dédesi fák alatt II Dóm téri csillagos sziszről Miután Pietro Mascagni vi? lághírü olasz rendező és karmester 1935-ben első ízben vezényelt Szegeden, a következeiket mondta: „A Dóm tér akusztikája és helyzete olyan pompás, hogy Szeged egész jövőjét innen fogja nyerni.” Az elmúlt 40 év Mascagnit igazolta, mert különösen a külföldiek. Szegedet a világhírű terével és az ott évről évre megrendezésre kerülő, mosit kettős jubileumot ült szabadtéri játékokkal azonosítják. Negyven éve annak (1933 nyarán történt), hogy Hont Ferenc színre állította Madách Tragédiáját, és ezzel útnak indította Magyarország nyilván máig is legismertebb csillagos- színházát. Jubilált Szeged Dóm terével és játékaival, megalapításának 40. és a Játékok háború utáni felújításának 15. évfordulóján. A Szegedi Szabadtéri Játékok tehát, megvalósította azt, amit a város nagy szülöttje, Balázs Béla író és filmesztéta, a fel- szabadulás utáni újraindítás egyik kezdeményezője így fogalmazott meg: ,,A salzburgi játékok Bécs- nek, majd Reinhardtnak jegyében történtek, Bayreuth Wagnert ünnepelte: Szegeden világkultúra történik, népek ba- rátkozása, nemzeti szellemek ismerkedése, egymáshoz szokása, a humanizmus legnagj'obb ideáljának megvalósulása .. A Játékok ilyen irányú törekvéseinek megvalósítását többféleképpen is bizonyíthatjuk. A 15 év 227 előadását l 200 000 néző tekintette meg. Ha ehhez hozzátesszük, hogy nem is akármilyen előadásokat láttak, hanem az ország legkiválóbb művészeinek, valamint számos külföldi vendégművésznek a tolmácsolásában gyönyörködhettek, akkor érthető, miért van a Szegedi Játékoknak néhány hét alatt sukkal nagyobb közönsége, mint egy- egy köszínhámak teljes idényben. Az utóbbi években tovább növekedett a Játékok nemzetközi jellege is. Most már nemcsak külföldi vendégművészek szórványos fellépésével, hanem teljes együttesek színrelépésével is. Akik rendszeresen látogatják a Szegedi Játékok előadásait, tudják. Szeged az elmúlt 40, illetve 15 év alatt európai rangú és hírű színházi szemlét hozott létre. A kapui imitáló farúd megállásra készteti a gépkocsit. A piros nyakkendós kapuőr az alkalomhoz illő komolysággal lép hozzánk. — Papp Ferenc vagj’ok, a járási KISZ-bizottság titkára. Szeretnénk a táborban szétnézni. Hamarosan előkerül a szolgálatos tanárnő, s annak rendje, s módja szerint engedélyt ad a belépésre. A dédestapolcsányi erdő árnyékot adó fái alatt lépésben haladunk tovább. A KISZ-bizottság titkára magyarázatot fűz az előbbi kis epizódhoz, amikor egj’ütt maradunk: — Miénk a tábor, igaz. de ezt az úttörők aligha tudhatják. Ha nem tartanánk be a ..szolgálati utat”, megszegnénk a formaságokat. vrton melyik averek venné komolj’an feladatát, jelen esetben az őrséget... ★ A nap már alacsonyan áll az erdőkkel borított dombok felett, a tábor azonban egyetlen ügj’eletes őrstől eltekintve üres. Túrára mentek a gyerekek Bánkútra. Tizenkét kilométer oda, végig felfelé, s ugyanannvi lefelé. Jócskán besötétedik, mire a túrázók első csoportja visszaér a táborba. — Nem unalmas itt? — Áh, dehogy. Csak meg. éheztünk — válaszolják szinte egyszerre a körénk csoportosult gyerekek. — Merre volt nehezebb az út, Fölfelé, vágj’ lefelé? — Lefelé fárasztóbb — mondják kis töprengés után. — Jobban igénybe veszi a lábizmokat. Igazi romantikus erdei tábor a dédestapolcsányi. A hegj’, az erdő azonban feltehetően nem annyira csábító a körnj’ékbeli gyerekeknek. mint mondjuk, az alföldieknek. A vízben szegény vidék úttörői talán jobban j’onzódnának a vízpartra, a fürdőhelj’ekre. — Nem unalmas itt? Csak néhány hegy választ el az otthoniaktól — vetem fel. — Dehogy unalmas. Ólján gazdag a tábor programja, hogj' alig jut időnk haza gondolni. Szombaton éjjel például riadó volt, vasárnap sportversenyek, ma túra Bánkútra, s lesz még járőrverseny, amelynek végcélja a dédesi vár, kirándulunk a lázbérci víztárolóhoz, s talán Egerbe is elmegyünk. Észre se vettük, olyan hamar elment a tíz nap tavaly is ... * Az Özdi járási KISZ-bi- zottság dédestapolcsányi állandó táborát az úttörő- mozgalom negyedszázados jubileumán, 1971-ben avatták fel, s az idén már igazi csúcsforgalmat bonyolított le. Az elmúlt két, két és fél hónapban egj’mást váltották a csapatok, szinte egjetlen éjszakára sem maradtak üresen a sátrak és a faházak. Itt táboroztak az encsi járás úttörői, a sátoraljaújhelyi gj’erekek. itt bonyolították le Özd város őrsvezető képzését, az Ózdi Szénbánj’ák gyermek- üdültetését, helyet kapott a honvédelmi szaktábor, vendégül látták megyénk fiatal művészeit, s a táborozási szezon végén — röviddel az iskolakezdés előtt — itt töltöttek 10—10 napot a sajókazai, a putnoki, majd az arlói gyerekek. Mintegy 1206" fiatal nyaralt az idén a dédestapolcsányi taboi’ban. A járási KISZ-bizottság 1961-ben szinte pénz nélkül kezdte meg az építését, s víz év kellett hozzá, hogy sok-sok társadalmi munka eredményeként 1971 nj’a- rán megnyithatták a tábor kapuját. Eddig 300—350 ezer forintot fordítottak pénzben a táborra, amelynek értéke jelenleg meghaladja a másfél millió forintot. A kettő közötti különbség a társadalmi munka értéke. A dédesi tabor példa lehet arra. hogyan lehet kevés pénzből, de nagj' akarattal és összefogással tábort építeni. Az építők és a segítők között mindenekelőtt az Ózdvidéki Szénbányák, a Borsodnádasdi Lemezgyár. Putnoki Lakásépítő Ktsz és az ÉMÁSZ neveit és természetesen fiataljait kel! megemlíteni. Hetvenöt négyzetméter alapterületű előadóterem, egyben étterem, konyha- épület. vezetői szoba, és gondnoki lakás, valamint 12 faház és sátrak várták a fiatalokat a táboravatas napján. Azóta elkészült a sportpálya, megépült a vízvezeték, a zuhanj’ozó, és eljutott a villany is a dedesi fák közé. Papp Ferenc elmondotta, hogy az ősszel parkosítás és felújítás szeretjei a tervekben. * Néhánj’. nap múlva becsukja kapuit a dedesi tábor, a gj’erekek visszaülnek az iskolapadokba. Brószman Gyula bácsi gondnok azonban marad. Vigj’áz, hogy a jövő nyá- ron mindent épségben találjanak a gj’evekek. Még csak három nyár múlt el a tábornyitás óta, az ország távoli részeinek úttörői azonban már felfedezték a dédesi erdőben a jó nj’aralás lehetőségét. Kevesen tudják azonban, hogy a tábor télen 25 személy részére meleg szállást tud biztosítani. A vadászoknak például ideális környezet lehet, a szállásért kapott forintok pedig jól jönnének a KISZ-bi- zottságnak a tábor további fejlesztéséhez... Tóth István ek A HAJNALOK KÉKEK. A háromnegyed öt tájban kelő nap sárga sugarai a völgyekből felszálló párából és a tiszta ég színeiből keverik a kéket. Szép ez a kék, de csak az egj’ik alapszínnek kell valamelyest változnia, és máris szürke lesz belőle, megszürkülnek a hajnalok. • Nem sokkal előbb még sárgák voltak a reggelek. Határozottan aranysárgák. Mint a napraforgó virága. Vagy mint a kalász. Bántotta is a szmet a sok sárga, de vidám volt tőle a világ. Akkoriban delelt a nj’ár. Aratás idején. A nap alig kelt fel, máris égetett. Egy perc alatt felszippantotta a harmatot. Egy újabb perc múlva átforrósította a levegőt, izzadtságot csalt az aratók homlokára. Mert az aratók ott voltak már, amikor felkelt és ott voltak még, amikor lenyugodott. Dübörgő gépeik nyomában gólyák vadásztak. Csodálatos, ahogyan ezek a madarak alkalmazkodnak a változásokhoz! Tökéletes biztonságban érzik magukat a fülrepesztő hanggal dolgozó masinák közelében. Mint ahogy régen az ekeszarvat tartó szántóvető nyomában. Mintha tudnák, hogy a gépeknek az ember ad parancsot. Az emberről meg tudják, hogy barát. Milyen szomorú mégis: az embertől megkövetelik érdekei, hogy" ártson e jóhiszemű madárnak. Mesterségesen előállított anyagokat hintünk a földekre, hogy a termés bőséges és tiszta legyen. Lecsapoljuk a lápokat, hogy többet vethessünk. És egyszer csak rádöbbenünk, milyen kevés gólyát látunk magunk körül... De a nyár delén, az idei aratáskor még ott volak. Együtt volt minden, ami a sárga, a vidám színű reggelekhez szükségeltetik. Ennek a teljességnek már vége. A sárga megfogyatkozott a mezőkön. A búzából sütöttünk már kenj’e- ret, tarlót is alig látni. A sárga táblákból mélybarna szántások lettek. És ez lát- vánj’nak is kellemes, hangulatkeltésnek is. Szomorúak lennének az elhagyott tarlók, emlékeztetnének, hogy itt már valaminek vége. A barna rögök a készülődést jelzik. Az ember hamarosan elveti a jövő é\’i búzát. Tehát jövőre ismét lesznek sárga táblák, újra lesz aratás. Csak hát, ahogy kékké váltak a sárga reggelek, megváltoztak a mezők is. Most már föltűnik az a sok zöld, amelj’et nem vettünk eszre a sárgától. Szürkészöld a kukorica levele, a csövek fűzöld csomagokban érnek. Eső keliene. Hátráltatná ugj’an a szántást, de jót tenne a kukoricának. A szőlő lej'ele élénkzöld, a fáké is. Néhol látni már egy-két elsárgult falevelet, de az még nem jelent semmit, az erdők nj’ári életüket élik. A szederbokrok bő termést hoztak, a gombának nem kedvez az idei nj’ár. A kék hajnalok után melegek a nappalok. Érlelő idő. A gyökér, a törzs, a levél nem fejlődik tovább. Minden erő a termésre, a gyümölcsre összpontosul. -Máshogy szép ilyenkor a világ, másképp, mint aratáskor. A zöld, a barna nyugtatja a szemet... A MEZŐK MUNKÁSAI ismét nagy tettekre készülnek. A kertek, a mezők fizetnek az embernek, de a fizetségért még sokat kell dolgozni. Fáradságos munka a betakarítás, a szüret. Kék hajnalokon látnak hozzá, hogy befejezhessék, mire szürkévé válnak a reggelek. Lévay Györgyi
