Észak-Magyarország, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-25 / 198. szám
1973. aug. 25., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Ugyanaz a baleset ne ismétlődjék meg A Szakszervezetek megyei Tanácsának munkásvédelmi bizottsága részletes felmérést készített az 1973. I. félévi üzemi balesetek alakulásáról. Erről beszélgettünk Csengeri Zoltánnal, a bizottság vezetőjével, aki elmondotta: a bizottságnak és szerveinek első félévi munkájában fő célkitűzés volt a leggyakrabban balesetet okozó Veszélyforrások felszámolása, a baleseti okok feltárására és megszüntetésére lett intézkedések megkövetelése. A vizsgált területeken szerzett tapasztalatok alapján általában elmondható: a megye ipari és mezőgazda- sági üzemeiben a korábbi évekhez képest sokat javult a baleseti helyzet, a vállalatoknál rendszeresebben foglalkoznak a munkásvédelmi feladatok végrehajtásával. ám a vizsgálatok azt is mutatják, hogy még számos kihasználatlan lehetőség van, elsősorban a baleseti oltok feltárásával a különféle, súlyosabb, vagy enyhébb balesetek megelőzésére. Említette Csengeri Zoltán, hogy a 3/1967. számú SZOT- szabályzatot, amely a balesetek bejelentéséről, nyilvántartásáról, kivizsgálásáról rendelkezik, ismerik a vállalatok vezetői. Mégis előfordul' még, hogy az üzemi baleseti jegyzőkönyvet felvevő és aláíró műszaki, gazdasági vezetők — de a szakszervezeti aktívák is — nem értelmezik helyesen a rendelethez kapcsolódó fogalmakat, s ennek a sérültek látják a kárát. (Például összekeverik az okozó körülményeket a baleset okával és legszívesebben a sérült személyes hibáit emelily ki, illetve állapítják meg.) Az SZMT munkásvédelmi felügyelői ebben az évben mintegy 300 baleseti jegyzőkönyvet többek között ilyen okok miatt küldtek vissza a vállalatokhoz. — Arra törekedtünk, és törekszünk *- mondta Csengeri Zoltán —, hogyha valahol már megtörtént a baleset. akkor újabbak, hasonló okok miatt már ne történjenek, és a dolgozók kártalanítása a jogszabályokban meghatározott módon, minden esetben megvalósuljon. A balesetek bejelentése többségben meg is történik,I viszont: . az ellenőrzések alkalmával egyes iparágakban és vállalatoknál „ügyeskedést” is tapasztalunk a SZOT- szabályzat egyes előírásai betartásának mellőzésére. A vállalatok egy részénél a szabálytalanság már olyan mértékű volt, amely kimeríti a baleset eltitkolásának tényét. Példákat is szolgáltat ehhez a bizottság felmérése. Van olyan vállalatunk, ahol 81, még 1972-ben történt balesetet 1973-ban vizsgáltak ki, s a sérültek mindegyikével aláírattak egy olyan nyilatkozatot: a sérülés otthon történt... Máshol, de nem is egy helyen a munkásvédelmi előadó ebben az évben még nem egyeztette a baleseteket az SZTK-ügyintézővel, a legtöbb építőipari vállalatnál nincs üzemi baleseti nyilvántartási napló, amelybe pedig a legkisebb sérülést is lse kellene jegyezni. Figyelemre méltó a bizottság ama megállapítása is, hogy mind a baleseti számokban. mind a nyilvántartásban, bejelentésben, a kivizsgálásban tapasztalt problémák alapvető gyökere az üzemi műszaki, gazdasági vezetők és szakszervezeti bizottságok, aktívák helytelen szemiéletében van. Erre is találunk példákat. Nevezetesen: egyes helyeken az „élüzem” címet féltik, és emiatt számos szabálytalanságot elnéznek a balesetek bejelentésével kapcsolatosan. Máshol a valóságos baleseti okot nem tárják fel, arra az álláspontra helyezkedve, hogy ezzel elkerülik az általuk vélt felelősségre vonást. Vagy: nem akarják, hogy a vállalat rossz színben tűnjön fel abban az esetben, ha sok műszaki-szervezési hiányosság kerül a baleseti jegyzőkönyvbe ... Ilyenkor a sérülteket fegyelmezik, figyelmeztetik ahelyett, hogy az ismétlődő baleseti okokat számolnák fel. A példák, a megtörtént, esetek a vállalatok megnevezésével a bizottság immár elkészült jelentésében állnak. Abban a jelentésben, amely hamarosan a Szakszervezetek megyei Tanácsának elnöksége elé kerül megtárgyalásra. A feladatokat, tennivalókat is megfogalmazták. Az adminisztratív intézkedések azonban — s ezt lapunkban sem először fogalmazzuk meg — mindaddig papírra vetett elképzelések, írott utasítások maradnak, amíg mindenütt meg nem értik végre e jelentésnek is megszívlelendő mondatát: „ha már megtörtént a baleset,» akkor arra kell törekedni, hogy újabbak, hasonló okok miatt ne történjenek .. Onodvári Miklós Jól sikerűit szútíYcrseiy Esteseit és PiiinÉon Tegnap, pénteken reggel valóságos traktoros-parádé volt az Énestül Gibártra ve zető országút mentén, az epcsi Zó ja Tsz egyik .nagj tábláján. A Hernád ment Területi Tsz Szövetség szán lóversenyének részvevői gyülekeztek. Több évi szünet után rendeztek ismét ilyen versenyt, hogy ezzel 'is segítsék a traktorosok tapasztalatcseréjét. A verseny részvevői elé magas minőségi követelményeket állítottuk. A zárt termelési rendszerek, a modern gépek ugyanis egyre nagyobb felkészültséget, szaktudást követelnek a traktorosoktól. Drotár Károly, az encsi Zója Tsz elnöke mondott megnyitót, majd Szalcáczlji János, a tsz-szövetség elnökhelyettese méltatta a verseny jelentőségét. Ezt kővetően rakéta jelre kezdődött el a több órás, gyakorlati és elméleti részből álló vetélkedő. Nagyon szoros volt a küzdelem a 18 versenyző Között, s a bíróságnak alaposan oda kellett figyelnie. A 11 ..szántóbíró” és a háromtagú műszaki bíráló bizottság a szántás minősége, a KRESZ-tesztvizsga, a műszaki tesztvizsga és a gépek karbantartása, műszaki állapota alapján pontozta a versenyző teljesítményét, tudásai . Délben már sor is került az ünnepélyes eredményhirdetésre. A járási szántóverseny első diját igen jó eredménynyel, 461 pontos teljesitmény- nyel Medve Janos, a halmaji Aranykalász Tsz rásonysáp- berencsi üzemegységének traktorosa nyerte. Övé lett az ezerforintos első díj, és tsz- ének 500 forintos külön.iu- talma. A második helyen Ignácz Ágoston, a fulókércsi Űttörő Tsz, a harmadikon Mucin Barna, a baktakéki Szárazvölgy Tsz, a negyediken Ábrányi Sándor, az encsi Zója Tsz, az ötödiken Kiss Béla, a fulókércsi Úttörő Tsz traktorosa végzett. Kiss Béla nyerte el a járási KlSZ-bi- zottság különdíját, amelyet a legjobb ifjú traktoros részére írtak ki. A verseny első három helyezettje részt vehet a jövő évi, megyei szánt -'.versenyen. Husonlóan jól sikerült szántóversenyt rendeztek a napokban az ózdi járás 19 traktorosának részvételével Putnok határában. Ezen a versenyen három csehszlovák versenyző is indult. Uj, nagy teljesítményű traktorokkal tartottak bemutatót. A putnoki szántóverseny győztese Balogh János, a putnoki tsz traktorosa lett, A többi helyezett sorrendben a következő: Hacsi Gyula (Sa jópüspöki), Forgony László (Putnoki Tangazdaság), Hacsi János (Sajópüspöki), Hacsi József (Sajópüspöki), és Varga Mihály (Sajópüspöki). A legjobb KlSZ-trak- toros címet Tuza László nyerte el. Erősítik Épül az új töltés Patronálok: a bányászok Hosszú ideje patronálják a sajószentpéteri általános iskolásokat a környéken dolgozó bányász szocialista brigádok. Elsősorban a Bükkal- jai Bányaüzem dolgozói nyújtottak nagy segítséget az is- j kolásoknak, akiknek többsége bányász szülök gyermeke. Elvégezték a felújítási munkákat, az udvarrendezést, a szemléltető eszközök készítő- , sét. s a kisebb hibák kijavítását. 1 Műszerrel rögzítik, ellenőrzik a munka eredményét Laczó József felvétele AZ Í964-ES. 67-ES ÉS 70-ES. nagy árvizek következtében meggyengült a Bodrog töltése, nagymértékű szivárgások, csurgások keletkeztek. Ezért az Országos Vízügyi Hivatal elrendelte a töltések erősítését, magasítását, korszerűsítését. A munka az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság I. számú, sárospataki szakaszmérnökségének területére esik. Tausz József, a szakaszmérnökség vezetője a következőket mondotta a munkákról: — A Bodrognak csak a bal partján van töltés, jobb oldalán magaspart van. a hegyközi hegyek határolják, A határtól a Tiszáig, tehát a Bodrog magyarországi szakasza 49 ezer 300 méter hosszú. A töltés hossza azonban csak 43 ezer méter. A munkák 1968-ban kezdődlek meg. A 43 ezer méter hosszú töltésrendszer erősítése, magasítása és korszerűsítése három ütemben valósul meg. Az első ütemben a sárospataki Viola utcai töltéskorrekciót végeztük el 2590 méter hosszúságban. A második ütemben a töltés 0 pontjáról, Visstől Sárospatakig. mintegy 26 ezer 500 méter hosszúságban kell ezt a munkát befejezni, amiből az idén már mintegy 23 ezer métert elkészítettünk. A harmadik ütemben a sárospataki Viola utcai töltéskorrekciótól egészen a csehszlovák határig. 13 ezer méter hosz- szúságban került sor a töltés korszerűsítésére. Az első- második ütem költségei 57 millió forintot tettek ki. a harmadik ütem megvalósításának tervezett költsége megközelíti a 40 millió forintot; igy a Bodrogköz árvízi biztonságára összesen mintegy 100 millió forintot fordítunk. A munkák első-második üteme során 650 ezer köbméter földmennyiséggel erősödik, magasodik a töltés. A maximális árvízszintet 1932-ben mérték a Bodrogon Felsöbe- reckinél. ami akkor 665 centiméter volt. A töltést a korszerűsítési munkák során olyan magasra emeljük, hogy az 1.2 méterrel az előbb említett maximális árvízszint fölé emelkedik. Igen fontos munkáról van szó, hiszen a Bodrogköz területe 600 négyzetkilométer, nagyrészt mezőgazdasági kultúrterüle*. Számos község és település védelmét fogja ellátni az ű.i töltésrendszer. A nagy mennyiségű föld megmozgatása. helyenként új töltéssé való építése, illetve a régi védelmi rendszer erősítése nagyrészt gépek segítségével történik. A gépi munkát az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság 2. számú főépítés- vezetősége biztosítja, de itt dolgoznak az I-es számú szakaszmérnökség komplex brigádjai, munkásai is. Ugyanis az elavult véderdőt „kitermelik”, a tuskókat eltávolítják és új véderdőt, telepítenek. A BODROGKÖZT a másik oldalról a Tisza jobb parti töltése védi.(Ezen a területen is dolgoznak a vízügyi igazgatóság munkásai, gépei. Balsánál ugyanis a Tisza' annyira megközelítette a folyó jobb parti töltését, hogy annak latsa megcsúszott. Itt kiiktatják a töltés kanyarat, csaknem 20 millió forintos költséggel 385 ezer köbméter földből új töltést emelnek. O. .1. Hegyalja föld alatti kincsei Jó exportcikk a színesásvány Nagyobb termelékenység, több nyereség TOK AJ-HEGY ALJ A nemcsak a dombok lankáin termő. világhírű boráról, hanem az utóbbi esztendőkben mindinkább föld alatti kincseiről. a különböző színes- ásványokról is ismert a külföldi piacokon. Az idén különösen jóit alakul az export a Mád! Ásványbánya és Örlőmű Vállalatnál. Az előző évi 60 millió forint körüli exportszállítások helyeit 1973-ban már 70 milliós exportot várnak. De nemcsak a nagyobb export eredménye, hogy az idén mintegy 25 százalékkal növekszik a bányák és az őrlőművek nyeresége. Az év első hét hónapjában az össztermelés volumene 10,5 százalékkal, maga a termelékenység 13 százalékkal növekedett. Az export növekedése az előző év hasonló időszakához viszonyítva 14 százalékos volt. A jó eredmények magyarázata : a termelés-szervező munka színvonalának emelkedése, a kapacitás jobb kihasználása. Ahol csak lehet, a bányákban és az őrlőműveknél csökkentik a nehéz fizikai munkát. A lapátos adagolást például a minimumra csökkentették. A szegi őrlőben úgy sikerült kielégíteni a magyar papíripar hirtelenjében 20 százalékkal megnövekedett pa- pírkaolin-igényeit, hogy egy uj őrlőgép gyors beállításával megnövelték a termelő kapacitást. Szervezettebbé, olcsóbbá tették a rakodást, a szállítást azzal is, hogy a mádi őrlőben berendezkedtek a konténeres szállításra. Sajnos. a partnerek, a színesásványok vásárlói még nem rendezkedtek be rá. Da akad már több, olyan jó felhasználó, mint például a Borsodi Vegyikombinát, amely a porozó bentonitot teljes egészében konténerekben szállítja el. I A nagyobb termelés feltétele természetesen a nagyobb igény. örvendetes, hogy mind belföldön, mind külföldön növekszik az igény a hegyaljai színesásványok iránt. A vállalat vezetésének érdeme, hogy nagyon gyorsan tudnak reagálni a pia- 'cok igényeire. Ezt segítik a jó geológiai kutatómunka, s a rendelkezésre álló. feltárt készletek is. Az utóbbi időben örvendetesen növekszik a perlit-ex- port. Különösen az NSZK- ba. Svájcba, Ausztriába és legújabban Csehszlovákiába indulnak nagyobb perlit- szállítmánvok. A tavalyi 60 ezer tonna körüli termelés az idén 72 ezer tonnára növekszik. s ebből mintegy 50 ezer tonna lesz az export. Sajnos, a hazai perlit-fel- használás még most sem éri1 el a kívánt szintet. A KYARCIT, a kovaföld iránt is nagy a külföldi érdeklődés. Legújabban Bulgária rendelt sürgősen nagyobb mennyiségű kovaföldet, műtrágyák porozásához. (p. s.)
