Észak-Magyarország, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-24 / 197. szám

1973. aug. 24., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Kölcsönös bizalommal, megértéssel A z elmúlt napokban az egyik termelőszövet­kezet vezetőivel be­szélgettünk, és mint ilyenkor szokás, szóltak a szövetkezet eredményéiről, gondjairól. A lovábblejlődés egyik teltéte­leként a vezetés korszerűsí­tését határozták meg. Ez nem véletlen. Kevés témát kísér ma olyan érdeklődés, mint a vezetés kérdését. A termelő- szövetkezetek számára is van­nak különböző vezetési ja­vaslatok, ajánlások, amelyek közül a gyakorlat már eddig is jó néhányat megerősített, vagy módosított. A korszerű vezetés meg­valósítását az élet ma. már szükszégszerűen megköveteli, Ennek egyik elengedhetetlen teltétele azon változás lénye­gének megismerése, amely az elmúlt évek során bekövet­kezett a termelőszövetkezeti mozgalomban. Az egyesülé­sek után kialakult termelő- szövetkezetek jelentős része ugyan „nagyüzem” lett. de tevékenységében még hosszú ideig lényegében azt folytat­ta, amit előtte a „kisüzem"; csak számszerűen többen és nagyobb földterületen. Az ily módon kialakult körül­ményekhez igazodott maga a vezetés is. Sok helyen to­vábbra is — az előző gya­korlatnak megfelelően — az elnök, a főagronómus irányí­totta a munkát. A munka- szervezésnél még a korábbi módszerek érvényesültek. Nemegyszer személyesen járták végig a tagságot és hívták munkára, Ez a vezetési gyakorlat má már nem felel meg a. modern nagyüzemi gazdálkodás kö­vetelményeinek. A szövetke­zet tagjai többet akarnak ke­resni, jobban akarnak élni. Ezért két lehetőség között választhatnak; vagy elmen­nek városra, jobban fizető munkahelyekre, vagy odaha­za követelik meg a termelő­szövetkezettől. hogy többet fizessen. Utóbbit viszont csak több és gazdaságosabb ter­meléssel lehet megvalósítani. Az így támasztott igény alapvetően elvárja, hogy rea­lizálására a vezetőség az adottságoknak megfelelő ter­veket dolgozzon ki és való­sítsa meg. A korszerű nagy­üzemi gazdálkodás kialakítá­sa nagyobb hozzáértést és elemző munkát követel a ve­zetéstől. Most már nem ele­gendő az elnök és főagronó­mus irányítása. Olyan szak­embereket kell megbízni és döntési joggal felruházni egy- egy ágazat vezetésénél, akik alkalmasak rá, hogy hozzá­értéssel és felelősséggel irá­nyítsák a rájuk bízott terü­letet. Ezzel a vezetőség olyan lehetőséget kap, hogy több időt fordíthat az ágazati ve­zetőknek adott feladatok megvalósításának segí tésére, ellenőrzésére. A vezetés alapvető felada­ta. hogy a közösséget érintő kérdések eldöntése előtt kér­je ki a tagság véleményét, velük együttesen határozza meg a teendő intézkedéseket. Ismerje meg a szövetkezet tagsága, hogy a korszerű ter­melés érdekében milyen be­fektetések szükségesek és ezek mennyit hoznak a kö­zösség javára. Az ilyen ta­nácskozásnak nem lehet egyetlen formája a közgyű­lés. Előfordul, hogy egy-egv gépesítés bevezetése megvál­toztatja a hagyományos mun­katerületeket. és az ott dol­gozók úgy érzik, hogy munka nélkül maradtak, felesleges­sé váltak. A vezetés fontos feladata, hogy az így felsza­badult munkaerő számára új munkahelyeket biztosítson, ha szükséges, mezőgazdasá­gon kívül is. Egy-egy, mostoha körülmé­nyek között; gazdálkodó ter­melőszövetkezetnél különö­sen sokat jelenthet ez, főleg a nők számára. Az ilyen ese­tekben is szükséges, hogy a tagok érezzék a gondosko­dást, a törődést . A legkorszerűbb termelő­szövetkezetekben a vezetés nem hagyhatja figyelmen kí­vül, hogy embereket és nem gépeket vezet. Éppen ezért megengedhetetlen az olyan eljárás, hogy korszerűsítés ürügyén egyik-másik vezető a saját hatalmát akarja nö­velni. A jó vezetés megteremtése állandó feladat, amelyért nap mint nap tenni kell. Most is és a jövőben is szükséges, hogy továbberősödjék a ve­zetők és a vezetettek közötti kölcsönös bizalom és megbe­csülés. A rra kell törekedni, hogy a termelőszövetkezetek vezetői a legnagyobb tisztelettel közeledjenek az emberek felé a dolgos hét­köznapokon éppúgy, mint pi­rosbetűs ünnepeken.1 Veres Mihály r— >• I " ■ ■ I ■ ír rr rr Epul a Tiszai Hőerőmű A Tiszai Hőerőmű építésénél az út- és vasúthálózat kiala­kítása után az év elején már az üzemi épületek alapozását is megkezdték. Jelenleg az erőmű első két egységének beto­nozásán és a esarnokok vasszerkezetének szerelésén dol­goznak. A négy egységen összesen nyolcszáz megawatt kapa­citású erőmű berendezéseinek szerelése 1975-ben kezdődik meg. Képünkön: építik az 1. és 2. egység üzemi épületét Járási száitSóverseEi? Éltesen és Edelénvlsen Ma, augusztus 24-én. pén­teken délelőtt, járási szántó- vensenyt rendez Encs hatá­rában, a helyi Zója Tsz egyik tábláján a Hernád menti Tsz Szövetség. Vasárnap, au­gusztus 26-án délelőtt az Észak-borsodi Tsz Szövetség járási szántóversenyére kerül sor Edelényben, az Alkot­mány Tsz földjein. Mindkét járási szántóversenyen dí­jazzák a legjobb traktoroso­kat. Az első díj mindkét he-1 Íven ezer-ezer forint. itS Csökken a tsz-tapk létszáma i A megyei tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tálya jelentést készített a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek 1972. évi gazdálkodá­sáról. A végrehajtó bizottság számára készített összefogla­ló többek között arról is in­formál, hogy a termelőszö­vetkezeli tagság léi számcsök­kenési folyamata tovább tart. Az elmúlt évben két és fél százalékkal lett kisebb a tag­létszám. A termelőszövetke­zetek alkalmazottakkal pó­tolják a hiányzó munka­erőt. Az alkalmazottak lét­száma 13,5 százalékkal nőtt 1972-ben. Ä gazdaságok mun­kaerő-alakulását. jellemzi, hogy a munkaképes tagok száma 5,5 százalékkal keve­sebb. a nyugdíjasoké viszont 1,6 százalékkal több. mint az előző évben. A borsodi termelőszövetkezetek nyug­díjasainak és járadékos tag­jainak aránya ma már meg­közelítőleg 45 százalékot tesz ki. A termelőszövetkezetek jö­vedelmének növekedésével arányosan nő a tagság és az alkalmazottak jövedelme is. A dolgozó tagok átlagos évi jövedelme egyik évről a má­sikra 2567 forinttal nőtt. A legfiatalabb szakszervezet A MEDQSZ eredményes munkájáról A legfiatalabb (csak J.951- ben alakuld, de nagyság­rendben. taglétszámát tekint­ve a negyedik legnagyobb szakszervezetünk a MEDOSZ. Tíz esztendővel ezelőtt még alig 12 ezer, ma már több, mint 15 ezer állami gazda­sági, erdőgazdasági, vízügyi, mezőgazdasági gépüzemekben alkalmazott, vagy a társula­toknál tevékenykedő dolgozó tagja megyénkben ennek a szakszervezetnek. A favágó­tól az erdőmérnökig, a fo- gatostól az agronómusig a mező-, erdő- és vízgazdálko­dás legkülönbözőbb munka­helyein dolgozó emberek tö­mörülnek ebbe a gyorsan fej­lődő, erős szakszervezetbe. A MEDOSZ feladatairól, munkájának eredményeiről beszélgettünk Pásztor Mihály elvtárssal, a szakszervezet megyei titkárával, aki már 1961 óta tevékenykedik eb­ben a funkcióban. A szerte­ágazó, sokrétű szakszervezeti „munka csak néhány jellem­ező területéről, de a MEDQSZ I* tevékenységének egészét is tükröző részletéről érdeklőd­ni Anatómiai léretiáhEázat készül! Több éves ruházati méret- kutatás munkáját összegezi íz az új anatómiai mérettáb- iázat. amelyet a Divatterve­ző Vállalat dolgozott ki a Könnyűipari Minisztérium megbízásából. Erre azért volt szükség, inert az átlagos test­méretek ma már jóval túl­haladják a régebbi mérete­zést. A körülmények változá­sával. az életszínvonal emel­kedésével erősebbek, nagyob­bak lettek a gyerekek, nyú­lánkabbak a fiatalok és — nehezebbek a felnőttek. Ez­zel szemben az érvényben levő mérettáblázatok az el­múlt húsz esztendő alatt alig vagy csak csekély mértékben kerültek átdolgozásra, kiegé­szítésre. Uß beréhttezések A December 4. Dióimé telepén nagy befogadóképességű kötélzsírtárolól létesítettek Fotó: ifj. Hollósy E. Helytörténeti vetélkedő Miskolc város felszabadulá­sának huszonkilencedik év­fordulója tiszteletére — mint Pál István tudósít —- a MÁV miskolci Járműjavító Üzem szocialista brigádjai — a szakszervezeti könyvtár és klub rendezésében — hely­történeti vetélkedőben mé­rik össze felkészültségüket. A vetélkedő témaköre saját üzemük felszabadulás utáni fejlődésén kívül a régi Mis­kolc és Diósgyőr történeti emlékeit. Miskolc város fel- szabadulása óta elért társa­dalmi, kulturális és egyéb eredményeit öleli fel. A ne­mes verseny szeptember 1-én kezdődik és november 30-ig tart. Az eredményt a város felszabadulásának ünnepén, december 3-án ünnepélyesen hirdetik ki. s ekkor kerül sor a legjobb eredményt el­ért kollektívák díjazására is. : | lünk. Munkave.seny­mozgalom A szakszervezet őtven bor- lodi alapszervezetének igen jelentős szerepe van abban, hogy a, MEDOSZ-hoz tarto­zó gazdaságok. vállalatok dolgozóinak 95 százaléka részt vesz valamilyen for- , mában a szocialista munka- ‘ verseny-mozgalomban. Évről evre számottevőbbek e téren az eredmények, amit az is bizonyít, hogy az előző évben 659 brigád 8426 tagja, 19Tű­ben már 675 brigád csaknem > 9000 tagja versengett a szo- ■ cialista brigád cím elnyeré- >. sóért vagy megtartásáért.. A i'i MEDOSZ tagságából 1971- l ben 793-an, tavaly 959-en t kapták meg a kiváló dolgozó : kitüntetést. A versenymozgalomnak szinte részeként, ismét fellen­dülőben van az újítómozga­lom. Az előző évben az újítá­sok 2 millió, 1972-ben 4,2 mil­lió forint gazdasági ered­ményt. hoztak a megye me­zőgazdasági, vízügyi és érdé. ! szett üzemeiben. A szakszervezeti tömegpo- litíkai oktatás során a ME­DOSZ tagságának ezrei ré­szesülnek évente marxista világnézeti nevelésben. Nem­csak számszerűen értek el eredményeket, hanem az ok­tatás tartalmában, hatékony­ságában is nagy az előrelé­pés. A MEDOSZ tömegpoli­tikai oktatásában részt vevők száma az 1971. évi 3420-ról 1972-ben jóval 4000 fölé emelkedett. Az oktatás rész­vevőinek csaknem háromne­gyede a szocialista brigádok tagjai közül került ki. A MEDOSZ 9 alapszerve­zeténél szervezett munkás­akadémiák is részét képezik a tömegpolitikai oktatásnak. A munkásakadémiáknak ta­valy 1069 hallgatójuk volt. Az átlagosan tíz-tíz előadásból álló munkásakadémiák anya­gának mintegy 60 százaléka volt szakmai, 40 pedig po­litikai és közgazdasági témá­jú. Munkás véd elem, gépesítés A munkásvédelemben is értek el eredményeket, de ezekkel még , elégedetlenek. 1962-ben ezer dolgozóra még évi 52 baleset jutott a ME­DOSZ-hoz tartozó üzemek­ben. s ez 1972-re évi 22,1-re. a felénei is kevesebbre csök­kent. Az is segítette ezt az eredményt, hogy például az előző évben az üzemek, gaz­dasagok 13,7 millió forintot fordítottak a munkásvédelem fejlesztésére. A nehéz fizikai munka gépesítésére fordított 34 millió forintnak is része van ebben a javulásban. A MEDOSZ a megyében levő 983 állandó munkásvé­delmi aktívájától és közülük a 785 munkásvédelmi őrtől a balesett statisztikák tovabö;, j elentős, javulását várja. v Lakásépítés, érdekvédelem , örvendetes, hogy- az utóbbi években a megye mezőgaz dasági, erdészeti, és vízügy; munkahelyein javult a dol­gozókról való szociális gon. doskodás. Az elmúlt évben az üzemek, gazdaságok 9,3 millió forintot fordítottak szociális-kulturális létesít­ményekre. A dolgozók la­kásépítéseihez is mind szá­mottevőbb segítséget igyekez­nek adni. Az elmúlt évben a MEDOSZ-hoz tartozó 22 üzem 129 családi otthon fel­építését tette lehetővé. A ré-. szesédési alapból csaknem egymillió, a vállalatfejlesz­tési alapból mintegy 2.5 mil­lió forintos támogatást, vagy kölcsönt adtak a lakásépíté­sekhez. A megye állami gaz. daságaiban folyó lakásépíté­si akcióban 3971-ben 55. 1972-ben 60 dolgozó jutott uj lakáshoz. A szakszervezet továbbra is nagyon fontos feladatá­nak tekinti a dolgozók lakás­építésének segítését, támo­gatását, mert megyénkben a MEDOSZ tagságának csak­nem egyharmada bejáró dolgozó, és életkörülményei­ken minden vonatkozásban sokat segítene, ha családjuk­kal munkahelyük közelében telepednének le. A nagyszámú bejáró dolgo­zó nehezíti a szakszerveze­tt kulturális és sporttevé­kenységet. Ennek ellenére ebben is ért el eredménye­ket, fejlődést a MEDOSZ. Nemcsak öntevékeny kultúr- csoportjaik működnek sike­resen, hanem évente meg­rendezik a megyei mezőgaz­dasági napot is, amely ezre­ket aktivizál a kultúrmun- kára. Ugyancsak ezreket mozgósít, a tömegsportolás egyik vidéki bázisa a ME­DOSZ sportvetélkedője, amelynek csupán a megyei döntője több. mint 500 dol­gozó sportparádéja. A MEDOSZ tevékenységé­nek jelentőségét növeli az a körülmény, hogy a dolgozók­nak főleg azt a rétegét von­ja be a szakszervezett mun­kába, a versenybe, oktatásba, azok érdekvédelmét, szolgál­ja. akik a „legfiatalabb” szervezett munkások, hiszen zömmel a falvakból, a leg­elmaradottabb településekről kerültek mai, ipari jellegű munkahelyükre. P. S. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom