Észak-Magyarország, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-19 / 194. szám

1973. aug. 19., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZaG 5 Az önállóság Az új tanácstörvény óta az egyik, leggyakrabban szóba kerülő téma — nemcsak a községek vezetői, hanem az arra alkalmas fórumokon, a lakók között is — a tanácsok önállóságának kérdése. Nem akképpen, hogy maga az elv helyes, vagy sem, hanem in­kább a miként, a hogyan ve­tődik fel. Nemcsak hivatalos összejöveteleken, hanem szűk körű — mondhatnék —• magánbeszélgetéseken is gyakorta szó esik ezekről a kérdésekről. Ezeken a beszélgetéseken a kiindulási alap egyértelmű. Mindenki úgy látja, hogy az önállóság biztosítása is a ta­nácsi munka rangját, elisme­rését jelzi. Az előbbre lépés egyik fontos tényét látják benne, a nagyobb feladatok elvégzéséhez előlegezett bi­zalmat és persze, az ezzel együtt járó, nagyobb felelős­ség vállalásának szükséges­ségét is. Éppen ez a felelős­ségérzet szüli azt a sok töp­rengést, amelyek között, né­hány részletkérdésben, több embernél bizonyos fajta ké­telyek is felmerülnek. Az önállóság ugyanis egy sor összetevő tisztes meglétét feltételezi, illetve igényli. Ha például valamely feladat, amely előbb a járási tanács­hoz tartozott, most viszont már a községhez tartozik, akkor ennek megvalósításá­hoz nyilvánvalóan a községi tanácson is meg kell lenni a szükséges feltételeknek. Hoz­záértésnek, szaktudásnak, megfelelő embernek. Nem utolsósorban anyagi feltéte­leknek is. Nyilvánvaló, hogy a szakapparátus megteremté­se, az anyagi feltételek biz­tosítása. egyáltalán: az önál­lóság kiteljesedése, a lehető­séggel való élni tudás hosz- szabb időt igényel. Ha sza­bad így mondani: csak lép­csőzetesen valósítható meg. Továbbra is azzal a segítség­gel, támogatással, amelyet, a járási hivatalok, a felsőbb tanácsi szervek nyújtanak a községeknek. Érthető, hogy az ilyen nagy feladatok végrehajtásának idején először a gondok buk­kannak elő. az eredmények majd csak később jelentkez­nek. Minden bizonnyal ez magyarázza, hogy a községi tanácsok vezetői itt-ott türel­metlenek. És a lakók is. Fa­lugyűléseken, vagy egyéb ösz­szejöveteleken szóvá tették már, hogy többet várnak az önállóságtól. Érzik, feltétle­nül érzik már most is elő­nyeit— elég, ha például csak arra gondolunk, hogy egy sor ügyet különösebb utazgatás nélkül, helyben elintézhetnek — de úgy látják: több rejlik az önállóságban, annál amennyit eddig tapasztaltak. És valóban több rejlik, ezt a községi tanácsok vezetői jól tudják. Éppen ennek a ,,többnek” valóra váltása, megteremtése szüli sok he­lyen a már említett türel- ■ metlenséget. Az önállóság nagyobb fe­lelősséggel is jár.. A dönté­seknek, határozatoknak ala­pos mérlegelés, körültekintés után kell megszületniük, kü­lönben súlyos gondok, eset­leg súlyos következmények forrása lehet a nyilvánvaló­an jó szándékú intézkedés is. Egyik nagyközségünkben például társasházak építését kezdték meg. A jószándéki.oz kétség sem férhet, hiszen a lakáskérdés politikai kérdés. A tanács azonban nem meg­felelő körültekintéssel fogott a munkához. Kiderült, hogy a szennyvízelvezetést nem tudják biztosítani, mivel eh­hez a munkához még több millió forint hiányzik. A me­gyei tanács végrehajtó bi­zottságának legutóbbi ülésén a Megyei Főügyészség képvi­selője kérdezte meg: felelős­ségre vonnak-e emiatt vala­kit? A felügyeleti szervek bizo­nyára utánajárnak, kivizs­gálják, és az üggyel kapcso­latban meghozzák a döntést. Jelen esetben, az említett példa csak azt hivatott il­lusztrálni, hogy az önállóság­gal járó nagyobb felelősség mennyire szó szerint értendő. Persze, kicsit azt is illuszt­rálja, ami ugyancsak köztu­dott, hogy a megfelelő szak- apparátus még nem alakult ki a községi tanácsokon. Leg­alábbis nem mindegyiken. Az is biztos, hogy a kisebb- nagyobb nehézségek a későb­biek folyamán sem szűnnek meg. hiszen feladatok, »enni­valók is mindig lesznek. Az új tanácstörvény azonban ha­tározott előbbrelépés, és en­nek a lépésnek megtételére „minden’’ gond, nehézség el­lenére is képesek tanácsaink, Priska Tibor A Bodrogkeresztúri Kerá­miaipari Szövetkezet nöbi- zottsága — az országos gyer­mekvédelmi munkabizottság­nak a gyermek- és ifjúság­védelmet segítő patronálási mozgalom fejlesztésével kap­csolatos ajánlása nyomán — programot dolgozott ki. A nőbizottság az üzemi gyer­mek- és ifjúságvédelmi bi­zottsággal, valamint a négy szocialista brigáddal együtt segíti az állami gondozott gyermekek nevelését. A gön­ci leánynevelő otthon igazga­tójával, nevelőivel megbe­szélték a közös tennivalókat, majd meghívták a gyerme­keket üzemlátogatásra. A gönci leánynevelő ott­hon lakói június végén jár­tak a kerámiaszövetkezetben. Az itt dolgozó nők nagy sze­retettel fogadták a kisiányo- kat. Ismeretség és barátság alakult ki közöttük, tizen­négy nődolgozó egy-egy kis­lányt nyaralásra hívott meg. Az otthon igazgatója öröm­mel látta a szeretet megnyil­vánulását, és készséggel tá­mogatta a nyaraltatást. A négy szocialista brigád tagjai anyagilag segítik az otthon nagyon szépen mű­ködő kézimunka szaki Pamutot, kézimunkaanyu„jt adtak át a leánynevelő ott­hon szakkörvezető nevelőjé­nek, mintegy 800 forint ér­tékben. Az üzem dolgozói sü­teménnyel, hűsítővel vendé­gelték meg a kislányokat, s egy-egy ajándéktárgyat ad­tak át nekik emlékül. E lá­togatás — mint a később írt levelekből kitűnik — nagy élményt jelentett a gyerme­kek számára. Júliusban tizennégy, au­gusztusban újabb nyolc gyer­mek nyaralt egy-két héten át Bodrogkeresztúron. A gyer­mekek nagyon jól érezték itt magukat. Nagyon-nagyon kö­szönték a kapott szeretetet. Az autóusz elment, messze járt, de a táborozó gyerme­kek még sokáig integettek... Készül a halom-siló a Mezönfc| D Húsz év ~ Húszéves az ország legna­gyobb sportlétesítménye, ;n világhírű Népstadion. 19531, augusztus 20-án nyitotta meP: kapuit, s már az első nap ; megnyitóünnepségen, majc délután a nemzetközi labda'M rúgó-mérkőzésen és az atléOO tikai viadalon 160 000 nézi— foglalt helyet a hatalmas le—'1 látókon. A Népstadion húsz észtén—- deje alatt számos rango®^ eseménynek adott hely- i . Országok közötti, nemzetköz és bajnoki labdarúgó-mérkö Sj zések, atlétikai viadalok, lő-|i iskolai világbajnokság, atlé-, tikai Európa-bajnokság, férfi v kosárlabda Európa-bajnokság. mellett volt itt válogatott^ ökölvívó-mérkőzés, Davis- kupa teniszviadal is. Fellé-1 pett a hatalmas" lelátók előtt a világhírű Mojszejev-együtt- tes, a párizsi és a magyar Jégrevü, Vico Toriani és Luis Armstrong a két híres énekes, tízezrek tapsoltak dísztornáknak. 1963 óta pe­dig telt házak mellett tart­ják a népszerű színészek— újságírók-rangadót. Húsz év alatt a Népsta­dionban 744 rendezvényre került sor. Hagyományok és művelőik A békemozgalom aktívája b6kés kis köz‘ usiuuiíí^g Négyes, Bor­sod megye egyik legdélebben fekvő települése. Kertekkel határolt zsákutcáiban fű nő, s a legelésző libák hangos gá­gogással adják tudtára az ar­ra járóknak, hogy nem szí­vesen veszik a háborgatást. A déli órákban különösen csendes a falu, ilyentájt men­nek sincs dolga az utcán. Riczkó Andrásék leiüggóny- ; >tt ablakú szobájában félho­mály van. A falon a mérnök "iú tablóképei. A nagymama frissen szedett szilvát tesz az asztalra. — Hat kilométerre van ide a Tisza, ott húzódott a front. Négyes szerencsés volt. de a környező falvak leégtek. Az öregeknek és a magam korú- aknak emlékük van a hábo­rúról, de a fiatalok is annyit hallottak már a borzalmak­ról. hogy tudják, mi az, há­ború. .. Riczkó Andrást többször látják mosolygónak, nevető­nek az emberek, mint ko­molynak. Amikor ezeket mondja, komor. — Akármilyen messze van az a front, akármilyen nyel­vet beszélnek ott az embe­rek. aki egy kicsit, csak egy kicsit, belegondol, átérzi a fájdalmakat. Aggteleken, a Hazafias Népfront tovább­képző tanfolyamán voltam, •mikor bemondták a hírek­ben. hogy vége a háborúnak Vietnamban. Meghatódtunk az örömtől. Kíváncsi vollam, milyen lesz a hangulat itt­hon. Négyesen. Néhány nap múlva jöttem haza, de még akkor is beszéltek i'óla az emberek. Csekkeket osztot­tunk szét a faluban... Nem beszéltem róla senkivel, de biztos, hogy nem én voltam az egyedüli, aki befizetett né­hány forintot a vietnami egy­számlára. Nem kellet biztat­ni az asszonyokat sem, ami­kor takaróra volt szükség. Kétszer is küldtek. Szép, szí­neseket. melegeket... Ö a Hazafias Népfront el­nöke Négyesen, tagja a me­gyei elnökségnek és az Or­szágos Béketanácsnak is. — Egész évben sokat dol­gozom. Pillanatnyilag állat- gondozó vagyok a termelő- szövetkezetben, de mivel traktort, személykocsit és te­herautót is vezetek, közben le kell bonyolítanom néhány fuvart. A háztájiban is sok állatot nevelünk. szóval, mindig sok a munka. De az a tevékenység, amely moz­galmi tisztségemmel jár, nem fáraszt. A társadalmi munkának hagyománya van az alig hét­száz lakosú faluban. Segített a lakosság az általános isko­la építésében, a művelődési ház újjáépítésében, az öregek napközi otthonának létreho­zásában, a járdaépítésben, az utcák parkosításában. A szer­vezésnél és a' munkáknál mindig jelen voltak a nép­front aktívái. — Mi élünk itt, magunk­nak szépítgetjük a falut. Más­tól nem várhatunk segítsé­get. Szívesen vállaljuk a munkát. Hát ezért nem ne­héz itt a népfront vezetőjé­nek lenni. Mozgékonyak az emberek, örülnek,, ha törté­nik valami a faluban. Nem mondja ki kereken, de érződik a hangján, hogy büszke arra a kapcsolatra, amelyet a Bolgár Kultúrával sikerült kialakítaniuk Négyes lakóinak. — Minden évijen rende­zünk egy találkozót. Ezen az őszön ismét lesz. Az iroda munkatársai előadást tarta­nak hazájukról, filmeket ve­títenek a szép országról. A találkozókra kétszázan is el­jönnek. De a többi rendez­vény is érdekli a falut, nagy sikere van a helyi Repülj páva-körnek. Mindenki tud­ja. hogy jól szerepeltünk Putnokon. és ezüst koszorút kapott az énekkarunk. A ki­tüntetést most, augusztus 20- án vesszük át. Azt mondják, ha így folytatja a páva-kör» lassan mindenki megismeri Négyes nevét. ti Négyes neve minden méa-‘ gyei elnökségi ülésen hallhí.'» tó. Riczkó András rendszere­sen beszámol a mozgalom híreiről. Szót kért az Orszá­gos Béketanács tavaszi ülé­sén is. Elmondta, miben lát­ja annak jelentőségét, hogy kilenc négyesi termelőszövet­kezeti tag is helyet kapott a Szovjetunióba induló béke- vonaton. — Mindig van valami, ami­ről úgy érzem, beszélnem keil — mondja. — Máskor , meg tanácsra van szükségem. ! így aztán minden fórumon feliratkozom a szót kérők lis­tájára. Riczkó Andrást járása de­legálja a szeptember elején összeülő megyei békeaktívá­ra. Részt vesz a Vili. magyar békekongresszuson is. Hal kilométerre hú­zó­dott a front. Ott van a Tisza. A mi falunk szerencsés volt. de a szomszédos községekben égtek a házak. A fiatalok is annyit hallottak már a bor­zalmakról. hogy tudják, mi az a háború. A békééit har­colnunk kell. Ahogy csak tu­dunk! Lévay Györgyi Naptár __ 1 973. augusztus 19., vasárnap A nap kelte 4.44, n5rugta 18.50 órakor A hold kelte 20.41, nyugta 10.52 órakor Névnap: Huba 1973. augusztus 20.. hétfő A nap kelte 4.4«, nyugta 18.48 órakor A hold kelte 21.44, nyugta 12.07 órakor Alkotmány ünnepe 1973. augusz'us 21., kedd A nap kelte 4.47. nyugta 18.47 órakor A hold kelte 21.59, nyugta 13.21 órakor Névnap: Sámuel Évforduló Kilencven évvel ezelőtt, 1S83. augusztus 19-én halt meg — 62 éves korában — Borsos József festőművész. * Húsz évvel ezelőtt, 1953. augusztus 20-án avatták fel Buda­pesten a Népstadiont, a magyar sportélet sok szép sikert, hazai győzelmet látott központi létesítményét. * Harminc évvel ezelőtt, 1943. augusztus 21-én halt meg — 86 éves korában — Henrik Pontoppidan dán regényíró, a korabeli skandináv irodalom egyik legnagyobb alakja. Időjárás-------­V árható időjárás ma estig: kevés nappali gomolyfelhő- képződés, csak néhány helyen délutáni záporral, zivatar­ral, több órás napsütés. Gyenge, a nappali órákban kissé megélénkülő, változó irányú szél. Enyhe éjszaka, meleg nappal. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 30 fok körül. — ÜJ ÜZEMET AVATNAK ma, vasárnap Hangony köz­ségben. A csernelyi habse­lyem feldolgozó üzemnek nyílik mintegy 250 asszonyt és lányt foglalkoztató rész­lege. Az épületet a község lakosai nagyrészt társadalmi munkával tették alkalmassá üzemi célra. — Az amerikai kincskere­sők. akik meg akarták ka­parintani az 1956-han el­süllyedt olasz búvárhajóban rekedt 4 millió dollárt, fel­hagytak vállakózásukkal. A békaemberek 450 ezer dol­lárt fordítottak eddig vállal­kozásukra. de kiderült, hogy a viharok teljesen szétszag­gatták a kincset rejtő kabint, s a csábító ékszereknek való­színűleg örökre nyoma ve­szett. — Haydn: A teremtés című — Egy házsor mögé gurult és felrobbant egy tartályko­csi tegnap San Salvadorban, embert megölt, közöt­kedvezően alaKuibe.^ —vm, n oratóriumát augusztus 20-án vezoen alakultak — a mezogazdasagi jenegu ___, i s — a munkavállalás feltételei. Mindez természetesen vo­natkozik a lányok-asszonyok elhelyezkedési gondjainak eny­hítésére is. Ami örvendetes: mindezek eredményeként lénye­gesen kisebb mértékű az indokolatlan fluktuáció, a munka­helyről munkahelyre való vándorlás. vjem volna teljes a kép, ha elsiklanánk néhány olyan I \ probléma mellett, amely még megoldásra vár. Amit elsőként szóvá kell tenni: az üzemekben — eseten­ként — nem fordítanak kellő figyelmet a fiatalok egziszten­ciális törekvéseire, nem veszik számításba az életkorból adódó kezdeményező készséget, a tettvagyat. Sajnos, elég gyakori példa: az egyetemről kikerült fiatalt azzal a fel­kiáltással, hogy ismerkedjék az üzemmel, megbízatások nél­kül hagyják, vagy éppen nem a képzettségének megfelelő munkakörben foglalkoztatják. Arra is van precedens, hogy a gyár által, anyagilag támogatott, netán ösztöndíj-szerződés alapján diplomát szerzett és visszavárt fiatal — ha rövid időre is — hasonló cipőben jár. Ez mindenképpen mulasz­tás, kedvet szegő, azonkívül a társadalmi és egyéni érdekeket anyagilag is sértő eljárás. Azt szokták mondani: akinek nem inge, ne vegye magára. Leírjuk viszont: ahol úgy érzik, be­bújhatnak ebbe az ingbe, tegyék csak meg sürgősen, s csak akkor vegyék le, ha már intézkedtek. Annak ellenére, hogy a lányok és asszonyok munkalehe­tőségeinek biztosítására számos országos szintű és helyi kez­deményezés, intézkedés történt, még mindig gond. a mi megyénkben elsősorban az érettségizett lányok számára, az elhelyezkedés. Az is igaz viszont, hogy az úgynevezett diva­tos szakma a sláger. Itt többszörös a túljelentkezés, ugyan­akkor a kevésbé keresett hivatásokban sok a betöltetlen státusz. Az élet- és munkakörülmények egyik igen lényeges „tar­tozéka” a lakás. Előrelépés a gondok megoldásában van. de nem hanyagolható el néhány olyan tényező, amely megne­hezíti a fészekrakást, a lakásépítést vagy -vásárlást. Az a helyzet ugyanis, hogy elsősorban a lakásépítő szövetkezetek­nél 55—70 ezer forint az előtörlesztés összege, ami egv. az életet kezdő fiatalnak túlságosan nagy összeg ahhoz, hogy különösebb megterhelés nélkül igénybe vegye a kedvezmé­nyeket. Ugyanakkor kevés az előközmüvesített telek is. ami szintén gátat szab az érdeklődésnek a fiatalok körében Igaz, hogy az üzemek, a munkahelyek hathatós segítséget adhat­nának, de többségükben még nem teszik. Főként a közép- és kisüzemekben tapasztalható elzárkózás, ami semmiképpen sem helyeselhető, hiszen törvényes rendelkezések leszik le­hetővé az ilyen jellegű támogatást. Ennek ellenére — az összlakosságot tekintve — a fiatalok ellátása lakassal sokat javult, amit az is mutat, hogy a kiosztott lakások 20—23 szá­mlikát fiatalok kapják. /italában tehát elmondható: a megyében élő fiatalok élet- és munkakörülményei — az átmeneti gonriokai leszámítva — kielégítőek. s még inkább azzá válnak, ha a helyes irányban haladva, az ifjúságpolitikai feladatok maradéktalan végrehajtásáért mindenütt, mindent megtesz­nek. T. F. BBtííOstasztiíiM

Next

/
Oldalképek
Tartalom