Észak-Magyarország, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-01 / 152. szám

1973. júiius 1., vtrcófmzp íi ÉSZAK- MAGYARORSZÁG i Mint aDVTK Bizonyára sokan/emlékeznek még rá, hogy idén télen a ta­vaszi szezonra Ítészülő DVTK vendégül l.átta7 Miskolcon a Spartac SíiWtica együttesét, amely ugyancsak a tavaszi idényre készült. Nos, akárcsak a Diósgyőr, a szabadkai csa­pat is kiesett. A szövetségi I. ligában ma­radásra megvolt a lehetősége a Spartacnak. hiszen ha utol­só mérkőzésén — otthon — megverte volna a Slobodát, to­vábbra is az első osztályban folytatja. De nem sikerült. Csak l:l-rc futotta. Pedig a szabadkaiak is rengeteget tá­madtak — akárcsak a DVTK a Videoton ellen. Jellemző, hogy 24 szögletet rúgtak, míg az ellenfél csak hármat. Annyira nem ment a sza­badkai csatároknak, hogy a 60. percben Jurkovics tizen­egyesét megfogta (!) Mcsko- vics, a Sloboda kapusa. Az elkeseredett hazai szurkolók (tizenötezren harsogtak a sza­badkai városi stadionban) füttykoncerttel tüntettek és elégették a Spartac Subotica kék-fehér z.ászlait... Bár jelenleg 26 ponttal ki­esettnek számít a szabadkai jcsnpat, mégsem bizonyos a klolog, mert a Spartac a talál­kozó után táviratban tiltako- (zott a szövetségi liga egyesü­leténél, a versenybizottságnál és a Jugoszláv Labdarúgó Szö­vetségnél, amiért az utolsó fordulóban az Olimpija—Par­tizán találkozó l!) perccel ké­Í öbb kezdődött, mint á többi léces. A szabadkai futball- lub követeli, hogy semmisít- "’ik meg a 34. forduló ered­ményeit s játsszák újra a Nem kedvezett az időjá­rás az MVSC jubiláns tokaji kajak-kenu versenyének. A péntek éjszakai eső alaposan megrongálta a versenypályán elhelyezett bólyákat, így ké­séssel kezdődhetett el a küz­delem. Közben az esőfelhők is elvonultak és így aránylag kedvező körülmények között kezdődhetett el a küzdelem szombaton délelőtt a Tokaj Kupáért lebonyolított 67 versenyszámban. Huszonegy sportegyesület több mint ezer versenyzője rajtolt a délelőtti verseny­számokban. Ekkor az előfu­tamokat és középdöntőket bonyolították le, amelyekből a borsodiak közül sokan to­vábbjutottak. Futamgyőztes­ként a következő versenyzők jutottak tovább: BC—1 serdülő fiú: Petri- kovics (DVTK). Bk—1 ser­dülő leány: Kovács (MVSC), Bukta (DVTK), Makatura (DVTK). Kajak 1-es ifjúsági íiúszámban Budaházi (DV­TK), a portya kajak serdülő leány 1-esben már középfu­tamot is rendeztek, az első futam befutási sorrendje: 1. Kecskés (DVTK), 2. Kovács (MVSC), 3, Türk (LMTK).A második futamban a diós­győri Makatura a második helyen jutott a döntőbe. Ka­jak 2-es, férfi ifjúsági szám­ban az első futamot a Záró­ba—László (MVSC), a máso­dikat a Budaházi—Valkó (DVTK) kettős nyerte. BC—2 serdülő fiúszámban a Petri- kovics—Petrás (tiVTK) ket­tős első helyen jutott tovább. A C—1 ifjúsági előfutam győztese Hajdú, Jakó és Pe- reverzia (mindhárman MV­SC). Délután ünnepség vezette be a nemzetközi versenyt. A jugoszlávok lemondták a részvétéit, így a miskolci MÁV fúvószenekarának in­dulójára az NDK, Lengyel- ország, Románia és Magyar- ország ifjúsági válogatott csapatai sorakoztak fel a szépen feldíszített tokaji kempingtáborban. Itt Gint- ner József, Tokaj nagyköz­ség párttitkára köszöntötte a Tokaj Kupa és a nemzet­közi verseny részvevőit. Az ünnepség után elkezdődött a i verseny — magyar sikerek­kel. A kajak 1-es férfi számot ugyan az NDK-beli Duwigno- ve nyerte, a magyar Kosz- tyán előtt, ugyanebben a mezőnyben a miskolci Bor­sos negyedik lett. Vaskúti személyében magyar győz­test ünnepelhettek a kenu 1-es befejezése után. A ka­jak női 1-est. az NDK-beli Ohde nyerte. Dragos (Ma­gyarország) a harmadik he­lyen érkezett a célba. Aztán ismét magyar siker követke­zett. A Rátkai—Rákóczi ket­tős nagy küzdelem utár nyert férfi kajak 2-esben Majd újra eleredt az eső, di a versenyzőket nem zavar ta, csak a nagyszámú néző két űzte el a folyó partjáról Változatlan hevességgel foly a küzdelem az esti órákig Vasárnap délelőtt a Toka Kupáért küzdenek a magya versenyzők, délután a nem zetközi mezőny száll újr; vízre, 15 órakor. Nemes Péter Uf vf>v.l,i •>' ÁRVÍZ, 197«. Barczi Pál rézkarca FECSKE CSABA Kegyetlen ágyunk Magányom föllépi léted: belém hull emlék, idő Fájdalom tiszta forrása véred kegyetlen ágyunk szikla, ko S zí v d o bba n ás-tali zm á n őrizz, no rontson soha rontás, fúrja át szivünk a gyönyör ha a kegyelmet elnapolják Dédelgesd úgy a halálom miként ha tied volna, csiklandozva szirma a szájon mintha vedlő nyár volna Ne hidd azért, hogy félelem ringat el öledben engem: Ölelésed lombja hüli csak parázsló ingű sorsomat Fehérizzású csontok, éjszaka, minden nap egyetlen hajnala, szenvedő ólom, a vágy maga kegyetlen ágyunk nekünk Vallatják a 670 éves diósgyőri pálos kolostort A kolostori uh k nhU weg Amíg az ember a kilomé­ter hosszan kígyózó új diós­Lo rabbi alapok rejtőznek liliomos kályhaszemet az győri városközpont tízemele­tes házsora között Felső- majlátra ér — egyszeriben Diósgyőr és vele Miskolc tör­ténetének legérdekesebb fe­jezetéhez érkezik. Az új idegenforgalmi vá­rostérkép is „pálos romoknak" tünteti fel a Hegyalja út és az Erdész utca sarkán ezt a helyet. Eddig is tudtuk, hogy 1304-ben a feudális ország második számú nagyura, Ernye István itt alapította meg a paulinusok kolostorát. Ismerjük alaprajzét az 1739- ben végzett újjáépítés idejé­ből. Okmányokból tudjuk, hogy pontosan hatszáz évvel ezelőtt, 1373-ban, Nagy Lajos király Diósgyőrben keltezett hal okmányával, újabb ado­mányokat, is biztosított a pá­losoknak. Azonban a legvérmesebb elképzelések sem sejtették azt, hogy ez a kolostor — ed­digi ismereteinket felülmúlva — sokkal nagyobb épület- komplexumot jelent. A pálos épületek sora az Erdész utca kél oldalán hú­zódik. Bal oldalon a kolos­torépület a templomával, jobb oldalon pedig a nagy kiterjedésű gazdasági udvar, iehúzódva a Szinva partjáig. Ez a nagy gazdasági központ ötvenhét kataszteri hold nagyságú területet jelentett. Mindez most útjába kerül a hosszan kígyózó városköz­pont egyik épületsorának. Ezért a Műemléki Felügyelő­ség, a Vármúzeum igazga­tója, Czcglcdi Ilona vezetésé­vel. régészeti feltárást indí­tott. Ennek során az Erdész utcai saroképület előtt száz­ötven méter szélesen feltárt területen máris a középkori alapfalak szövevénye került napvilágra. A szomszédos udvarokban húzott árkokban is újabb alapiatokat találtak. Feltár­ták a kolostor templomának szentélyét, a diadalív sarok­pilléreit. Az alapfalak nyu­gati részében embercsontok — egykori altemplomi temet­kezés nyomai jelentkeztek. Az előkerült eddigi leletek a XIII. századtól kezdődnek. Fenékbélyeges edények, bécsi fehércserép-poharak, korsók, egy aranyozott bronz orosz­lánfejes könyvdíszítés is van közöttük. De már találtak Anjou-királyok idejéből, meg egy Perényi-cimer töredéket. A kutatórégészeknek tehát fel van adva a lecke. A nap­világra került es a kolostor­épülethez nem tartozó egy- méter-harmincas falak is egyelőre titkot rejtenek. Ugyancsak rejtély egy törés­szerű nyíláskiképzés a falak között. Annyi bizonyos, hogy az ásatás hazánk legnagyobb kolostorkomplexumát tárhat­ja fel a románkor végéről. Ez felülmúlja a fővárosi margitszigeti romokat, mű­emléki és idegenforgalmi fontosságában pedig egyedül­álló történelmi emléke lehet Diósgyőrnek, Miskolcnak. Komáromy József A násztiíasoh városa végveszélyben ? Velence nem tud tovább várni, végveszélyben van 1 Velencét meg kell menteni a pusztulástól! Napról napra ilyen és hasonló című riportok, tudósítások je­lennek meg a nemzetközi sajtóban a nászutasok váro­sáról, amely úgy tűnik — ezt mutatják a közölt té­nyek — valóban katasztrofális helyzetbe került. A város évente öt millimétert, süllyed; az utóbbi ötven évben 46 alkalommal sújtotta nagy árvíz, pusztulnak a falakban lefelé szivárgó nedvesség hatására mű­kincsei, felbecsülhetetlen értékű műemlékei. Amióta az olajszállító tankhajók kedvéért kivájták a hírhedt petróleum-csatornát, különösen rohamosan nő a viz pusztítása. Az 1200 éves város — amelynek pusztulá­sát csak gyorsítja a fejlődő nehézipar, melléktermé­keivel szennyezve a tenger vázét és a város levegőjét — számot vetett saját vezetői tehetetlenségével, kor- ruptságával, s az egész világhoz fordul segítségért. A galambok tere, a velencei Szent Márk (cr, a világ­hírű harangtoronnyal Pusztuló, csodaszép épületek. A Canale Grande a Rialto-hidnál A város evezős idegenvezetői, a gondolások II. Tokai Kupa, iy;o

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom