Észak-Magyarország, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-06 / 156. szám

1973. júlws 6., péntek É5ZAK-MAGYARORSZÁG 3 Szajha RUVAIUNK S postájából Levelek a fehér sport ér­iekében című, július 1-i cik­künkre reagált Auerswald Jusztáv, aki a következőket rja: „Az az információ, amely i vasgyári pályán levő sátor ilatti nyári sportolásról szól - távol áll a valóságtól. Sze- etnérn, ha az informátor leg- ilább félórát ülne a sátor­on, az alig szellőző relckenő [őségben ... ülni is elég, nem eniszezni! Egyszóval a lyolc vasgyári pályából ötöt ilfoglal a „szent sátor”. Túl sok hozzáfűznivalónk lines soraihoz, illetékeseknek zóló javaslatát viszont köz- •eadjuk: „méltóztassanak el­áradni tapasztalatszerzésre, rogyan csinálnak teniszt a környéken: Rudabányán, Óz- lon, Edelényben, Nyíregy­házán, Gyöngyösön stb. ér­demes az ország második városából „leereszkedni” ezekre a helyekre.” Kovács Attila, ózdi olva­sónk érdeklődésére közöljük, hogy elkészült az asztalite­niszezők Borsod megyei rang­listája. A felnőtt férfiaknál: . 1. Beleznay, 2. Tósa, 3. Du- , béczi, 4. Egervári, 5. Szabó, tí. Tálas (valamennyi MEM- TE). 7. Ignácz (DVTK). A felnőtt nőknél Molnár (MÉM- í TE) vezet klubtársai Brilla, . és Tálasné dr. előtt. Az újonc fiúknál első ICris- ton (MÉMTE), a lányoknál ' Répásy M. (MÉMTE). A ser- ’ ká'oátv’eníi'i. Tu iT-iyf1vä2i.-ilißeii — 139 újítást adtak be a lányoknál viszont Széles M. (ÓKSE) áll az élen. Az ifjú­sági fiúknál Losonczi vezet, a lányoknál Brilla (mindket­tő MÉMTE). Igaza van F. K-nak, hogy a sporttudósításokban olykor előforduló „jobban játszott ellenfelétől” helytelen s a helyes: „jobban játszott el­lenfelénél”. Az ilyesfajta nyelvi őrjárat a sportban nem is árt időnként. Papp Imre, emődi olva­sónknak szól következő vála­szunk: a fogadást barátja nyerte meg, mert folyami távúszásban hivatalosan nem tartanak nyilván világcsúcso­kat. A salgótarjáni Szojka Fe­renc huszonhétszer szerepelt a nagyválogatottban, játszott az 1954-es világbajnokságon is, Dél-Korea ellen. Egyéb­ként, aki az 1952-es helsinki olimpián futballozott, nagy válogatottságnak számít, hi­szen az A-válogatott szere­pelt ott. Amelyik évben „csak” olimpiai csapat játszik az nem számít nagyváloga­tottságnak. Válaszunk O. Gv. miskolci olvasónknak szólt. I í Tánc a tatamin . „ások szama, s a KaiKUian eredmények nyomán a leg­jobb újítók, s feltalálók kö­zött 60 ezer forint különju- talmat osztanak szét. Az újítási év sikerét sok helyen tekintik szívügynek. A Borsodi Szénbányáknál éppúgy, mint a BÁÉV-nél, az EVM-nél éppúgy, mint a BVK-ban, ÉÁEV-nél, mint a VIMELUX-nál és sok más helyen. A szíves csatlakozások a vállalatoknál tapasztalható kezdeti eredmények, a moz­galom erkölcsi tekintélyének növelése, az anyagi ösztön­zések összességében várha­tóan szép eredményekkel ke­csegtetnek. Az eredmények egyaránt szolgálják az újí­tók, s valamennyi dolgozó, az adott üzem és az egész; népgazdaság fejlődését. Csorba A KIOSZ kezdeményezése Helybe viszik a ntástfik szakmát MEGYÉNKBEN az ipari javító- és személyes jellegű szolgáltatás 60 százalékát a kisiparosok végzik. A Borsod­ban tevékenykedő mintegy 5 ezer kisiparos évente kö­rülbelül 40 millió forint ér­tékű javító-szolgáltató mun­kával segíti a lakosság ellá­tását. A megye aprófalvas jellegéből adódik, hogy a szolgáltató vállalatok nem tudnak mindenütt lépést tar­tani az igényekkel, ezért a falvakban, kisebb települése­ken jó néhány szakmában pedig még a nagyobb váro­sokban is, elsősorban a kis­iparosoktól várható az ellá­tás javítása. A legkézenfekvőbb megol­dás az lenne, ha a megyé­ben akár főfoglalkozásúként, akár mellékállásban még több kisiparos dolgozna, ha mindenütt az igények diktál­ta mennyiségben és szakmá­ban adhatnának ki iparenge­délyt. Igen ám, csakhogy a magánipart folytatók száma nem emelkedik. Ellenkező­leg: évről évre csökken. Je­lenleg 20—25 szakmában egyáltalán nem megoldott az ellátás, pedig városon és fa­lun egyaránt nagy szükség lenne az ilyen szakmában dolgozó kisiparosokra. Kívá­natos volna, hogy a vállala­tok az eddiginél nagyobb számban támogassák az arra alkalmas szakembereik mel­lékállás iránti kérését, hiszen ezzel közös érdeket szolgál­nak. a lakosság ellátását se­gítik. Sok munkahelyen ami­att idegenkednek a beleegye­zéstől, mert attól tartanak, hogy a dolgozó az otthoni iparos kodás után fáradtabban HU munkába, »nem teljes értékű munkaerő”, s emellett esetleg a gyár eszközeit, be­rendezéseit és anyagait is „igénybe veszi” az otthoni munkához. Egyes személyek­nél és alkalmanként jogos a kérés megtakadása, a legtöbb esetben azon ban túlzott az óvatosság. Már csak azért is, mert az engedéllyel többnyire az amúgy is meglevő helyze­tet, a fusizók, kontárok tevé­kenységét terelik törvényes útra, munkájukat és anyag- beszerzésüket ellenőrizhető mederbe. Borsodban tehát kevés a kisiparos, ugyanakkor sok a javítanivaló, a szolgáltatás jellegű munka. A KIOSZ me­gyei vezetősége az elmúlt időszakban igen komoly szer­vező munkát végzett az ellá­tás javítására. Elérték, hogy jelenleg több mint 150 olyan kisiparos dolgozik a megyé­ben. aki más községbe jár át különböző szolgáltatási mun­kák elvégzésére, hosszú uta­zástól, fáradozástól, nem esv- szer plusz kiadástól kímélik meg az ottani lakosságot. Megszervezték az insoekciós szolgálatot is — több mint száz szakemberük vesz részt a szolgáltatás ilyen irányú javításában. Az egyik legnagyobb ered­ményként mégis az. könyvel- vélhető el, hogy különböző szakmai továbbképző tanfo­lyamok indításával segítséget nyújtanak az univerzális, több szakma gyakorlására képes kisiparosok felkészíté­séhez. Nyilvánvalóan a lakos­ság érdekét szolgálja, ha a kihívott szerelő nemcsak a rádió, vagy a televízió szere­léséhez ért. hanem a szüksé­ges villanyszerelési munkát is elvégzi, esetleg imég az el­romlott olajkályhát is megja­vítja. A tanfolyamok szerve­zésénél azonban gond is adó­dott. Mindenekelőtt az, hogy a részvétellel együttjáró utazgatás sok időt, munkából való kiesést okozott, s emiatt a kisiparosok nem éltek kel­lően ezzel a lehetőséggel, aminek végső soron a lakos­ság, a javíttatok látták kárát. A KlOSZ-nál ezekben a napokban is szervezik az úgynevezett intenzív mester­vizsga-előkészítő tanfolyamo­kat. Ezúttal azonban az eddi­gi gyakorlattól eltérően, „helybe viszik a második szakmát”. A megyében egye­lőre három helyen, Miskol­con, Űzd on és Szerencsen szerveznek kihegyezett tan­folyamot. később mindenütt, ahol arra igény, 15—20 je­len tkező lesz. A részvevők 22 szakma közül választhat­nak a meglevő mesterségük mellé továbbiakat. A tanfo­lyam keretében egyebek kö­zött ipargyakorlati kötelmek­kel és iparjogi tudnivalók­kal is megismerkednek, emellett természetesen a ro­konszakma gyakorlására jo­gosító oklevelet, bizonyít­ványt szerezhetnek. A TANFOLYAM szervezői a jövő kisiparosaira is gon­doltak. az előkészítőn ugyan­is azok a szakemberek is részt vehetnek, akik jelenleg még nem rendelkeznek mű­ködési engedéllyel, később azonban ily módon is besegí­tenek a lakosság ellátásába. Az ózdi. Ózd környéki kis­iparosok körében máris igen népszerű a kezdeményezés: eddig több mint negyvenen jelentkeztek. N, L egyéb szeszes ital a veaouái — mint ahogy az az elmúlt években egy-egy gazdaságban megesett. Az emberről való gondoskodás jele nem lehet a reggeli pálinka vagy a nap­közi hideg sör (ennek sok­szor halálos üzemi baleset volt a következménye). A nagy melegben dolgozóknak védőitalként 0,1 százalék konyhasót tartalmazó szén­savas vizet kell biztosítani, ezen túlmenően egyéb szén­savas üdítő italokat is ad­hatnak. Feltétlenül biztosíta­ni kell a pihenéshez, az em­beri szervezet regenerálódá­sához szükséges időt. Ellen­kező esetben a balesetek le­hetősége megnövekszik — amint azt az elmúlt évi ta­pasztalatok mutatták. A kombájnvezetőknek és a kiszolgáló személyzetnek be kell tartaniok a tűzrendésze- ti előírásokat. A gépen és annak közelében tilos a do­hányzás. A gépet csak álló helyzetben szabad javítani. Semmiképpen sem szabad a kombájnt, olyan területre irányítani, ahol a lejtő 15 százaléknál meredekebb. Az elmúlt években gyak­ran okozott balesetet a kom­bájnok országúti „vándorlá­sa”. Az ezzel kapcsolatos sza­bály: a kombájnon, a szal­ma- és pelyvagyűjtő beren­dezés tartályában semmilyen terhet nem szabad szállítani. Tilos a géppel hirtelen fé­kezni és előzni. okaj-Hegyalja két járásának — a sátoraljaújhelyinek és a szerencsinek — mezőgazdasági szövetkezeteiben összesen 1424 fő a 30 éven aluli tagok száma. Ez az sszlagságnak 7,3 százaléka, ha pedig csupán a dolgozó ta- okéhoz viszonyítjuk, akkor az arány 13 százalék. (Az ada- f>k hitelességéért a területi szövetség hivatalos kimutatása pávától.) Vitathatatlan a következő megállapítás érvénye is: a me- Sgazdasági termelés szakosítása, a korszerű termelési mód­szerek általános elterjesztése olyan összetett szakismereteket 1S9 jván, amelyek elsajátítása elsősorban a szellemileg legfo- uasékonyabb fiatal korosztálytól várható, íeff’ A két bekezdés tényei között nyilvánvaló a feszültség. tér. Létérdek a feszültség feloldása. „Az egész szövetkezeti mor­álom továbbfejlődésének egyik alapvető kérdésé a fiatalok zárnának, szakmai felkészültségének — a szövetkezet jelen­Í ’.gi és távlati fejlesztési tervével összhangban álló — ala- ulása” — fogalmazza meg a lényeget a Termelöszövetkeze- ?k Országos Tanácsa elnökségének közelmúltban megjelent jánlasa, az ifjúságpolitikai törvényből adódó feladatokat ’ lemezve. gon A törvény hatása már jól mérhető Tokaj-Hegyalja szövet- vaüezete'öen is. Ha csak a legutóbbi esztendő adatait tekint- s-éjk, úgy tetszik, az ifjúságpolitikában falun is kedvező vál- ozás következett be. A tavaly felvett 995 új szövetkezeti tag közözúl a többség, 593 fő mar a 30 éven aluli, fiatal évjáratok- ioz tartozik. Nem egyenletes azonban a „fiatalodás” Hegyalja-szerte. A — iatalok számaránya legjobb a sárospataki Kossuth, a tak- Sziaharkányi Petőfi, a bekecsi Hegyalja es a kenézlöi Dózsa Huermelöszövetkezetekben. Vagyis ott. ahol igazán nagyüzemi szervezettségű a gazdálkodás, rendszeres a fiatalok foglal­koztatása, biztos a kereset, jó az üzemi légkör — azaz, ahol rendszeresen törődnek a fiatalokkal, megértőek, figyelmesek a sajátos gondjaik, méltányos igényeik iránt is. A sárospataki Kossuth Tsz például külön intézkedési tervben dolgozta ki az ifjúsági törvény végrehajtásának helyi feladatait. A szö­vetkezet kulturális alapjának 30 százalékát ifjúsági célokra fordítja. A fiatalok munkáját különféle kitüntetésekkel, ju­talmakkal is elismeri: egy év alatt itt 33 fiatal kapott ki­tüntetést — közülük két fő miniszteri kitüntetést, öt fiatal KISZ-kitüntetést. S megalapították az ifjú törzsgárdatago- kat megillető kitüntetést is a szövetkezetben: már 24 fő ér­demelte ki ezt a címet, s a vele járó jutalmat. Hasonló nyil­vános megbecsülésben részesíti a bekecesi Hegyalja, a rát- kai Búzakalász, a cigándi Petőfi, a dámóci Űj Barázda Tsz is a fiatal tagjait. A munkakörülmények és a szociális ellátottság javításával is több fiatalt nyerhetnek meg a mezőgazdaságnak a szövet­kezetek. A bekecsi Hegyalja Tsz állattenyésztési telepein szívesen dolgoznak a fiatal szakmunkások, mert higiénikus öltöző-, mosdóhelyiség, zuhanyozó szolgálja egészségüket. A karcsai Dózsa Tsz is korszerű szociális-kommunális beren­dezéseket épített az állattenyésztésben dolgozóknak. A vaj­dácskái Petőfi Tsz majorjaiban is fürdő és étkezde könnyíti a munkát. A taktaszadai Üj Barázda Termelőszövetkezet, az olaszliszkai Hárslevelű, a bodrogkeresztúri Béke és a mádi Rákóczi Szakszövetkezet munkaruhát és védőruhát ad a fia­tal szakmunkásoknak. Példamutató módon a fiatal házasoknak nyújtott se­géllyel is igyekeznek a szövetkezethez kötni az arra érdeme­seket, többek között a prügyi Tiszamente. s a már említett karcsai és vajdácskái termelőszövetkezeti gazdaságokban. A rátkai Búzakalász Tsz kamatmentes kölcsönnel segíti a családi házat építő fiatalokat. A felsorolt példák tanúsítják, hogy a hegyaljai mezőgazda- sági szövetkezetek java már megtette a kezdeti lépéseket az ifjúságpolitikai határozat megvalósításáért. A területi szövet­ség legutóbbi elnökségi ülésén azonban okkal tették szóvá többen is, hogy — különösen a kisebb szövetkezetekben még nem tisztázták, s a belső szabályzatokban nem rögzítették az ifjúsági törvényből fakadó helyi feladatokat. A válasz­tott szövetkezeti testületekben, a közgyűlési bizottságokban nincs arányos képviseletük a fiataloknak. K irívó esetként említették a Sátoraljaújhelyi járási Párt- bizottság e témával foglalkozó tanácskozásán, hogy még van olyan gazdasági vezető, aki a szövetkezet KISZ-szervezetének titkáráról így nyilatkozott: „Megint ér­tekezletre megy: majd gondoskodom, hogy leváltsák a KISZ- titkári funkcióról”. Biztató viszony, hogy egyre több vezető érti meg. s érvé­nyesíti a falusi gyakorlatban az ifjúságpolitikai törvényt. Berecz József s' • ;>a** - .V»" . v > , .* - r Vannak területek, ahol a föld többet kíván az embertől, ahol a növényápolás csak a ha­gyományos módszerekkel lehetséges. A hegyvidéken, ahol képünk is készült, ma is min­dennapos használati eszköz az csekapa, s mindenkor hasznos társ a ie>. Ifjúságpolitika falun Újítási a!ni Vállalatok köz< Ranglista A hét eleien az OTH es az SZMT képviselői sok tíz­ezer borsodi dolgozót, sok nagyvállalatot, közép- és kis­üzemet érintő ügyben ta­nácskoztak. Mint ismeretes, az Orszá­gos Találmányi Hivatal, va­lamint a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa kö­zött az elmúlt években pél­damutató kapcsolat alakult ki. E kapcsolatot középtávú szocialista szerződéssel erő- : sítették meg. Az országban egyedülálló kapcsolat és együttműködés eredménye­képpen — beleértve a válla­latokon, az. üzemeken belüli javuló tendenciájú munkát — az országos átlagot megha­ladó eredmények vannak Borsodban az újítások és ta­lálmányok készítésében, ezek hasznosításában. 400 ezer forint díj A két szerv az újítómoz­galom 25. évfordulója alkal­mából 1973-ban éves újítási versenyt kezdeményezett. Ehhez valamennyi nagy vál­lalatunk, üzemünk, valamint a közép- és a kisüzemek túl­nyomó része csatlakozott. A hét elején az Országos Talál­mányi Hivatalban a két szerv képviselői elemezték az éves újítási verseny eddigi tapasz.- talatait, kidolgozták a cső- 1 portos felosztást és a díja­zást. A vállalatokat három ka­tegóriába sorolták. Az első kategóriába az ezer dolgozón : aluli üzemek tartoznak. Ezek közül az újításokban, a ta- * lálmányokban a három leg- j jobb eredményt elérőt: 20 : ezer, 15 ezer és 10 ezer fo- ; rint jutalomban részesítik. ; A második kategóriába ■ azok az üzemek tartoznak * amelyek létszáma alatta vari az ötezernek; Ezek között öl 1 díjat — 35 ezer, 30 ezer, 2C ezer, 15 ezer, 10 ezer forint- ] tál egyetemben — osztanak ki. A harmadik kategóriába a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom