Észak-Magyarország, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-12 / 135. szám
1973. június 12., kedd ESZAK-M&GYARORSZÁG 3 A nagygyűlés elnöksége (Folytatás az 1. oldalról) hittel, hogy lehet és lesz még szocializmus a mi hazánkban. Az elnyomás ellen küzdő kommunista és szociáldemokrata munkás nagyszerű alakja igazi hősi példaként magasodik emlékezetünkben, történelmünkben és emberi ideálként szolgálhat a mai nemzedék számára. — A megosztottságból eredő veszély azonban mindig is nagy volt. Hiába volt közös a szocializmus célja, lényeges elvi politikai különbségek voltak a két párt között, ezek mindig újraélesztettek a szembefordulás veszélyét. A nemzetközileg erőre kapott opportunizmus a magyar szociáldemokráciát is megfertőzte, törvényszerűen alakult meg tehát 1918-ban az önálló kommunista párt. A Szociáldemokrata Párt ezután sem lett eszmeileg és politikailag egységes. A pártban mindig volt jobboldal, mely megalkuvásra hajlott az ellenséggel és lcommunis- taellenes volt, elvetette a munkásegység elvét. Ugyanakkor mindig volt baloldal — 1945 után már döntő pozíciók birtokában —, amely viszont együtt harcolt _ a kommunistákkal, a munkás- egység politikáját követte, és persze mindig voltak középen állók. A szociáldemokrata jobboldalnak a munkásegységet bomlasztó tevékenységét kihasználta a régi magyar uralkodó osztály, amely mindvégig a két munkáspárt ellentétére játszott a politikában és ha tehette, tét tüzét. Sajnos kezére játszott a munkásosztály ellenségeinek a kommunisták némely körében jelentkező szektás szemlélet és magatartás is, amely a szociáldemokrata jobboldal bűneit az egész szociáldemokrácia bűneként tüntette fel. — A 25 év előtti párt- egyesülés történelmi előzményét a fasizmus elleni harc jelentette, attól kezdve vált folyamatossá hazánkban a kommunista—szociáldemokrata együttműködés. A fasizmus mindenütt, ahol fellépett, Olaszországban, Németországban, Magyarországon és másutt brutális módon, embertelen eszközökkel jelentkezett, főleg a kommunisták és a szociáldemokraták ellen. A fasizmus elleni harcban mindkét párt nagy számban adott mártírokat, akik életüket áldozták azért, hogy a nép szabaddá váljon. Az áldozat nem volt hiábavaló. A sok mártír emléke, a közös ellenséggel szembeni kézfogás tartóssá, végül eltéphe- tetlenné tette a magyar munkáspártok kapcsolatát. A fasizmus elleni harc segítette hozzá a szociáldemokraták nagy részét ahhoz, hogy felismerjék és elismerjék a Szovjetunió óriási j •'-lentőségét a társadalmi fejlődés és a béke szempontjából, hogy rájöjjenek: a korábbi gyér és torzított információk meghamisították a szovjet valóságról alkotott képet. Ezután a két munkáspártnak a fasizmus éveiben kialakult együttműködéséről szólt Nyers Rezső, majd így folytatta: — A magyar pártegyesülés okait és magyarázatát saját történelmi fejlődésünk szolgába. A dolgok ilyen fejleménye azonban nem csupán hazai sajátosság volt, hanem egy progresszív nemzetközi folyamat része. A háború utáni Európában sok országban volt együttműködés szociáldemokraták és kommunisták között, kormányokon belül és kormányokon kívül. Ez a tény európai méretű fejlődést sejtetett: egy népi és szocialista jövő irányába. A szociáldemokrácia jobboldala azonban a hidegháború kezdetén, szinte azonnal Churchill ful- toni beszéde után, szembefordult az egységpolitikával és a kommunistákkal való szakítás útjára lépett. Milyen elmélet alapján tette ezt? Három egymással szorosan összefüggő élvre épült koncepció szerint. Az első elv a politikai hatalom megszerzése volt reformok céljából, a kapitalizmus meghagyása mellett. A második elv azt hirdette, hogy a reakció útja és a kommunisták útja nem járható, keresni kell egy harmadik utat és ezen járva a szociáldemokrácia maga mögé gyűjt- heti a társadalom többségét. A harmadik elv arról szólt, hogy a világpolitikában Nyu- gat-Európára kell orientálódni, nem pedig a Szovjetunióval való szövetségre. — A szociáldemokrácia baloldala viszont mindinkább világosan látta, hogy mindhárom tételnek az ellenkezője igaz és helyes. Azt vallotta, hogy nincs harmadik út, hogy a haladásért a Szovjetunióval szövetségben lehet és kell harcolni, hogy a kapitalizmus társadalmi rendje megszüntethető — mondotta, majd kiemelte: — Hangsúlyozni szeretném az egyesülésnek azt a döntő fontosságú jellemzőjét, hogy a magyar kommunisták nemcsak a szociáldemokrata balszárnnyal egyesültek, hanem magával a Szociáldemokrata Párttal, melynek tagsága, kevés kivétellel, magáévá tette az egyesülést. A baloldali szociáldemokraták tevékenysége döntően hozzájárult ahhoz, hogy a Szociáldemokrata Pái't saját kongresszusán megszavazta a marxista—leninista alapon történő irányvételt a népi demokráciára. Ebben is kifejeződött az a tény, hogy az üzemben dolgozó szociáldemokrata munkás nem a párt együk vagy másik szárnyához, hanem magához a párthoz tartozott. — Ha feltesszük magunknak a kérdést — folytatta az előadó —, hogy milyen gyümölcsöt hozott népünknek a munkásegység, nagy politikai hozamot regisztrálhatunk. Már 1945—48 között ennek bázisán valósult meg a földreform, a stabilizáció, a nagyipar és a bankóit köztulajdonba vétele, az üzemi demokrácia alapjainak megteremtése, az egységes állami iskolarendszer. Majd 1948 után ez volt a politikai hajtóerő a szocialista iparosításban, a mezőgazdaság szocialista átalakításában, a terv- gazdálkodás kiépülésében, abban a dinamikus fejlődésben. mely társadalmi viszonyainkat, gazdaságunkat és kultúránkat jellemzi. Ezen a bázison teremthettük meg az egész magyar nép szoros szövetségét a szocialista Szovjetunióval, a többi szocialista országgal, ami nemzetközi helyzetünket biztonságossá teszi, fejlődésünkhöz ösztönző külső körülményeket teremt. S ha ehhez hozzávesszük azt a milliónyi tényt, amit a munkás-szolidaritás mindennapokban1 való érvényesülése jelent a munkában, az emberi kapcsolatokban. a szocialista embertípus formálódásában, akkor valóban nyugodt lélekkel mondhatjuk: sok a gyümölcse és szép a gyümölcse az egyesülésnek — mondotta, majd részletesen szólt a inai feladatokról. Beszéde befejező részében Nyers Rezső a következőket mondotta: — Az egyesült munkáspárt létrejöttekor még három megyéből állt ennek a vidéknek a politikai és közigazgatási szervezete. Ma-örömmel állapíthatjuk meg, hogy mind Borsodban, mind Zemplénben, mind .pedig a régi Aba- új megyében sikeres volt az egyesülés. Részük volt ebben mindazoknak, akik ezen a vidéken dolgoztak valamikor a munkásegység szellemében. Közülük szeretném kiemelni néhai Rónai Sándor és néhai Nógrádi Sándor elytársakat, az élők közül pedig Aczél György, Bondor József és Harmati. Sándor elvtársaik .személyét. Külön szeretném köszönteni azokat, akik mostani gyűlésünkön jelen vannak a negyedszázad előtti harcosok közül. A munkásgyűlés befejezése utón Nyers Rezső, Kállai Gyula, Bondor József és Harmati Sándor elvtársak — Dojcsák János, dr. Havasi Béla és Bárczi Béla elvtársak kíséretében — megtekintették a Lenin Kohászati Művek épülő nemesacél-hengerművét; a diósgyőri ú,i város- központot: a Győri kapu Dél új lakótelepet és a megyei könyvtárat. Megyénk vendegei ezt követően visszautaztak Budapestre. maga is élesztette az ellenA nagygyűlés résztvevői misézel! az ózdi pártbizottság Két fontos és figyelmet érdemlő tóma: a pártépítés és a pártdemokrácia került napirendre az Özdi városi Párt- bizottság tegnap, hétfőn délelőtt megtartott ülésen. A pártoktatók háza bükörtermé- ben. megtartott ülésén a párt- építés városi tapasztalatait, valamint a párt munkásjelle- gének erősítésére, a nők és a fiatalok körében végzendő tagfelvételi munka javítására vonatkozó javaslatokat Schneider Jenő, a pártbizottság titkára terjesztette elő. A téma nagy érdeklődést váltott ki, a vita során tizenegyen mondták el véleményeiket, javaslataikat. A második napirendi pont a párt- demokrácia továbbfejlesztésére hozott pártbizotlsági határozatok végrehajtásának értékelése volt. A tárnát Duk- lesz Gábor, a pártbizottság tagja ismertette. Napirenden az izei- is munkaszervezés Egyéves múltra tekint viss- sz'a a Borsod megyei K1SZ- bizotlság mellett mii-ködő Ifjúmunkás Tanács, amely soron következő ülését június 14-én Özdon tartja. Az egész napos kihelyezett ülésen délelőtt az ifjúmunkások ' akt uális problémáiról, a második, féléves üléstervről, valamint a. HCM építése feleit vállalt megyei K1SZ- védnökség tapasztalatairól számolnak be a fiatalok, A tanácskozás keretében megvitatják a korszerű iizem- es munkaszervezés helyzetét és feladatait az Ózdi Kohászati Vzeniekben, majd gyárlátogatáson vesznek részt és megtekintik a kohászati múzeumot, i. Karbantartási munka a Habselyem és Kötöttárugyár kazincbarcikai üzemében. Nii brigádok kezdeményezése a Diósgyőri Az elsők között voltak gépgyárunkban a női szocialista brigádok, akik az épülő gyermekváros patronálását vállalták. Egy-egy kis gyermekről kívánnak gondoskodni, meleg családi otthonban kellemes órákat, napokat nyújtani. Gépgyárban .4 legelső négy brigád: Stromsski Györgyné tmk-te- kcrcselő, Körösi Katalin ifjúsági brigádja, akik szintén a tmk-ban dolgoznak, tekercselők, továbbá Fényes Ti- borné meós és Lippai Istvánná szivattyú gyáregységi festő brigádja volt. Először bocsát ki falai közül magasan képzett mező- gazdasági szakembereket, üzemmérnököket a keszthelyi Agrártudományi Egyetem nagykanizsai agronómiái főiskolai kara. A korábban felsőfokú technikumként működő intézmény nappali tagozatáról 44 fiatal szakember indul rövidesen munkahelyére, a zalai és az ország más vidékén levő termelőszövetkezetekbe. A nagykanizsai felsőfokú oktatási intézmény rövid főiskolai működése alatt megkezdte a speciális szakemberképzést. is. Azok a hallgatók. akik a következő években végeznek, speciális szakokat választhatnak. Érdeklődési körüknek megfelelően, például magtermesztést, takarmány termesztést, vagy gyepgazdálkodást választhatnak fő tantárgyként. Az első mezőgazdasági üzemmérnökök
