Észak-Magyarország, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-09 / 133. szám
1973. június 9., szombat ESZAK-MAOYARORSZÄG 3 Fock Jenő nyilatkozata Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, a KGST XXVII. ülésszakán részt vett magyar udegáció vezetője nyilatkozott az MTI munkatársának. Milyen kérdésekről tárgyalt a KGST XXVII. ülésszaka? A KGST-országok és a KGST szervei immár két éve a szocialista gazdasági integráció komplexprogramjának végrehajtásán munkálkodnak, amelyet a XXV. ülésszak fogadott el. Ez áll figyelmünk középpontjában, s így lesz ez az elkövetkező években is. A komplexprogram megvalósításáról tárgyaltunk. A vita alapjául a KGST végrehajtó bizottságának jelentése szolgált. A beszámoló egyéves időszakot ölelt fel és számot adott a tavalyi ülésszak óta elért eredményekről és gondokról egyaránt. A végrehajtó bizottság jelentését néhány beszámoló egészítette ki. Úgy ítéltük meg ugyanis, hogy a helyzet általános áttekintése mellett egyes kérdésekre célszerű külön is figyelmet fordítani. A tanácsülés négy területről kapott kiegészítő beszámolót: a tervezési, a gépipari. a könnyűipari együttműködés kérdéseiről, valamint a környezetvédelmet érintő problémákról. Milyen kérdéseket tart legfontosabbnak Foek elvtárs az ülésszak vitáiból? Nagyon fontos az 1976— 1930-as évekre szóló népgazdasági tervek koordinációjának előkészítése. Bár még 1973-at írunk, de a tervek összehangolását már most erőteljesen elő kell készítenünk. Mindenekelőtt azokra a kérdésekre kell különös figyelmet fordítani, amelyek megoldása jelentősen befolyásolja a KGST-országok népgazdaságának tervszerű, arányos és biztonságos fejlődését. a gazdasági hatékonyság növelését. A magyar népgazdaság fejlődését jelentősen befolyásolja az alapvető nj'ers- és fűtőanyag-, az energiaszükségletek kielégítése. Azt csak a baráti országok segítségével, velük szoros együttműködésben tudjuk megoldani. Természetesen hasonló gondjai más KGST-országoknak is vannak, ezért érthető, hogy a nyersanyag- és energia- gondunk megoldására minden lehetőséget meg kell vizsgálnunk már a tervkoordináció előkészítő szakaszában. Kézenfekvő, hogy a közös gond megoldásából minden KGST-országnak ki kell vennie a részét. Azok az országok, amelyek jelentős energiaforrásokkal rendelkeznek. segítik a hiánnyal küzdőket, másoknak viszont — amelyek természetes energiaforrásokkal nem vagy csak kevéssé rendelkeznek — az energiakitermelés és -szállítás korszerűsítésében kell nagy szerepet vállalniuk. Az ülésszak nagy figyelmet fordított a tagországok földgáz- és kőolaj-ellátásának problémáira és megbízást adott arra, hogy a következő hónapokban gyorsított ütemben tisztázzák a felmerült megoldási lehetőségeket. Mindezek mellett szükség vall az atomenergia felhasználására. Nem lehet csak a Szovjetuniótól várni, hogy mindannyiunk számára gyártson és szállítson. Nagyon komolyan meg kell vizsgálni nekünk is, mit tudunk szállítani, hogy gyorsabban és több atomerőmű épülhessen. A magyar ipar a gáz- és ol aj vezetékekhez szükséges távközlési berendezésekből és automatikákból korszerű gyártmányokkal rendelkezik. Bejelentettük, hogy további fejlesztést kívánunk végrehajtani, figyelembe véve a baráti országok szükségleteit is. A nyersanyag- és energiaproblémák mellett ugyancsak nagy figyelmet kell fordítani a tervkoordináció során a szakosítás és a kooperáció fejlesztésére a feldolgozó iparágakban, amelyek szerkezetének kialakításánál kölcsönösen alkalmazkodnunk kell egymás igényeihez. A tervek koordinációja a KGST-országok gazdasági együttműködésének alapvető módszere, amelyet a változó körülményeknek megfelelően szüntelenül fejlesztenünk kell. Ez vezette az ülésszakot, amikor elhatározta, hogy a népgazdasági tervekbe szervesen be kell építeni azokat az intézkedéseket, a közös szállításokból és vállalásokból eredő kötelezettségeket. amelyeket a KGST-országok a komplexprogramban előirányoznak. Egy másik fontos kérdés a gépipar ügye. A gépipari együttműködés fejlesztésének jelentősége rendkívül nagy. Következik ez abból, hogy a gépiparnak meghatározó szerepe van az általános gazdasági fejlődésben, döntően befolyásolja valamennyi népgazdasági ág műszaki színvonalát. Ennek ellenére a KGST-országok közötti gépipari együttműködés előrehaladásával még korántsem lehelnek elégedettek. Kétségtelenül értünk el egyáltalán nem lebecsülendő eredményeket, hiszen hosszú évek óta széles körű szakosítási tevékenység folyik a gépiparban, de. sajnos, ennek ellenére az országok gépiparában nem csökkent, hanem növekedett a párhuzamosság. Több fontos termék szakosításában nem sikerült megállapodásra jutni, másoknál vontatottan halad az előkészítés. Lassan fejlődik a részegység-kooperáció, holott számos területen ez igen kézenfekvő és hasznos lenne. Gondot okoz az is, hogy a gépipar műszaki színvonala nem fejlődik az egyre növekvő szükségleteknek megfelelően, és sajnos, vannak ágazatok, ahol a gépek és berendezések jó része még elmarad a világszínvonaltól. Mindezek alapján — és erre mi is nagy nyomatékkai hívtuk fel a figyelmet — erőfeszítéseinket az elkövetkező időkben az olyan belső és nemzetközi gazdasági feltételek létrehozására kell összpon- j lositani, amelyek elősegítik, l hogy a gépipar korszerű gépekkel és berendezésekkel lássa el a felhasználókat. j Hogyan összegezné Foek elvtárs az ülésszak vitáit? Az ülésszak eredményes , és hasznos volt, de látva- | nyos határozatok nem szü- [ lettek. Ez érthető is, hiszen az integrációs komplexprogram megvalósításának első szakaszában vagyunk. A haladás általános iránya jó, jóllehet az előrelépés néhol gyorsabb is lehetne. Az egészséges türelmetlenség nyilvánult meg valamennyi KGST-ország részéről, kifejezésre juttatva azt az eltökéltséget, hogy a szocialista gazdasági integráció komplexprogramjában megfogalmazott céljainkat együttes erővel mihamarább valóra váltjuk. Az egész ülésszak munkáját mélységes politikai felelősség hatotta át. Az elmúlt időszakban növekedett a világban az érdeklődés a KGST iránt. Ennek csak egyik megnyilvánulása a KGST és Finnország között létrejött egyezmény, amelyet az ülésszak most megerősített. A tanácsülés megelégedéssel vette tudomásul, hogy a végrehajtó bizottság kidolgozta azt az eljárási rendet, amely szabályozza, milyen módozatokban és formákban alakítsák ki kapcsolataikat a KGST-vel a nem tagországok. Ez minden bizonnyal megkönnyíti a további tárgyalásokat. Az érdeklődés ugyanis tovább nő. Ebben véleményem szerint két tényező játszik szerepet: a KGST-országok megnövekedett gazdasági ereje és a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok fejlődésének kedvező politikai légkör. A folyamatot tovább kell erősíteni. és következetesen kell munkálkodni a KGST-orszá- gok gazdasági együttműködésének fejlesztésén, a szocialista gazdasági integráció ki bontakoztatásán. Végezetül megemlítem, hogy az ülésszak alkalmával lehetőségem nyílott arra is, hogy a hivatalos napirenden kívül megbeszélést folytassak a KGST-országok delegáció vezetői vei több, az együttműködésünket érintő kérdésről. így külön megbeszélést folytattam Koszigin elvtárssal, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökével, valamint .Taroszewicz elvtárssal, a lengyel kormány elnökével az országaink közötti kétoldalú gazdasági kapcsolatok néhány időszerű kérdéséről, valamint a KGST-beli együttműködés egyes problémáiról. Tegnap, június 8-án sajtó- tájékoztatót tartott Goszto- nyi János, a művelődés ügyi miniszter helyettese, a Központi Bizottság oktatáspolitikai határozata végrehajtására tett eddigi intézkedésekről és azokról, amelyele az 1973—74-es tanévben lépnek eleibe. Egy esztendővel ezelőtt napvilágot látott oktatáspolitikai határozat után a Művelődésügyi Minisztérium több jelentős módosítást léptetett életbe. A művelődésügyi miniszter helyettese kiemelte a középfokú óvónőképző megteremtését, hiszen ez — 18 helyen működik az országiban — nagyon szoros kapcsolatban van azzal .is, hogy az óvodai hálózat fejlesztését elsőrendű feladatunknak tartjuk. Ugyancsak rendkívül fontos lépás volt, hogy a korábbi kísérlet tapasztalataira támaszkodva 4056 álta- lános iskolában vezették be a pótló foglalkozások rendszerét, mely a bukási százalék csökkenését hivatott elősegíteni. Kísérletképpen az ország mintegy 230 általános iskolájában kipróbálják az automatikuson továbbhaladó rendszert; az elsőből a másodikba mindenféleképpen tovább mehetnek a tanulók. Ebben az esztendőben került sor először matematikából a közös érettségi és egyetemi felvételi írásbelire, melyen 13 ezren vettek részt. Bár a kísérlettel neon mindenben lehelünk elégedettek, a tanulságok levonásával, jövőre már szélesíteni lehetne a kő-, zös írásbelik körét. A miniszterhelyettes beszámolt azokról az .intézkedésekről, amelyeket a következő tanévben kívánnak életbe léptetni. Sor kerül a tananyag-csökkentésre, életbe lépnek az új rendtartások, a középiskolában csökkentik az óraszámot, megszűnik az állagosztályzat. — az érettségin is —, s az egészségesebb ifjúság nevelése érdekében a testnevelési órák számát háromra emelik fel. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a tananyag-csökkentés önmagá_ ban nem oldja meg a problémákat, s ezért a jobb pedagógiai módszerek elterjesztésére törekednek a szakfelügyelet útján. „a****. Főpróba előtt a tiiósgyers úp hengerműben Szűk betonacél falak között lépegetünk lefelé. A zseblámpa fehér. táncoló fénykorokét rajzol a keskeny lépcsőkre. Acélajtó tárul tel, hideg fény ömlik a szűk lejáróba. Hosszú teremben hallgatag gépek egész sora. A bejáratnál villanyszerelők fénycsöveket raknak fel. A nagy olajpince hátulsó részében csőszerelők köszörülik, illesztik, hegeszlik a csöveket. — Ez a középsor tüdeje — int körül az olajpincében Grassalkovits Géza, a diósgyőri kohászat fejlesztési főosztályának munkatársa. A Gyár- és Gépszerelő Vállalat egyik részlege, csőszerelői közül mintegy ki- lencvenen dolgoznak most a diósgyőri kohászat új hengerművében. Porkoláb János szerelésvezető meglepő adatokat mond munkájukról. A szerelők 26 ezer méter hosz- szú zsír- és olajvezetékkel hálózták be az új hengermű középsorát — ebből 14 ezer méter vezeték a hűtőpadokon fut végig. Az olajpincében elhelyezett berendezések awtomatikusan gondoskodnak a gépek kenéséről. — A munkával jó ütemA-z X«K'K, s a GYGV szakom bérc a trió meghajtómotori szereli A VÍV szakemberei, Kovács - László és Gerevicli Ferenc kő (Szik a kábeleket ben haladunk. A. rajthoz értünk. Jó két hét, s itt, a középsoron mi végzünk a szereléssel. No, nem maradunk munka nélkül, hiszen van még bőven tennivalónk itt, a nemesacél-hengerműben. A hengersori gépeket, berendezéseket a magefeburgi SKET-művek gyártja, s igen pontosan szálníja. A szerelést Max EöHncr mérnök, igazi német precizitással, nagy lelkiismeretességgel irányítja. — Tavaly április óta vagyok itt. Mi, németek most tizenhatan vagyunk, a létszámot negyvenig növeljük. A magyar szerelők is értik mesterségüket, nagyon jó összhangban dolgozunk. A középsoron már a befejező finisnél tartunk. Hamarosan megkezd,ifik a hideg- és szeptemberben pedig a melegpróbákat. E nagy pillanatokra hosz- szú-hoszú idők óta készülnek. várnak. Mint ismeretes, 1969-ben tették az első kapavágásokat. Az egykori salakhegyek, völgyek helyén négy hatalmas csarnok már készen van. Tizenkét darut felszereltek, s ebből kilenc már üzemképes. Igv az új mű már önmaga segíti az építést; a középsoron a nagy daru szinte megállás nélkül dolgozik. Az új hengersor fölött szállítja a különféle alkatrészeket, főleg a kábeldobozokat, amelyből meglepően nagy mennyiség van a hengermű területén. A 60 ezer négyzetméter alapterületű hengermű csak- nem minden részén, a földszinten, mélyen a föld alatt, s fent a magasban a munkások, szerelők hada dolgosak, alkot, szerel. A középsori csarnok nyugati részén a zömök, izmos Kovács I..ászló, s a vékony Gerevicli Ferenc a fűrészsor motorjainak kábelereit szereli. Kovács elmondja, hogy a Miskolci Villamosipari Vállalatnál tanulta a szakmát. Borsodi, abaújkéri lakos, s így lokálpatrióta érzés is ösztönzi a munkában. — Nagy hajrában vagyunk. Gyakran tartunk nyújtott műszakokat is, hogy mielőbb elkészüljünk a középsoron a munkával. A trió meghajtó motorjánál Koics Ödön, az LKM villamosjavítója, a GYGV dolgozóival a legnagyobb egyetértésben végzi a szerelést, a forrasztást. — Segítjük a munkát — mondja Koics —. hiszen különösen mi, a diósgyőri kohászok érdeke a hengermű mielőbbi üzembe helyezése. A szerelésben a fő erőt a Gyár- és Gépszerelő, valamint a Villany szerelőipari Vállalat képviseli. Most már elsősorban az ő munkájukon. együttműködésükön múlik a főpróbák mielőbbi előkészítése. Mindkettőről, különösen a GYGV-ről nagy elismeréssel beszélnek. A Gyár- és Gépszerelő Vállalat vezetői, s dolgozói szinte az első pillanattól kezdve fontos feladatnak tekintik mind a gyár, mind a népgazdaság szempontjából igen fontos új hengermű mielőbbi elkészítését. A Gazdasági Bizottság határozata szerint a diósgyőri kohászat nemesacél-finomhenger- művének középsorán ez év december 31-ig meg kell kezdeni a termelést. A beruházók, s a kivitelező vállalatok dolgozóit az a szép elhatározás fűti: úgy munkálkodnak, hogy lényegesen a határidő előtt üzembe helyezhessék az új hengersort. Ezt az elhatározást érzékelteti a munka ezer zaja, ritmusa. Bárkivel is beszél a látogató, a visszatérő refrén mindig az: jól haladunk' a munkával, június 15-én kezdjük az első hidegpróbákat, szeptemberben a melegpróbákat, s az előírt határidő előtt szeretnénk megkezdeni a termelést. Csorba Barnabás Fotó: Szabados György Kizabtatásaik, isHmteriink iovábblejlssztésérő!
