Észak-Magyarország, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-03 / 128. szám
• it "12 :j1873. fSftfrn X; wtsSmcp ■" I Megcsodáljuk a ««agaiba t&rá, nogysEerö új k&dtat, ® apostolra«!! ÍBI5K tvnSIü rassierkezetet, az cvasi kilátót csakúgy, mini a diósgyőri vátoskőzponiban húzódó szalag- ház-szerpentint, s közben rájuk, épiiömunkásokra, akiknek kétkezi munkája nyomán a tervekből szemet gyönyörködtető valóság lesz — rájuk, ritkán gondolunk. Ma és általában minden év június első vasárnapján azonban őket ünnepeljük, őket köszönti az egész ország. Az idei építők napjának ünnepélyességét, rangját a mi megyénkben külön emeli, hogy egybe esik nagy építőipari vállalatunk, a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat negyed- százados jubileumával. A jubileum és az ünnepég kedves pillanatainak velejárója a visz- szapiíkintás csakúgy, mint a jövőbe tekintés. Visszanézünk hát mi is a munkával töltött esztendők hétköznapjaira, felvillantott képeket mutatunk be a BAÉV életébőt, tevékenységéből, elért eredményeiről. S talán egy kicsit összegezzük a tapasztalatokat is, hogy ezek ismeretében haladhassunk reális céljaink felé. Jelen összeállításunk tehát a BÁÉV alkotásait matatja be, megemlékezvén a negyedszázados jubileumról, és köszöntve az építömuakásokat. A régi 6a az új, a történelem és a ma valóságának taiáíkotósa ax új városközpontban Korszerű, modern iskola Miskolcon a Győri kapni új lakótelepen. A megyei új könyvtár Miskolc egyik büszkesége — a BAÉV szakembereinek szép munkáját dicséri. KAZÄWK FEJLŐDÉSE szorosan összefügg az építőipar munkájával. A népgazdaság termelő ágazatainak fejlesztése, a szociális és kulturális igények kielégítése az egyre korszerűsödő és növekvő kapacitású építőipar hatékony közreműködésével valósul meg. A magyar építőiparon belül a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat is nagy fejlődésen mént keresztül a megalakulása óta eltelt negyedszázad alatt. Most az építők napján érdemes visz- szatekinteni az eltelt időszakra, mert azok a változások, amelyek a vállalat életében bekövetkeztek, sok munkával, gonddal, nehézséggel jártak, de nagyszerű termelési, műszaki, gazdasági és politikai eredményt jelentenek. A BÁÉV fennállása őta, a termelési volumen növekedésében, a technikai és technológiai fejlődésben, a termelékenység emelkedésében és a jövedelmezőség alakulásában, továbbá a káder- és szakmunkásképzésben, valamint a szociális ellátásban magas színvonalra emelkedett. Ez jó biztosíték a holnap egyre igényesebb, sokrétűbb feladatainak eredményes megoldására. A vállalat kollektívája Borsod megyében dolgozik. E terület sajátosságai határozzák meg profilját, feladatait és kapacitásfejlesztésének mértékét. Az elmúlt 25 évben Borsod megye négy ipari városán (Miskolc, Özd, Leninváros és Kazincbarcika) kívül 58 községben végzett különböző kivitelezési munkálatokat, a növekvő igényekkel összhangban. A kivitelezési feladatok sikeres megoldása már az l!)50-es évek elején indokolta az ipari termelési kapacitás megteremtését, (asztalos— lakatos). Ez a kapacitás az építési—szerelési tevékenység igényeitől függően 1952 és 1958 között évi 10—12 millió forint értéket képviselt. 1959- től az ipari termelésben is ugásszerű növekedés következett be. 1968-ban csaknem tízszeresét, 1969-ben pedig — a házgyár termelése következtében’ — már húszszorosát tette Iá az ipari termelés az 1952. évinek. 1973-ban az ipari termelés 494 millió forint, ami az 1952. évinek negyvenötszöröse. Mindezt a termelési adatokat tartalmazó grafikon hűen szemlélteti. A házgyár üzembe helyezésével a vállalatnak is kialakult az a technikai bázisa, amely biztosítja az építés-szerelési tevékenység korszerűsítését, a lakásépítés iparosítását és ennek eredményeként a lakásigények kielégítésének meggyorsítását A BÁEV teljes termelése 1968-ban több mint négyszerese, 1969-ben csaknem hatszorosa volt az 1949. évinek és megközelítette az egymil- liárd forintot. 1973-ban 1714 millió forint a vállalat teljes termelése, ami az 1949. évinek csaknem tízszerese. Ezt az országos átlagot meghaladó kapacitás- és termelési volumennövekedést a vállalattal szembeni építési igények rohamos növekedése tette szükségessé. Borsod megye ugyanis a felszabadulás óta az ország hatalmas ipari bázisává fejlődött, ami egyrészt a termelő jellegű beruházások megvalósítása során jelentős feladatokat rótt a vállalatra, másrészt mint területi magasépítő vállalatnak, törekednie kellett az iparosítás következtében évről évre növekvő lakásépítési és egyéb kommunális igények kielégítésére. A gyors ütemű fejlődés, a nagyarányú gépesítés, a korszerű építési technológiák folyamatos bevezetése, az építés iparosítására való következetes törekvés, a munka- és üzemszervezés és a szocialista munkaversenyben rejlő lehetőségek felhasználása, a munka termelékenységének növelése, mindezek révén a munka hatékonyságának növelésével valósult meg — a foglalkoztatott létszám jelentős csökkenése mellett. A technikai fejlődést bizonyítja, hogy a gépi állóeszköz-állomány 1967-ben hétszerese és 1973-ban — a házépítő kombinát üzembe helyezése következtében — húszszorosa volt az 7.949. évinek. Az egy munkásra jutó gépi lóerő-érték pedig több mint tizenegyszeresére emelkedett. Az építési technológiák fejlődése is gyorsuló tendenciát mutat. Oka az építési piacon állandósult feszültség (az iparosodás útjára lépéssel jelentkező hatalmas ipari beruházások, majd a nagy lakásépítési program), valamint az iparág vezetőinek az a felismerése, hogy a kapacitást számottevően csak az épületszerkezet gyári—üzemi jellegű előállításával, a nagy gépesítéssel és a szerelési jelleg tömeges alkalmazásával lehet biztosítani. A BÁÉV a korszerű építési technológiák szorgalmazásában és befogadásában mindig kezdeményezőén lépett fel, ilyen tevékenysége szüntelen és ma is élő. íme egy kis visszapillantás. A felszabadulás előtti hazai építőipar alacsony teeh- nilcai színvonalon állt, később pedig szembetűnt, hogy a hazai fa- és acélhiány miatt a zsaluzatigényes helyszíni nomolit vasbetonnal szemben egyedül az előre gyártott vasbetonszerkezet jelent megoldást. Ennek a felismerésnek' az eredményeképpen a vállalatnál megkezdődött a helyszíni előregyár- tás. 1952-ben már az építés- iparosítás látványos példái jelentkeztek a lakás- és középületépítésben. Ilyen volt a gépi vakolás, még inkább az úgynevezett ÉTI-gerenda alkalmazása. Egy év múlva a födém gerendák közötti helyszíni tálcaszerkezet helyére már üreges béléselemek kerültek, melyek csökkentették az élő- munka-ráfordítást. A vasbeton előregyártó kapacitás bővítését célozta a gőzöléses betonérlelés alkalmazása. A növekvő feladatokhoz, az összefogottabb építésirányításhoz alkalmazkodtak a szervezeti átalakulások. Mind fontosabb szerephez jutott az építéselőkészítés. Jelentős fejlődés volt, amikor 1960-ban kiépült a tö- megjes lakás- és alapfokú Házgyári lakásokból impozáns lakótelep épül Ózdon, a gyárváros szivében. M „wáidf$i8i$Yí’s' samm: ■ .' /. f ;,|v; gl| r r t ^ \ ]ir'ij rgények 21 íf lirléiiSii
