Észak-Magyarország, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-03 / 128. szám

• it "12 :j1873. fSftfrn X; wtsSmcp ■" I Megcsodáljuk a ««agaiba t&rá, nogysEerö új k&dtat, ® apostolra«!! ÍBI5K tvnSIü rassierkezetet, az cvasi kilátót csakúgy, mini a diósgyőri vátoskőzponiban húzódó szalag- ház-szerpentint, s közben rájuk, épiiömunkásokra, akiknek kétkezi munkája nyomán a ter­vekből szemet gyönyörködtető valóság lesz — rájuk, ritkán gondolunk. Ma és általában minden év június első vasárnapján azonban őket ünnepeljük, őket köszönti az egész ország. Az idei építők napjának ünnepélyességét, rangját a mi megyénkben külön emeli, hogy egybe esik nagy építőipari vállalatunk, a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat negyed- százados jubileumával. A jubileum és az ünnepég kedves pillanatainak velejárója a visz- szapiíkintás csakúgy, mint a jövőbe tekintés. Visszanézünk hát mi is a munkával töltött esztendők hétköznapjaira, felvillantott képeket mutatunk be a BAÉV életébőt, tevékenysé­géből, elért eredményeiről. S talán egy kicsit összegezzük a tapasztalatokat is, hogy ezek ismeretében haladhassunk reális céljaink felé. Jelen összeállításunk tehát a BÁÉV alkotásait matatja be, megemlékezvén a negyed­százados jubileumról, és köszöntve az építömuakásokat. A régi 6a az új, a történelem és a ma valóságának taiáíkotósa ax új városközpontban Korszerű, modern iskola Miskolcon a Győri kapni új lakótelepen. A megyei új könyvtár Miskolc egyik büszkesége — a BAÉV szakembereinek szép munká­ját dicséri. KAZÄWK FEJLŐDÉSE szo­rosan összefügg az építőipar munkájával. A népgazdaság termelő ágazatainak fejlesz­tése, a szociális és kulturális igények kielégítése az egyre korszerűsödő és növekvő ka­pacitású építőipar hatékony közreműködésével valósul meg. A magyar építőiparon be­lül a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat is nagy fejlődésen mént keresztül a megalakulása óta eltelt ne­gyedszázad alatt. Most az építők napján érdemes visz- szatekinteni az eltelt idő­szakra, mert azok a változá­sok, amelyek a vállalat éle­tében bekövetkeztek, sok munkával, gonddal, nehéz­séggel jártak, de nagyszerű termelési, műszaki, gazdasá­gi és politikai eredményt je­lentenek. A BÁÉV fennállása őta, a termelési volumen növekedé­sében, a technikai és techno­lógiai fejlődésben, a terme­lékenység emelkedésében és a jövedelmezőség alakulásá­ban, továbbá a káder- és szakmunkásképzésben, vala­mint a szociális ellátásban magas színvonalra emelke­dett. Ez jó biztosíték a hol­nap egyre igényesebb, sokré­tűbb feladatainak eredmé­nyes megoldására. A vállalat kollektívája Borsod megyében dolgozik. E terület sajátosságai hatá­rozzák meg profilját, felada­tait és kapacitásfejlesztésé­nek mértékét. Az elmúlt 25 évben Borsod megye négy ipari városán (Miskolc, Özd, Leninváros és Kazincbarci­ka) kívül 58 községben vég­zett különböző kivitelezési munkálatokat, a növekvő igényekkel összhangban. A kivitelezési feladatok si­keres megoldása már az l!)50-es évek elején indokol­ta az ipari termelési kapaci­tás megteremtését, (asztalos— lakatos). Ez a kapacitás az építési—szerelési tevékenység igényeitől függően 1952 és 1958 között évi 10—12 millió forint értéket képviselt. 1959- től az ipari termelésben is ugásszerű növekedés követ­kezett be. 1968-ban csaknem tízszeresét, 1969-ben pedig — a házgyár termelése követ­keztében’ — már húszszoro­sát tette Iá az ipari termelés az 1952. évinek. 1973-ban az ipari termelés 494 millió fo­rint, ami az 1952. évinek negyvenötszöröse. Mindezt a termelési adatokat tartalma­zó grafikon hűen szemlélteti. A házgyár üzembe helye­zésével a vállalatnak is ki­alakult az a technikai bázi­sa, amely biztosítja az épí­tés-szerelési tevékenység kor­szerűsítését, a lakásépítés iparosítását és ennek ered­ményeként a lakásigények kielégítésének meggyorsítá­sát A BÁEV teljes termelése 1968-ban több mint négysze­rese, 1969-ben csaknem hat­szorosa volt az 1949. évinek és megközelítette az egymil- liárd forintot. 1973-ban 1714 millió forint a vállalat teljes termelése, ami az 1949. évi­nek csaknem tízszerese. Ezt az országos átlagot meghala­dó kapacitás- és termelési volumennövekedést a válla­lattal szembeni építési igé­nyek rohamos növekedése tette szükségessé. Borsod me­gye ugyanis a felszabadulás óta az ország hatalmas ipari bázisává fejlődött, ami egy­részt a termelő jellegű be­ruházások megvalósítása so­rán jelentős feladatokat rótt a vállalatra, másrészt mint területi magasépítő vállalat­nak, törekednie kellett az iparosítás következtében év­ről évre növekvő lakásépíté­si és egyéb kommunális igé­nyek kielégítésére. A gyors ütemű fejlődés, a nagyarányú gépesítés, a kor­szerű építési technológiák fo­lyamatos bevezetése, az épí­tés iparosítására való követ­kezetes törekvés, a munka- és üzemszervezés és a szoci­alista munkaversenyben rejlő lehetőségek felhasználása, a munka termelékenységének növelése, mindezek révén a munka hatékonyságának nö­velésével valósult meg — a foglalkoztatott létszám jelen­tős csökkenése mellett. A technikai fejlődést bizo­nyítja, hogy a gépi állóesz­köz-állomány 1967-ben hét­szerese és 1973-ban — a ház­építő kombinát üzembe he­lyezése következtében — húszszorosa volt az 7.949. évi­nek. Az egy munkásra jutó gépi lóerő-érték pedig több mint tizenegyszeresére emel­kedett. Az építési technológiák fejlődése is gyorsuló tenden­ciát mutat. Oka az építési piacon állandósult feszültség (az iparosodás útjára lépés­sel jelentkező hatalmas ipari beruházások, majd a nagy lakásépítési program), vala­mint az iparág vezetőinek az a felismerése, hogy a kapaci­tást számottevően csak az épületszerkezet gyári—üzemi jellegű előállításával, a nagy gépesítéssel és a szerelési jelleg tömeges alkalmazásá­val lehet biztosítani. A BÁÉV a korszerű építé­si technológiák szorgalmazá­sában és befogadásában min­dig kezdeményezőén lépett fel, ilyen tevékenysége szün­telen és ma is élő. íme egy kis visszapillantás. A felszabadulás előtti ha­zai építőipar alacsony teeh- nilcai színvonalon állt, ké­sőbb pedig szembetűnt, hogy a hazai fa- és acélhiány mi­att a zsaluzatigényes hely­színi nomolit vasbetonnal szemben egyedül az előre gyártott vasbetonszerkezet je­lent megoldást. Ennek a fel­ismerésnek' az eredménye­képpen a vállalatnál megkez­dődött a helyszíni előregyár- tás. 1952-ben már az építés- iparosítás látványos példái jelentkeztek a lakás- és köz­épületépítésben. Ilyen volt a gépi vakolás, még inkább az úgynevezett ÉTI-gerenda al­kalmazása. Egy év múlva a födém ge­rendák közötti helyszíni tál­caszerkezet helyére már üre­ges béléselemek kerültek, melyek csökkentették az élő- munka-ráfordítást. A vasbeton előregyártó ka­pacitás bővítését célozta a gőzöléses betonérlelés alkal­mazása. A növekvő felada­tokhoz, az összefogottabb építésirányításhoz alkalmaz­kodtak a szervezeti átalaku­lások. Mind fontosabb sze­rephez jutott az építéselőké­szítés. Jelentős fejlődés volt, ami­kor 1960-ban kiépült a tö- megjes lakás- és alapfokú Házgyári lakásokból impozáns lakótelep épül Ózdon, a gyárváros szivében. M „wáidf$i8i$Yí’s' samm: ■ .' /. f ;,|v; gl| r r t ^ \ ]ir'ij rgények 21 íf lirléiiSii

Next

/
Oldalképek
Tartalom