Észak-Magyarország, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-26 / 147. szám

1973. június 26., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A fiiváros sí* w m m®? m m ^ ^ ’<* T'irse5»fn^ m*®" r ' ''TÄCÄiSiM ^s 8S| B ' #S-A » * . . 'Vs­Értekezletre gyűltek össze a napokban a mezőcsáti já­rási partalapszervezetek re- szortfelelösei. A gazdaságfe­lelősöket Frank Lajos, a já­rási pártbizottság gazdasági csoportjának vezetője tájé­koztatta a párt gazdasági- és ügykezelési munka időszerű feladatairól. Az értekezleten megvitatták azokat a gyakor­lati kérdéseket, problémákat is. melyek esetenként nehezí­tik a gazdaságfelelősök tevé­kenységét. Az alapszervezetek, csúcs- vezetőségek és községi párt­bizottságok agitációs felelő­seit is értekezletre hívták a járásban. Ezen először Né­máik Antal, a megyei párt­bizottság PMO munkatársa tájékoztatta ez agitációs munka helyzetéről, módsze­reiről és a soron következő feladatokról a megjelenteket. Ezután Zágoni Dénes, a já­rási pártbizottság PMCS ve­zetője a propagandamunka helyzetéről és időszerű fel­adatairól tartott előadást. Szólt a párt- és tömegszer­vezeti oktatások szerepéről, a következő politikai oktatási év előkészítéséről és a poli­tikai vitakörökben folyó munkáról. A kétnapos meg­beszélés hatékonyan szolgál­ta a .reszortfelelősök felké­szültebb és hozzáértőbb tevé­kenységét. : r m:*im mmtr i t M sr , ,VW ,.v s; K5> ?•?: t* r m: '"'r? 5 » i ■ ' ■ | f . I Wf f A XVIII. kerületi Szabadság Tsz elsőnek kezdte meg Budapest határában az őszi árpa aratását. A pcstlőrinci KISZ-lakótcIcp mellett elterülő táblában Köles Gábor és Vaeula István kombájnosok megkezdték a mintegy 100 hektárnyi gabona aratását. Képünkön: Va- cnla István kombájnvezetö aratja az őszi árpát inisziiiles iziiiiz Évről évre nagyobb fel­adatok hárulnak a Miskolci Háziipari Szövetkezet dolgo­zóira. vezetőire. Az ezer­tagú kollektíva — (S0 száza­léka bedolgozó — jelentős műszaki fejlesztéseket tervez. A régi kézihajtású kötőgépe­ket folyamatosan félautoma­tává alakítják át, program- vezérlésre is átalakítható új berendezéseket igyekeznek beszerezni. Hosszú, hosszú évek óta az okoz nagy dondot, hogy ki­esik. elavultak a szövetkezet helyiségei. Ebben most lesz változás. A BÁÉV építői már felvonultak, s Diósgyőrött megkezdték a szövetkezet új, háromszintes üzemházának építését. A mintegy 8 és fél millió forintos költséggel megépülő üzemházban megfelelő helyet kapnak a városban szétszórt részlegek, s 300—330 dolgozó megfelelő körülmények kö­zölt, minden eddiginél ered­ményesebben végezheti majd munkáját. A szövetkezetiek abban reménykednek, hogy a jövő év első felében az új üzemházat már át is üehetik. 1 & futáréi beszélgetés A 4/c front utolsó méterei Több mint kétszáz méter mélyen vagyunk a föld alatt. Kísérőnkkel, Koltai Árpád aknavezető helyettessel a tervtárói 4/c frontra igyek­szünk. Egymás mögött, liba- sorban haladunk. Karbidlám­páink sápadt fénye oldalra vetíti árnyékunkat. Beton- idomkővel, TH-val és fával biztosított vágatokat hagyunk magunk mögött, szállítókkal, -fenntartókkal és bányaiparo­sokkal találkozunk. Többször is megállunk beszélgetni. A 4/c fronton szokatlan csend fogad bennünket, csak a fúrógép zúgása hallatszik ki a [ejtésből. — Éppen robbantáshoz ké­szülünk — mondja Szabó Já­nos vájár. — Most telepítjük a fúrólyukakat. Ezt követi aztán a töltés, a fojtás és vé­gül a robbantás. Koltai Árpádot az akna termeléséről kérdezzük: — Eddig minden a tervnek megfelelően alakul. Már kö­zel 17 ezer tonna pluszunk van. Bízunk benne, hogy ha­sonló lesz a folytatás is — mondja, majd arról beszél, hogy jelenleg két front üze­mel az aknában. A D14/e je­lű dobsonos front a Tervtáró napi termelésének 85 százalé­kát adja. A 4/c jelű acéltá- mos, kézi jövesztésű fejtés ki­sebb jelentőségű ugyan, de fontos a tervteljesítés szem­pontjából. — Mindkét fronton az utol­só métereket jövesztik már — folytatja az aknavezető helyettes. — A dobsonos front utódja a Dl5-ös két- szárnyú fejtés lesz, a kézi tömegtermelői munkahely helyett pedig a D14/f jelű, 60 méter homlokszéless’gű fron­tot indítjuk be. Az aknavezelő-helyettes elmondja még, hogy a napok­ban készült el Tervtáró 1980- ig szóló távlati terve, mely­ben évekre lebontva megha­tározták a leművelendö te­— Májusban például 5,6 ton­nás teljesítményt értünk el. A front napi termelése 15— 20 vagon szén. — Azt hiszem, sokan elfo­gadnák a fizetésünket is — kapcsolódik a beszélgetésbe Tóth Béla vájár a színfalnál leprészeket. Öj jelentős ak­napár mélyítését is tervbe vették, ugyanis a régi kívül esik a lejtés alatt álló bá­nyarészek középpontjából, s hosszú a bányabeli szállítá­si útvonal. Az aknapár mé­lyítését a jövő évben kezdik meg a régitől két kilomé­terre. Beszélgetünk. A brigád eredményéről érdeklődünk. — Emiatt nem kell szé­gyenkeznünk — válaszolja Farkas László brigádvezető. Fotó: Sólymos íjászló Tóth Béla. — A műszakon­ként! 200 forintot általában megkeressük. — Hol lesz a brigád követ­kező munkahelye? — A D14/f fronton — fe­leli Búzás Béla vájár. — Ott viszont már géppel dolgo­zunk. A füstrevárás ideje letelt, a hazai is elfogyott. A bá­nyászok elindulnak a front felé. Várja őket a munka. Kolaj László Gyorsabb az átépítés A két zempléni város: Sá­toraljaújhely és Sárospatak költségvetésében minden év­ben tetemes összeggel szere­pel az út- és járdaépítés, hi­szen mindkét városban nem­csak az elkopott, megrongá­lódott utakat kell helyreállí­tani, hanem sok-sok kilomé­ternyi földút helyett kell kor­szerű, a város képéhez illő bitumenes utat építeni. Különösen nagy arányú út­építés folyik ezekben a he­tekben Sárospatakon, ahol a víz- és szennyvízvezeték-há­lózat kialakítását végzik, s ezt azonnal követi a város főutcáinak és az ezekhez kapcsolódó mellékutcáknak, járdáknak a teljes újjáépíté­se. Ehhez pedig nagyon sok terítő- és burkolóanyagra van szükség. Az útépítési munkák meg­gyorsítására a két szomszé­dos város tanácsa mintegy7 hárommillió forintos beruhá­zással közös aszfaltkeverő te­lepet hozott létre. A Sátoral­jaújhelyen levő telepről te­hergépkocsikon szállítják az aszfalt- és bitumenkeveréket az újhelyi és a pataki mun­kahelyekre. A,, oHpuftrfPC fogalma alatt valamely tevékenység lllCUUléCS felülvizsgálatát és értékelését értjük abból a szempontból, hogy az a követelményeknek megfe­lel-e. Természetszerű, hogy a gazdasági életben is minden tevékenységet bizonyos ellenőrzés kísér, amit: iparvállalatok esetében egyrészt az állam, mint tulajdonos, másrészt a vállalat igazgatója végez. Ez utóbbi ellenőrzést szokás belső ellenőrzésnek nevezni. A vállalati belső ellenőrzés magas színvonalú közgazdasá­gi munka, nem mérnöki vagy főkönyvelői tevékenység, nem műszaki vagy ügyviteli feladat, hanem szintézisé mindegyik­nek. Feladata, hogy az önálló vállalati vezetés legfőbb segít­sége legyen és egyidejűleg lehetővé tegye a vállalati vezetők fokozott felelősségvállalását. Az nyilvánvaló, hogy egy veze­tő sem kaphat felmentést a vállalat dolgozói előtt, az ország gazdasági vezetői előtt azért, hogy a belső ellenőrzés hibájá­ból nem ismer fel időben olyan jelenségeket, amelyek ront­ják a hatékonyságot, szülik a kapkodást, a tervszerűtlensé- get és végső soron visszaélésekhez, a társadalmi tulajdon megkárosításához vezetnek. A gazdaságirányítás új rendjének bevezetésekor egyes ha­táskörök vállalatokra történő átruházásától sokan reméltek azt, hogy a belső ellenőrzés szerepe és hatásköre is nőni fog. Ez sajnos nem mindenütt következett be, annak ellenére, hogy a legtöbb helyen elismerték: a reform megvalósítása óta a belső ellenőrzésnek nagyobb szereppel kellene rendel­keznie. Ezzel magyarázható, hogy pártunk és kormányunk vezetői az utóbbi időben megkülönböztetett figyelemmel foglalkoz­tak és foglalkoznak a vállalati belső ellenőrzés helyzetével és továbbfejlesztésének lehetőségével. De az ellenőrzés fel­adatát, •• szerepéti,nemcsak, a vállalati önállóság.:utóbbi évei; ben bekövetkezett növekedése miatt kell átértékelni, hanem az adatfeldolgozás egyes helyeken időközben , bekövetkezett. más helyütt pedig várható nagyarányú fejlődése miatt is. Az elektronikus számológép által nyújtott lehetőséget a bel­ső ellenőrzésben előbb vagy utóbb megfelelő módon haszno­sítani; kell, ugyanakkor az ellenőrzés módszereit illetően is számításba kell venni a számológép alkalmazása következ­tében kialakult helyzetet. A mechanizmus reformot követően a vállalati * önállóság növekedésének következményeként jelentősen nőtt. a válla latok kooperációs kapcsolata, a személyi és áruforgalom. A növekedést azonban igen sok vállalatnál nem követte a bi­zonylati rend és a fegyelem, az ellenőrzés fokozása, amit azután egyesek visszaélésekre, bűncselekmények elkövetésé­re használtak, illetve használnak ki. A társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűntettek el­követését elősegítő objektív okok statisztikai vizsgálata bizo­nyítja. hogy a károkozások nagyrészt az ellenőrzés hiánya­ra, vagy a szakszerűtlen ellenőrzésre vezethetők vissza. Ter­mészetesen a belső ellenőrzésnek nem helyes csak a bizony­lati fegyelem érvényesülésére szorítkozni, s ezzel a belső ellenőrzési munkát befejezni. A bizonylati fegyelemmel egy­idejűleg kellő súlyt kell adni a törvényes rend. a tisztesség és a jó erkölcs kategóriájának, valamim a gazdasági tevé­kenység rendszeres elemzésének. A vállalaton belüli ellenőrző tevékenységet nem szabad egysíkúnak elképzelni. Az ellenőrzés módja nem egyszerűen a dokumentumok, a leltárak, a mérleg valódiságának kont­rollja, hanem egy élő szervezet egymással összefüggő tevé­kenységének felülvizsgálata kell. hogy legyek. Ebben kel!, hogy a modern ellenőrzés különbözzék a bürokratikus reví­ziótól, ebben kell. hogy különbözzék a mindenáron hibákat kereső kicsinyes módszerektől. A vAlí'll'JÍi ügyviteli folyamat; helyességének ellenőr- Tdltcllatl zésén túlmenően célszerű a belső ellen­őröket bekapcsolni a vállalatnál folyó műszaki-gazdasági elemzésekbe még akkor is. ha azokat egyes szakosztályok végzik. A jól képzet! ellenőrök ismereteinek és tapasztalatai­nak felhasználása sokszor hasznosabb, mint a „szigorú” vizs­gálati jelentés formájában talált ellenőri megállapítások. A gazdasági munka csak akkor lesz eredményes, ha a hi­bákat; nemcsak felfedik, hanem ki is javítják. Ezt pedig úgy lehet elérni, ha az ellenőrzést követően nem formális, ha­nem érdembeli intézkedéseket hoznak. „Jót, s jól: ebben áll a nagy titok”. I)r. Kövess Gyula Az ok: munkaerőhiány Csökkent a kertészet területe a szerencsi jlrisla Négy-öt évvel ezelőtt ilyen tájban gyönyörűen zöldellő konyhakerti növények disz­lettek mindenfelé a szeren­csi járásban. Borsót, zöldba­bot, korai káposztát, sárgaré­pát, petrezselymet, karalábét, karfiolt, hagymát szállítottak reggelenként a termelőszövet­kezetek a tokaji, szerencsi, nemkülönben a miskolci, ózdi, kazincbarcikai piacok­ra. Néhány tsz saját zöldség­árusító pavilont is nyitott ezekben a városokban, ami azt bizonyítja, hogy a kony­hakertészet jövedelmező ága­zata volt a szövetkezeti gaz­daságoknak. Mi az oka, hogy a zöldség- termesztés alaposan megcsap­pant az utóbbi két-három évben ezen a vidéken? Ez a kérdés foglalkoztatta a leg­utóbbi vizsgálat során a já­rási Népi Ellenőrzési Bizott­ság szakembereit, akik meg­állapították, hogy míg az 1965—69-es években 280—320 hektáron termesztettek zöld­ségfélét a tsz-ek, 1973-ban ez a terület mindössze 98 hek­tárra csökkent. Tiszalúcon például az egykori 55 hektár helyett jelenleg 8 hektáron, Tiszaladányban a régi 60 hektár helyett 23 hektáron folytatnak konyhakertészetet. Csökkentették a zöldségter­melést a prügyi, a taktahar- kányi, a bekecsi tsz-ben, sőt, a szerencsiek, monokiak és a megyaszóiak teljesen meg is szüntették. A nagymérvű csökkenés okát a népi ellenőrök abban látják, hogy a fokozatos ki- öregedés miatt munkaerőhi­ánnyal küzdenek a tsz-ek. Így a zöldségtermelés fellen­dülését csakis a korszerű technológia alkalmazásával, az öntözési lehetőségek meg­teremtésével lehetne elérni. Ehhez azonban modern gé­pekre, megfelelő berendezé­sekre lenne szükségük, s ezeknek a nagy költséget igénylő beruházásoknak a meg valósításához szeretnének segítséget kapni az érdekelt konzervgyáraktól és zöldség­értékesítő vállalatoktól. h. j. Reszoriesok értekezlete i lezicsáti jéráskae Hatiksif ieisi elfeiirzíst

Next

/
Oldalképek
Tartalom