Észak-Magyarország, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-26 / 147. szám
1973. június 26., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A fiiváros sí* w m m®? m m ^ ^ ’<* T'irse5»fn^ m*®" r ' ''TÄCÄiSiM ^s 8S| B ' #S-A » * . . 'VsÉrtekezletre gyűltek össze a napokban a mezőcsáti járási partalapszervezetek re- szortfelelösei. A gazdaságfelelősöket Frank Lajos, a járási pártbizottság gazdasági csoportjának vezetője tájékoztatta a párt gazdasági- és ügykezelési munka időszerű feladatairól. Az értekezleten megvitatták azokat a gyakorlati kérdéseket, problémákat is. melyek esetenként nehezítik a gazdaságfelelősök tevékenységét. Az alapszervezetek, csúcs- vezetőségek és községi pártbizottságok agitációs felelőseit is értekezletre hívták a járásban. Ezen először Némáik Antal, a megyei pártbizottság PMO munkatársa tájékoztatta ez agitációs munka helyzetéről, módszereiről és a soron következő feladatokról a megjelenteket. Ezután Zágoni Dénes, a járási pártbizottság PMCS vezetője a propagandamunka helyzetéről és időszerű feladatairól tartott előadást. Szólt a párt- és tömegszervezeti oktatások szerepéről, a következő politikai oktatási év előkészítéséről és a politikai vitakörökben folyó munkáról. A kétnapos megbeszélés hatékonyan szolgálta a .reszortfelelősök felkészültebb és hozzáértőbb tevékenységét. : r m:*im mmtr i t M sr , ,VW ,.v s; K5> ?•?: t* r m: '"'r? 5 » i ■ ' ■ | f . I Wf f A XVIII. kerületi Szabadság Tsz elsőnek kezdte meg Budapest határában az őszi árpa aratását. A pcstlőrinci KISZ-lakótcIcp mellett elterülő táblában Köles Gábor és Vaeula István kombájnosok megkezdték a mintegy 100 hektárnyi gabona aratását. Képünkön: Va- cnla István kombájnvezetö aratja az őszi árpát inisziiiles iziiiiz Évről évre nagyobb feladatok hárulnak a Miskolci Háziipari Szövetkezet dolgozóira. vezetőire. Az ezertagú kollektíva — (S0 százaléka bedolgozó — jelentős műszaki fejlesztéseket tervez. A régi kézihajtású kötőgépeket folyamatosan félautomatává alakítják át, program- vezérlésre is átalakítható új berendezéseket igyekeznek beszerezni. Hosszú, hosszú évek óta az okoz nagy dondot, hogy kiesik. elavultak a szövetkezet helyiségei. Ebben most lesz változás. A BÁÉV építői már felvonultak, s Diósgyőrött megkezdték a szövetkezet új, háromszintes üzemházának építését. A mintegy 8 és fél millió forintos költséggel megépülő üzemházban megfelelő helyet kapnak a városban szétszórt részlegek, s 300—330 dolgozó megfelelő körülmények közölt, minden eddiginél eredményesebben végezheti majd munkáját. A szövetkezetiek abban reménykednek, hogy a jövő év első felében az új üzemházat már át is üehetik. 1 & futáréi beszélgetés A 4/c front utolsó méterei Több mint kétszáz méter mélyen vagyunk a föld alatt. Kísérőnkkel, Koltai Árpád aknavezető helyettessel a tervtárói 4/c frontra igyekszünk. Egymás mögött, liba- sorban haladunk. Karbidlámpáink sápadt fénye oldalra vetíti árnyékunkat. Beton- idomkővel, TH-val és fával biztosított vágatokat hagyunk magunk mögött, szállítókkal, -fenntartókkal és bányaiparosokkal találkozunk. Többször is megállunk beszélgetni. A 4/c fronton szokatlan csend fogad bennünket, csak a fúrógép zúgása hallatszik ki a [ejtésből. — Éppen robbantáshoz készülünk — mondja Szabó János vájár. — Most telepítjük a fúrólyukakat. Ezt követi aztán a töltés, a fojtás és végül a robbantás. Koltai Árpádot az akna termeléséről kérdezzük: — Eddig minden a tervnek megfelelően alakul. Már közel 17 ezer tonna pluszunk van. Bízunk benne, hogy hasonló lesz a folytatás is — mondja, majd arról beszél, hogy jelenleg két front üzemel az aknában. A D14/e jelű dobsonos front a Tervtáró napi termelésének 85 százalékát adja. A 4/c jelű acéltá- mos, kézi jövesztésű fejtés kisebb jelentőségű ugyan, de fontos a tervteljesítés szempontjából. — Mindkét fronton az utolsó métereket jövesztik már — folytatja az aknavezető helyettes. — A dobsonos front utódja a Dl5-ös két- szárnyú fejtés lesz, a kézi tömegtermelői munkahely helyett pedig a D14/f jelű, 60 méter homlokszéless’gű frontot indítjuk be. Az aknavezelő-helyettes elmondja még, hogy a napokban készült el Tervtáró 1980- ig szóló távlati terve, melyben évekre lebontva meghatározták a leművelendö te— Májusban például 5,6 tonnás teljesítményt értünk el. A front napi termelése 15— 20 vagon szén. — Azt hiszem, sokan elfogadnák a fizetésünket is — kapcsolódik a beszélgetésbe Tóth Béla vájár a színfalnál leprészeket. Öj jelentős aknapár mélyítését is tervbe vették, ugyanis a régi kívül esik a lejtés alatt álló bányarészek középpontjából, s hosszú a bányabeli szállítási útvonal. Az aknapár mélyítését a jövő évben kezdik meg a régitől két kilométerre. Beszélgetünk. A brigád eredményéről érdeklődünk. — Emiatt nem kell szégyenkeznünk — válaszolja Farkas László brigádvezető. Fotó: Sólymos íjászló Tóth Béla. — A műszakonként! 200 forintot általában megkeressük. — Hol lesz a brigád következő munkahelye? — A D14/f fronton — feleli Búzás Béla vájár. — Ott viszont már géppel dolgozunk. A füstrevárás ideje letelt, a hazai is elfogyott. A bányászok elindulnak a front felé. Várja őket a munka. Kolaj László Gyorsabb az átépítés A két zempléni város: Sátoraljaújhely és Sárospatak költségvetésében minden évben tetemes összeggel szerepel az út- és járdaépítés, hiszen mindkét városban nemcsak az elkopott, megrongálódott utakat kell helyreállítani, hanem sok-sok kilométernyi földút helyett kell korszerű, a város képéhez illő bitumenes utat építeni. Különösen nagy arányú útépítés folyik ezekben a hetekben Sárospatakon, ahol a víz- és szennyvízvezeték-hálózat kialakítását végzik, s ezt azonnal követi a város főutcáinak és az ezekhez kapcsolódó mellékutcáknak, járdáknak a teljes újjáépítése. Ehhez pedig nagyon sok terítő- és burkolóanyagra van szükség. Az útépítési munkák meggyorsítására a két szomszédos város tanácsa mintegy7 hárommillió forintos beruházással közös aszfaltkeverő telepet hozott létre. A Sátoraljaújhelyen levő telepről tehergépkocsikon szállítják az aszfalt- és bitumenkeveréket az újhelyi és a pataki munkahelyekre. A,, oHpuftrfPC fogalma alatt valamely tevékenység lllCUUléCS felülvizsgálatát és értékelését értjük abból a szempontból, hogy az a követelményeknek megfelel-e. Természetszerű, hogy a gazdasági életben is minden tevékenységet bizonyos ellenőrzés kísér, amit: iparvállalatok esetében egyrészt az állam, mint tulajdonos, másrészt a vállalat igazgatója végez. Ez utóbbi ellenőrzést szokás belső ellenőrzésnek nevezni. A vállalati belső ellenőrzés magas színvonalú közgazdasági munka, nem mérnöki vagy főkönyvelői tevékenység, nem műszaki vagy ügyviteli feladat, hanem szintézisé mindegyiknek. Feladata, hogy az önálló vállalati vezetés legfőbb segítsége legyen és egyidejűleg lehetővé tegye a vállalati vezetők fokozott felelősségvállalását. Az nyilvánvaló, hogy egy vezető sem kaphat felmentést a vállalat dolgozói előtt, az ország gazdasági vezetői előtt azért, hogy a belső ellenőrzés hibájából nem ismer fel időben olyan jelenségeket, amelyek rontják a hatékonyságot, szülik a kapkodást, a tervszerűtlensé- get és végső soron visszaélésekhez, a társadalmi tulajdon megkárosításához vezetnek. A gazdaságirányítás új rendjének bevezetésekor egyes hatáskörök vállalatokra történő átruházásától sokan reméltek azt, hogy a belső ellenőrzés szerepe és hatásköre is nőni fog. Ez sajnos nem mindenütt következett be, annak ellenére, hogy a legtöbb helyen elismerték: a reform megvalósítása óta a belső ellenőrzésnek nagyobb szereppel kellene rendelkeznie. Ezzel magyarázható, hogy pártunk és kormányunk vezetői az utóbbi időben megkülönböztetett figyelemmel foglalkoztak és foglalkoznak a vállalati belső ellenőrzés helyzetével és továbbfejlesztésének lehetőségével. De az ellenőrzés feladatát, •• szerepéti,nemcsak, a vállalati önállóság.:utóbbi évei; ben bekövetkezett növekedése miatt kell átértékelni, hanem az adatfeldolgozás egyes helyeken időközben , bekövetkezett. más helyütt pedig várható nagyarányú fejlődése miatt is. Az elektronikus számológép által nyújtott lehetőséget a belső ellenőrzésben előbb vagy utóbb megfelelő módon hasznosítani; kell, ugyanakkor az ellenőrzés módszereit illetően is számításba kell venni a számológép alkalmazása következtében kialakult helyzetet. A mechanizmus reformot követően a vállalati * önállóság növekedésének következményeként jelentősen nőtt. a válla latok kooperációs kapcsolata, a személyi és áruforgalom. A növekedést azonban igen sok vállalatnál nem követte a bizonylati rend és a fegyelem, az ellenőrzés fokozása, amit azután egyesek visszaélésekre, bűncselekmények elkövetésére használtak, illetve használnak ki. A társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűntettek elkövetését elősegítő objektív okok statisztikai vizsgálata bizonyítja. hogy a károkozások nagyrészt az ellenőrzés hiányara, vagy a szakszerűtlen ellenőrzésre vezethetők vissza. Természetesen a belső ellenőrzésnek nem helyes csak a bizonylati fegyelem érvényesülésére szorítkozni, s ezzel a belső ellenőrzési munkát befejezni. A bizonylati fegyelemmel egyidejűleg kellő súlyt kell adni a törvényes rend. a tisztesség és a jó erkölcs kategóriájának, valamim a gazdasági tevékenység rendszeres elemzésének. A vállalaton belüli ellenőrző tevékenységet nem szabad egysíkúnak elképzelni. Az ellenőrzés módja nem egyszerűen a dokumentumok, a leltárak, a mérleg valódiságának kontrollja, hanem egy élő szervezet egymással összefüggő tevékenységének felülvizsgálata kell. hogy legyek. Ebben kel!, hogy a modern ellenőrzés különbözzék a bürokratikus revíziótól, ebben kell. hogy különbözzék a mindenáron hibákat kereső kicsinyes módszerektől. A vAlí'll'JÍi ügyviteli folyamat; helyességének ellenőr- Tdltcllatl zésén túlmenően célszerű a belső ellenőröket bekapcsolni a vállalatnál folyó műszaki-gazdasági elemzésekbe még akkor is. ha azokat egyes szakosztályok végzik. A jól képzet! ellenőrök ismereteinek és tapasztalatainak felhasználása sokszor hasznosabb, mint a „szigorú” vizsgálati jelentés formájában talált ellenőri megállapítások. A gazdasági munka csak akkor lesz eredményes, ha a hibákat; nemcsak felfedik, hanem ki is javítják. Ezt pedig úgy lehet elérni, ha az ellenőrzést követően nem formális, hanem érdembeli intézkedéseket hoznak. „Jót, s jól: ebben áll a nagy titok”. I)r. Kövess Gyula Az ok: munkaerőhiány Csökkent a kertészet területe a szerencsi jlrisla Négy-öt évvel ezelőtt ilyen tájban gyönyörűen zöldellő konyhakerti növények diszlettek mindenfelé a szerencsi járásban. Borsót, zöldbabot, korai káposztát, sárgarépát, petrezselymet, karalábét, karfiolt, hagymát szállítottak reggelenként a termelőszövetkezetek a tokaji, szerencsi, nemkülönben a miskolci, ózdi, kazincbarcikai piacokra. Néhány tsz saját zöldségárusító pavilont is nyitott ezekben a városokban, ami azt bizonyítja, hogy a konyhakertészet jövedelmező ágazata volt a szövetkezeti gazdaságoknak. Mi az oka, hogy a zöldség- termesztés alaposan megcsappant az utóbbi két-három évben ezen a vidéken? Ez a kérdés foglalkoztatta a legutóbbi vizsgálat során a járási Népi Ellenőrzési Bizottság szakembereit, akik megállapították, hogy míg az 1965—69-es években 280—320 hektáron termesztettek zöldségfélét a tsz-ek, 1973-ban ez a terület mindössze 98 hektárra csökkent. Tiszalúcon például az egykori 55 hektár helyett jelenleg 8 hektáron, Tiszaladányban a régi 60 hektár helyett 23 hektáron folytatnak konyhakertészetet. Csökkentették a zöldségtermelést a prügyi, a taktahar- kányi, a bekecsi tsz-ben, sőt, a szerencsiek, monokiak és a megyaszóiak teljesen meg is szüntették. A nagymérvű csökkenés okát a népi ellenőrök abban látják, hogy a fokozatos ki- öregedés miatt munkaerőhiánnyal küzdenek a tsz-ek. Így a zöldségtermelés fellendülését csakis a korszerű technológia alkalmazásával, az öntözési lehetőségek megteremtésével lehetne elérni. Ehhez azonban modern gépekre, megfelelő berendezésekre lenne szükségük, s ezeknek a nagy költséget igénylő beruházásoknak a meg valósításához szeretnének segítséget kapni az érdekelt konzervgyáraktól és zöldségértékesítő vállalatoktól. h. j. Reszoriesok értekezlete i lezicsáti jéráskae Hatiksif ieisi elfeiirzíst
