Észak-Magyarország, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-23 / 145. szám

1973. június 23., szombat ÉSZA Borsodivánka — Négyes — Tiszavaík (3.) A Szovjetunió divatházai közül a legnagyobb a moszkvai. Az itt dolgozó művészek véleménye szerint a mai divat csak a legalapvetőbb irányzatokat jelzi, amelynek kere­tén belül az egyes ruhamodellek a művész és a megrendelő egyéni képességétől, illetve kívánságától függően, sokat változhat. A modelleket továbbra is az egyszerűség, a ké­nyelem jellemzi. A különböző sportos, klasszikus és romantikus-nőies stílusok békésen megférnek egymás mellett. Divatosak a sokféle változatban viselhető nadrág-pulóver együttesek, blézerrel. Eb­ben a szezonban új vonalú felöltőket, nadrágkosztümöket, kabátokat terveznek. Kiégés:*« tőként a divattervezők festett kendőket, selyemsólakat és díszes pelerineket javasolnak. A szovjet divatra továbbra is jellemző a népi hagyományok megóvása. Képünkön: Vjacseszláv Zajcev divattervező legújabb modelljei. r m r s: r Fogyasztása ajánlott házi össze jöveteteken, utazás közben, gyermekeknek, felnőtteknek egyaránt Forgalomba ttozza a Borsod—Heves megyei Bletmifmer és Vegytani Nagykereskedelmi Vállalat FAIPARI MÉRNÖKÖT és TECHNIKUSOKAT, valamint egy fő VEGYÉSZTECHNIKUST keresünk műszaki vezetői és termelésirányítói munkakörökbe. Jelentkezni lehet oszkvai haza Mezőkövesden, de még a fővárosban is. — A vegyesbolt forgalmán is jól lehet mérni, miként gazdagodik, fejlődik a há­rom község lakossága az utóbbi 15 esztendőben — mondatta Ficzere Sándor, az ivánkai vegyesbolt veze­tője, a Hazafias Népfront községi bizottságának elnö­ke. — Kezdetben a mosógé­pet, olajkályhát vásárolták, újabban pedig a hűtőszek­rényeknél tartanak. Sok pénzt fordítanak új házalt építésére, régiek átalakításá­ra, új bútor- és gépkocsi­vásárlásra. Hogy úgy mond­jam, most vagyunk a fürdő­szobás, és a parkettás kor­szakban. De nagyon meg­változott az utóbbi másfél évtizedben az étkezés is. Az­előtt még a betegnek sem igen jutott csirke, most meg akármikor asztalra . kerül. Régebben sok volt a TBC-s beteg, most szinte nincs. A gyerekek erősek, jól fejlet­tek. Nálunk a boltban szinte hiánycikk például a félkész­étel és a töltelék áru, keve­set kapunk ezekből. És az utóbbi éveikben nagyon emelkedik a tisztálkodósze­rek forgalma. Az egyik oldalon tellát a szorgos munka következmé­nyeként a szüntelen gazda­godás jelen láthatók. Az élet egy másik oldala azon­ban mintha valami igényte­lenségre utalna. Mert míg például egy kisdobos-avatás alkalmából táskarádiót, fényképezőgépet, magneto­font divat ajándékba venni, a gyerekeknek, addig pél­dául az 1000 lelket számláló Borsodivánkára csak 92 na­pilap jár rendszeresen. A község „napilap-olvasottsá­ga” nagyon kevés, csak 40 százalékos a megyei 60 szá­zalék mellett, igaz, hogy szinte minden családnak van rádiója, televíziója, de az egyéb művelődési lehető­ségeket — klubok, könyv­tárak, kulturális rendezvé­nyek — nem nagyon igénylik. Mintha egy kicsit befelé fordulnának a három községben élő emberek. Mintha mindenkit — tiszte­let a kivételnek — csak a maga élete érdekelne. Dol­goznak a közösben, gürcöl­nek a háztájiban és gyűjte­nek. Borsodivánkán például, ahol takarékszövetkezet is működik, a község lakossá­gának takarékbetétje a pos­tán 3 millió 600 ezer forint. DOLGOZNAK ÉS GYŰJ­TENEK és vásárolnak. Ez önmagában Igen jó dolog. De ez az életnek, a jobb életnek csak az egyik fele. És ha elhagyott portákról panaszkodunk, ha problémát okoz az, hogy a városban szakmát tanuló fiatalok nem térnek haza, hogy a fiatalok elvándorolnak, akkor feltét­lenül alaposabban meg kell vizsgálni ezt a kérdést, is. Szöveg: Oravcc János Kép: Szabados György (Folytatjuk) ANNAK ELLENÉRE, hogy a közös gazdaság és az egy­séges közigazgatás sok prob­lémával küzd, a látogató meggyőződhet arról, hogy mindhárom faluban jól él­nek az emberek. Sok villa­szerű házat, jómódú portát, ■ és gazdagságról árulkodó ke­rítést láttunk mindenütt. De vannak elhagyott, házak is. A három község 2206 embere 680 lakásban él. Az elha­gyott:, üres lakások- száma 28. Borsodivánkán, az egye­sített községi tanács új szék­házéban beszélgettünk Sán­dor Antal tanácselnökkel. — Szorgos, rendes em­berek élnek ebben a három faluban — mondotta a ta­nácselnök. — A bűntény pél­dául olyan ritka ezen a vi­déken, mint a fehér holló. A'téeszek egyesülése után, a gazdasági egység megterem­tésével a közös tanács az idén tavasszal, a választás után jött létre. S őszintén meg kell mondanom, hogy elég sole problémával küz­dünk. . Az egyik ilyen gond ami­ről saját szemünkkel is meg­győződhettünk az, hogy Bor­sodivánkán már 3 éve meg­kezdték egy új faluközpont kialakítását, ahol könyvtár, ifjúsági klub, vetítő- és gyű­lésterem lenne, valamint fogorvosi rendelő is a hozzá­tartozó szolgálati lakással. A megkezdett építkezés je­lenleg elhagyatott, a munka áll. Ennek oka az, hogy kel­lő anyagi fedezet nélkül lát­tak neki a munkának, a későbbiek folyamán pedig több esetben kellett az egé­szet átterveztetni, és amikor pénz volj, akkor építőipari .kapacitás nem volt és for­dítva. A tanácsi vezetés fel­mérése szerint, ha minden helyi tartalékot feltárnak és igénybe vesznek — beleszá­mítva a termelőszövetkezet segítségét és a lakosság tár­sadalmi munkáját is —, ak­kor is egymillió-kettőszáz­ezer forintra van szükség, hogy a munkát befejezzék. A nagy gond az, hogy hon­nan teremtsék elő ezt az összeget. Másik nagy problémája a három községnek jelenleg az egészségügyi ellátás. Borsod- ivánka ugyanis körorvosi székhely, és a másik két község is rendelkezik orvo­si rendelővel, a doktornő azonban szülési szabadságon van, helyettesítését pedig Mezőkövesdről látják el, ami a távolság miatt sok gondot okoz. Az lenne az egészsé­ges, ha állandó helyettes­ről lehetne gondoskodni, aki állandóan Borsodivánkán székelne. Nem kielégítő a három község bolthálózata sem. Mindenütt van ugyan ve­gyesbolt. italbolt, ' bisztró vagy büfé, azonban a tar­lós fogyasztási cikkek nagy részéért, ruházati cikkekért Mezőkövesdre kell utazni. A Mezőkövesd és Vidéke ' ÁFÉSZ tervében szerepel ugyan egy korszerű ABC­Sándor Antal tanácselnök Ficzcre Sándor áruház létrehozása Borsod­ivánkán, de ahogyan a he­lyi vezetők elmondották, en­nek realizálása kétséges ,.. Nincs megoldva teljes mér­tékben a különféle szolgál­tatásokkal kapcsolatos fel­adat sem. Általában kevés a kisiparos, villanyszerelő és vízvezetékszerelő például — holott mindhárom községben törpe vízmű üzemel — egy­általán nincs. De női fodrá­szat sem üzemel. A háztar­tási fűtőolaj szállítását a kö­zös gazdaság vállalta ma­gára. A propán-bután gáz­palackok cseréje azonban nem zavartalan; a legjobb megoldás az lenne, ha az áfész a három község va­lamelyikében rendezne be cseretelepet. AZ AUTÓBUSZ-KÖZLE­KEDÉS, bfeleértve az iskola­járatokat is, jónak mond­ható. Egyedül azt kérik, hogy vasárnap estenként a Tiszavalkról Mezőkövesd fe­lé közlekedő járat zsúfolt­ságán kellene valamiféle­képpen enyhíteni. Ugyanis a három községből mintegy másfélszázan dolgoznak rend­szeresen Miskolcon, Egerben, J ?7? @© 7f rr m r -g v m i*íio9SXO ua k9 elliMgyotí hasalt Fürdőzők mm adárjóslások nélkül is Ijjj tudni lehet. hogy előbb-utóbb újra me­leg napok érkeznek, mivel előttünk még a nyár. A meleg napok érkeztével pe­dig ismét benépesülnek a folyók, tavak partjai. És nemcsak a partjai, hanem maguk a folyók, tavak vizei is — fürdözőkkel. A nyaranta szokásos „falra borsót’ igyekezeteink egyikeként ismét és nem utoljára óva­tosságra intjük azokat az embereket, gyerekeket é. felnőtteket, akik a terme-, szetes vizekben keresnek h űsölést. Ez alkalommal különösen azokat, akik a Hernád men­ti községekben laknak. Ez a rendkívül szép folyó ugyancsak iwnzza a fürdő- zőket. Sajnos, gyakran szó szerint is vonzza az örvé­nyes, kavargó részeknél, és ezekből már csak ritkán si­kerül partra vergődni. Göncruszkán is ilyen ve­szélyes részről hallottunk nemrégiben, mely sajnos, megkövetelte a maga áldo­zatát is. De minden más faluban is tudnának fel­idézni tragikus emlékeket. Nagyon szép folyó a Her­nád. Néhol sekély, át is le­het lábalni rajta.. Néhol vi­szont, főleg a kanyaroknál négy-öt, vagy ennél is na­gyobb mélységekbe rántja le az embert. Tudják ezt persze a Her­nád mentiek, sokkal job­ban tudják, de a szomorú példák azt igazolják, hogy nem mindig veszik figye­lembe a veszélyeket. Illeté­kes szervek már megtették, de hadd hívjuk fel mi is a figyelmet ezeknek a ve­szélyeknek egy újabb faj­tájára: körülbelül egy hó­napig a Hernád változó vízállású fesz. Különböző munkálatok végzése miatt a határon túlról időnként 60—100 centimétert emel­kedve érkezik majd le hosszabb-rövidebb szaka­szokban a viz. Akik füröd- tek már folyóban, tudják, mekkora ereje van ilyen „magasított” víznek. Ehhez még számítsuk hozzá az ijedtséget és máris érthe­tővé válik a különös óva­tosságra való intés. És az óhaj is: ennek a falrahányt borsónak né­hány szeme valami mód’ mégiscsak maradjon fenn a falon... (Vt)

Next

/
Oldalképek
Tartalom