Észak-Magyarország, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-22 / 144. szám

1973. június 22., péntek É5ZAK-MAGYARORSZÁG 3 SZÉPEN DÍSZÜK a határ errefelé is. De hogy milyen esztendőt érlel a napsugár, ma még nem lehet pontosan tudni. A Kossuth Termelő­szövetkezet tagjai, Borsod- ivánka. Négyes, Tiszavalk munkaképes lakosságának többsége reménykedik, hogy legalább olyan jó lesz, mint a tavalyi. Erre a gazdaságra nagyon ráférne a bő eszten­dő. Kornizs Béla, akit Tisza- valkon mindenki csak Gyula bácsinak szólít, jelenleg a termelőszövetkezet darálójá­ban dolgozik. A múlt évben 28 000 forintot keresett, illet­ve ennyi volt a jövedelme a közösben, tehát 0000 forint­tal több, mint a Isz-tagok át­lagos jövedelme. Ezt termé­szetesen alaposan megpótolta még háztájival is. A három termelőszövetkezet összevo­násáról és a három község közigazgatási egységesítésé­ről így beszél: — A közösítés mindenféle­képpen jó dolog. Hiszen így sokkal jobban ki lehet hasz­nálni a földet, a gépeket és sokkal jobban fel lehet hasz­nálni az embereket is. Azt is jónak tartom, hogy a há­rom falunak közös tanácsa van. Hiszen ez azt is jelenti, hogy kevesebb ember kell az irányításhoz, az ügyes-bajos dolgok intézéséhez és keve­sebb helyiség is. A három fa- 1 u ilyenfajta egységének, a mi friss közösítésünknek azon­ban hátrányai is vannak. És úgy vagyunk ezzel, hogy a hátrányokat máris érezzük, az előnyöket majd később, a jövőben. De én azt gondo­lom. hogy ezek a mai hátrá­nyok holnap előnnyé válnak, válhatnak... A Kossuth Termelőszövet­kezet jelenleg 7319 holdon gazdálkodik. Ennek többsége szántó, de van gyümölcsösük, legelőjük, rétjük és erdőjük is. A tagok létszáma 970, amiből 591 aktív dolgozó, a lobbi nyugdíjas. Itt kell meg­említeni, hogy a közös föld­területből 302 hold a háztáji. — Egyik gondunk az — mondotta Csató Sándor, a termelőszövetkezet elnöke —, hogy gazdaságunkban az át­lagos életkor 42—43 év, a nyugdíjasok száma állandóan nő. Ugyanakkor a termelő- szövetkezetünkben csak 11 azoknak a fiataloknak asza­lna. akiknek az életkora 14- iől 20 évig terjed. Miután a három község három ter­melőszövetkezetének az egye­sítése nem a legjobban si­került. s közben nagyot súj­tott rajtunk az 1970-es tiszai ár- és belvíz, így most arra tö­rekszünk minden erővel, hogy a veszteségeket kigazdálkod- juk, hogy minél hamarabb jobb munka- és életkörülmé­nyeket teremthessünk tagja­inknak. Ezért is támogatjuk nagy erővel a háztáji gazdál­kodást, hiszen ez egyaránt hasznos a közös gazdaság tagjainak, a • termelőszövet­kezetnek, de az egész nép­gazdaságnak is. EZEN A KÖRNYÉKEN — éppen az adottságok miatt — nagy hagyományai vannak a növénytermesztésnek és az állattenyésztésnek. A ter­melőszövetkezet egyik leg­fontosabb üzemága így nyil­vánvalóan a növénytermesz­tés, a kenyér- és takarmány­gabona, a szálastakarmány c;s az ipari növények termeszté­se. Mindezekre azért is van szükség, hogy a sok munkás­kéznek az év legnagyobb idő­Csató Sándor tsz-elnök Kornizs Béla tsz-tag szakában mindig tudjanak munkát biztosítani. Érdemes megemlíteni, hogy a növény- termesztésben szinte csak nők, lányok, asszonyok dol­goznak. Állattenyésztésük vegyes hasznosítású. A je­lenlegi 835 szarvasmarháju­kat a tej és a hús miatt gon­dozzák, exportra is hizlal­nak. Ezenkívül 900 sertésük van, juhászatukban pedig 1000 állatról kell gondoskod­ni. Hatvan lovukat kizárólag háztáji kiszolgálásra használ­ják. Az állattenyésztés fel­lendítése érdekében hoztak létre nemrégiben egv új ta­karmánykeverő üzemet. Van egy olyan házi építő­brigádjuk. amely nemcsak a közös gazdaságnak dolgozik, hanem a három község ilyen jellecű szolgáltatásának egy részét is megoldja. 9 lánctal­pas, 31 gumikerekű trakto­ruk, 10 kombájnuk, 9 teher­gépkocsijuk és számos mun­kagépük javításáról, karban­tartásáról a közös gazdaság jól felszerelt javítóműhelye gondoskodik. Érdemes megemlíteni, hogy a három községben becslések szerint — éppen a termelő- szövetkezet sokoldalú támo­gatásának eredményeként — mintegy 600 szarvasmarhát, több mint 2000 sertést és számtalan baromfit tartanak. — A szanálás után — mon­dotta a termelőszövetkezet elnöke — első dolgunk az volt. hogy megvizsgáltuk, feltártuk saját tartalékainkat és külön intézkedési tervet dolgoztunk ki és valósítot­tunk meg annak érdekében, hogy a veszteségeket pótol­juk éppen tagságunk érdeké­ben. Az említett ár- és bel­víz sok mindent elvett tő­lünk. Most, hogy épül a Ti­sza II. vízlépcső, amelynek második üTehiét'' ‘ a 80-as években fejezik be, így el­várjuk, hogy a Tisza adjon is vissza valamit. Számításaink szerint körülbelül 800 holdon rendezkedhetünk be öntözé­ses gazdálkodásra. S miután ( itt nagy ütemben épülnek meg a hétvégi pihenőházak, a mezőgazdaságilag nem hasznosítható területünk egy részét parcellázzuk és talán > lesz lehetőségünk arra, hogy \ egy bisztrót egy zöldséges boltot, egy kisebb péküzemet és egy tőkehúsboltot is üze­meltessünk. BEJÁRVA a termelőszö­vetkezetet:, azt tapasztaltuk, hogy az állattenyésztés okoz jelenleg a legtöbb gondot, hiszen például a szarvas­marha-állomány 16 helyen régi, elavult istállókban van elhelyezve, ami nemcsak a munkát nehezíti meg, hanem ineg is drágítja az állattar­tást. A beszélgetések kap­csán szó került arról is, hogy a Tisza II. vízlépcső építése következtében i millió 602 ezer forint kártérítést sza­vaztak meg a felsőbb szervek a közös gazdaságnak, terme­léskiesés pótlására. Helyes lenne, ha az 1074-ben és 1975-ben esedékes kártérítést minél hamarább, és egyszer­re kapná meg a Kossuth Termelőszövetkezet. És ha még az is elérhető lenne, hogy az 1 millió 900 ezer fo­rintos szanálási hitelt úgy változtatnák át állami dotá­cióra, hogy csak szakosított szarvas marha felen építésére lehetne felhasználni, ez óriá­sit lendítene a termelőszö­vetkezet állattenyésztésén, az egész termelőszövetkezeten, három falu lakossága döntő többségének életszínvonalán. Mert a borsodivánkaiak, a négyesiek, a liszavalkiak, a Kossuth Termelőszövetkezet tagjai nemcsak megérdemel­nék ezt, hanem szorgalmuk­kal. munkájukkal vissza is hálálnák. Mert ezek az em­berek nagyon dolgosak és nagyon takarékosak. Szöveg: Oravcc János Kép: Szabados György (Folytatjuk) A káderpolitika nyesítésében kiemelkedően fontos szerepük van a pári- alapszervezeteknek. A ká­dermunkára vonatkozó párt- határozatok végrehajtása je­lentős mértékben az ö mun­kájuktól függ. A pártalap- saervezetek működési terü­letükön a fontosabb vezető funkciók betöltésénél véle­ményezési jogg'al rendelkez­nek. E jog gyakorlása a párt­ban folyó kádermunka szer­ves része, amely sokrétű, bonyolult feladatokat ró az alapszervezetekre. A pártalapszervezetek idő­ről időre maguk döntik el, milyen beosztásokat vesznek véleményezési jogkörükbe. Ez függ a pártszervezet mű­ködési területének -jellegétől, nagyságától, szervezeti fel­építésétől és más helyi adott­ságaitól. Ezért indokolt, hogy jelentős eltérések legyenek a véleményezési jogkör szé­lességében. Lényeges kérdés, hogy a véleményezési jogkör a ká­dermunka milyen, mozzana­taira terjedjen ki. Legcél­szerűbb, ha az alapszerveze­tek a funkció-jegyzékbe tar­tozó személyek fontosabb sze­mélyi ügyeiben nyilvánítanak véleményt (kinevezés, fel­mentés, áthelyezés, minősí­tés, kormánykitiir.telesre va­ló felterjesztés, fegyelmi el­járás kezdeményezése). Hely­telen némely pártalapszerve- zetnek az a gyakorlata, hogy állást kívánónak foglalni a -fizetés és a jutalom összegé­nek megállapítása, különfé­le jelvények adományozása, valamennyi külföldi utazás kérdésében. Hozzájárul en­nek a gyakorlatnak a kiala­kulásához, hogy az állami és gazdasági vezetők több eset­ben maguk is túlzott igényt támasztanak a személyi ál­lásfoglalásokat illetően. Az alapszervezetek véle­ményezési joga testületi jog. A jogkör a pártszervezet ve­zetőségének, a tíz főnél ki­sebb létszámú alapszerveze- tékben a taggyűlésnek kell gyakorolnia. Mégis gyakran előfordul, hogy nem a testü­let, hanem egy személyben a titkár gyakorolja a véle­ményezési jogkört. A mindennapi munkában esetenként adódnakáeénysze- rítő körülmények, különleges, sürgős esetek, amikor nincs mód a vezetőség összehívá­sára. Ilyenkor a párttátkár egv személyben mond véle­ményt, de állásfoglalásét minden esetben utólag jóvá kell hagyatnia a vezetőséggel. A* áltatni tők nagy többsége eleget tessz kötelességének: igényli a pártalapszervezetek vélemé­nyét, és azt figyelembe is ve­szi. Előfordul azonban, hogy az alapszervezet véleményét, javaslatát az állami, gazda­sági vezetők nem fogadják el, nem érvényesítik; Ez nem jelenti a párt veze­tő szerepének megsértését, mivél az alapszervezet véle­ményezési joga nem döntési jog Az állami, gazdasági ve­zető nem köteles azt elfo­gadni és érvényesíteni. A vezetőnek jogában áll — az egyszemélyi felelősség elvét­érvén vési tve — a pártszer­vezet véleményétől eltérő módon dönteni. Ilyenkor azonban köteles a pártszer­vezet vezetősége előtt meg­indokolni, miért nem vette figyelembe, miért nem ta­lálja helyesnek az alapszer - vezet véleményét. A gyakorlat általában azt bizonyítja, ahol a pártszer­vezet vezetősége és az álla­mi, gazdasági vezetés között az együttműködés pártszerű, elvi alapokon valósul meg. ott a felső partszerv döntése nélkül is közös nevezőre, egyetértésre tudnak jutni. Mind ritkábban, de előfor­dul. hogy egyes állami, gaz­dasági vezetők nem kérik ki a párt vezetőség véleményei. vagy másképpen döntenek es azt nem indokolják meg az alapszervczet vezetősége előtt. Ilyen esetekben az. alapszervezet vezetőségéne. nentesuk joga, hanem köte­lessége is fellépni jogkörének megsértése mS«tt, s jelezn i ezt az irányító pártszervnek. Nem 1 reives, ha a pártalap - szervezetek vezetőségei az ilyen eljárást, szó nélkül- tu­domásul veszi kebelen yu gsea - nak ebbe. Az alapszerrezclek véleményezési jogkörükből adódó feladataiknak akkor tudnak maradéktalanul ele­get tenni, ha a párt általá­nos káderpolitikai elveit a helyi viszonyokra alkalmaz­zák. Így képviselhetik és ér­vényesíthetik helyesen a párt politikáját munkaterületü­kön. A Rudabányai Vasércmű­veknek jelenleg már több mint 300 000 tonna olyan réz­tartalmú ércvagyona van — amelyet nem költséges ku­tatásokkal, hanem bányamű­velés közben tártak fel. Eb­ből és az ismert földtani ada­tokból arra következtetnek, hogy a rudabányai hegyek­ben bizonyos geológiai törés­vonalak mentén réz-, vala­mint más, fémes- és nem fémes ásványok találhatók —, amelyek megkeresésére” az idén 300 méter mélységig kutatásokat folytatnak. A kutatásokhoz és a réz­tartalmú ércek feldolgozásá­hoz igen jelentős segítséget kaptak és kapnak a Nehéz­ipari Műszaki Egyetem ás­vány előkészítési tanszékétől. Közös munkával dolgozták ki a rézszínpor gyártási techno­lógiáját. amellyel az egyetem laboratóriumában próbakép­pen már 10 kilogramm ilyen terméket készítettek. Ezt a dúsitványt az egyetemen be­ható vizsgálat alá vették. A vizsgálatok szerint a dúsít - vány 93 százaléka rézből, vas - ból és kénből tevődik össze; Ezenkívül kisebb nyomokban található benne ezüst, ólom. cink. kálium, nátrium, titan és bizmut. Ez azt jelenti, hogy az érc­ből nemcsak a rezet, hanem a vasat és a ként is érdemes kivonni. A feltárt és még fel­tárható réz hasznosítására Rudabányán évi 25 000 tonna nyersére feldolgozására réz- flotáló müvet szerelnek- fel, amelyben novemberben kez­dik meg a termelési próbá­kat. lamarosan átadják az utasforgalomnak a Déli pályaudvar új, kétszintes állomásépü­letének csarnokait. A 2000 négyzetméteres első emeleti szinten 23 pénztár áll majd az utazóközönség rendelkezésére. A metró felöl érkezők három lépcsőn juthatnak az állomás szintjére. Az épületet különleges napfénynyelő francia üveggel burkolják. Képünkön: az új állomásépület és környékének látképe ■ ■■ ^ láz, vas és in a rndainyai rézszínpnrban Borsod Ivánka — Négyes — Tiszavalk (2.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom