Észak-Magyarország, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-21 / 143. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1973. június 21., csütörtök Film jegyzet | Öreg rabló nem ven rabló SKír. ..... J elenet a szovjet filmvígjátékból kát találkozunk. A kérlelhe­tetlen, de gerinctelen főnök, a protekciós, a segítő jó ba­rát, és a közömbös, semmi­vel sem törődő, rossz érte­lemben vett jóhiszemű em­berek. A karikaturisztikus megoldás a jellemkomiku­mok egész sorát adja a filmben, s miközben kaca­gunk, ráismerünk saját, s a minket körülvevő emberek kisebb-nagyobb hibáira is. A szellemes fordulatokban bővelkedő cselekmény nem­csak egyszerűen leköti a né­ző figyelmét, de gondolkod­tat is. Akkor is. amikor a kockák már nem peregnek a szemünk előtt. A film pa- rabolisztikus szögben villant­ja fel a pozitív hősök sze­repét: a két botcsinálta, be­csületes „rabló” lelkivilágát, egész jellemét. S bár ügykö­désük nem jár éppen siker­rel, mégis megtalálják helyü­ket hatvanévesen is, a jó barátok, az emberek között. A főhős szerepében Jurij Nyilculov nagyszerű, jellem­formáló játékát élvezhetjük, öreg társát Jevgenyij Jevsz- tyignyejev alakítja kitűnő karikírozó erővel. Az Ezüst-tó kincse Harald Heini rendezte a May Károly regényéből ké­szült nyugatnémet—jugosz­láv filmet amely műfajilag a jól sikerült kalandfilmek sorába állítható. Vérbeli, vadnyugati tájra vezeti el a nézőt a színes szélesvásznú film. Indiánok és „sápadtarcúak” hadakoz­nak egymással, s e harcban az igaz és az igaztalan csap össze. Természetesen sok-sok bonyodalom és vérontás után az igazság győz. Meglehet, a film eléggé egysíkú jellemeket sorakoz­tat fel, de a fordulatos cse­lekmény és a jó rendezői koncepció miatt mégsem érezzük hamisnak. A néző azonosulni tud a mesével, ami ebben a műfajban bi­zony ritkán fordul elő. Ter­mészetesen, izgalmakban sincs hiány: az égbe meredő sziklák között vad hajsza, öldöklés, menekülés és üldö­zés, meg sok minden más történik. Gyönyörű tájakat, hatal­mas vízeséseket, szűk kanyo­nokat láthatunk a filmben. A fordulatos cselekmény mellett ez is jó másfél órát ígér a nézőnek. Mikos Márta j MOST ÉRDEMES FELAJÁNLUNK j TISZTlTTATNI ÉRTÉKESÍTÉSRE a Patyolat Vállalat gyorstisztító szalonjában, (Miskolc, Széchenyi u. 6(3.) 1 db Nysa 501-es típusú gépkocsit Érdeklődni lehet: Megrendelései elkészülnek: Városgazdálkodási Vállalat, Mezőkövesd, 6, 24, 48, 72 óra alatt! Tel.: 105. A MEZŐGÉP Vállalat Felsőzsolca MEZŐKÖVESDI GYÁREGYSÉGE munkavállalókat alkalmaz az alábbi munkakörökben: esztergályos, marós, \ köszörűs, villanyhegesztő, valamint tmk-lakatos. 44 órás munkahét. Minden második héten szabad szombat. Fizetés: megállapodás szerint. Jelentkezés: a gyáregység főmérnökénél. Űjűhh iíjpM&M hétvégi fahózak rendelhetők meg a TÜZÉP Vállalatnál! Érdért típusú 32 m2-es 39 000,— Ft Lengyel zárt rendszerű 16,4 m2-es 20 400,— Ft Lengyel nyitott rendsz. 16,4 m2-es 19 950,— Ft Az árak nem foglalják magukban a hely­színre történő szállítás költségét Képes prospektusok központunknál és nyíregyházi telepünkön megtekinthetők OTP-részletre, 30 százalékos befizetés mellett átvehetők! TÜZÉP V., NYÍREGYHÁZA, IRODAHÁZ Gyermekolvasók SOKAT ÉS SOKSZOR hangoztatjuk a művészet, az irodalom jellemformáló, egyéniség-kialakító szerepét. A könyv — a próza és költé­szet — mindenekelőtt művé­szi hatásával, értékével be­folyásolja, neveli az olvasót. Az Olvasó népért mozgalom­nak is egyik célkitűzése, alapköve ez. S mindezek mellett egyre jobban vilá­gossá válik, egyre inkább tudatosodik, hogy az olvasó felnőtt az olvasó gyermek­ből fejlődik. Napjainkban megélénkült a vita a gyermekirodalom kérdéséről. A rádió, az iro­dalmi folyóiratok, tanácsko­zások és ankétok egyre töb­bet foglalkoznak a gyermek- ii'odalommal, a gyermek­könyvkiadással. Több ízben felmerült már a kérdés, hogy irodalomnak tekinthető-e a gyermekiroda­lom, a gyermekek számára íródott mai mesék, történe­tek, versek? Irodalmárok, pedagógusok, gyermekkönyv­tárosok és kiadók egyértel­műen elismerik, hogy van gyermekirodalom, s az a tel­jes irodalom szerves része. Ugyanolyan művészi köve­telmények. elvárások jellem­zik, mint a felnőtt irodalmat. A mai gyermekirodalom alig százéves múltra tekint vissza. A bűbájos gyermek- mesék. tartalmas történetek mellett sokszor találkoztunk olyan művekkel, amelyeket leckekérdésekkel, különféle „kioktatásokkal” tűzdeltek tele a szerzők. Az ilyenfajta moralizálások, meglehetősen kisebbítik a mű értékét, el­rontják a gyermek olvasási élményét. Elvész az „áhítat”, amit a gyermek érez egy-egy jó könyv olvasásakor. Az is többször kifejezésre jutott már. hogy az irodal­mi érték és a ponyva közé kell éles határvonalat húz­ni, mintsem az ifjúsági iro­dalom és felnőtt irodalom közé. A jó könyv, a jó gyer­mekkönyv hatással van a fel­nőtt olvasókra is, igazi élményt jelent számukra. Az igazi irodalom, az igazi gyer­mekirodalom pedig művészi hatásával nevel. Hiányoznak a gyermekiro­dalmi folyóiratok. Egyetlen ilyet ismerünk, a kis pél­dányszámban megjelenő Kincskeresőt. Pedig a köny­vek mellett, a jó gyermek­könyvek mellett a gyerme­keknek szánt irodalmi fo­lyóiratok is sokat segítené­nek a nevelésben. Éppen azért, mivel a gyermekkori olvasmányok az ember egész erkölcsi létére nagy hatást gyakorolnak. De az is igaz, hogy a gyer­meknek nem elég csak ke­zébe adni a könyvet. A gyermekkel meg kell szeret­tetni az olvasást. S itt van legnagyobb szerepük a pe­dagógusoknak, gyermek­könyvtárosoknak — és ter­mészetesen a szülőknek is, — hogy az irodalmi hatást befogadja a gyermek. A PEDAGÓGIA, az okta­tás korszerűbbé tétele, az egyre fejlődő könyvtárháló­zat is felismeri a gyermek­kori olvasás jelentőségét, s mindent megtesz az olvasóvá nevelésért. Könyvtáros és pedagógus közös feladata, hogy az egyszeri látogatók­ból rendszeres könyvtári lá­togatók váljanak. Érdekes ötletekkel, korszerű módsze­rekkel kell felkelteniük a gyermekekben az olvasási kedvet, hogy tudatos olvasók­ká neveljék őket. Így a gyermekirodalom gyakorlata felhasználása a nevelésben mindenképpen sikerrel jár. (mikcs) ; A Kétszázhatvan éves síremlék tanúsága Hol temették el f Meráni Gertrudist? Az unatkozó, könnyelmű és élveteg királyné alakja — aki oly lélektelenül bánt férje, II. András szentföldi i hadjárata idején a kezére adott néppel és az uralkodói hatalommal — az irodalom jóvoltából került közelebb az utókorhoz; maradt meg félig taszítóan, félig vonzó­an mindmáig képe, míg má­sok, nála a megmaradásra sokkal érdemesebbek eltűn­tek nyomtalanul a századok hulló porában. Persze, végzete nem egé­szen úgy érte utol, mint azt Katona József drámájában megírta. Hiteles forrásolcból ismert, hogy menekülése közben a pilisi erdőkben ér­ték utol és kaszabolták le kíséretével együtt a fellázadt magyar urak. Fennmaradt az az oklevél is, amelyben ma­ga IV. Béla, II. András és Gertrudis fia szögezte le: édesanyját azon a helyen te­mették el honorabiliter, vagyis rangjához illő pompá­val és tisztelettel, ahol a III. Béla király alapította, te­kintélyes cisztercita kolostor állott. Ennek a nyolcszázéves, 1173-ban alapított kolostor­nak a feltárásán dolgoznak évek óta a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Régészeti In­tézetének kutatói, akik a Pi- lisszentkereszt közelében folytatott ásatások során a közelmúltban megtalálták Meráni Gertrudis síremlékét. A gazdag kolostor aránylag nagy méretű templomában — IV. Béla oklevelével egy­behangzón — ezt az egyetlen uralkodói rangú és pompájú sírhelyet találták. A szarkofág darabjainak összerakása, a rekonstruálás aztán egy újabb, immár mű­vészettörténeti szenzációval szolgált. Kiderült, hogy a szarkofág oldalain apró fülkéket képe­zett ki a síremlék alkotója, amelyekben férfi és női szo­boralakok. valószínűleg a királyi család őseit és tag­jait ábrázoló, rendkívüli szobrászi képességgel fara­gott s gazdagon festett, ara­nyozott szobrocskák állottak. A töredékes szarkofág is el­árulja, hogy pompás és mű­vészi rangú, szépségű sír­emlék volt ez, amelynek al­kotója a kor legjelentősebb mesterei közül kerülhetett ki. S hogy az alkotó ki volt? A XII—XIII. század for­dulóján élt nagy hírű fran­cia építész, Villard de Hon- necurt kéziratos albumában — amit a párizsi Biblio- theque Nationaleban őriznek — látható egy padló rajza, melyről a tudós építész azt írta, hogy Magyarország egyik templomában látta. Most ez a rajz, ez a minta előbukkant a pilisszentke- reszti templom padlóján. Márpedig, ha a mester akko­riban itt járt, Magyarorszá­gon — erről pedig más írá­saiban is tesz említést — joggal feltehető, hogy a ki­rályné síremléke az ő alko­tása. Az egyetlen olyan Honnecurt-alkotás. amely eredetiben maradt az utókor­ra. A feltárási munkák to­vább folynak, s nyilván szol­gálnak még újabb érdekessé­gekkel, meglepő felfedezé­sekkel. A nyugdíjasok azok az emberek, akiket azért fizet­nek, hogy ne dolgozzanak. De mit tegyenek azok az röregek, akik úgy érzik, mun­kájukkal még hasznára vál­nának a társadalomnak? Ebből az alapötletből in­dul ki a Rjazanov rendezte színes, szinkronizált szovjet filmvígjáték, amely görbe­tükröt mutat a társadalom különböző típusai elé. Mjacsikovot, a becsületben megöregedett nyomozót nyugdíjba akarják küldeni, holott ő még elég erőt érez magában a munkához. No, nem mintha nem lennének felettesei elégedettek eddigi munkásságával csak éppen egy fiatal, — nem is hozzá­értő munkaerő — pályázik a helyére. A fiatalember sorsát egy telefon „felülről intézte el”. Mjacsikov és ba­rátja pedig nosza elhatároz­zák, hogy megrendezik a „század bűnügyét”, amelyet természetesen Mjacsikov fog kinyomozni. Az érdekes alapötletből nagyszerű, maró filmszatíra született. Szemünk előtt fel­vonulnak azok a figuráit, akikkel napjainkban is so­A pedagógus­közvélemény erejével Miiuli>nnnni munkával valósul meg fokról fokra a párt ItBIIlUCUIIdpi ajapVet5 oktatáspolitikai határozata. A fő elv általános tudatosításával — hogy a nevelés az egész társadalom ügye — alakíthatók ki a helyes arányok a rész­feladatok elosztásában is. Nyilvánvaló, hogy a tennivalók­ból oroszlánrész jut a legközvetlenebbül érdekelteknek, maguknak a pedagógusoknak. Túl a hivatalos beosztásukkal járó kötelességteljesítésen, a pedagógusok java önkéntes tár­sadalmi szolgálatot is vállal az oktatásügy fejlesztése érde­kében: a legaktívabb nevelők a Magyar Pedagógiai Társa­ság szervezetében tevékenykednek ezért. A Pedagógiai Tár­saság főtitkára, dr. Simon Gyula a közelmúltban Sárospa­takra látogatott. Ez alkalommal kértünk tőle tájékoztatást arról, hogyan működik közre ez az országos szintű társa­dalmi testület az oktatásügyi határozat megvalósításában? — A Magyar Pedagógiai Társaság arra törekszik, hogy minél hatékonyabban kiaknázza a szervezeti felépítéséből, tagsága összetételéből adódó kedvező lehetőségeket — mon­dotta. — Az elméleti vizsgálódás szorosan igazodik a gya­korlati pedagógia szükségleteihez. A társaság szervezeti tagolódása is ennek megfelelő. A megyei tagozatainkban tevékenykedő pedagógusok gyorsan, pontosan közvetítik a helyi „jelzéseket”. Ezenkívül például konrétan Borsod-Aba- új-Zemplén megyében, ahol Sárospatakon nagy múltú, s az értékes pedagógiai hagyományokat korszerű szinten folytató pedagógusképző intézet működik, s a megye székhelyén, Miskolcon is országos elismerést kiérdemelt tanárok munú kálkodnak — az itteni szakosztályok speciális helyi eleiYU zésekkel, általánosítható javaslatokkal járultak hozzá köz- oktatásügyünk számos problémájának tisztázásához. — További feladataink szervesen következnek az oktatás- ! politikai határozat betűjéből és szelleméből. Példaként hadd j említsem meg, milyen feladatot ró megyei tagozatainkra, j szakosztályainkra az a sarkalatos tétel, hogy „a nevelés az egész társadalom ügye”. Nem elég ezt az igazságot han­goztatni, hanem a foganatosítást az segíti elő, ha a helyi tények feltárásával megmutatják önkéntes munkatársaink: hol tapasztalható már az össztársadalmi felelősség válla­lása, ennek milyen eredményei jelentkeztek eddig — ahol pedig még nem ismerik el, s burkoltan vagy nyersen el­hárítják ezt a felelősséget, ott milyen káros következmé­nyekkel kell számolnia a közösségnek. A párthatározat társadalmi szerepe szerint megkülönböz­tetett figyelmet szentel az általános iskolai oktatás fejlesz­tésének. A korszerűsítés egyik feltétele a tanulók tantárgyi túlterhelésének ésszerű könnyítése. A Pedagógiai Társaság sok ezer érdekelt nevelőt vont be a tananyagcsökkentés legcélszerűbb megoldási módozatainak kialakításába. Az ak­tivitásra jellemző, hogy másfél ezer gépelt oldalnyi konkrét javaslat érkezett egyes pedagógusoktól, szakmai munkakö­zösségektől, iskoláktól. Köztük számos figyelemre érdemes javaslat Borsodból is. A téma bonyolultságára való tekin­tettel a Művelődésügyi Minisztérium és a Pedagógiai Tár­saság külön-külön elemezte, értékelte vizsgálódásai ered­ményét, s készített összegező javaslatot a tananyagcsökken­tésre, hogy az esetleges szubjektív tényezőket minél inkább kiiktassa. Az elkészült tervezetek minden lényeges vonatko­zásban megegyeztek. Ez meggyőzően bizonyítja, hogy való­ban valamennyi érdekelt — a gyakorló pedagógusok, s a tu­dományos kutatók — bevonásával, a pedagógus-közvéle­mény egyetértésével, összegezett erejével sikerült kialakíta­ni a leginkább célszerűnek ígérkező módszert ebben a kö­vetkezményeiben hosszú távra kiható gyakorlati intézke­désben. ói#<al*ínne iskolai tantervi módosítás — a tan- dllűlduus anyagcsökkentés tárgyankénti alapelvei — már a pedagógus társadalom nyilvánossága elé kerül­tek. A nyári továbbképzési időszakban mindenütt gondosan előkészíthetik az új tanévre esedékes módosításokat. Az első gyakorlati próbatétel pedig tapasztalatokat ad a követ­kezetes folytatáshoz, amelyhez szintén a teljes pedagógus­közösség odaadása, felelősségtől áthatott segítőkészsége szükséges. Berccz József

Next

/
Oldalképek
Tartalom