Észak-Magyarország, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-21 / 143. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1973. június 21., csütörtök Film jegyzet | Öreg rabló nem ven rabló SKír. ..... J elenet a szovjet filmvígjátékból kát találkozunk. A kérlelhetetlen, de gerinctelen főnök, a protekciós, a segítő jó barát, és a közömbös, semmivel sem törődő, rossz értelemben vett jóhiszemű emberek. A karikaturisztikus megoldás a jellemkomikumok egész sorát adja a filmben, s miközben kacagunk, ráismerünk saját, s a minket körülvevő emberek kisebb-nagyobb hibáira is. A szellemes fordulatokban bővelkedő cselekmény nemcsak egyszerűen leköti a néző figyelmét, de gondolkodtat is. Akkor is. amikor a kockák már nem peregnek a szemünk előtt. A film pa- rabolisztikus szögben villantja fel a pozitív hősök szerepét: a két botcsinálta, becsületes „rabló” lelkivilágát, egész jellemét. S bár ügyködésük nem jár éppen sikerrel, mégis megtalálják helyüket hatvanévesen is, a jó barátok, az emberek között. A főhős szerepében Jurij Nyilculov nagyszerű, jellemformáló játékát élvezhetjük, öreg társát Jevgenyij Jevsz- tyignyejev alakítja kitűnő karikírozó erővel. Az Ezüst-tó kincse Harald Heini rendezte a May Károly regényéből készült nyugatnémet—jugoszláv filmet amely műfajilag a jól sikerült kalandfilmek sorába állítható. Vérbeli, vadnyugati tájra vezeti el a nézőt a színes szélesvásznú film. Indiánok és „sápadtarcúak” hadakoznak egymással, s e harcban az igaz és az igaztalan csap össze. Természetesen sok-sok bonyodalom és vérontás után az igazság győz. Meglehet, a film eléggé egysíkú jellemeket sorakoztat fel, de a fordulatos cselekmény és a jó rendezői koncepció miatt mégsem érezzük hamisnak. A néző azonosulni tud a mesével, ami ebben a műfajban bizony ritkán fordul elő. Természetesen, izgalmakban sincs hiány: az égbe meredő sziklák között vad hajsza, öldöklés, menekülés és üldözés, meg sok minden más történik. Gyönyörű tájakat, hatalmas vízeséseket, szűk kanyonokat láthatunk a filmben. A fordulatos cselekmény mellett ez is jó másfél órát ígér a nézőnek. Mikos Márta j MOST ÉRDEMES FELAJÁNLUNK j TISZTlTTATNI ÉRTÉKESÍTÉSRE a Patyolat Vállalat gyorstisztító szalonjában, (Miskolc, Széchenyi u. 6(3.) 1 db Nysa 501-es típusú gépkocsit Érdeklődni lehet: Megrendelései elkészülnek: Városgazdálkodási Vállalat, Mezőkövesd, 6, 24, 48, 72 óra alatt! Tel.: 105. A MEZŐGÉP Vállalat Felsőzsolca MEZŐKÖVESDI GYÁREGYSÉGE munkavállalókat alkalmaz az alábbi munkakörökben: esztergályos, marós, \ köszörűs, villanyhegesztő, valamint tmk-lakatos. 44 órás munkahét. Minden második héten szabad szombat. Fizetés: megállapodás szerint. Jelentkezés: a gyáregység főmérnökénél. Űjűhh iíjpM&M hétvégi fahózak rendelhetők meg a TÜZÉP Vállalatnál! Érdért típusú 32 m2-es 39 000,— Ft Lengyel zárt rendszerű 16,4 m2-es 20 400,— Ft Lengyel nyitott rendsz. 16,4 m2-es 19 950,— Ft Az árak nem foglalják magukban a helyszínre történő szállítás költségét Képes prospektusok központunknál és nyíregyházi telepünkön megtekinthetők OTP-részletre, 30 százalékos befizetés mellett átvehetők! TÜZÉP V., NYÍREGYHÁZA, IRODAHÁZ Gyermekolvasók SOKAT ÉS SOKSZOR hangoztatjuk a művészet, az irodalom jellemformáló, egyéniség-kialakító szerepét. A könyv — a próza és költészet — mindenekelőtt művészi hatásával, értékével befolyásolja, neveli az olvasót. Az Olvasó népért mozgalomnak is egyik célkitűzése, alapköve ez. S mindezek mellett egyre jobban világossá válik, egyre inkább tudatosodik, hogy az olvasó felnőtt az olvasó gyermekből fejlődik. Napjainkban megélénkült a vita a gyermekirodalom kérdéséről. A rádió, az irodalmi folyóiratok, tanácskozások és ankétok egyre többet foglalkoznak a gyermek- ii'odalommal, a gyermekkönyvkiadással. Több ízben felmerült már a kérdés, hogy irodalomnak tekinthető-e a gyermekirodalom, a gyermekek számára íródott mai mesék, történetek, versek? Irodalmárok, pedagógusok, gyermekkönyvtárosok és kiadók egyértelműen elismerik, hogy van gyermekirodalom, s az a teljes irodalom szerves része. Ugyanolyan művészi követelmények. elvárások jellemzik, mint a felnőtt irodalmat. A mai gyermekirodalom alig százéves múltra tekint vissza. A bűbájos gyermek- mesék. tartalmas történetek mellett sokszor találkoztunk olyan művekkel, amelyeket leckekérdésekkel, különféle „kioktatásokkal” tűzdeltek tele a szerzők. Az ilyenfajta moralizálások, meglehetősen kisebbítik a mű értékét, elrontják a gyermek olvasási élményét. Elvész az „áhítat”, amit a gyermek érez egy-egy jó könyv olvasásakor. Az is többször kifejezésre jutott már. hogy az irodalmi érték és a ponyva közé kell éles határvonalat húzni, mintsem az ifjúsági irodalom és felnőtt irodalom közé. A jó könyv, a jó gyermekkönyv hatással van a felnőtt olvasókra is, igazi élményt jelent számukra. Az igazi irodalom, az igazi gyermekirodalom pedig művészi hatásával nevel. Hiányoznak a gyermekirodalmi folyóiratok. Egyetlen ilyet ismerünk, a kis példányszámban megjelenő Kincskeresőt. Pedig a könyvek mellett, a jó gyermekkönyvek mellett a gyermekeknek szánt irodalmi folyóiratok is sokat segítenének a nevelésben. Éppen azért, mivel a gyermekkori olvasmányok az ember egész erkölcsi létére nagy hatást gyakorolnak. De az is igaz, hogy a gyermeknek nem elég csak kezébe adni a könyvet. A gyermekkel meg kell szerettetni az olvasást. S itt van legnagyobb szerepük a pedagógusoknak, gyermekkönyvtárosoknak — és természetesen a szülőknek is, — hogy az irodalmi hatást befogadja a gyermek. A PEDAGÓGIA, az oktatás korszerűbbé tétele, az egyre fejlődő könyvtárhálózat is felismeri a gyermekkori olvasás jelentőségét, s mindent megtesz az olvasóvá nevelésért. Könyvtáros és pedagógus közös feladata, hogy az egyszeri látogatókból rendszeres könyvtári látogatók váljanak. Érdekes ötletekkel, korszerű módszerekkel kell felkelteniük a gyermekekben az olvasási kedvet, hogy tudatos olvasókká neveljék őket. Így a gyermekirodalom gyakorlata felhasználása a nevelésben mindenképpen sikerrel jár. (mikcs) ; A Kétszázhatvan éves síremlék tanúsága Hol temették el f Meráni Gertrudist? Az unatkozó, könnyelmű és élveteg királyné alakja — aki oly lélektelenül bánt férje, II. András szentföldi i hadjárata idején a kezére adott néppel és az uralkodói hatalommal — az irodalom jóvoltából került közelebb az utókorhoz; maradt meg félig taszítóan, félig vonzóan mindmáig képe, míg mások, nála a megmaradásra sokkal érdemesebbek eltűntek nyomtalanul a századok hulló porában. Persze, végzete nem egészen úgy érte utol, mint azt Katona József drámájában megírta. Hiteles forrásolcból ismert, hogy menekülése közben a pilisi erdőkben érték utol és kaszabolták le kíséretével együtt a fellázadt magyar urak. Fennmaradt az az oklevél is, amelyben maga IV. Béla, II. András és Gertrudis fia szögezte le: édesanyját azon a helyen temették el honorabiliter, vagyis rangjához illő pompával és tisztelettel, ahol a III. Béla király alapította, tekintélyes cisztercita kolostor állott. Ennek a nyolcszázéves, 1173-ban alapított kolostornak a feltárásán dolgoznak évek óta a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének kutatói, akik a Pi- lisszentkereszt közelében folytatott ásatások során a közelmúltban megtalálták Meráni Gertrudis síremlékét. A gazdag kolostor aránylag nagy méretű templomában — IV. Béla oklevelével egybehangzón — ezt az egyetlen uralkodói rangú és pompájú sírhelyet találták. A szarkofág darabjainak összerakása, a rekonstruálás aztán egy újabb, immár művészettörténeti szenzációval szolgált. Kiderült, hogy a szarkofág oldalain apró fülkéket képezett ki a síremlék alkotója, amelyekben férfi és női szoboralakok. valószínűleg a királyi család őseit és tagjait ábrázoló, rendkívüli szobrászi képességgel faragott s gazdagon festett, aranyozott szobrocskák állottak. A töredékes szarkofág is elárulja, hogy pompás és művészi rangú, szépségű síremlék volt ez, amelynek alkotója a kor legjelentősebb mesterei közül kerülhetett ki. S hogy az alkotó ki volt? A XII—XIII. század fordulóján élt nagy hírű francia építész, Villard de Hon- necurt kéziratos albumában — amit a párizsi Biblio- theque Nationaleban őriznek — látható egy padló rajza, melyről a tudós építész azt írta, hogy Magyarország egyik templomában látta. Most ez a rajz, ez a minta előbukkant a pilisszentke- reszti templom padlóján. Márpedig, ha a mester akkoriban itt járt, Magyarországon — erről pedig más írásaiban is tesz említést — joggal feltehető, hogy a királyné síremléke az ő alkotása. Az egyetlen olyan Honnecurt-alkotás. amely eredetiben maradt az utókorra. A feltárási munkák tovább folynak, s nyilván szolgálnak még újabb érdekességekkel, meglepő felfedezésekkel. A nyugdíjasok azok az emberek, akiket azért fizetnek, hogy ne dolgozzanak. De mit tegyenek azok az röregek, akik úgy érzik, munkájukkal még hasznára válnának a társadalomnak? Ebből az alapötletből indul ki a Rjazanov rendezte színes, szinkronizált szovjet filmvígjáték, amely görbetükröt mutat a társadalom különböző típusai elé. Mjacsikovot, a becsületben megöregedett nyomozót nyugdíjba akarják küldeni, holott ő még elég erőt érez magában a munkához. No, nem mintha nem lennének felettesei elégedettek eddigi munkásságával csak éppen egy fiatal, — nem is hozzáértő munkaerő — pályázik a helyére. A fiatalember sorsát egy telefon „felülről intézte el”. Mjacsikov és barátja pedig nosza elhatározzák, hogy megrendezik a „század bűnügyét”, amelyet természetesen Mjacsikov fog kinyomozni. Az érdekes alapötletből nagyszerű, maró filmszatíra született. Szemünk előtt felvonulnak azok a figuráit, akikkel napjainkban is soA pedagógusközvélemény erejével Miiuli>nnnni munkával valósul meg fokról fokra a párt ItBIIlUCUIIdpi ajapVet5 oktatáspolitikai határozata. A fő elv általános tudatosításával — hogy a nevelés az egész társadalom ügye — alakíthatók ki a helyes arányok a részfeladatok elosztásában is. Nyilvánvaló, hogy a tennivalókból oroszlánrész jut a legközvetlenebbül érdekelteknek, maguknak a pedagógusoknak. Túl a hivatalos beosztásukkal járó kötelességteljesítésen, a pedagógusok java önkéntes társadalmi szolgálatot is vállal az oktatásügy fejlesztése érdekében: a legaktívabb nevelők a Magyar Pedagógiai Társaság szervezetében tevékenykednek ezért. A Pedagógiai Társaság főtitkára, dr. Simon Gyula a közelmúltban Sárospatakra látogatott. Ez alkalommal kértünk tőle tájékoztatást arról, hogyan működik közre ez az országos szintű társadalmi testület az oktatásügyi határozat megvalósításában? — A Magyar Pedagógiai Társaság arra törekszik, hogy minél hatékonyabban kiaknázza a szervezeti felépítéséből, tagsága összetételéből adódó kedvező lehetőségeket — mondotta. — Az elméleti vizsgálódás szorosan igazodik a gyakorlati pedagógia szükségleteihez. A társaság szervezeti tagolódása is ennek megfelelő. A megyei tagozatainkban tevékenykedő pedagógusok gyorsan, pontosan közvetítik a helyi „jelzéseket”. Ezenkívül például konrétan Borsod-Aba- új-Zemplén megyében, ahol Sárospatakon nagy múltú, s az értékes pedagógiai hagyományokat korszerű szinten folytató pedagógusképző intézet működik, s a megye székhelyén, Miskolcon is országos elismerést kiérdemelt tanárok munú kálkodnak — az itteni szakosztályok speciális helyi eleiYU zésekkel, általánosítható javaslatokkal járultak hozzá köz- oktatásügyünk számos problémájának tisztázásához. — További feladataink szervesen következnek az oktatás- ! politikai határozat betűjéből és szelleméből. Példaként hadd j említsem meg, milyen feladatot ró megyei tagozatainkra, j szakosztályainkra az a sarkalatos tétel, hogy „a nevelés az egész társadalom ügye”. Nem elég ezt az igazságot hangoztatni, hanem a foganatosítást az segíti elő, ha a helyi tények feltárásával megmutatják önkéntes munkatársaink: hol tapasztalható már az össztársadalmi felelősség vállalása, ennek milyen eredményei jelentkeztek eddig — ahol pedig még nem ismerik el, s burkoltan vagy nyersen elhárítják ezt a felelősséget, ott milyen káros következményekkel kell számolnia a közösségnek. A párthatározat társadalmi szerepe szerint megkülönböztetett figyelmet szentel az általános iskolai oktatás fejlesztésének. A korszerűsítés egyik feltétele a tanulók tantárgyi túlterhelésének ésszerű könnyítése. A Pedagógiai Társaság sok ezer érdekelt nevelőt vont be a tananyagcsökkentés legcélszerűbb megoldási módozatainak kialakításába. Az aktivitásra jellemző, hogy másfél ezer gépelt oldalnyi konkrét javaslat érkezett egyes pedagógusoktól, szakmai munkaközösségektől, iskoláktól. Köztük számos figyelemre érdemes javaslat Borsodból is. A téma bonyolultságára való tekintettel a Művelődésügyi Minisztérium és a Pedagógiai Társaság külön-külön elemezte, értékelte vizsgálódásai eredményét, s készített összegező javaslatot a tananyagcsökkentésre, hogy az esetleges szubjektív tényezőket minél inkább kiiktassa. Az elkészült tervezetek minden lényeges vonatkozásban megegyeztek. Ez meggyőzően bizonyítja, hogy valóban valamennyi érdekelt — a gyakorló pedagógusok, s a tudományos kutatók — bevonásával, a pedagógus-közvélemény egyetértésével, összegezett erejével sikerült kialakítani a leginkább célszerűnek ígérkező módszert ebben a következményeiben hosszú távra kiható gyakorlati intézkedésben. ói#<al*ínne iskolai tantervi módosítás — a tan- dllűlduus anyagcsökkentés tárgyankénti alapelvei — már a pedagógus társadalom nyilvánossága elé kerültek. A nyári továbbképzési időszakban mindenütt gondosan előkészíthetik az új tanévre esedékes módosításokat. Az első gyakorlati próbatétel pedig tapasztalatokat ad a következetes folytatáshoz, amelyhez szintén a teljes pedagógusközösség odaadása, felelősségtől áthatott segítőkészsége szükséges. Berccz József
