Észak-Magyarország, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-15 / 138. szám
W73>. június IS,, péntek ÉSZAK- M&GYARORSZÄG JEjgy kheúBő tsse-bon AZ ELNÖKÖT, s a föagro- nómust keresve bejártuk a inonoki Kossuth Tsz határrészeit. A kiadós esőzések után gyönyörűek a táblák. Gondosan műveltek, jó termést ígérnek a növényi kultúrák. Már szemre nézve is méltó ez a határ a „Kiváló szövetkezet” címet elnyert tsz-hez. — Igyekszünk ... — mondják szerényen a tsz vezetői. — Tisztában vagyunk ’azzal, hogy ez a kitüntetés sok mindenre kötelez. És Huszti István, a tsz elnöke még hozzáteszi: — Nincs még minden úgy rendben, ahogyan szeretnénk. Örvendetes, hogy így gondolkodnak. Pedig eredményeik. amelyeknek alapján a kiváló címet kapták, valóban kitűnőek. A növekedés dinamikája, a gazdálkodás eredményessége igen kevés gazdaságban olyan kitűnő, mint Monokon. Három esztendeje szanálni kellett ezt a gazdaságot. A tagság szorgalma, az új ve- . zetés hozzáértése azóta nagy változásokat eredményezett. A kitüntetést többek között a következő „mutatók” alapján érdemelték ki. Egy év ahrtt 32-ről 65,2 millió forintra növekedett a tsz halmozott termelési értéke. A nyereség növekedése 41 százalékos, a bruttó jövedelemé 35 százalékos. Kenyérgabonából a tervezett átlagtermést holdanként 4,5 mázsával, az 1970. évit 7 mázsával szárnyalták túl holdanként. A 700 holdnyi kukoricán 27,5 mázsa volt a holdankénti termés. És sorolhatnánk még tovább az eredményeket. — Vajon mit várnak az idei évtől, milyen fejlesztéseket terveznek? — kérdeztük Huszti István tsz-elnök- től és Karóczkai György fő- agronómustól. — Ami a növény- és takarmánytermesztést illeti — hangzott a válasz — a növényi pozíciók jobbak most, mint tavaly ilyenkor. Az idén már 1300 holdpn termelünk kukoricát a GPS- gépsorral. Nagyobb gondot fordítottunk a talajművelés- re, a talajerő-utánpótlásra. Csupán a kukoricánk mintegy 150 vagon műtrágyát kapói 1. Ami a fejlesztési terveket, a további előrelépést, a korszerűsödést illet i, ugyancsak van miről beszámolniok a tsz vezetőinek. így például a már 700 holdnyi lucerna betakarítására önálló gépsort. állítanak be. Nagy jelentősége lesz lucemaliszt-íizemüknek is, amely napi 1 vagon kiváló minőségű, exportra is alkalmas lucerna- lisztet állít majd elő. 220 holdon gépesítették a cukorrépa-termelést. A komplex szarvasmarhatelep jobb. gazdaságosabb üzemeltetését segíti majd elő a telep körül megvalósuló 310 holdas mintalegelő. Ez hároméves program keretében valósul meg. Közben komplex meliorációs tervek meg- j valósítása is folyamatban I van a tsz-ben. — E FEJLESZTÉSEK korszerűsödések mellett a tagság, a dolgozók jó hozzáállása az előbbre lépés elsőrendű biztosítéka — teszik hozzá a vezetők. — Eljutottunk oda, hogy a tagság minden ágazatban nagyon komolyan veszi a szocialista brigádmozgalmat. Nagyon sokat várunk ettől. Az elmúlt évben még csak a műhely dolgozói, majd a traktorosok határozták el, hogy elindítják a szocialista brigád címért folyó mozgalmat. Az idén a szakosított szarvasmarha-telep és a nagyüzemi szőlő dolgozói is csatlakoztak ehhez a versenymozgalomhoz. (p. s.) Az utóbbi hetek kedvező időjárásának hatására szépen zöldell a cukorrépa a szerencsi járás területén, elsősorban az e. téren hagyományokkal rendelkező Takta- közben. Tavaly óla javuló irányzatot mutat a járásban a cukorrépa-termelés, bár a vetésterület még nem éri el az 1965—69-es évek nagyságát. Ez idén az állami gazdaságok 406 hektáron foglalkoznak cukorrépával, ami 36 százalékkal több az eddigi legnagyobb területüknél, a termelőszövetkezetekben bevetett 1227 hektárnyi terület azonban 26 százalékkal kevesebb az 1965— 69-es években elért tsz-át- lagilál. A cukorrépa-termelés tehát az állami gazdaságokban növekszik, a termelőszövetkezetek többségében viszont csökken. Ennek okait, kutatva. a járási Népi Ellenőrzési Bizottság szakemberei első helyen az egyre inkább súlyosbodó munkaeröhián yt állapították meg. Ezen a helyzeten a termelés teljes gépesítésével lehet segíteni. Ezt pedig jelenleg csak a Szerencsi Állami Gazdaság valósította rneg. A gazdaság olyan gépekkel rendelkezik, amelyekkel el tudják végezni á répa.mag előkészítését a szemenkénti vetésre és természetesen magát a vetést is. így lényegesen könnyebbedbe a munka, hiszen nincs szükség egyelésre, csak tő- számbeállításra. Géppel végzik a vegyszeres gyomirtást, a kapálást és a betakarítást, ötéves szerződésük van a cukorgyárral 345 hektárnyi területre, s tavaly hektáronként 274 mázsás átlagot takarítottak be. Gépek vásárlásával igyekszik segíteni a munkaerőhiányon a többi gazdaság is, bár ők még csak cgy-cgy munkamenet elvégzésére alkalmas gépekkel rendelkeznek. A szemenkénti vetés előkészítéséhez szükséges gépe 6, vetőgépe 12, betakarítási gépe 12 gazdaságnak van. A járási NEB vizsgálata szerint a rendelkezésre álló vetömagfajták nem a legalkalmasabbak a korszerű cukorrépa-termesztési technológia biztonságos bevezetésére. Az is visszatartja a tsz-eket vetésterületük további növelésétől, hogy a gyomirtó szerek még mindig elég drágák és nem elég hatékonyak. Ugyancsak sokba kerülnek — a jelentős állami támogatás mellett is — az egyes cukorrépa-termesztési célgépek, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy ezek más növényfélékkel kapcsolatos munkákra nem használhatók. A gépesítés fokától függően évről évre szebb jövedelmet biztosít a gazdaságoknak a cukorrépa. Példaként emeli ki a járási NEB jelentése a Szerencsi Állami Gazdaság mellett a priigyi, a monoki, a. bekecsi, a taktaharkányi tsz-eket, amelyek ebben az évben 130—160 hektáron termesztik ezt a fontos ipari növényt. Többféle gépet vásároltak már. s a teljes gépesítés megvalósítása után a vetésterület további növelését tervezik. Ez várható is. hiszen a prüg'yiek 364. a taktaharká- nyiak 380 mázsás termést értek el a múlt évben, vagyis általában 80—90 mázsával múlták felül a járási átlagot. 8 CSEH eredményei A világon, egyedülálló biztosítási . forma, a csoportos élet- és bateise&Kztomtás sikereiről, eredményeiről, fejlődéséről és módosításairól számolt be csütörtöki sajtó- tájékoztatóján Szász Endre, az Állami Biztosító ügyvezető igazgatója a MŰOSZ-ban. Elmondotta egyebek között, hogy az onszág 2100 biztosítás és önsegélyező csoportjának csaknem két és háromnegyed millió tagja. van. Közismert a CSÉB külön szolgáltatása a szociális alapból nyújtott segélyezés. Az erre fordítható összeg ma már jóval meghaladja a 100 millió forintot. A csoport temetkezési, baleseti, szanatórium.!, házassági segélyeket ad, s az új rendelkezés szerint egyebek között most az egyedül - álló szülőnek, a sokgyermekes családnak a neveltetési költségekre is adható anyagi támogatás. A Diósgyőri Gépgyár szivattyú-gyáregységében 20 éve dolgozik Szik óra Isivánné íwwtee- gályos, ezüstjelvényes swoeiaUsta brigádtag, a kohó- és gépipar kiváló dolgozója Fotó: Fojfán láwxJó mxmmsuima — Nagy öröm ért bennünket — újságolta Gogh András, a Sátoraljaújhelyi Faipari Szövetkezet elnöke. — Teljesül régi vágyunk: most végre hozzákezdi! etünk az üzemcsarnok építéséhez. Nagy dolog ez a szövetkezet életében. Nagy, különösen akkor, ha visszapörgetjük egy kicsit a szövetkezet történetét. 1957 elején elkeserítő napok virradtak az Asztalos Ktsz kádár-, játékos fatömegcikk részlegeinek dolgozóira. Az asztalosok „a részleg nem életképes” címen kirakták az említett szakmák gyakorlóit. Az iparban szegény Sátoraljaújhelyen létkérdés volt a munkaalkalom megteremtése. A két részleg önálló szövetkezetként először külön- külön próbált megkapaszkodni az éleiben, majd 1964- ben egyesült, s ez igen nagy fejlődés alapját vetette meg. A Faipari Szövetkezet nevet felvevő kollektíva — amelyhez tavaly csatlakozott a gazdaságilag holtpontra jutó asztalos szövetkezet 47 tagja — évről évre szebb eredményeket ér el. A III. ötéves tervidőszakban például megduplázta a termelést, 38 százalékkal növelte az exportot. Sokat mond az is, hogy e tervidőszak utolsó évében csaknem tízszer any- nyi beruházást végzett, mint 1966-ban. Az eredményeket nyilvános elismerések is követték. A Faipari Szövetkezet a vadász- és vikend- házatért kitüntetést kapott a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériumtól, az OKISZ-tól és az V. miskolci kiállítás zsűrijétől. A termelés nagyarányú növekedésével, a fejlődéssel áj gondok járnak, új követelmények támadtak. A fő gondot az okozta, az okozza ma is. hogy a termelés volumenének ma már kicsi a régi üzem, nem felelnek meg a berendezések. Hozzá kell számítani, hogy az igények szerint a IV. ötéves tervidőszakban a faipari kollektívának 87 százalékkal kell növelnie a termelés volumenét. Nagy társadalmi érdek az új dolgozók munkához juttatása. Ebben is segítenek, mert 1975-ben — várhatóan — a jelenlegi 350 helyett már ötszázan dolgozhatnak az új üzemben. A felkészítést négy éw«e kezdték. Sorozatosan kicserélték a gépeket. 1971-ben — a KISZÖV, a tanács támogatásával — 7 holdnyi új területükön megkezdték a fejlesztést. Először tárolószine- ket építettek. Ez valamelyest segített, de a végleges megoldást az új üzem- ház jelenti. Az elnök elmondotta, hogy — a tanács, a KJSZÖV támogatásából, saját erőből — mintegy 10 millió forintos költséggel építik meg a három hajóból álló üzemcsarnokot. A munkát júliusban kezdi meg a Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalat. Nagy előnyt jelent, hogy az építéshez a nvékládházi ME- ZÖPANEL-t használják fel. így várhatóan a jövő év márciusában már végeznek is a munkával. Valamennyi termelőegység, a ládaüzem, az asztalos-, a kádárrészleg, a víkendházgyártó egység itt korszerűbb körülmények között dolgozhat. Jobb szociális feltételt is tudnak szamukra bi zt ősi tari i. A Borsod megyei Agrokon- zumhoz négy kisebb és négy főraktár tartozik. A miskolci a Sajónál, a hütőházhoz és a fonodához közel található. A dolgozók ötvennégy százaléka itt nő. A telep, a „Kiváló kirendeltség” cím négyszeres tulajdonosa. Miután a nődolgozók aránya magas, érthető, hogy a kollektív szerződés is különös figyelmet fordít fokozott megbecsülésükre, szerepükre, élei- és munkakörül meny eókre. A hatalmas csarnokban már befejeződött a rakodás, s az áru is útnak indult a fogyasztókhoz. De a munka töretlenül folyik tovább. Az egyik sarokban mérik és ládákba rakják az importált paradicsomot és paprikát. A terem végén festők „csinosítják” a tetörészt. Három fiatal s két középkorú dolgozó nő Dorogi Ilona és a két Komora kislány, az idősebb Mária, a fiatalabb Margit, egyszerre jött ide dolgozni. — Mindhárman Csincseta- nyáról járnak. — Egyidőben kezdtük a munkát, május másodikam Nálunk nagy szükség van a pénzre — így Komora Mária. — Idős szüléink vannak, mindketten betegesek, kevés a jövedelmünk. Van még egy öcsénk is, aki iskolába jár. Minden forint kell a házhoz. — A közlekedés? ... Arra nem panaszkodhatunk. — válaszol a kisebbik Komora kislány — hogy aztán télen milyen lesz. azt még nem tudjuk. — A szülők mit szólnak a három műszakhoz? — Lassan megszokják, de ezzel számoltunk mi is. — Ha családunk lenne, akkor másként alakulna minden. — Bizony egészen másként — szól közbe Bődéi Istvánná, aki nemrégen jött vissza szülési szabadságról. — Bn már nem mondhatom el, hogy mindegy melyik műszakban jövök. Két gyermekem van, a kisebbik most két és fél éves. Nem kell esti műszakban járnom, mert a kollektív szerződés értelmében azokra a mamákra, akiknek hat éven aluli gyermekük van, nem kötelező az esti műszak. Kell is ez, hiszen ilyenkor annyi gond és probléma adódik a gyerekkel. — Hol van most a kicsi? — A bölcsődében. A férjem viszi és ő is hozza el. — Jól érzi magát itt? — Nem panaszkodhatom. Azt hiszem másnak sincs erre oka mert aki becsületesen és rendesen dolgozik, az megtalálja a számítását. Amikor visszajöttem dolgozni, kellemes meglepetés is ért. Nyolc forint ötvenes órabérrel mentem el, egy forint emelést kaptam. Erre nem számítottam. A kollektívánk is jó — veszi át a szót Kalla Lászlóné. aki kilenc eve dolgozik ezen a helyen. — Ha valakinek el kell mennie teszem azt az orvoshoz vagy a kórházba esetleg más, nem várt dolog jön közbe, megbeszéljük a műszakcserét, amit a vezetők nem elleneznek. Aláírják az engedélyt. Számítunk egymás segítségéi-e. Hogy néha kiabálunk?!... Ez is érthető, hiszen nehéz munkát végzünk, s egyszer-egyszer bizonv elszalad a nyelvünk. Emberi dolog. A fiatalok, búcsúzóul még elmondják: — Egy hónap után nemigen lehet véleményt alkotni. mégis mindhármunk nevében mondhatom: megtaláljuk a számításunkat — vélekedik Tömöri Marika. — Dolgozni jöttünk, ez a feladatunk. Sokat segítenek nekünk, igyekeznek jó tanácsokat adni. Én megszerettem ezt a munkahelyet. S azt hiszem nemcsak hármunknak. de a többi nódoi- gozónak a véleménye is ugyanez. Monos Márt» &ßf itz&m épiéi ||H ^ ^ | ^ ^ ^ ^ jjj |\ ^ |r ^ | ^ M • ^ ^ ^ I
