Észak-Magyarország, 1973. május (29. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-10 / 107. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1973. május 10., csütörtök A harmadik nap margójára Szerda estével íélidejéhez érkezett el a XIV. miskolci filmfesztivál. Legalábbis, ami a napok számát illeti. A filmeknek több mint fele, szám szerint 36 már lepergett a közönség előtt, ugyanakkor a nagy érdeklődéssel várt ankét és az AICS képviselőinek egy fontos tanácskozása még hátra van. Mérleget vonni még korai lenne, de azt a tényt már most meg lehet állapítani, hogy az utóbbi fesztiválokhoz hasonlóan az első napok a vártnál kisebb érdeklődést keltettek. Sem a közönség, sem a szakma nem érdeklődött olyan mértékben, mint ahogyan az majd pénteken és szombaton tapasztalható lesz, — a tavalyi és tavalyelőtti tények szerint. * Hírt adott az ország lakosságának a miskolci filmfesztiválról végre a Magyar Televízió is. Sajátos módon a híradó második részében állóképpel és két-három mondatnyi szöveggel tájékoztatta a félországnyi nézőtábort arról a nagy fontosságú művészeti eseményről, amelyen a televízió is részt vesz, mint versenyző fél. Ebbe a rövid tájékoztatásba is becsúszott egy szarvashiba, mert a képen a város tanácselnökét láttuk, amint megnyitó beszédét mondja, a bemondó szöveg szerint pedig György István fesztiváligazgató beszélt és nyitotta meg a kisfilmek ünnepét. Milyen híradást kapott volna ez a fesztivál, ha a televíziósok nincsenek lenn. mint részvevők, s ha a Tv-híradó munkatársai nem lennének ilyen minőségben is érdekelve ezen a versenyen? * Kígyós Sándor, a televízió rendezője itt közölt interjújában elmondta, hogy a mozifilmekkel nagyrészt itt, a miskolci fesztiválon ismerkedik, hiszen nagyon-nagyon kevés mód nyílik a nem televíziós kisfilmek és a közönség találkozására. Valóban, a kisfilmek rendszeres bemutatása még ma sem megnyugtatóan megoldott. Tíz esztendeje mindig téma ez a miskolci fesztiválokon is. Sok jó és kevésbé jó kezdőménvezés született az eltelt egy évtized alatt, az ered- ménv még most sem kielégítő. A mozifilmek is akkor érik el a legnagyobb közönségsikert, amikor a televízió is bemutatja őket. * Szerdán egyébként 14 filmet és egy híradó-összeállítást mutattak be a három fesztiválvetítésen. Feltétlenül kiemelést kíván a Szombat. 14 óra 10 perc című. Oláh Gabor rendezte televíziós dokumentumfilm a Margit-híd 1944 novemberi felrobbantásáról. Ez a film tavalyi bemutatásakor méltán keltett országos visszhangot. Ugyancsak Oláh Gabor rendezte a Kinek lesz szerencséje? című ironikus hangvételű dokumentumíilmet a fővárosi verébinvázióról, amely szintén a fesztivál legjobbjai közé tartozik. És feltétlenül itt kíván említést az. Évfolyamtársak című dokumentumfilm, Kollomts Ilona munkája. _ , . Takács Gábor rendezte az Egy a sok közül című dokumen- tunifilmct. A képen a film két szereplője Beszélgetések a léggömbök alatt — Tudod, akkor elővettem a lexikont és együtt fellapoztuk. A gyerek felolvasta, amit a filozófia címszó alá írtak — igen, az ismerkedést már valamikor tizenévesen el kell kezdeni... Ketten beszélgetnek. Csak mondatfoszlányok jutnak el a másik asztalhoz, de a körbenéző mindenütt ezt látja. Ketten vagy többen ülnek egy-egy asztalnál, magyaráznak valamit, itt-otl rri'-g a papír és a ceruza is előkerül. . . A kora délutáni órákban mindig ..telt ház van" a fesztiválklubban. Aki részt vesz a fesztiválon. az tudja: ha valakit meg akar találni, akkor_ időnkéni nem árt errefelé nézni. Mert ide napjában legalább egy szer betérnek a résztvevők, < rendezők, az operatőrök, a riporterek — csak résen kell lenni. Máskülönben csak a vetítéseken találni meg az alkotókat. Délelőtt ugyanis nincsenek kötött programok — olykor a legtöbb résztvevő a várossal és környékével ismerkedik ... De a „randevúkat” a legtöbben ide beszélik meg, ez a kiindulópont ... Az újságírók, riporterek — vannak néhányan — mindenesetre informálják egymást: — Itt volt, az előbb ment el, lehet, hogy visszanéz ... — a kolléga sajnálkozva tárja szét a kezét. De hát annyi az érdekes résztvevő, a megszólaltatásra ..váró” alkotó ... — Nagyon jó volt... — hallom egy másik asztaltól. Valamelyik filmről beszéltek ... — de a folytatást már nem hallani ... A színes léggömbökkel díszített klubban — kedvesen, vidám hangulatot áraszt — a baráti beszélgetéseken folytatódnak, s talán születnek az alkotások (CS.) Megismerni és megismertetni — Élnek bennünk fogalmak Kubáról, mint minden országról. Általában felszínes, sztereotip fogalmak ezek. Amikor tavaly áprilisban kimentünk, hogy négy hétig Kubában forgassunk, az volt a célunk, hogy megismerjük és megpróbáljuk megismertetni ezt az országot, ezt a népet a Magyar Televízió nézőivel. Kígyós Sándor két filmmel is szerepel ezen a fesztiválon : a Castro-riporttal és a Kuba közelről című munkájával. — Az elmúlt esztendőben Kuba volt a legnagyobb élményem, s a Castro-ripor- tot is — tulajdonképpen — ennek a filmnek köszönhetjük. Persze ezek nem a fesztiválra készültek, hanem a napi programba, s úgy kellett dolgoznunk, hogy a televízió valamennyi nézőjének tudjunk újat mondani erről az országról. A film ötvenperces, talán hosszú egy kicsit, de végeredményben egy országról kellett elmondanunk dolgokat benne. Hogy más is eszükbe jusson az embereknek Kuba hallatán, mint az a néhány sztereotip fogalom. .. — Tudom, hogy a mindennapi munka közben nagyon , nehéz egy televíziósnak tervezni. Mégis ... — A politikai főszerkesztőségen mi az eseményekhez igazodunk. De azért mi is tervezünk. Idén szeretnénk filmet készíteni egy szovjet kolhoz életéről, 'a településről, arról, hogyan élnek, egyszóval a hétköznapjaikról ... Ez egyébként már egy kialakult program része lesz. — Mit nyújt az alkotónak a fesztivál? — Kevés az időnk, a munka közben egy kicsit elmaradunk más alkotásokkal való megismerkedésben. Őszintén, én itt pótolom az elmaradásaimat, elsősorban a mozifilmekben. Hiszen többségük máshol alig látható... S ezt persze arra is íelhasz- ! nálom, hogy számadást készítsek: hol tartunk mi, televíziósok, s hol tartanak a mozifilmesek... (cs. a.) ti A mai programból Ma délután négy órától — a három fesztiválvetítésen — újabb 12 versenyfilmet és egy híradó-összeállítást láthatnak az érdeklődők. Vetítésre kerülnek a Primadonna, a Kvartett, a Milyenek a franciák?, a Mérce-mese, az Euklideszi geo-metria világa, a Közös érdek, közös út, Az ember örül, ha egy kicsit kihúzhatja magát, Az a bizonyos pillanat, a Poézis, a Szép, új világ, az És télen még rosszabb, valamint a Kerítés című alkotások. A Hevesy Iván Filmklubban délután 2 órakor kezdődik meg a második ifjúsági vetítés: a Mérce-mese, az Euklideszi geometria világa és a Nyolc év után című filmeket mutatják "be. Este T órai kezdettel Kazincbarcikán mutatnak be egy összeállítást a fesztiválfilmek közül. Századunk... Bokor Péter, a Híradó- és Do- kumentumfilm Stúdió vezetőjét korábbi munkája, a televízió Századunk című sorozata révén ismeri sok százezer néző. Nem véletlen, hogy Miskolcra érkezése után egy fesztiválvendég azonnal a Századunk folytatása után érdeklődött nála. Bokor elmondta, hogy bár nem a televíziónál dolgozik, a sorozat előreláthatólag folytatódik. Érdeklődéssel várjuk. Alkotó a nézőről — Élményt jelentett számomra a kedd esti kihelyezett fesztiválvetítés Göncön — mondta Paulus Alajos, akinek az Egy évszázados terv megvalósulása című filmje szerepel a fesztiválon. — Elsősorban a jó szervezés esett jól nekünk, vendégeknek : az ankéton telt ház volt. Tanulságos egy ilyen találkozás a vidéki közönséggel; az alkotó lemérheti a hatást is. A csaknem háromórás vitán a gönci emberek rendkívül aktívak voltak. Mindannyiunknak emlékezetes marad ez a találkozás. Találkozás a fiatalokkal A feszitvál félidején, tegnap délután 2 órakor Miskolcon, a Hevesy Iván Filmklubban találkoztak az alkotók a fiatalokkal. A beszélgetés előtti vetítésen bemutatták többek között Kárpáti György Kutyabaj és Paulus Alajos Egy évszázados terv megvalósulása című rövidfilmjét is. A két alkotó ezután válaszolt a fiatalok kérdéseire. A kötetlen hangú találkozón a filmrendezők beszéltek pályafutásukról, művészi célkitűzéseikről. A fiatal nézőket érdekelte az anyaggyűjtés, az alkotói koncepció is. — Az életnek egy kis sze- i letét próbáltam bemutatni a filmben — mondta Kárpáti György. — Érdekes dolog úgy szólni az emberi jellemről, hogy az emberek arcát mutatom meg. A fiataloknak élmény volt e találkozó. Egy kocka Dargay Attila Hajrá, mozdony! cfmfí rajzfilmjéből, amely a tegnapi .feszti célprogram ban szerepelt A miniszter A film gyermekfőszereplője: Mats Ahlfcdt Filmjegyzet | Jarl Kulié svéd rendező filmje pereg a bemutató-mozik vásznán. Sajátos történet, nagyon bájos és tehetséges gyermekfőszereplővel. A kis főszereplő fiú, Mats-Peter addig él boldogan a szülei körében, amíg egy fiatal nevelőnő, vagy szobalány-féle alkalmazott van mellette. Az életvidám, csupa vitalitás lány, Nenna, a gyermek kedvence, akinek fel sem tűnik, hogy szülei soha nem érnek rá vele foglalkozni. Egész kis élete ehhez a lányhoz kötődik. is amikor nyaralás közben egy bajbajutott csónakos gyereket Nenna ki akar menteni a vízből, s mentés közben az életét veszti, a kisfiú teljesen magára marad, öt év körüli korban pedig még nem jó egyedül lenni. A szülők elfoglalt emberek, a papa miniszter, a svéd kormány tagja, a mama ismert gyermekgyógyász, mindketten nagy tekintélynek örvendő közéleti emberek, csak Hideg éppen gyermekükhöz nem tudnak közel kerülni. Egyre inkább elidegenedik egymástól a két szülő és a kisfiú, olyannyira, hogy amikor a szülők Afrikába készülnek hosszabb időre, a gyermek nem megy velük, a közeli postás családjánál marad, ahová hajdani nevelőnőjén keresztül baráti szálak kötik. A filmben elsősorban a gyermekszerepet játszó Mats Ahlfedt játéka érdemel külön figyelmet. Ez a gyerek roppant természetesen játssza, vagy még nikább éli a magára maradt, igazi emberi szerétéire, és nem az elfoglalt közéleti emberek szűkre szabott ideje szerint beprogramozott, törődésre vágyó kis emberkét. Apját, a minisztert a rendező, Jarl Kulié alakítja, a figura hidegségét, karriervágyát hangsúlyozva. A nevelőnő szerepében Anne Nord rokonszenves lányalak. pulyka A Hideg pulyka egy amerikai üzletemberek által kitalált akció, amely körül a film játszódik. Azt nem mernénk írni, hogy bonyolódik. A mozik műsorára feltehetően azért került most, hogy a beköszöntött meleg időben a nézőtérre beülök valami luftballonszcrűen könnyű és azonnal elfelejthető szórakozáshoz is juthassanák, olyanhoz, amely különösebb élménnyel nem terheli meg őket. Norman Lear filmje egy kisvárosban, bizonyos Eagle Rockban játszódik. A négyezer lakosú, csupa adóssággal küzdő kisváros vezetői örömmel figyelnek fel egy reklámhírre, amely szerint az egyik dohánygyár 25 millió dollár jutalmat ad annak a városnak, amelyik 30 napra teljes egészében lemond a dohányzásról. A reklámot a dohánygyárosok egyszerű blöff- nek szánták, nem hitték, hogy akadhat Amerikában város, amelyben harminc napig lemondanának a füstölésről. Eagle Rockban kemény ellenfélre találtak. A helybeli tiszteletes által vezetett és Hideg pulykának keresztelt akció sok-sok helyi nehézség leküzdése árán sikerrel jár. A film ezeknek a nehézségeknek a leküzdését mutatja be, fejtetőre állított epizódok sorát vonultatja fel, megcsipkedve az amerikai konszernek módszereit, kigúnyolva kicsit a reklámüzleteket és nem szűkölködve látványos, csinnadrattás felvonulásokban, tömegámító ünnepségekben. Az első 5—10 percet érdeklődve nézzük, utána ellankad a figyelem. (bm) m3 Mai magyar Ura a Szovjetunióban Mai magyar költészet címmel antológia kiadását készíti elő a Szovjetunióban a moszkvai Progressz Könyvkiadó. amely a kortárs külföldi szépirodalom publikálásának, szovjetunióbeli kiadásának feladatát látja el. Az antológia — előreláthatóan — a jövő esztendőben jelenik meg. A inai magyar költészet e válogatása, s kiadása azért is érdekes, mert a kortárs magyar költészet antológiában való megismertetésére hosszabb idő óta mast kerül újra sor a Szovjetunióban. Az antológiában miskolci költő versei is megjelennek. A borsodi lírikusok közül ugyanis Papp Lajos költő verseiből válogatott a gyűjteménybe a szovjet könyvkiadó szerkesztősége. XIV. MISKOLCI FILMFESZTIVÁL
