Észak-Magyarország, 1973. május (29. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-31 / 125. szám
ÉSZ AK- MAG YARORSZÁG 4 1973. május 31., csütörtök R9 | Fümjegyzet | Szabad lélegzet Mészáros Mária, a most bemutatott Szabad Lélegzet alkotója az elmúlt évben nagydíjat nyert a miskolci fesztiválon egyik rövidfilmjével. A lőrinci fonóban című munkájában három t'onó- tiő életének egy-egy fontos mozzanatát villantotta fel. Az egyik ilyen mozzanat most tovább él a. Szabad lélegzetben. A tavalyi kisfilm egyik epizódjában ugyanis megismerhettünk egy fonólányt, aki udvarlója előtt letagadta, hogy munkásnő, diáklánj’- nak mondta magát, nehogy a gavallért elveszítse. Ezt a sajnálatos társadalmi jelenséget, azaz a munkás és egyetemista fiatal közötti különbség ilyenfajta értékelését., amely elítélendő, de napjainkban jelen van még, bontja ki most Mészáros Márta játékfilmben. A fonó- nőből itt szövőnő lesz, és a lőrinci fonó helyett a szegedi kenderfonó a helyszín, a téma azonban alapjait tekintve azonos. Valós hát a Szabad lélegzet témája, s ezért leplezi a fiú előtt, a környezetnek tovább hazudnak, most már ketten, a fiú szüleinek, akiket még a lány álszüleivel is tévedésben tartanak. Végül Jutka leplezi le a fiú családja előtt is önmagát, mert belátta, hogy a szeretett fiú nem merte szüleinek megmondani az igazat. A történet épülhet valódi eseményre, hiszen tagadhatatlanul fennáll bizonyos gátlásosság a munkáslányokban, vagy azok egyhányadá- ban, a probléma azonban talán mégsem elsődlegesen egy szerelmes lány, vagy a szerelmüket féltő lányok hazu- dozása, hanem sokkal inkább az, ami a filmből kitűnik, hogy a munkásból lett jómódú szülök egyetemista fia is lebecsüli a munkáslányt, fél annak kilétét a szüleinek j megvallani. Azoknak a szülőknek, akik nem tudnak betelni frissen jött jómódjukkal, gazdagságukkal, gics- csekkel telizsúfolt otthonuk- ' kai. Máriás Melinda és Kútvölgyi Katalin az egyik jelenetben megkülönböztetett figyelmet érdemel. A téma valódisága, az életben fellelhetősége nem garantálja ugyan a maradéktalan művészi értéket, ez esetben azonban úgy érezhetjük, Mészáros Márta fontos társadalmi súlyú mondandója és a kifejezés művészi eszközei igen jól találkoztak. A film hősnője egy Jutka nevű szövőnő, akit egész kisgyermek korában hagytak magára különvált szülei, önállóan él, dolgozik, keresi a boldogságát, vágyik a szeretetve, megértésre, emberi közelségre. (Mintha csak az Eltávozott nap, a rendező öt év előtti első filmje hősnőjének kishúga lenne.) Véletlenül ismerkedik meg egy szimpatikus fiúval, éppen olyan időben, amikor korábbi udvarlójával szakít. Az új fiú egyetemista. Jutka nem meri bevallani, hogy munkáslány, egyetemistának ha- zudja magát, s bár hazugságát önmaga elég hamar leA valós magra épült történetben a csináltság talán ott érezhető, amikor a fiú szülei és a leány szerepet játszó „szülei” találkoznak. Egészében azonban a Szabad lélegzet mai életünk és azon belül munkáslányaink életének egy talán nem elsődleges, de feltétlenül meglevő problémáját tárja elénk érdekes, izgalmas, magas szintű művészi megfogalmazásban. Még akkor is hitelesnek kell elfogadni életünk e kis szeletének bemutatását, ha a filmben megismert fiatalok élete kissé szex-centrikus is. A film zenéjét Szörényi Levente szerzetté, az operatőr Koltai Lajos. Mind a zene, mind a fényképezés igen jól szolgálta a rendezői elképzeléseket. A két főszerepben Kútvölgyi Katalint és Nagy Gábort láttuk, mindketten hiteles mai fiatalok. A Szabad lélegzet elsősorban a huszonévesek körében számíthat őszinte sikerre. A hozomány Letitia Pop a rendezte a román bűnügyi-társadalmi drámát. Egy költekező mérnökházaspár ügye kerül az ügyészség elé. A munkásból lett mérnök-férj tudta nélkül felesége mindenféle machinációk, bűnös üzelmek útján pénzhez jut, azt magas kamatra kölcsönzi magán- személyeknek, és zálogként műtárgyakat, stílbútorokat, egyéb értékeket vesz adósaitól. A vizsgálat során visz- szapereg előttünk a mit sem tudó mérnök élete, megismerjük korábbi éveit és régebbi szerelmét. Mindez azonban rendkívül didaktikus módon, izgalommentesen, bár tagadhatatlanul a társadalmi háttér markáns felvázolásának célzatával. Felszállási engedélyt kérek Két rendező — Anatolij Vehotko és Natalija Pros- csenko — munkája a szovjet film, mely látványos légi felvételekkel színezett képsorokban egy repülőtér kollektívájának életét mutatja be. Megismerjük a hivatásbeli és magánéletben jelentkező problémákat, melyek sajnos nem eléggé újszerűek, sablonosak, s ez nagymértékben meghatározza a film milyenségét is. Benedek Mikiás A KÉPZŐMŰVÉSZET hétköznapi barátai, akik mentesek a szakmai titkoktól, a képzőművészet benső világától, akik elsősorban és min- denekfelett kiállításokon és a múzeumok termeiben tájékozódnak, most a felfedezés csodálatát, a megismerés örömét érezhetik Gadányi Jenő kiállításán. Hiszen ez a hihetetlenül termékeny és gazdag alkotóművész — egynéhány régebbi kiállításától s egy rövidke életperiódustól eltekintve — szinte műterembe zártan dolgozott, s alkotásaival csak elvétve találkozhatunk néhány múzeumban. Az életmű most is együtt, a család birtokában várja a felfedezést, az újra felfedezést, a kiérdemelt megismertetést. A Miskolci Galériában megrendezett kiállítás azon ritka alkalmak egyike, amikor Gadányi Jenő alkotásaiból gazdag s rendkívül érdekes, értékes anyagot láthat az érdeklődő, a szemlélődő — mert életműve egészébe is bepillanthat. A művész, aki sohasem volt képes engedni divatos de lényétől, látásmódjától, gondolati építkezésétől idegen irányzatoknak, s inkább vállalta — még a felszabadulás előtt — az ipariskolai rajztanár nehéz kenyerét. Mert Gadányi művészete idegen volt a korabeli közízlés világától, s az idegenkedés szinte falat vont közötte és a „világ” között. Indulása, az alkotóvá érle- lődés az expresszionizmus kiteljesedésének időszakára esik. Az izmusok érintették de úgy, hogy közben egy sajátosan egyéni alkotó világot épített fel magának, amelyben a természet —• a táj, a tárgy és az ember — mindig csak eszköz egy mögöttes valóság, a kapcsolatok és ellentétek, a meglevő feszültségek megtalálásához. A látott valóság csak arra volt jó, hogy megindítsa és elindítsa képzeletének — nem fantáziájának! — gazdag láncolatát s az élményt juttassa felszínre. Ö maga így fogalmazta ezt meg: „Képeim nem a természetből, hanem élményből születnek, ennek következtében, minél mélyebb az élmény, annál jobban megváltoznak a valóságformák. A festő nemcsak festő, hanem állandó kutató és feltaláló.” A feleség — az életmű gondozója — a művész egy megjegyzését idézte fel: „Olyan fárasztó, hogy mindig szellemi munkát végzek — mondta egyszer a művész. De arra, hogy elengedjem magam, képtelen vagyok ...” A nemcsak nézni, hanem látni, meglátni képesség, a részletekben azonosított világ, az érzelem szabad béklyóktól mentes kitárulkozása — ez Gadányi Jenő életművének legfőbb erénye. A formák és színek szabad burjánzása s olykor „megfeketedése” nyomon követi nemcsak az alkotó lé- lek-rezdüléseit, hanem a kor váltásait is. A MŰVÉSZETTÖRTÉNET a XX. század nagyjai között jelöli meg a helyét. Rippl- Rónai, Vaszary, Egry és Der- kovits mellett... De igazi — a köztudatban való megismertetése még hátralevő feladat. A miskolci kiállítás része ennek, s örömükre, felfedező szemünk örömére igen rangos része lehet. Csutorás Annamária OLCSÓBB ooo OLCSÓBB O L L 0 AZ AFOR Q £», kezdeményezésére a lakosság O május 1-től június 30-ig a benzinkutaknál, a TÜZÉP- és az ÁFÉSZ-telepeken literenként 1,50 HELYETT 1,20 FORINTÉRT VÁSÁROLHAT HÁZTARTÁSI TÜZELŐOLAJAT Az AFOR-telepen hordós tételben történő vásárlás és tankautós házhoz szállítás esetén 20%-OS KEDVEZMÉNY Hitelakciós és nyugdíjas utalvánnyal rendelkezők is igénybe vehetik a kedvezménytc s ó B B ooooo B B O OLCSÓBB C S Ó B ooooo B Pedagógus és kutató — A gyakorlatból alakult ki a hipotézis, a hipotézisből a gyakorlati ellenőrzés során az elmélet, s ha megfogalmazzuk, ha végérvényesen formába öntjük, akkor megtesszük a javaslatot arra, hogy ezt az elméletet átültethessük a gyakorlatba. Dr. Puskás Zoltán, a miskolci 10. számú Általános Iskola tanára ilyen egyszerű módon fogalmazta meg egy kutatócsoport munkájának lényegét. A kutatócsoport, mely orvosokból és pedagógusokból áll, tíz esztendővel ezelőtt kezdett hozzá ahhoz a munkához, melynek végeredményét most már rövidesen, még ebben az esztendőben írásban rögzítik. Az orvosok és a pedagógusok érdekes témát választottak ki kutatásul. A pedagógiai ritmust vizsgálják az osztályközösségben, s egy-egy gyermek életfolyamatában, azt, hogy az élettani ritmus és a pedagógiai ritmus miképpen kapcsolódik egymáshoz. — Nagyon sok mindenre ki kellett terjednie ennek a komplex vizsgálatnak. A meteorológiai kapcsolatoktól, a makro- és mikroklímától a terhelés méréséig, s közben élettani dolgokat is figyelni kellett. Szokatlan téma, amit a csoport vizsgál. Olyannyira szokatlan, hogy „kisegítő tanulmányokat” nem is nagyon találtak munkájukhoz. De a vizsgálat, a kutatás olyan nagyon fontos pedagógiai kérdésekhez adhat segítséget, mint a pályaválasztás, a lemorzsolódás csökkentése, a terhelés bírásának kérdése — tömören ahhoz, amit ma oktatáspolitikánk lényeges kérdései között tartunk számon. — Tudjuk, hogy a délutáni tanítás kevesebbet ér, mint a délelőtti. Ezt a tapasztalatot a mi kutatásaink ki is mutatták. De azt is, hogy a drasztikus időjárásváltozások következtében szinte minimálisra zuhan a tanulók teljesítőképessége. Megerősítette a differenciált foglalkozás hatékonyságának elméletét is. Dr. Puskás Zoltán és kutatótársai már eddig is számot adtak néhány alkalommal tapasztalataikról, eredményeikről. Rövidesen nemzetközi visszhangot is kap munkájuk, Drezdában egy tanácskozáson számolnak be tap asztal ata i kr ól, eredmén y e - ikről. Azért, hogy sikerrel lezárhassák a tíz esztendő munkáját — s ez a téma fontosságát is mutatja — a 10. számú Általános Iskola matematikatanárát, dr. Puskás Zoltánt, egy fél esztendőre „mentesítette” a Művelődésügyi Minisztérium. Csak a kísérleti osztályban tanít, s a kutatással foglalkozik. A kutatással, amely nem öncélú, hanem az oktató-nevelő munka és a gyermekek érdekeit tartja mesz- szemenően számon. A gyermekekét, hiszen harmincéves pedagógus múlttal a háta mögött ma is arra a legbüszkébb, hogy sok tehetséges tanulót indított útjára. — Kutatásunk is és a pedagógia is kollektív tevékenység. Nekem az a legnagyobb szerencsém, hogy olyan kollegáim vannak, akik szívvel-lélekkel dolgoznak a gyerekekért. Ezért tudunk sok mindent felmutatni. A mi iskolánk fiatal iskola. De a négy esztendő alatt rengeteget tett. Ezt bizonyítják az osztálytermekben a kis néprajzi gyűjtemények, s most ezt bizonyítja az iskolában az a kiállítás is, amelyet a pályaválasztáshoz segítségül rendeztünk. A tízéves munka eredményéről még nem beszél szívesen. Hiszen az összefoglalás, a végső formába öntés még hátra van. Pedagógus és kutató, akinek — hallatlan szerénységgel — az a vágya, hogy jó pedagógus legyen, s majd ha eljön a nyugdíj ideje, minden erejét és energiáját a pedagógiának, a tudományos pedagógiai munkának szentelhesse. Cs. A. > vétel «eladás »bizományi értékesítés* Debreceni telepe: Debrecen, Fürst Sándor utca 6. Nyitva: 8-tól 15 óráig, szombaton: 8-tól 12.30 óráig Mákvirágok Mazsaroff Miklós munkája Gadányi Jenő kiállítása
