Észak-Magyarország, 1973. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-31 / 125. szám

ÉSZ AK- MAG YARORSZÁG 4 1973. május 31., csütörtök R9 | Fümjegyzet | Szabad lélegzet Mészáros Mária, a most bemutatott Szabad Lélegzet alkotója az elmúlt évben nagydíjat nyert a miskolci fesztiválon egyik rövidfilm­jével. A lőrinci fonóban cí­mű munkájában három t'onó- tiő életének egy-egy fontos mozzanatát villantotta fel. Az egyik ilyen mozzanat most tovább él a. Szabad lélegzet­ben. A tavalyi kisfilm egyik epizódjában ugyanis megis­merhettünk egy fonólányt, aki udvarlója előtt letagad­ta, hogy munkásnő, diáklánj’- nak mondta magát, nehogy a gavallért elveszítse. Ezt a sajnálatos társadalmi jelen­séget, azaz a munkás és egyetemista fiatal közötti kü­lönbség ilyenfajta értékelé­sét., amely elítélendő, de napjainkban jelen van még, bontja ki most Mészáros Márta játékfilmben. A fonó- nőből itt szövőnő lesz, és a lőrinci fonó helyett a szege­di kenderfonó a helyszín, a téma azonban alapjait tekint­ve azonos. Valós hát a Sza­bad lélegzet témája, s ezért leplezi a fiú előtt, a környe­zetnek tovább hazudnak, most már ketten, a fiú szü­leinek, akiket még a lány ál­szüleivel is tévedésben tar­tanak. Végül Jutka leplezi le a fiú családja előtt is önma­gát, mert belátta, hogy a szeretett fiú nem merte szü­leinek megmondani az iga­zat. A történet épülhet valódi eseményre, hiszen tagadha­tatlanul fennáll bizonyos gátlásosság a munkáslányok­ban, vagy azok egyhányadá- ban, a probléma azonban ta­lán mégsem elsődlegesen egy szerelmes lány, vagy a sze­relmüket féltő lányok hazu- dozása, hanem sokkal inkább az, ami a filmből kitűnik, hogy a munkásból lett jó­módú szülök egyetemista fia is lebecsüli a munkáslányt, fél annak kilétét a szüleinek j megvallani. Azoknak a szü­lőknek, akik nem tudnak be­telni frissen jött jómódjuk­kal, gazdagságukkal, gics- csekkel telizsúfolt otthonuk- ' kai. Máriás Melinda és Kútvölgyi Katalin az egyik jelenetben megkülönböztetett figyelmet érdemel. A téma valódisága, az életben fellelhetősége nem garantálja ugyan a maradék­talan művészi értéket, ez esetben azonban úgy érezhet­jük, Mészáros Márta fontos társadalmi súlyú mondandója és a kifejezés művészi esz­közei igen jól találkoztak. A film hősnője egy Jutka nevű szövőnő, akit egész kis­gyermek korában hagytak magára különvált szülei, ön­állóan él, dolgozik, keresi a boldogságát, vágyik a szere­tetve, megértésre, emberi kö­zelségre. (Mintha csak az El­távozott nap, a rendező öt év előtti első filmje hősnő­jének kishúga lenne.) Vélet­lenül ismerkedik meg egy szimpatikus fiúval, éppen olyan időben, amikor koráb­bi udvarlójával szakít. Az új fiú egyetemista. Jutka nem meri bevallani, hogy mun­káslány, egyetemistának ha- zudja magát, s bár hazug­ságát önmaga elég hamar le­A valós magra épült tör­ténetben a csináltság talán ott érezhető, amikor a fiú szülei és a leány szerepet játszó „szülei” találkoznak. Egészében azonban a Szabad lélegzet mai életünk és azon belül munkáslányaink életé­nek egy talán nem elsődle­ges, de feltétlenül meglevő problémáját tárja elénk ér­dekes, izgalmas, magas szintű művészi megfogalmazásban. Még akkor is hitelesnek kell elfogadni életünk e kis szele­tének bemutatását, ha a film­ben megismert fiatalok élete kissé szex-centrikus is. A film zenéjét Szörényi Levente szerzetté, az opera­tőr Koltai Lajos. Mind a ze­ne, mind a fényképezés igen jól szolgálta a rendezői el­képzeléseket. A két fősze­repben Kútvölgyi Katalint és Nagy Gábort láttuk, mind­ketten hiteles mai fiatalok. A Szabad lélegzet elsősorban a huszonévesek körében szá­míthat őszinte sikerre. A hozomány Letitia Pop a rendezte a ro­mán bűnügyi-társadalmi drá­mát. Egy költekező mérnök­házaspár ügye kerül az ügyészség elé. A munkásból lett mérnök-férj tudta nél­kül felesége mindenféle ma­chinációk, bűnös üzelmek út­ján pénzhez jut, azt magas kamatra kölcsönzi magán- személyeknek, és zálogként műtárgyakat, stílbútorokat, egyéb értékeket vesz adósai­tól. A vizsgálat során visz- szapereg előttünk a mit sem tudó mérnök élete, megis­merjük korábbi éveit és ré­gebbi szerelmét. Mindez azon­ban rendkívül didaktikus módon, izgalommentesen, bár tagadhatatlanul a társa­dalmi háttér markáns felvá­zolásának célzatával. Felszállási engedélyt kérek Két rendező — Anatolij Vehotko és Natalija Pros- csenko — munkája a szovjet film, mely látványos légi fel­vételekkel színezett képsorok­ban egy repülőtér kollektí­vájának életét mutatja be. Megismerjük a hivatásbeli és magánéletben jelentkező problémákat, melyek sajnos nem eléggé újszerűek, sab­lonosak, s ez nagymértékben meghatározza a film milyen­ségét is. Benedek Mikiás A KÉPZŐMŰVÉSZET hét­köznapi barátai, akik mente­sek a szakmai titkoktól, a képzőművészet benső világá­tól, akik elsősorban és min- denekfelett kiállításokon és a múzeumok termeiben tájé­kozódnak, most a felfedezés csodálatát, a megismerés örömét érezhetik Gadányi Jenő kiállításán. Hiszen ez a hihetetlenül termékeny és gazdag alkotóművész — egynéhány régebbi kiállítá­sától s egy rövidke életpe­riódustól eltekintve — szinte műterembe zártan dolgozott, s alkotásaival csak elvétve találkozhatunk néhány mú­zeumban. Az életmű most is együtt, a család birtokában várja a felfedezést, az újra felfedezést, a kiérdemelt megismertetést. A Miskolci Galériában megrendezett kiállítás azon ritka alkalmak egyike, ami­kor Gadányi Jenő alkotásai­ból gazdag s rendkívül ér­dekes, értékes anyagot lát­hat az érdeklődő, a szemlé­lődő — mert életműve egé­szébe is bepillanthat. A művész, aki sohasem volt képes engedni divatos de lényétől, látásmódjától, gondolati építkezésétől ide­gen irányzatoknak, s inkább vállalta — még a felszaba­dulás előtt — az ipariskolai rajztanár nehéz kenyerét. Mert Gadányi művészete idegen volt a korabeli köz­ízlés világától, s az idegen­kedés szinte falat vont kö­zötte és a „világ” között. Indulása, az alkotóvá érle- lődés az expresszionizmus kiteljesedésének időszakára esik. Az izmusok érintették de úgy, hogy közben egy sa­játosan egyéni alkotó világot épített fel magának, amely­ben a természet —• a táj, a tárgy és az ember — min­dig csak eszköz egy mögöt­tes valóság, a kapcsolatok és ellentétek, a meglevő feszült­ségek megtalálásához. A lá­tott valóság csak arra volt jó, hogy megindítsa és elin­dítsa képzeletének — nem fantáziájának! — gazdag láncolatát s az élményt jut­tassa felszínre. Ö maga így fogalmazta ezt meg: „Képeim nem a termé­szetből, hanem élményből születnek, ennek következté­ben, minél mélyebb az él­mény, annál jobban megvál­toznak a valóságformák. A festő nemcsak festő, hanem állandó kutató és feltaláló.” A feleség — az életmű gon­dozója — a művész egy meg­jegyzését idézte fel: „Olyan fárasztó, hogy mindig szelle­mi munkát végzek — mond­ta egyszer a művész. De arra, hogy elengedjem magam, képtelen vagyok ...” A nemcsak nézni, hanem látni, meglátni képesség, a részletekben azonosított világ, az érzelem szabad béklyóktól mentes kitárulko­zása — ez Gadányi Jenő életművének legfőbb eré­nye. A formák és színek szabad burjánzása s olykor „megfeketedése” nyomon kö­veti nemcsak az alkotó lé- lek-rezdüléseit, hanem a kor váltásait is. A MŰVÉSZETTÖRTÉNET a XX. század nagyjai között jelöli meg a helyét. Rippl- Rónai, Vaszary, Egry és Der- kovits mellett... De igazi — a köztudatban való meg­ismertetése még hátralevő feladat. A miskolci kiállítás része ennek, s örömükre, felfedező szemünk örömére igen rangos része lehet. Csutorás Annamária OLCSÓBB ooo OLCSÓBB O L L 0 AZ AFOR Q £», kezdeményezésére a lakosság O május 1-től június 30-ig a benzinkutaknál, a TÜZÉP- és az ÁFÉSZ-telepeken literenként 1,50 HELYETT 1,20 FORINTÉRT VÁSÁROLHAT HÁZTARTÁSI TÜZELŐOLAJAT Az AFOR-telepen hordós tételben történő vásárlás és tankautós házhoz szállítás esetén 20%-OS KEDVEZMÉNY Hitelakciós és nyugdíjas utalvánnyal rendelkezők is igénybe vehetik a kedvezményt­c s ó B B ooooo B B O OLCSÓBB C S Ó B ooooo B Pedagógus és kutató — A gyakorlatból alakult ki a hipotézis, a hipotézis­ből a gyakorlati ellenőrzés során az elmélet, s ha meg­fogalmazzuk, ha végérvénye­sen formába öntjük, akkor megtesszük a javaslatot arra, hogy ezt az elméletet átül­tethessük a gyakorlatba. Dr. Puskás Zoltán, a mis­kolci 10. számú Általános Iskola tanára ilyen egysze­rű módon fogalmazta meg egy kutatócsoport munkájá­nak lényegét. A kutatócso­port, mely orvosokból és pe­dagógusokból áll, tíz eszten­dővel ezelőtt kezdett hozzá ahhoz a munkához, melynek végeredményét most már rövidesen, még ebben az esztendőben írásban rögzítik. Az orvosok és a pedagógusok érdekes témát választottak ki kutatásul. A pedagógiai ritmust vizsgálják az osz­tályközösségben, s egy-egy gyermek életfolyamatában, azt, hogy az élettani ritmus és a pedagógiai ritmus mi­képpen kapcsolódik egymás­hoz. — Nagyon sok mindenre ki kellett terjednie ennek a komplex vizsgálatnak. A me­teorológiai kapcsolatoktól, a makro- és mikroklímától a terhelés méréséig, s közben élettani dolgokat is figyelni kellett. Szokatlan téma, amit a csoport vizsgál. Olyannyira szokatlan, hogy „kisegítő ta­nulmányokat” nem is nagyon találtak munkájukhoz. De a vizsgálat, a kutatás olyan nagyon fontos pedagógiai kérdésekhez adhat segítséget, mint a pályaválasztás, a le­morzsolódás csökkentése, a terhelés bírásának kérdése — tömören ahhoz, amit ma oktatáspolitikánk lényeges kérdései között tartunk szá­mon. — Tudjuk, hogy a délutáni tanítás kevesebbet ér, mint a délelőtti. Ezt a tapaszta­latot a mi kutatásaink ki is mutatták. De azt is, hogy a drasztikus időjárásváltozások következtében szinte mini­málisra zuhan a tanulók tel­jesítőképessége. Megerősítet­te a differenciált foglalkozás hatékonyságának elméletét is. Dr. Puskás Zoltán és kuta­tótársai már eddig is szá­mot adtak néhány alkalom­mal tapasztalataikról, ered­ményeikről. Rövidesen nem­zetközi visszhangot is kap munkájuk, Drezdában egy tanácskozáson számolnak be tap asztal ata i kr ól, eredmén y e - ikről. Azért, hogy sikerrel lezárhassák a tíz esztendő munkáját — s ez a téma fontosságát is mutatja — a 10. számú Általános Iskola matematikatanárát, dr. Pus­kás Zoltánt, egy fél esz­tendőre „mentesítette” a Művelődésügyi Minisztéri­um. Csak a kísérleti osztály­ban tanít, s a kutatással fog­lalkozik. A kutatással, amely nem öncélú, hanem az okta­tó-nevelő munka és a gyer­mekek érdekeit tartja mesz- szemenően számon. A gyer­mekekét, hiszen harminc­éves pedagógus múlttal a háta mögött ma is arra a legbüszkébb, hogy sok tehet­séges tanulót indított útjára. — Kutatásunk is és a pedagógia is kollektív tevé­kenység. Nekem az a legna­gyobb szerencsém, hogy olyan kollegáim vannak, akik szívvel-lélekkel dolgoz­nak a gyerekekért. Ezért tudunk sok mindent felmu­tatni. A mi iskolánk fiatal iskola. De a négy esztendő alatt rengeteget tett. Ezt bizonyítják az osztálytermek­ben a kis néprajzi gyűjte­mények, s most ezt bizonyít­ja az iskolában az a kiállítás is, amelyet a pályaválasztás­hoz segítségül rendeztünk. A tízéves munka eredmé­nyéről még nem beszél szí­vesen. Hiszen az összefogla­lás, a végső formába öntés még hátra van. Pedagógus és kutató, akinek — hallat­lan szerénységgel — az a vá­gya, hogy jó pedagógus le­gyen, s majd ha eljön a nyugdíj ideje, minden erejét és energiáját a pedagógiá­nak, a tudományos pedagó­giai munkának szentelhesse. Cs. A. > vétel «eladás »bizományi értékesítés* Debreceni telepe: Debrecen, Fürst Sándor utca 6. Nyitva: 8-tól 15 óráig, szombaton: 8-tól 12.30 óráig Mákvirágok Mazsaroff Miklós munkája Gadányi Jenő kiállítása

Next

/
Oldalképek
Tartalom