Észak-Magyarország, 1973. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-23 / 118. szám

© Di 1973. május 23., sxerda ÉSZAK-MAGYARQRSZAG 5 " ­felvonót szeret a lakó? Bérházak és liftgondok Amikor százával, ezrével épültek a magasházak or­szágszerte, rövid időre át­menetileg kevésnek tűnt a beépíthető személyfelvonók száma. Azóta a régi liftsze­relő, javító vállalat a Ganz Vagon- és Gépgyár üzeme lett, és megkezdte svájci licenc alapján a berendezé­sek gyártását. Jelenleg a felvonógyártás kilencvenki­lenc százalékát magukénak mondhatják. Két kisebb fő­városi vállalat végez még hasonló profilú tevékenysé­get, nagyobb részben azon­ban szerelési és javítási megbízatásoknak tesznek ele­get. Miskolcon és Borsodban a gyártás szempontjából tel­jesen azonos felvonókat épí­tenek be az új lakóépületek­be. Típusbeli eltérések per­sze adódnak. A legtöbb hely­re az úgynevezett kulcsos hívású liftek kerültek. A la­kók szeretik, mert praktikus a kezelése. A megyeszékhely különböző régi épületeiben megtalálhatók még az úgy­nevezett karos felvonók is. Ezek mór eléggé elavultak, hátrányuk, hogy nem lehet visszaküldeni a „kocsit” a földszintre, csak visszavezet­ni, a fülkéből vezérelve. Az utóbbi években Ózdon, Leninvárosban és Kazincbar­cikán is sok új házgyári magasépületet emeltek, és így a megyében mintegy ezerre tehető a liftek száma. Ki a gazdája ? A Győri kapui lakótelepen van még kívülről, belülről egyaránt hívható berendezés is. A lakók kérik viszont, hogy alakítsak ál kulcsosra. A régi irodaházak egyikében- másikában gyűjtőfelvonók is találhatók. Ezek jelentik a korszerűséget, hiszen egy bi­zonyos irányban haladva, kí­vülről, belülről egyaránt megállíthatók, nem lehet „el­lopni”. ha valaki ügyesebb, mert sorban haladva veszi fel az utasokat. Ahogy szaporodnak gom­bamódra a magas lakóépüle­tek, mind több a panasz a liftekre, és a szerelőkre. mert — ami igaz, az igaz — ’ senki sem gyalogol szívesen a hetedik, vagy a kilencedik emeletre. A szakemberek egybehang­zó véleménye szerint a ma­gyar felvonók nem rosszab­bak a külföldieknél, a hiba- lehetőség talán még kisebb is. Sok lift a lakásszövetke­zetek javítóbrigádjainak gyorsasága, pontossága híján áll huzamosabb ideig. Talán olykor a szakmai ismeretek hiánya miatt is. Meddig állhat? A VIMELUX jelenleg nyolc­van tagú javitócsoporttal rendelkezik. Három mindig úton levő gépkocsival köny- nyítik meg a munkát. A vál. 1 lalat a MIK-kel áll szerződés­ben. Éppen ezért számukra korántsem közömbös, med- j dig áll a rossz lift. Három napi késés miatt már egész hónapra megvonja az ingat­lankezelő az átalány fizeté­sét arra a bizonyos felvonó­ra vagy akár többre is, ha a szerelők késlekednek. Per­sze, három nap is nagy idő, mondhatná bárki. Dehát a megyében levő ezer lifthet a nyolcvan szerelő sem sok. S akik ezt a munkát vállal­ják, vajon mennyire ismerik a szakmájukat? Ferenci Ti­bor, a VIMELUX termelési főmérnöke elmondotta: jelen­leg Miskolcon szakmunkás- képzés keretében oktatják a felvonószerelést és -javítást. A „régiek” mind rendelkez­nek általában más rokon­szakmával is, és el kellett végezniük a szükséges tanfo­lyamokat is. Általában a lakatos- és a villanyszerelő- ismereteket lehet a legjobban hasznosítani a felvonószere­lésnél. A szakmának egyéb­ként éppen a liftek számá­nak növekedésével egyre nő a becsülete. Hiszen manap­ság már sokan jelentkeznek ilyen oktatásra az érett­ségizett fiatalok közül. Ne­kik csak két év az iskola­idő, de tanítják a felvonó­szerelést az emeltszintű- képzés keretében is, három­éves időtartammal. Tizenötezer MÉH-sorsjegy gazdára (a’ált Hajrá a papírgyűjtésben szerencsi, a Miskolc Kilián- déli és diósgyőri városköz­pont általános iskolájának úttörői nevéhez fűződnek. | Az említett négy iskola úttörőcsapatai a legutolsó értékelés szerint 25 tonna papírhulladékot gyűjtöttek ( össze és szállítottak be a i körzetükben levő MÉH-te- j lephelyre. j A megyében az említett 1 úttörőcsapatokon kívül is 1 sok lelkes úttörő fáradozik ‘ azon, hogy minél jobb he­lyezést érjen el a verseny­ben. A május 15-i értékelés szerint eddig összesen 150 tonna papírhulladékot és 50 tonna textilhulladékot gyűj­töttek össze a szorgalmas „méhecskék”. A lelkes textil- és papír­gyűjtők a megyében már 15 ezer sorsjegy birtokában vár­ják az ajándék sorsjegyek nyilvános sorsolását. <o) Alig másfél hét van hátra a MÉH által rendezett tex­til- és papírhulladék-gyűjtő versenyből. A megyében számos iskola sok-sok úttö­rőcsapata vesz részt a ver­senyben, hogy a hulladékért kapott sorsjegyekkel a kü­lönféle nyereményekre pá­lyázhassanak. De nemcsak ez a gondolat vezérli a kis­pajtásokat, hiszen nagyon jól tudják, hogy az összegyűjtött, és a MÉH-nek átadott hul­ladék kettős célt szolgál. Csökken a környezetünkben levő szemét és egyúttal a papírgyárak jó minőségű nyersanyaghoz juthatnak, több papírt készíthetnek. A hátralevő alig másfél hét alatt a szorgalmas úttö­rők még sok-sok kilónyi pa­pírt gyűjthetnek össze és ja­víthatnak helyezésükön vagy megtarthatják eddigi jó he­lyezésüket. A verseny során a megyében a legjobb ered­mények eddig a mezőcsáti, Munkahelyük az egész város Általában fel sem tűnnek a „sárga egyenruhás” asszo­nyok és férfiak, akik sepre- getik, tisztogatják az.utcákat, akiknek munkahelye az egész város. — Valóban! Dolgozóink munkahelye hatalmas terület — mondja Burkus József, a Miskolci Köztisztasági Válla­lat főmérnöke. — Naponta egymillió 300 ezer négyzet- méter útfelületet kell meg­tisztítani, a Széchenyi utcát például naponta négyszer- ötször is. Több mint ötszázan végzik ezt a munkát. Persze a szezontól és az igényektől függően létszámuk változó. Télen a hó okozza a legtöbb problémát, nyáron pedig a por, és a sokféle hulladék. Amíg régen a lapát és a nyírfaseprö volt a munkaesz­köz, addig ma már a legfon­tosabb a sepregető-, a por­elszívó- és a locsológép. Egy seprőgép például egy mű­szakban 160 ezer négyzetmé­ter útfelület takarítására ké­pes. — Több mint hetven gép dolgozik naponta a város út­jain, terein. A legmodernebb egy svéd gyártmányú „utcai porszívó- és seprö”-berende- zés, amelynek ára egymillió kétszázezer forint. — A mind jobban fejlődő, új lakóterületekkel gazdago­dó Miskolc tisztántartása nem könnyű feladat — mondja a főmérnök. — A terület igen nagy, hiszen Ta­polca, Lillafüred, — az új diósgyőri városközpont —, a Szentpéteri kapu, s a felső- zsolcai Hídfőig terjedő terü­let tartozik hozzánk. S mi­után a város méreteiben is állandóan fejlődik, elenged­hetetlen követelmény: a köz­tisztasági szolgáltatásoknak is fejlődniük kell. Ennek ér­dekében a vállalat már elké­szítette terveit, elképzeléseit. A vállalat dolgozói szinte nap mint nap a veszély kö­zeiében töltik el a műszakot, hiszen a közlekedés ezzel jár együtt. Éppen ezért különfé­le intézkedéseket tettek és tesznek. Ilyen — többek kö­zött — a sárga színű öltözék is, amely figyelmezteti a jár­művezetőket: vigyázzanak. A másik gond a szemétszállí­tásnál a gépi kiszolgálás miatt a balesetveszély. Ez­ért ügyelnek fokozattabb mértékben arra, hogy min­denki szigorúan betartsa az előírásokat. A városból három szemét­tárolóhelyre szállítják el a hulladékot, a" szemetet. Az egyik ilyen tárolóhely a Lyukó-völgy, ami nem mondható éppen esztétikus látványnak. — Ennek a tárolónak a karbantartására külön gon­dot fordítunk, hiszen egyre több a víkendház. a hétvé­gi nyaraló a környéken — mondja a főmérnök. — Amellett a kirándulók is kedvelik ezt a vidéket. Terv- j be vettük: úgynevezett ipari szemetet ide nem hozunk. Idővel sor kerül majd a tá­roló betemetésére, végleges megszüntetésére is. Egyelőre sajnos nincs erre lehetőség. A terveket illetően a vál­lalat főmérnöke elmondja: — Még ebben a hónapban ; szakmai-technikai bemutatót < szervezünk a vállalat telep­helyén, ahol az érdekelt cé­gek _ megismerkedhetnek a korszerű és legmodernebb berendezéseinkkel, s alkal­mazásukkal. A szolgáltatás­ban pedig szeretnénk — rö­vid időn belül — bevezetni a szemét és hulladék konté­neres gyűjtését és szállítását, ami nemcsak higiénikusabb. de gazdaságosabb módszer is. Csak tisztelettel lehet szól­ni azokról, akik a város tisz­taságán őrködnek, megér­demlik a figyelmet és az el­ismerést. (monos) Tíz ilyen nagy tcljesitmc- nyü csuklós dömper dolgo­zik az Észak-magj arorszá- gi Kőbánya Vállalatnál. Kosovics István gépkocsive­zetővel és a csehszlovák gyártmányú, Tátra dömper­rel a vállalat tállyai bá­nyaüzemében találkoztunk, ahol most nagy munka vár rájuk. Hiszen a napokban 200 mázsa robbanóanyag segítségével körülbelül 120 ezer tonna követ jövesztet- tek. A vállalatnál eddig az egyszerre felhasznált rob­banóanyag mennyisége 165 mázsa volt. Ezért a mosta­ni, 200 mázsa robbanóanya­got felhasználó jövesztés, rekordnak számít. Kosovics István gépkocsi- vezető — aki egyébként már tizenhárom éve dolgo­zik ebben a minőségben a vállalatnál — elmondotta, hogy a csuklós dömper put­tonyában 18 tonna követ tud egyszerre szállítani. A nagyon strapabíró szállító­jármű előnye az, hogy — éppen csuklós rendszerénél fogva — szinte kisebb he­lyen képes megfordulni, mint egy személygépkocsi. Szabó István felv. Mii mond a paragrafus? Jogászunk válaszol A munkába álló fiatalok segítése Lapunkban mór foglalkoz­tunk az ifjúság pályaválasz­tásáról, a pályaválasztása ta­nácsadás továbbfejlesztéséről szóló jogszabályok ismerte­tésével. A vonatkozó jogsza­bályok helyes végrehajtása érdekében a Munkaügyi Mi­nisztérium a közelmúltban útmutatót adott Iá. Az út­mutatás — többek között — foglalkozik az üzemek és az oktató-nevelő intézmények kapcsolatával. A munkába álló fiatalok munkahelyi be­illeszkedésének segítésével kapcsolatban kihangsúlyozza, hogy az ifjúsági törvény és végrehajtási rendeletéinek végrehajtása érdekében aján­latos, hogy a munkahelyek megszervezzék az üzemben munkát vállaló fiatalok fo­gadását. Kívánatos gyakorlat az, hogy a belépés idején egyéni beszélgetés útján tá­jékozódjanak a munkavál­laló fiatalok terveiről és el­várásaikról, különböző prob­lémáikról. Tájékoztassák a belépő fiatalt a vállalat szer­vezetéről, a munkarendről, a gyártmányokról, leendő munkaköréről, a szakmai fej­lődés és továbbtanulás pers­pektíváiról, a különböző szo­ciális juttatásokról, a kultu­rális és sportolási lehetősé­gekről. Majd a munkába lé­pő fiatalt mutassák be új munkahelyén. A fiatalok társadalmi be il­leszkedésének elősegítése ér­dekében szoros együttműkö­dés szükséges a KISZ- és szakszervezeti szervekkel. A belépés után két-három hét elteltével ajánlatos közvet­len beszélgetés útján is tá­jékozódni a fiatalok tapasz­talatairól. esetleg problémá­ikról, s meg kell hallgatni a közvetlen munkahelyi veze­tők véleményét a beilleszke­dés és a munkavégzés sike­rességéről. Különös gonddal kell figyelni a szakmai fej­lődésükhöz szükséges felté­telek, továbbá munkájuk megfelelő anyagi- és erköl­csi megbecsülésének alaku­lását. A társadalmi szervezetek segítsenek az eddigieknél fokozottabban hasznosítani a fiatalok egészséges becsvá­gyát, mert ezek a szocialista fejlődés fontos tartalékai. A pályakezdőkkel való folya­matos foglalkozás egyben a fiatalok közéleti nevelésének, az üzemi demokratizmus szélesítésének is elősegitője. A lakáshoz tartozó pincéért kdl-c bért fizetni? Nem egységes a gyakorlat abban a kérdésben, hogy a lakás bérlője az épületben levő pincéért köteles-e külön helyiségbért fizetni. Van olyan nézet, mely szerint- a bérlő azért nem köteles a pincéért külön helyiségbért fizetni, mert a pince a la­káshoz tartozó helyiség, ame­lyet a bérlő térítés nélkül jo­gosult használni. Mások sze­rint a pince tároló helyiség, amelynek alapterületét a lak­bér megállapításánál veszik figyelembe, ezért külön bér a pincéért nem követelhető. A Legfelsőbb Bíróság nem­rég megjelent állásfoglalása utal a vonatkozó jogszabá­lyokra, miszerint a bérlő a lakásbérleti jogviszony kere* tében a lakáshoz tartozó he­lyiségeket (területeket), to­vábbá a közös használatra szolgáló helyiségeket (terüle­teket) térítés nélkül jogosult használni. A lakással kap­csolatos fogalmakra, a laká­sok elosztásáról és a lakás­bérletről szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkal­mazni. Általában a következő Jie- lyiségek tartoznak a lakás­hoz; tüzelőszer-tároló ffás- kamra, pincerekesz), padlás- rekesz, árnyékszék. Az egész pince tehát nem feltétlenül tartozik a lakáshoz, csupán a tüzelőszer-tárolásra szol­gáló pincerekesz minősül minden esetben lakáshoz ía-- tozó helyiségnek. A két- és több lakásos házingatlanban a pincetérség — a pincsrekesz kivételével — közös haszná­latra szolgáló helyiség. A Legfelsőbb Bíróság ál­lásfoglalása szerint a rendel­kezésekre tekintettel, rpmd’g vizsgálni kell, hogy a bérlő mire használta a pincét. Ha az állapítható meg, hogy a pincét néni tárolásra, hanem valamilyen önálló gazdasági célra használja (pl. a bérlő a pincében tárolja a bortermé­sét, vagy a pincében gombát termel stb). azt nem lehet a lakáshoz tartozó helyiség­nek tekintetni, az ilyen Din­edért a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleté­ről szóló rendelet alapján helyiségbért kell követelni. Dr. —sti— Csuklós dömper

Next

/
Oldalképek
Tartalom