Észak-Magyarország, 1973. május (29. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-23 / 118. szám
© Di 1973. május 23., sxerda ÉSZAK-MAGYARQRSZAG 5 " felvonót szeret a lakó? Bérházak és liftgondok Amikor százával, ezrével épültek a magasházak országszerte, rövid időre átmenetileg kevésnek tűnt a beépíthető személyfelvonók száma. Azóta a régi liftszerelő, javító vállalat a Ganz Vagon- és Gépgyár üzeme lett, és megkezdte svájci licenc alapján a berendezések gyártását. Jelenleg a felvonógyártás kilencvenkilenc százalékát magukénak mondhatják. Két kisebb fővárosi vállalat végez még hasonló profilú tevékenységet, nagyobb részben azonban szerelési és javítási megbízatásoknak tesznek eleget. Miskolcon és Borsodban a gyártás szempontjából teljesen azonos felvonókat építenek be az új lakóépületekbe. Típusbeli eltérések persze adódnak. A legtöbb helyre az úgynevezett kulcsos hívású liftek kerültek. A lakók szeretik, mert praktikus a kezelése. A megyeszékhely különböző régi épületeiben megtalálhatók még az úgynevezett karos felvonók is. Ezek mór eléggé elavultak, hátrányuk, hogy nem lehet visszaküldeni a „kocsit” a földszintre, csak visszavezetni, a fülkéből vezérelve. Az utóbbi években Ózdon, Leninvárosban és Kazincbarcikán is sok új házgyári magasépületet emeltek, és így a megyében mintegy ezerre tehető a liftek száma. Ki a gazdája ? A Győri kapui lakótelepen van még kívülről, belülről egyaránt hívható berendezés is. A lakók kérik viszont, hogy alakítsak ál kulcsosra. A régi irodaházak egyikében- másikában gyűjtőfelvonók is találhatók. Ezek jelentik a korszerűséget, hiszen egy bizonyos irányban haladva, kívülről, belülről egyaránt megállíthatók, nem lehet „ellopni”. ha valaki ügyesebb, mert sorban haladva veszi fel az utasokat. Ahogy szaporodnak gombamódra a magas lakóépületek, mind több a panasz a liftekre, és a szerelőkre. mert — ami igaz, az igaz — ’ senki sem gyalogol szívesen a hetedik, vagy a kilencedik emeletre. A szakemberek egybehangzó véleménye szerint a magyar felvonók nem rosszabbak a külföldieknél, a hiba- lehetőség talán még kisebb is. Sok lift a lakásszövetkezetek javítóbrigádjainak gyorsasága, pontossága híján áll huzamosabb ideig. Talán olykor a szakmai ismeretek hiánya miatt is. Meddig állhat? A VIMELUX jelenleg nyolcvan tagú javitócsoporttal rendelkezik. Három mindig úton levő gépkocsival köny- nyítik meg a munkát. A vál. 1 lalat a MIK-kel áll szerződésben. Éppen ezért számukra korántsem közömbös, med- j dig áll a rossz lift. Három napi késés miatt már egész hónapra megvonja az ingatlankezelő az átalány fizetését arra a bizonyos felvonóra vagy akár többre is, ha a szerelők késlekednek. Persze, három nap is nagy idő, mondhatná bárki. Dehát a megyében levő ezer lifthet a nyolcvan szerelő sem sok. S akik ezt a munkát vállalják, vajon mennyire ismerik a szakmájukat? Ferenci Tibor, a VIMELUX termelési főmérnöke elmondotta: jelenleg Miskolcon szakmunkás- képzés keretében oktatják a felvonószerelést és -javítást. A „régiek” mind rendelkeznek általában más rokonszakmával is, és el kellett végezniük a szükséges tanfolyamokat is. Általában a lakatos- és a villanyszerelő- ismereteket lehet a legjobban hasznosítani a felvonószerelésnél. A szakmának egyébként éppen a liftek számának növekedésével egyre nő a becsülete. Hiszen manapság már sokan jelentkeznek ilyen oktatásra az érettségizett fiatalok közül. Nekik csak két év az iskolaidő, de tanítják a felvonószerelést az emeltszintű- képzés keretében is, hároméves időtartammal. Tizenötezer MÉH-sorsjegy gazdára (a’ált Hajrá a papírgyűjtésben szerencsi, a Miskolc Kilián- déli és diósgyőri városközpont általános iskolájának úttörői nevéhez fűződnek. | Az említett négy iskola úttörőcsapatai a legutolsó értékelés szerint 25 tonna papírhulladékot gyűjtöttek ( össze és szállítottak be a i körzetükben levő MÉH-te- j lephelyre. j A megyében az említett 1 úttörőcsapatokon kívül is 1 sok lelkes úttörő fáradozik ‘ azon, hogy minél jobb helyezést érjen el a versenyben. A május 15-i értékelés szerint eddig összesen 150 tonna papírhulladékot és 50 tonna textilhulladékot gyűjtöttek össze a szorgalmas „méhecskék”. A lelkes textil- és papírgyűjtők a megyében már 15 ezer sorsjegy birtokában várják az ajándék sorsjegyek nyilvános sorsolását. <o) Alig másfél hét van hátra a MÉH által rendezett textil- és papírhulladék-gyűjtő versenyből. A megyében számos iskola sok-sok úttörőcsapata vesz részt a versenyben, hogy a hulladékért kapott sorsjegyekkel a különféle nyereményekre pályázhassanak. De nemcsak ez a gondolat vezérli a kispajtásokat, hiszen nagyon jól tudják, hogy az összegyűjtött, és a MÉH-nek átadott hulladék kettős célt szolgál. Csökken a környezetünkben levő szemét és egyúttal a papírgyárak jó minőségű nyersanyaghoz juthatnak, több papírt készíthetnek. A hátralevő alig másfél hét alatt a szorgalmas úttörők még sok-sok kilónyi papírt gyűjthetnek össze és javíthatnak helyezésükön vagy megtarthatják eddigi jó helyezésüket. A verseny során a megyében a legjobb eredmények eddig a mezőcsáti, Munkahelyük az egész város Általában fel sem tűnnek a „sárga egyenruhás” asszonyok és férfiak, akik sepre- getik, tisztogatják az.utcákat, akiknek munkahelye az egész város. — Valóban! Dolgozóink munkahelye hatalmas terület — mondja Burkus József, a Miskolci Köztisztasági Vállalat főmérnöke. — Naponta egymillió 300 ezer négyzet- méter útfelületet kell megtisztítani, a Széchenyi utcát például naponta négyszer- ötször is. Több mint ötszázan végzik ezt a munkát. Persze a szezontól és az igényektől függően létszámuk változó. Télen a hó okozza a legtöbb problémát, nyáron pedig a por, és a sokféle hulladék. Amíg régen a lapát és a nyírfaseprö volt a munkaeszköz, addig ma már a legfontosabb a sepregető-, a porelszívó- és a locsológép. Egy seprőgép például egy műszakban 160 ezer négyzetméter útfelület takarítására képes. — Több mint hetven gép dolgozik naponta a város útjain, terein. A legmodernebb egy svéd gyártmányú „utcai porszívó- és seprö”-berende- zés, amelynek ára egymillió kétszázezer forint. — A mind jobban fejlődő, új lakóterületekkel gazdagodó Miskolc tisztántartása nem könnyű feladat — mondja a főmérnök. — A terület igen nagy, hiszen Tapolca, Lillafüred, — az új diósgyőri városközpont —, a Szentpéteri kapu, s a felső- zsolcai Hídfőig terjedő terület tartozik hozzánk. S miután a város méreteiben is állandóan fejlődik, elengedhetetlen követelmény: a köztisztasági szolgáltatásoknak is fejlődniük kell. Ennek érdekében a vállalat már elkészítette terveit, elképzeléseit. A vállalat dolgozói szinte nap mint nap a veszély közeiében töltik el a műszakot, hiszen a közlekedés ezzel jár együtt. Éppen ezért különféle intézkedéseket tettek és tesznek. Ilyen — többek között — a sárga színű öltözék is, amely figyelmezteti a járművezetőket: vigyázzanak. A másik gond a szemétszállításnál a gépi kiszolgálás miatt a balesetveszély. Ezért ügyelnek fokozattabb mértékben arra, hogy mindenki szigorúan betartsa az előírásokat. A városból három szeméttárolóhelyre szállítják el a hulladékot, a" szemetet. Az egyik ilyen tárolóhely a Lyukó-völgy, ami nem mondható éppen esztétikus látványnak. — Ennek a tárolónak a karbantartására külön gondot fordítunk, hiszen egyre több a víkendház. a hétvégi nyaraló a környéken — mondja a főmérnök. — Amellett a kirándulók is kedvelik ezt a vidéket. Terv- j be vettük: úgynevezett ipari szemetet ide nem hozunk. Idővel sor kerül majd a tároló betemetésére, végleges megszüntetésére is. Egyelőre sajnos nincs erre lehetőség. A terveket illetően a vállalat főmérnöke elmondja: — Még ebben a hónapban ; szakmai-technikai bemutatót < szervezünk a vállalat telephelyén, ahol az érdekelt cégek _ megismerkedhetnek a korszerű és legmodernebb berendezéseinkkel, s alkalmazásukkal. A szolgáltatásban pedig szeretnénk — rövid időn belül — bevezetni a szemét és hulladék konténeres gyűjtését és szállítását, ami nemcsak higiénikusabb. de gazdaságosabb módszer is. Csak tisztelettel lehet szólni azokról, akik a város tisztaságán őrködnek, megérdemlik a figyelmet és az elismerést. (monos) Tíz ilyen nagy tcljesitmc- nyü csuklós dömper dolgozik az Észak-magj arorszá- gi Kőbánya Vállalatnál. Kosovics István gépkocsivezetővel és a csehszlovák gyártmányú, Tátra dömperrel a vállalat tállyai bányaüzemében találkoztunk, ahol most nagy munka vár rájuk. Hiszen a napokban 200 mázsa robbanóanyag segítségével körülbelül 120 ezer tonna követ jövesztet- tek. A vállalatnál eddig az egyszerre felhasznált robbanóanyag mennyisége 165 mázsa volt. Ezért a mostani, 200 mázsa robbanóanyagot felhasználó jövesztés, rekordnak számít. Kosovics István gépkocsi- vezető — aki egyébként már tizenhárom éve dolgozik ebben a minőségben a vállalatnál — elmondotta, hogy a csuklós dömper puttonyában 18 tonna követ tud egyszerre szállítani. A nagyon strapabíró szállítójármű előnye az, hogy — éppen csuklós rendszerénél fogva — szinte kisebb helyen képes megfordulni, mint egy személygépkocsi. Szabó István felv. Mii mond a paragrafus? Jogászunk válaszol A munkába álló fiatalok segítése Lapunkban mór foglalkoztunk az ifjúság pályaválasztásáról, a pályaválasztása tanácsadás továbbfejlesztéséről szóló jogszabályok ismertetésével. A vonatkozó jogszabályok helyes végrehajtása érdekében a Munkaügyi Minisztérium a közelmúltban útmutatót adott Iá. Az útmutatás — többek között — foglalkozik az üzemek és az oktató-nevelő intézmények kapcsolatával. A munkába álló fiatalok munkahelyi beilleszkedésének segítésével kapcsolatban kihangsúlyozza, hogy az ifjúsági törvény és végrehajtási rendeletéinek végrehajtása érdekében ajánlatos, hogy a munkahelyek megszervezzék az üzemben munkát vállaló fiatalok fogadását. Kívánatos gyakorlat az, hogy a belépés idején egyéni beszélgetés útján tájékozódjanak a munkavállaló fiatalok terveiről és elvárásaikról, különböző problémáikról. Tájékoztassák a belépő fiatalt a vállalat szervezetéről, a munkarendről, a gyártmányokról, leendő munkaköréről, a szakmai fejlődés és továbbtanulás perspektíváiról, a különböző szociális juttatásokról, a kulturális és sportolási lehetőségekről. Majd a munkába lépő fiatalt mutassák be új munkahelyén. A fiatalok társadalmi be illeszkedésének elősegítése érdekében szoros együttműködés szükséges a KISZ- és szakszervezeti szervekkel. A belépés után két-három hét elteltével ajánlatos közvetlen beszélgetés útján is tájékozódni a fiatalok tapasztalatairól. esetleg problémáikról, s meg kell hallgatni a közvetlen munkahelyi vezetők véleményét a beilleszkedés és a munkavégzés sikerességéről. Különös gonddal kell figyelni a szakmai fejlődésükhöz szükséges feltételek, továbbá munkájuk megfelelő anyagi- és erkölcsi megbecsülésének alakulását. A társadalmi szervezetek segítsenek az eddigieknél fokozottabban hasznosítani a fiatalok egészséges becsvágyát, mert ezek a szocialista fejlődés fontos tartalékai. A pályakezdőkkel való folyamatos foglalkozás egyben a fiatalok közéleti nevelésének, az üzemi demokratizmus szélesítésének is elősegitője. A lakáshoz tartozó pincéért kdl-c bért fizetni? Nem egységes a gyakorlat abban a kérdésben, hogy a lakás bérlője az épületben levő pincéért köteles-e külön helyiségbért fizetni. Van olyan nézet, mely szerint- a bérlő azért nem köteles a pincéért külön helyiségbért fizetni, mert a pince a lakáshoz tartozó helyiség, amelyet a bérlő térítés nélkül jogosult használni. Mások szerint a pince tároló helyiség, amelynek alapterületét a lakbér megállapításánál veszik figyelembe, ezért külön bér a pincéért nem követelhető. A Legfelsőbb Bíróság nemrég megjelent állásfoglalása utal a vonatkozó jogszabályokra, miszerint a bérlő a lakásbérleti jogviszony kere* tében a lakáshoz tartozó helyiségeket (területeket), továbbá a közös használatra szolgáló helyiségeket (területeket) térítés nélkül jogosult használni. A lakással kapcsolatos fogalmakra, a lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. Általában a következő Jie- lyiségek tartoznak a lakáshoz; tüzelőszer-tároló ffás- kamra, pincerekesz), padlás- rekesz, árnyékszék. Az egész pince tehát nem feltétlenül tartozik a lakáshoz, csupán a tüzelőszer-tárolásra szolgáló pincerekesz minősül minden esetben lakáshoz ía-- tozó helyiségnek. A két- és több lakásos házingatlanban a pincetérség — a pincsrekesz kivételével — közös használatra szolgáló helyiség. A Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása szerint a rendelkezésekre tekintettel, rpmd’g vizsgálni kell, hogy a bérlő mire használta a pincét. Ha az állapítható meg, hogy a pincét néni tárolásra, hanem valamilyen önálló gazdasági célra használja (pl. a bérlő a pincében tárolja a bortermését, vagy a pincében gombát termel stb). azt nem lehet a lakáshoz tartozó helyiségnek tekintetni, az ilyen Dinedért a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről szóló rendelet alapján helyiségbért kell követelni. Dr. —sti— Csuklós dömper
