Észak-Magyarország, 1973. április (29. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-10 / 83. szám
1973. ópr. 10., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Középtávú szervezési program az Ózdi Kohászati Üzemekben Három évre szóló, úgynevezett középtávú szervezési programot hagyott jóvá az Ózdi Kohászati Üzemek szakszervezeti tanácsa az 1003/72. szánni kormányhatározat és a 72 169/72, számú KGM-utasitás végrehajtására. A programban 1975 végéig meghatározták a gazdaságos termelési szerkezet kialakítására, a készletgazdálkodás javítására, a beruházási munkára és állóeszköz-gazdálkodásra, valamint az élőmunka hatékonyságának fokozására vonatkozó általános szervezési feladatokat. Az ózdi kohászat az említett utasítások végrehajtását a múlt évben egy rövid idő alatt megvalósítható szervezési programmal kezdte meg. Az új, középtávú feladalterv elsősorban az acéltermelés fokozását és az egyre növekvő készárutermelési terv megvalósítását szorgalmazza. A nagyberuházási munkákon kívül folytatják a korábbi években megkezdett beruházásokat, fejlesztési munkálatokat. Különösen fontosnak tartják Özdon, hogy hatékony, fejlődést érjenek el a munkaerő hatékonyabb kihasználása, a munka- és egészségvédelem terén. Helyesen állapítják meg, hogy a szervezési program a vállalat IV. ötéves tervének szerves része, segítségével, következetes végrehajtásával tovább növelhető a termelékenység azokban az üzemrészekben is, ahol a következő években nem kerül sor számottevő felújításra, fejlesztésre. Figyelmet érdemel az ózdiak intézkedési tervében az a törekvés, hogy „a program végrehajtásának eredményességét a vezetők munkájának értékelése, valamint a munkavérseny-célkitűzé- sek teljesítésének anyagi és erkölcsi elismerése során kiemelt módon kell figyelembe venni”. A gyár közel 130 éves. Hengersorainak jó része hagyományos, helyenként elavult technológiával üzemel. A munkahelyeken nagy a zsúfoltság. Ilyen körülmények között nem könnyű, de elengedhetetlenül szükséges a gazdaságosabb termelési szerkezet kialakítása. A középtávú programban első helyen szerepel a gazdaságtalan termelés gyors ütemű csökkentése. Ezt a munkát néhány évvel ezelőtt kezdték el az ózdiak. A durvahengerműben leállították az a lacsony termelékenységgel dolgozó, elavult lemezsort. Az elmúlt évben szanálták az ugyancsak korszerűtlenné vált Ózdi Érctömörítőművet. (Helyette az Ózdi Kohászati Üzemek és a Lenin Kohászati Művek által közösen létrehozott Borsodi Ércelőkészítőmű látja el zsu- gorítmánnyal az ózdi kohókat.) A kövei kezd *'gizdasági előrejelzések szerint jelentősen megélénkült a hengerelt termékek iránti kereslek A szervezési program ezért meghatározza, hogy a jövőben még nagyobb gondot kell fordítani Ózdon is a belföldi kereslet kielégítésére. A késztermékek bővülő piaca és növekvő termelése következtében az ózdi gyárban több féltermék keletkezik. A szervezési program előírja, hogy ezt a többletet; kohászati vállalatok közötti kooperáció útján és az export növelésével kell értékesíteni. Természetesen ,.belső” megoldásként a késztermékek arányának növelése a legfontosabb vállalati feladat a féltermékek értékesítésénél. Ózdon is egyre gyakrabban fogalmaznak úgy, hogy „átgondoltabb kereskedelmi tevékenységgel hatást kell gyakorolni a belföldi és az exportpiacokra”. Ismert tény, hogy kohászati vállalataink a termelési szintet meghaladó kereslet miatt a piackutatás és értékesítés terén kissé elkényelmesedtek az elmúlt években. Az utóbbi időben, elsősorban az új gazdaságirányítási rendszer és az alakuló ösztönzőbb szabályozás hatására a vállalatok figyelme fokozottabb mértékben fordul a gazdaságos termelés mellett a gazdaságos kereskedelem felé. Az ózdi program szerint a szervezési tevékenység legfontosabb funkciója az „élőmunka egyre nagyobb termelékenységének a megvalósítása”. A szűkülő vállalaton kívüli munkaerőforrások arra ösztönzik a vállalat vezető szakembereit, hogy fokozottabban törekedjenek a belső létszámtartalékok feltárására, a létszámarányok felülvizsgálatára és javítására. A program szerint az ötéves terv hátralevő időszakában számottevően javul a munkaidő kihasználása és növekszik a dolgozók teljesítménye az Ózdi Kohászati Üzemekben. A vállalat ^sz belső struktúrájára kiterjedő szervezési elképzelésnek egyetlen hiányosságát szükséges szóvá tenni. A közel negyvenoldalas program csaknem 150 konkrét szervezési intézkedést tartalmaz. Ezek jó része aktuális tennivalókat határoz meg, olyan feladótokat, amelyek megvalósítását azonnal cl kell kezdeni a hatékonyság javítása, a termelékenység gyorsabb ütemű növelése érdekében. Az egyes részfeladatok között azonban sok olyat is találtunk, amelyeknek nagyobbrészt csupán adminisztratív jelentősége van. Különösen az anyag- és készletgazdálkodásra vonatkozó részből hiányzik a tennivalók konkrét meghatározása. Az egyébkén! hatázr0°t't fejlődést ígérő program mintegy harmada megmaradt az általánosságok megfogalmazásának a szintjén. Ezekből az általános érvényű intézkedésekből nem derül ki, hogy mely területeken, mikor és milyen jellegű feladatokat kell megoldani a soron következő, közvetlen termelési, szervezési célok eléréséhez. Nem soroljuk fel a jellemző példákat, hiszen az ózdi kohászatban a szakemberek jól tudják, hol szorít a cipó a szervezési feladatok területén, s bizonyára tovább szervezik, tökéletesítik majd a középtávú szervezési programot is. Magyar Tibor Melioráció az eielényi határban Gazdasági figye/ö Az edelényi Alkotmány Termelőszövetkezetben nagyszabású meliorációs munkálatok folynak. A nagyüzemi gazdaság több határrészében végeznek táblásítást, altalajlazítást, meszezést, sor kerül vízrendezésekre és a halárban levő utak kiépítésére is. A tsz az elmúlt évben iránt- egy 4 millió forintot fordított, az idén 3,5 milliót, 1975-ig bezárólag összesen mintegy 15 millió forintot fordít meliorációra. Az évek óta kiváló eredményeket elérő, jól gazdálkodó Alkotmány Tsz az idén különben a megye legnagyobb gazdaságainak egyikévé vált, A közelmúltban a balajti és . a damaki termelőszövetkezet is egyesült az edelényi tsz-el, amelynek területe így már 7707 ka- lasztrális holdra növekedett. Állami támogatás a tejipar fejlesztésére Az élelmiszergazdaság negyedik ötéves tervének egyik alapvető célkitűzése az állattenyésztés, valamint a termékeket feldolgozó kapacitás fejlesztése. A célok megvalósítása érdekében a kormány már eddig is több intézkedést hozott: meghatározta a húsprogram, a szarvasmarha-program megvalósításához szükséges feladatokat, s a végrehajtás eszközeit. Utóbb pedig a Minisztertanács engedélyezte az állami támogatást, amelynek nagyobb részét a tejipar fejlesztésére kell fordítani. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére tavaly hozott kormányintézkedés hatására ugyanis a tejtermelés várhatóan tovább nő, s a biztonságos felvásárlás, valamint értékesítés alapvető feltétele, hogy megyénkben is tovább bővítsék a falusi tejgyűjtő csarnokok hálózatát: és újabb tejszállító gépkocsikat állítsanak munkába. Ugyanakkor nagyobb gondot kell [ordítani a korszerű csomagolásra, a tejtermékekből, sajtokból pedig lovább bővíteni a választékot. 68 ezer személygépkocsi Közérdeklődésre számot t-artó téma: hogyan alakul az idén az iparcikkellátás? A Belkereskedelmi Minisztérium Fizetik a felemelt béreket Nagyjavítás a BVK-ban tájékoztatója szerint jelentősen emelkedik a, vas-műszaki kereskedelem, a kultúrcikk-kereskedelem, valamint az építőanyag és tüzelőkereskedelem forgalma. De a legnagyobb, mintegy 35 százalékos fejlődést az autókereskedelemben várják, amit a kedvezőbb beszerzési lehetőségekre alapoznak. Csehszlovákiából a tervezett 10 ezer 500 helyett 14 500 kocsit már megrendeltek, s még további 4000 autó behozaA vállalatoknál befejeződött a márciusi bérek elszámolása, s a végösszegek az iparban ezúttal magasabbak, mint az előző hónapokban. Első ízben a közeli napokban kapja kézhez a vastagabb borítékot az az 1,3 millió munkás, akinek bérét március 1- től a központi intézkedések nyomán felemelték, s azok a százezrek is, akiknek csak saját forrásokból javították fizetésüket a vállalatok. Csupán a központi intézkedések "30 millió forinttal növelték a munkások havi bérét, de több tfzmillió forint többletbért biztosítottak saját forrásaikból is az üzemek. A központi bérintézkedések fedezetének nagyobbik részét az állami költségvetés vállalta magára, a vállalatokat a kisebbik hányad terheli. Mindenütt korszerűbb gazdálkodással igyekeznek a többlet- kiadást a lehető legrövidebb idő alatt pótolni, s hatékonyabb munkával, u nyereség fokozásával a további bérem el esek el mega 1 apozn i. A népgazdaság legdinamikusabban fejlődő iparágában, a vegyiparban áprilisban már átlagban 7,6 százalékkal magasabb bért vesznek fel a dolgozók. Ez a növekedés természetesen differenciáltan oszlik meg a nagyvállalatok között, fokozott mértékben érinti a legnagyobb beruházásokkal bővülő vegyipari üzemeket, így a Borsodi Ve- gyikombinátot, a Tiszai Vegyikombinátot. A könnyűiparban — ahol a munkavállalók kétharmada nődolgozó — a központi intézkedések nyomán átlagosan 9,26 százalékos bérfejlesztés valósult meg. Ezen belül nagyobb fejlesztésben részesült a ruházat-, a textil- és a cipőipar, mert ezekben a legmagasabb a nők, a több műszakban dolgozók és a szakmunkások aránya. A ruházati iparban, ahol a bérszínvonal meglehetősen el volt maradva az országos ipari átlag mögött, különösen kedvező visszhangra talált, hogy a központi segítséggel átlago- tan 10,03, a saját erőforrásokból pedig 3—6,3 százalékos emelést valósíthatnak meg. A havibérben dolgozók már április 3-án megkapták fizetésüket. a közvetlen termelésben foglalkoztatottaknak pedig április 11-én fizetik ki első Ízben a felemelt bért. Hegeszt ik és szerelik a csőkígyók karimáit Főin: K, Pál János taláról tárgyalnak. A tervek szerint az év végéig a tavalyinál jóval több, összesen 66 ezer személygépkocsi kerül forgalomba. Hasonlóan javul a ruházaticikk-ellátás. Egész sor olyan termékből teremtettek bőséget, ami a múlt évben gyakran hiányzott az üzletekből. Ballonkabátból például hosszú idő óta nem volt olyan kínálat, mint most. Az ipari kapacitás bővítésével a második fél évtől számítani lehet a jersey- kínálat javulására is. A tavalyinál 60 százalékkal több harisnyát és harisnyanadrágot szereztek be és ez már várhatóan elegendő lesz a több mint két és félszeresére emelkedett igények kielégítésére. A második fél évtől kezdve árusítani kezdik az új mérettáblázat szerint készüli konfekció- termékeket is. Korszerűsítik a háztájit Cigándon Cigánd és Tiszacsermely, termelőszövetkezetei több tevékenységüket összehangolják és együtt oldják nieg a két község egészét érintő feladatokat. Ilyen közös feladat n háztáji gazdaságok célszerű támogatása is. A bodrogközi hagyományokat folytatva, a háztájiban ma is a szarvasmarhahizlalás, a sertéstartás és a korai burgonya termeszlése a leginkább kifizetődő. Az állattartáshoz szükséges takarmánynak azonban csak kisebb hányada terem meg a háztáji földön, nagyobb része a közös gazdaságból származik. A tagok ugyanakkor a háztájiban tenyésztett, vagy hizlalt állatokat szerződéses alapon a termelőszövetkezetek utján értékesítik. A termelőszövetkezet pedig a háztáji gazdaságok munkájának előmozdítására, összehangolására közgyűlési bizottságokat szerveztek. Metszik a szőlőt
