Észak-Magyarország, 1973. április (29. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-06 / 80. szám
ÉSZAK-MAGYAROR5ZÁG 4 1973. április 6., péntek ' Film jegyzet j Siker volt! Szombaton este: Közöny Meursault (Marcello Mastroianni) a börtöncellában. Az irodalom barátai, első- lakása sivár környezetének sorban a modern francia bemutatása, máshol meg a próza kedvelői bizonyára napfényben fürdő tengerpart nagy érdeklődéssel várják élete —, de az e képsorokból Albert Camus regényének, a kapott információk legfőbb Közönynek Luchino Visconti kiegészítője továbbra is rendezte filmváltozatát. A Meursault narrátor-szöveggé hat évvel ezelőtt készült változtatott monológja, elbefilm most a filmbarátkörök szélése, egyszemélyi vitája, mozijaiban pereg, s majd a moralizálása. Ebben tapad hónap végén bekerül rendes szorosan a filmadaptáció az napi műsorba is. alapműhöz, s ez igen jó. Az 1942-ben született és Meursault életútja Camus 1948 óta nálunk is igen ol- egzisztencialista filozófiájávasott, népszerű regény nak igen markáns ábrázolászinte maradéktalanul tükrö- sa. Jóllehet, az író a regény ződik Visconti feldolgozásá- keletkezésekor határozottan ban, alig fedezhető fel lénye- antifasiszta álláspontot képges tömörítés, eltérés, sok viselt Franciaországban, és helyen ismerjük fel a hosz- tevékenysége, írói munkássjiszabb szövegrészek azonossá- ga az ellenállási mozgalom gát. Általában vitatható, egyes részeire pozitív hatáshogy a íilmadaptációnak sál volt, a kishivatalnok kell-e ilyen nagy mértékben drámájában meghirdetett ragaszkodni az irodalmi alap- életfelfogást nem fogadhatműhöz, azaz egy más műfa- juk el. Mi nem osztozhatunk jón belüli jelentkezésnél szá- Camus-vel Meursault közömön kérhető-e az eredeti mű nyének, elidegenedésének minden sajátossága, ebben az megértésében, mert a világot esetben azonban feltétlenül nem rekeszthetjük ki élea film javára szolgált, hogy tünkből, ön-elkülönítésünk szinte nem is a regény nyo- nem. ménth'ét fel a közösségi' mán, hanem a regényt imló- élet írott és íratlan szabásággal forgatókönyvként » lyai alól, nem lehet mentség, használva készült. Az egyes vagy enyhítő körülmény szám első személyben írt re- bűntett esetén. Így Meurgény Meursault, a minden és sault nem tragikus hős, hamindenki iránt teljesen ér- nem egy téves filozófia közéketlen. mindentől elidege- vetésének egyáltalán nem nedett algériai francia kishi- bűnfelen áldozata. Visconti vatalnok visszapillantása rö- rendezésének egyik legnavid életére a siralomházzá gyobb értéke, hogy — bár lett börtöncellában, egyetlen híven követte a regényt — nagy monológ, belső gondo- a központi alakot sikerült latsor önmaga sorsáról, a úgy láttatnia, hogy ne érezközönybe süppedt, érzéketlen zünk iránta szénást, hanem ember útjának drámába for- utasítsuk vissza életelveit. dulásáról. Arról, hogy az A nagyszerű rendező kitű- ilyen ember, aki többre is nő színészekkel valósította hivatott lehetne, nem kerül- meg filmjét. Meursault alakheti el a pusztulást. Mindent jában Marcello Mastroianni Meursault-tól tudunk meg, a remek alakítását élvezhetregény más szereplői alig- tűk. annak az embernek alig beszélnek, dialógussal igen plasztikus megformálászinte nem is találkozunk. sát, akiből minden érzés hiA film képi megjelenítési ányzott. kapcsolódjék az formája természetesen nem akár szülőanyához, szeretőkövetheti a monológot, ahol hoz, jobb álláshoz, szabadmód van rá. dramatizál, a Sághoz, élethez. Fartnernőjét főhős elbeszéléséből kilépteti Anna Karina játssza, és a a többi szereplőt, beszélteti, kisebb szerepek formálói kömozgatja. roppant érzékletes zött is egy sor híresség drámai jelenetsorokat épít nagyszerű alakítását látjuk, fel _ például a tárgyalás A film olasz—francia kopképsorai. vagy a főszereplő rodukcióban készült. 'A boszorkánymes A bűnügyi históriák kedvelőinek bizonyára nagy vonzerő, ha megtudják, hogy a most bemutatott nyugatnémet , film Edaar Wallace regénye nyomán készült. Alfred Vohrer rendező még alaposan rá is dupláz, meg trípláz a híres detektívre- gény-írő izgalmas momentumaira. így aztán izgalomban nem lehet hiány. A krimiben is a magvasabbat kedvelő nézők ellene vethetnék ugyan, hogy' ennek a filmnek a logikai szála nehezen követhető ugyan, de ki ér rá a logikai vonallal törődni, amikor már az első kockán megfojtanak egy nagyon csinos titkárnőt, aztán a szálak csak bonyolódnak, hol egy leánykereskedelmi intézményben vagyunk, hol magán-tengeralattjáró felrobbantását „élvezhetjük”, s semmiképp sem tudjuk megkülönböztetni az áldetektí- vet az igazitól, s a krimi izgalmát legfeljebb az egyik felügyelő szexbomba menyasszonya zavarja időnként, mert őt valami egészen más érdekelné Erről a filmről nem illik előre többet elmondani, talán annyit fűzhetünk még hozzá tájékoztatónkhoz, hogy a túlbonyolítás már-már azt a hitet kelti bennünk, mintha a műfaj paródiáját látnánk. De erről nincs szó. Egyszerűen .• filmponyva. Művészi mércével mérni szükségtelen. Alti szereti, izgulhat mellette. Benedek Miklós Miskolci zeneművészek az első tavaszi koncerten Az Országos Filharmónia miskolci tavaszi bérleti hangversenysorozata első hétfői koncertjének műsorán a három bécsi klasszikus: Haydn, Mozart és Beethoven művei szerepeltek városunk két fiatal előadóművésze, és a zeneművészeti szakközépiskola növendékei zenekarának tolmácsolásában. A zene 18. századi aranykora bőven termelte a zeneművészet felkentjeit. Közülük Beethovent, minden idők egyik legnagyobb zeneköltőjét szólaltatta meg az első részben Varsányi Miklós kürt-, és Papp Gábor zongoraművész. Mindketten az intézet tanárai. A program a telt, meleg hangon, muzikálisan előadott F-dúr (op. 17) kürtszonátával kezdődött. Azzal, amely Beethoven egyetlen, szólókürtre írott műve. Az 1800- ban komponált szonáta érdekessége, hogy bemutatója Magyarországon, Budapesten volt. A szólót a kor leghíresebb kürtöse, Stich Puntó játszotta, s zongorán maga a szerző kísérte. A hétfőn hallott interpretálás a kürtnek, ennek az igazán nehéz szóló- hangszernek szépségeit megcsillantotta. Széles dallamíveket, nehéz futamokat, finom dinamikai árnyalatokat hallottunk hibátlanul. A szonáta-partner Váradi Emőke zongoraművésznő volt. A beethoveni művészet központi idegrendszere a zongora és a kamarazene! És ez éppen az 1804 és 1814 közötti nagy évtizedben mutatkozott meg leginkább, amikor a ..Waldstein” szonáta a műsort folytató mű is keletkezett. Az op. 53 jelzésű C-dúr szonáta ajánlása Waldstein grófnak, az ifjúkori barátnak és mecénásnak szól. A mű maga a testet öltött, derűs aktivitás, a felidézett ifjúság. Papp Gábor előadásában a zaklatott főtéma és a kantábilis melléktéma, a vitális fény, erő és lüktetés poézissel, a zongorahang színeinek árnyaltságával, a hangulatok érzékeny változatosságával mind érezhető és élvezhető volt. A második részben két versenyművet hallottunk. Haydn D-dúr kürtversenyét és Mozart D-moll (K. 466) zongoraversenyét. A szólókat a már méltatott művészek játszották, akik a versenyművek virtuóz szólóinak előadásával bebizonyították, hogy nem csupán a kamarazenélés világában mozognak otthonosan. Külön kell szólni a zenekarról, mely kísérte őket. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola növendékzenekara. Növendékzenekar. Ha ezt a meghatározást hallja az ember, akkor — jóindulatúan — kölcsönöz egy kis elnéző bizalmat, s így kezd a meghallgatáshoz. De ennek az együttesnek semmiféle elnéző bizalomra nincs szüksége! Érett, összeszokott, fegyelmezett, tömör- hangú zenekar, a szó nemes értelmében. S hogy mindez elmondható róluk, abban nagy érdeme van Gombás Ferenc gordonka- művésznek, áki immár több mint 20 éve vezeti az évenként — növendék mivoltából fakadóan — megújuló együttest. Az ő muzikalitása, még mindig fiatalos lelkese- , dése, lendülete átragad a muzsikusokra is, s a zenélés ! őszinte öröme sugárzik valamennyi arcról. Többször játszottak már filharmóniai koncerten, de eddig csak ifjúsági matinékon. Hétfőn debütáltak — s nem is könnyű műsorral — „felnőtt” hangversenyen. A koncertet kísérő taps őket is méltán jutalmazta. V. Zs. né írása — a miskolci iskolai könyvtárak helyzetét méri fel. A tudományosabb igényű összegzések és kutatások j mellett a folyóirat — termé- i szelesen — a megyei könyvtárak mindennapjainak ese- ■ menyeire is reagál. Nemcsak a rakacai könyvtár avató- j ünnepségének felelevenítésé- j re gondolunk itt, hanem hír- 1 összefoglalóira is. S mindezek mellett — nagyon jónak tartjuk — irodalmi ihletésű anyagot is találhatunk a számban: ezúttal Hideg bölcső címmel Tóth Lajosnak a vizsolyi biblia kapcsán megfogalmazódott gondolatait. A folyóirat e számában természetesen még több érdekes és értékes cikk található meg, melyek nemcsak az informálódáshoz nyújtanak segítséget, hanem ahhoz is, hogy a mindennapi munka mellett — az előretekintés szándékával — elméletileg is mind többen fogalmazzák meg a legfőbb tennivalókat. (cs. a.) Észt művészegyüttes Miskolcon Április 2-től hazánkban vendégszerepei a tizennégy tagú Lajne Tánczenekar és Voltál Együttes, az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság világjáró művészcsoportja. Az együttes most Ausztrália és Amerika után, európai turnéja során látogatott Magyarországra. Repertoárja a legújabb könnyűzenei stílusokat képviselő világslágerekből áll, ennek megfelelő a hangszerelése is. A zenekart hattagú vokálegyülte3 és modern táncduó egészíti ki. Eddig mintegy kétezer koncertet adott az együttes. Most kilencszer lép fel magyar közönség előtt Budapesten és vidéki városokban. Miskolcon szombaton, április 7-én, este hétórai kezdettel lép színpadra a Rónai Sándor Művelődési Központban. A műsor címe: Világslágerek ’73. ——it írni ■■lim» nim A Napjaink áprilisi száma Megjelent irodalmi folyóiratunk, a Napjaink áprilisi száma. A lap két összeállítással is jelentkezett ebben a hónapban, hazánk felszabadulásának évfordulója alkalmából bő válogatást közöl szibériai írók és költők műveiből, s ugyancsak gazdag - versanyaggal köszönti a költészet napját. A Napjaink „követeként” Kalász László látogatott el az elmúlt esztendő végén a novoszibirszki Szibirszkije Ognyi irodalmi folyóirathoz — s ennek a látogatásnak is eredménye az a mostani, tanulságos miskolci bemutatkozás. Számunkra eddig ismeretlen alkotók műveivel ismerkedhetünk — s ez az alkalom csak hasznos lehet. A költészet napja alkalmából közölt versek — tizenegy költőtől közöl verset a folyóirat — úgy véljük, méltóak az alkalomhoz. Említést érdeme’ még. hogy a számban Alkotóműhely, alkotói gondok címmel kerekasztal- beszélgetést olvashatunk a Magyar Képzőművészeti Szövetség helyi vezetői részvételével. Megjelent a Borsodi Könyvtáros Megjelent a megye könyvtárai folyóiratának, a Borsodi Könyvtárosnak idei első száma. Az öt év szünet után felújított kiadvány — az elmúlt év novemberében megjelentetett új formátum után — nemcsak külsőben változott, egyre jobban kirajzolódó törekvései azt is bizonyítják, hogy a Borsodi Könyvtáros tartalmilag is újat jelent, újat hoz. Mert nemcsak fórumot kíván biztosítani a tudományosabb igényű, összefoglalásokra is törekvő kutató és elméleti munkának, hanem e törekvéseit ki kívánja terjeszteni — a fő profil meghagyása mellett — az egész közművelődésre. E mostani szám gerincét voltaképpen azok a cikkek képezik, melyek a megye könyvtárhálózatának két évtizedes fejlődését hivatottak bemutatni. Hubay László A megyei könyvtárhálózat húsz éve című cikke mellett — mely nem elégszik meg a történelmi visszapillantással, hanem előre is tekint — részletes elemző tanulmányt olvashatunk a körzeti könyvtárakról, amelyben a napirenden levő feladatok figyelembevételével és meghatározásával pillant vissza a szerző Sotkó Józsefné, a körzeti könyvtárhálózat kialakulására. S mindehhez adalékként egy olyan „esemény- I naptárt” is közöl a Borsodi Könyvtáros, mely az elmúlt húsz esztendő legjelentősebb eseményeit sorolja fel a megye tanácsi könyvtárhálózatában. E történelmi — de nagyon .is mához szóló — visz- szapillantások mellett a folyóiratban több olyan aktu- . ális témáról is olvashatunk, melyek a mindennapi könyvtári munka gerincét képezik. Az iskolai könyvtári mozgalom kapcsán két cikket is közöl a folyóirat: dr. Hetényi György Korszerű könyvtárat, minden iskolának! címmel az ifjú olvasók hónapja tapasztalataiból kiindulva az olvasóvá nevelés feladatairól és tennivalóiról szól. Az olvasóvá nevelésben pedig döntő szerepet vállalhatnak magukra az iskolai könyvtárak. A másik hasonló témájú cikk — Kocsis JánosA BORSODI VEGYIKOMBINÁT FELVÉTELRE KERES több nyelvet beszélő (német, angol, orosz) nyelvvizsgával rendelkező munkaerőt tolmács, fordító munkakörbe Műszaki alapképzettséggel rendelkezők előnyben! Fizetés a kollektív szerződés szerinti megállapodással Jelentkezés írásban vagy személyesen a vállalat személyzeti főosztályán. Kazincbarcikán Kislakásépítők figyelem! Az ÉPFU rövid határidőre vállalja FALAZÓBLOKK szállítását a Könnyűbeton- és Szigetelőipari Vállalat berentei üzeméből Megrendelések felvétele: naponta 8—13 óráig az alábbi helyeken: Építőipari Szállítási V. miskolci üzemegysége, Miskolc, Tüzér u. 12. Építőipari Szállítási V. miskolci üzemegysége, kazincbarcikai kirendeltség, Kazincbarcika, Tardona-part Az AFIT XVI. SZ. AUTÓJAVÍTÓ VÁLLALAT rövid átfutási idővel VÁLLALJA ROBUR és CSEPEL tehergépkocsik, valamint ROBUR és IKARUS autóbuszok RÚGÓ JAVÍTÁSÁT; KIS ESZTERGAGÉPRE gépi munka végzését, továbbá 2000 mm hosszig lemez gépi élhajlítását A munkavégzés megrendelhető: AFIT XVI. sz. AUTÓJAVÍTÓ VÁLLALAT 1. sz. üzemegysége, üzemvezetőnél, Miskolc, Zsolcai kapu 9—11. sz. Telefon: 17-031
