Észak-Magyarország, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-18 / 65. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1973. mórc. T8„ mssórnop A költészet napjára megjelenő új verseskötetekrő! Félszáznál több verseskötetet jelentetnek meg idén április 11-re, a költészet napjára könyvkiadóink. A Magvető Könyvkiadó gondozásában ezúttal is napvilágot lát az almanach jellegű Szép versek antológia, amely az 1972. évi verstermés javát, 6*0 mai magyar költő verseit gyűjtötte csokorba. A Szépirodalmi Kiadó ezúttal József Attila összes verseinek új kiadásával köszönti — stílusosan —• a költészet napját. A Magyar Klasszikusok sorozatban megjelenő kötet nevezetessége, hogy hat olyan József Attila-verset is közöl, amelyek mostanáig a költő műveinek egyetlen kiadásában sem jelentek meg. Ugyancsak a Szépirodalmi K* ló jelentet meg egy gyűjteményt Ady Endre verseiből Intés az őrzőkhöz címmel. A válogatás a költő életművének legjellemzőbb, legsajátabb műveit tartalmazza. Babits Mihály verseiből Keresztury Dezső válogatott egy érdekes színes gyűjteményt az Olcsó Könyvtár sorozata számára; a Babits-válogatás Húsvét előtt címmel lát napvilágot. Adósságot törleszt a Szép- irodalmi Somlyó Zoltán száz versének kötetbe foglalásával; a verseket Vas István válogatta, s a könyv Borítsd szememre szoknyád! címmel, a költő születésének 90. évfordulója alkalmából jelenik meg. Vas István színvonalas, értő bevezető tanulmánya a magyar költészet hányatott sorsú, vagabund poétájának életútját kíséri végig, s munkássága helyét is megjelöli századunk lírájában. Tollal és gitárral ... Ezzel a címmel adja közre a Magvető Tersánszky Józsi Jenő fütty-, gitár- és furulyakísérettel előadott mesejátékait, társadalmi szatíráit s más írásait. Bár nem verses munkák,* romantikájuk, költői bájuk s hamvas lírájuk bizonyára a költészet kedvelői körében is nagy sikert arat majd. Akárcsak a prózaíró Miguel Asturias és a költő Pablo Neruda közös vidám, színes útikönyve, a Megkóstoltuk Magyarországot; a Corvina gondozásában megjelenő kötetben a szerzők a magyar ételek és italok tájain tett utazásaikról számolnak be fűszeresen, ínycsiklandóan. Az ezeréves vietnami költészetet reprezentálja az Jdőmadár című antológia; a Magvető áltpl megjelentetett kötetben olvashatjuk a mai dél-vietnami költők legszebb verseit is. Minden eddiginél gazdag kiadásban jelennek meg Somlyó György műfordításai. A kétkötetes kiadás ■az antik görög költészet remekeitől, a középkor angol és francia trubadúrjainak művein át modern dél-amerikai költők műveiig ad széles keresztmetszetet a világ- költészet eddig kevésbé bejárt tartományaiból, időben és térben egyaránt. Csillagok és szívek a címe annak az antológiának, amely az elmúlt negyedszázad szlovén lírájának legszebb verseit közli, az Európa Modern Könyvtár sorozat új köteteként. S elsőkötetes szerző is bemutatkozik — szintén a költészet napja kialakult hagyományaként —• Kemsei István személyében, akinek Arc című könyvét ugyancsak a Magvető adja ki. Külön érdeklődésre tarthatnak számot a költészetet reprezentáló verseskönyveken kívül azok a művek, amelyek költőkkel s a költészet mesterségbeli problémáival foglalkoznak. László Zsigmond az írója annak a tanulmánykötetnek, amely A rím varázsa cím alatt a rímelés évezredek alatt kialakult szabályait tekinti át; az érdekes és úttörő nyelvistilisztikai munka elemzi a rím útját az angol, a francia, a közép-latin, az olasz költészetben. Külön fejezetek tárgyalják a magyar rímelés sajátosságait. László Zsigmond végső következtelése az, hogy a rím — épp az egyes nemzetek eltérő rí- melési szabályaiból következően — a nyelv természetes velejárója, nyelvi alkotás, amelynek lehetőségeit az irodalom, a költészet tudatosan gazdagítja. Kortársaink a címe az Akadémiai Kiadó új, népszerű sorozatának. A sorozatban megjelenő kismonográfiák tudományos igényességgel mutatják be a kortárs magyar irodalom legnevesebb alkotóit. Az eddig megjelent kötetekben Simon Zoltán- Benjámin László, Rába György Szabó Lőrinc s. Kovács Sándor Iván Váci Mihály életútját és munkásságát méltatja. A fentiekből kitűnően, ismét gazdag lesz a költészet napjának könyvválasztéka; s a könyveknek idén különös jelentőséget ad, hogy ezekben a hónapokban ünnepeljük a magyar könyv félezredes évfordulóját. Ötszáz évvel ezelőtt hagyta el Hess András budai nyomdáját az első Magyarországon nyomtatott könyv, a Chronica Hungarorum. Reméljük, nyomdászaink kevesebb sajtóhibával s kötéshibás kötettel ünnepük majd ezt a nevezetes évfordulót. Miért a gimnáziumba? \ Még nem döntöttem, mi legyek... — Ügy várom az értesítést. Voltam felvételizni a speciális matematika tagozatra. A Földesbe. Megcsináltam, de nem hibátlanul. Amikor az írásbeli után elbeszélgettek velem, megkérdezték: a tagozatra elmennék-e, ha ide nem sikerül. Mondtam, hogy igen. Szinte egyszuszra mondta el mindezt Olajos Éva, a miskolci Palóczy utcai 'Általános Iskola kitűnő rendű nyolcadikos tanulója. — Nagyon szeretem a matematikát, s elég jól megy is — folytatta azután. Vagy orvos szeretnék ' lenni, vagy a Számítástechnikai Főiskolára jelentkezem majd. ha leérettségizek. Még nem tudom, hogy mi leszek. Azért is mondták anyuék is, jobb lesz a gimnázium ... Onnan akárhová mehetek tovább. A szakközépiskola meg mégis elkötelez egy kicsit. Éva egyike azoknak, akiket az „iskolai nyilvántartásokban” így tartanak számon; fizikai dolgozó tehetséges gyermeke. Édesapja hengerköszörűs a Diósgyőri Gép- gvárban, édesanyja oedig a Számítástechnikai Vállalatnál dolgozik. — Anyu azt mondja, hogy nagyon érdekes munka. Azokat a papírokat ellenőrzik, amelyeket a gépek kiadnak. Mert a pontosság, az nagyon lantos. — Innen az ötlet a Számítástechnikai Főiskolára? — Innen is. Anyuék azt mondják, hogy a számítás- technika egyre elterjedtebb ... Kicsit megilletődötten ül a széken. — Sokat szoktatok otthon beszélgetni ? — Igen. Most meg különösen, a továbbtanulás miatt. Hogv hová megvek. azt rám bízták anyuék, de azt kikötötték. hogy tanulnom kell. mert megy a tanulás. — Segítenek neked? — Az alsóban sokat segítettek, mert akkor még kellett. De most már nem. Igaz, közben egy csomó mindent megtanultam, azt is, hogy kell a lexikonokkal bánni. De az iskolában sokat segítenek. A matematikatanár bácsi nagyon érdekesen tanít. Elküldték egy előkészítőbe is, amit az egyetem szervezett. Most télen tanfolyamon voltam. Az naffvon hasznos volt. — Arról miért nem beszélsz. hogy délutánonként te tanítod az osztálytársaidat — szó] bele hirtelen a beszélgetésbe az iskola igazgatónője. — Ugyan — legyintett a kislánv — azzal én is tanulok. ígv azután az igazgatónő mesélte el, Éva délutánonként visszajár az iskolába, foglalkozik a gyengébb tanulókkal. Megmagyarázza nekik a feladatot, segít a példák megoldásában. De nem csak ennyiből áll közösségi munkája; ő az iskola csapat- titkára is. — Anyuék néha későn jönnek haza. Apu néha túlórázik, akkor csak hat'--r ér haza. De azért gyakran beszélgetünk mindenről. Megrendeltek nekem néhány könyvsorozatot is, többször veszünk könyveket, mert nagyon szeretek olvasni. — És a tanulás? — Az könnyen megv, csak a magyart kell többször átnéznem. A konyhában van egy nagy asztal, ott kirakodhatok. A világítása is nagyon jó. Anyuék addig bemennek a szobába, hogy nyugodtan készüljek. Nagyon rendesek. — Nagyon szereted őket? — Persze, nagyon. Mindent megtesznek értem. A nyaka is belevörösödött a feleletbe. Az igazgatónővel nézegettük az iskolai „nyilvántartást”. A „számon tartott” nyolc nyolcadikos közül csak kettő jelentkezett gimnáziumba, a többi szakközépiskolába. — Az biztosabb, gyorsabb kenvén — mondta az igazgatónő. — Az osztályunkban is azt mond iák, hogy inkább szak- közéobe, vagy szakmunkás- tanulónak mennek. Onnan GOND Tóth Imre rézkarca Országos találkozó színhelye lesz a II. Rákóczi Ferenc Könyvtár: az MKE zenei szekciója első vándorgyűlését tartja ott március 23-a és 25-e között. A kétnapos tanácskozáson számos szakmai előadás hangzik el, amelyek a magyar zenei- és hang- gyűjtemények jelenével és jövőjével foglalkoznak. Forrai Magda, a Zeneakadémia tudományos munkatársa A magyar zeneoktatási intézmények könyvtárainak története és helyzete —'mű előadása nyitja a sort, majd Margittay István, a Zeneműkiadó képviselőjének tájékoztatója hangzik el. Az ezt követő vita utón a zenei szekció vezetóségválasztó taggyűlést tart. Másnap dr. Skaliezlcí Jó- zsefné A zenei részlegek és fonotékók szerepe és gyűjtőköre a közművelődési könyvtárakban címmel, majd dr. Szén Zoltán A létesítendő új Magyar Zenei Hangtár feladata és tevékenysége címmel tart referátumot. A tanácskozáson az ország valamennyi közművelődési könyvtárának igazgatói vagy fonotéka vezo<ői, valamint a zeneoktatási intézmények igazgatói és tanárai vesznek részt. György barát Sajóládon Egy találkozás élménye Kezemben a meghívó: a Sajóládi községi Tanács, a községi könyvtár és a megyei könyvtár március 15-én délután 5 órakor filmankétoj; rendez a György barát című tv-filmről, amelyre tisztelettel meghívjuk. * Lázas készülődéssel tel tek el az utóbbi napok Sajóládon. A György barát című tv-fílm alkotóművészeinek Mindenképpen gimnáziumba megyek... hamarabb mehetnek dolgozni. De én szeretnék továbbtanulni. S akkor a gimnázium a jobb. Ha a tagozatra nem vesznek fel, akkor a normál osztályba. Azt is írtam be a jelentkezési lapra. * Éva egy azok közül, akik most végzik el a nyolcadik osztályt. Munkásgyerek. Tehetséges. s abban a szerencsés helyzetben van, hogy szülei mindenben támogatják. Csutorás Annamária Fotó: Szabados György vendégfogadására készülődtek az emberek. Mór a találkozás előtti napon zsúfolásig megtelt a művelődési otthon nagjderme. A Fráter Györgyről szóló háromrészes tv-filmet vetítették le, hogy a másnapi beszélgetésre újból felelevenít, sék az élményt. Különös szeretettel fogadták a filmet a sajóládi emberek. Hiszen a főhős, Fráter György, korának kiemelkedő államférfija az ő községükben töltötte éleiének egy részét: a sajóládi kolostor rendfőnöke 1 volt. Történelmi tény, hogy I. János király is tartózkodott itt egy-két hétig, így Sa- jólád átmenetileg az ország „fővárosa” volt. A jeles napon, március 15. én ismét összegyűltek a sajóládi emberek, hogy taláikoz-, zanak a kedves vendégekkel: Nemeskürty Istvánnal, a film írójával, Hajdufy Miklós rendezővel és Ácséi Jánossal. a Magyar Televízió irodalmi és drámai főszerkesz- tőségének helyettes vezetőjével. (Mindannyian sajnáltuk, hogy Avar István, Fráter György alakítója — egészségi állapota miatt — nem jöhetett el a sajóládi emberek közé.) Az érkező vendégeket Ó. Kis István községi tanácselnök, Soltész Aladárné könyvtárvezető és a község pedagógusai fogadták szeretettel. Majd közösen megtekintették a sajóládi kolostort, megyénk értékes műemlékét. A nagyközönség a művelődési házban találkozott a kedves vendégekkel. A beszélgetést Barna Károly tanár, a Rónai Sándor Művelődési Központ -főelőadója vezette be. A sajóládi emberek nagy érdeklődést tanúsítottak a korabeli történelmi események iránt. Öreg, fejkendős néni kérdezett a XVI. századbeli szei’zetesrendi életről, gimnazisták érdeklődtek Zápolya János és Izabella királyné történelmi szerepéről. — Mi keltette fel érdeklődését Fráter György iránt? — kérdezték az emberek Nemeskürty Istvánt. A film írója mint történész és esztéta is válaszolt. Beszélt a tragikus életű Fráter Georgius helyéről, szerepéről kora társadalmában. Elmondta, hogy sokáig méltatlanul bántották a haladó gondolkodású politikust, az okos diplomatat. György barát széles érzelmi skálájú egyéniség volt, az egyszerűség éppúgy jellemezte, mint az olykor megkísértő hatalomvágy. A film megírásával Nemeskürty Istvánnak az volt a célja, hogy bemutassa a mának a magyar* történelem egy tanulságos korszakát s Fráter Györgyöt, a kiváló politikust. De a közönséget az etikai és történelmi problémákon kívül éppúgy érdekelték a filmesztétikai kérdések is. Hajdufy Miidóst kérdezték a film elkészítéséről, a „műhelytitkokról”, a szereposztás indokairól is. A rendező elmondta, hogy hosszas előkészületek előzték meg a forgatást, s hogy miért volt fontos a kor festő tárgyak, jelmezek kiválasztása, a valósághű díszletek elkészítése. Beszelt a címszereplő nehéz színészi feladatáról is: hiszen Avar Istvánnak egy egész emberöltőt kellett „leélnie” a filmben. — A korabeli sajóládi kolostor újrateremtését díszletekkel oldottuk meg. S most, hogy megnéztem az igazi kolostort. örülök, mert a „be- leérzés” sikerült — mond- 1 ta Hajdufy Miklós. — A forgatás huszonhét napig tartott:, a teljes film nyolc hónap alatt készült el. * A. sajóládi - emberek soksok kérdését és a vendégek tartalmas válaszait, sajnos, lehetetlen maradéktalanul visszaadni. De a beszélgetés arról győzött meg minket, hogy hasznos és maradandó értékű volt az alkotóművészek és a közönség találkozása. Személyessé vált a kapcsolat alkotó és néző között, hiszen tartalmas mondanivalójuk volt egymás számara. S a sajóládi emberek ugyanúgy érezték, ahogyan Aczél János mondta: „A találkozás a jó ismerősöké volt, a búcsú pedig a jó barátoké.” Mikes Márta VARÁZSLATOS RÍMEK Országos találkozó
