Észak-Magyarország, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-08 / 56. szám

- K2AK-MAGYARORSZA MÁV-«ktalás Szabó Piroska grafikái FIATAL művész — mind­össze huszonöt esztendős Szabó Piroska — grafikáiból nyílt kiállítás tegnap, már­cius 7-én délután, a Lib- resszóban. Az egyik fővárosi általános iskola rajz-magyar szakos tanárnője, tizenöt al­kotásával mutatkozott be most a képzőművészet mis­kolci barátainak, akik április 3-ig tekinthetik meg kiállí­tását. Míves munka, mondanánk, ha tömören akarnánk véle­ményt alkotni Szabó Piroska tizenöt lapjáról. Ám ezzel aligha közelítenénk meg azt az élményt, amellyel alko­tásain keresztül megajándé­koz minket a fiatal művész­nő, Grafikái lényegesen töb­bek ugyanis, mint míves, jól „megcsinált” alkotások, tfe- heteégéből ettől lényegesen többre futja. Egy sokarcú művésznőt is­merhettünk meg, aki egy­aránt s egyszerre képes a groteszk fintorok, s a tra­gikus magáramaradoitság áb­rázolására. Boccaccio Deka- meronjához készített hat il­lusztrációja az előbbi „kate góriába” tartozik, ugyanok kor a Számyaszegett madár vagy A király elhagyja a vá. rost című munkái utóbbi re mekbe formált kifejezői. Egy szerre lágy7' és érdes. méláz< s keményen fogalmazó, igyekszik mindig csak a lé nyegre koncentrálni. Kerü‘ a túldíszítettséget úgy, hog; mégis érezzük az apróléko kimunkáltságot. TIZENÖT LAI* roppan kevés egy alkotó teljes meg ítéléséhez — különösen ak kor, ha az első találkozás ról van szó —. mégis érez hetjük, hogy' a történelmi ih letésű képekben is a ma kor; tükröződik, a ma emberérö akar valamit elmondani, ; szépről és a jóról, a rosszról és az igazról, egyszóval er ról a mi világunkról. Csulorás Annamária A vasutas szakszervezetek területi bizottsága és a MÁV igazgatóság vezetői hasznos kezdeményezéssel igyekeznek segíteni dolgozóiknak. A kö­zelmúltban a 12. számú Álta­lános Iskola és a városi mű­velődésügyi osztály segítségé­vel lehetőséget biztosítottak ahhoz, hogy akinek még hi-, ányzik, megszerezhesse az ál­talános iskolai bizonyítványt. Kétszáztíz jelentkezővel in­dították a Vörösmarty Mi­hály Művelődési Házban az oktatást, amely tizenhat hé­tig tart. Sikeres vizsga ese­tén lehetőség nyílik arra, hogy a végzett tanulók meg­szerezzenek egy magasabb fokú vasutas szakvizsgát is, amely letétele után más j munkakörben helyezkedhet­nek el. 1 Eszak-magy m halál í Díszítőművész 1973. március 8., csütörtök Megyénkben majdnem 100 díszítőművészeti szakkör mű­ködik, amelyekben több mint négyezer asszony és leány készít, a régi hagyományokat megújítva, szép hímzéseket. A megyei tanács művelődés- ügyi osztálya a Rónai Sán­dor Művelődési Központtal és Szerencs nagyközség Ta­nácsával közösen Eszak-ma- gyarországi kaláris elnevezés­sel pályázati felhívást tett közzé a díszítőművészeti kö­rök részére. A pályázat cél­ja, hogy a kétévenként meg­rendezett Kisjankó Bori or­szágos pályázat közbülső idő­szakában / is lehetőséget Fiimjegyzet j A magyar ugaron Napsütés Adamson: A PETTYES SZFINX Az időközben már világ­hírűvé vált szerzőnőt ezúttal egy párhónapos gepárdkö- lyökkel ajándékozták meg. A gepárd természetes életmód­járól viszonylag keveset tu­dunk. Fura állat: a kutya és a macska jellegzetességeit egyesíti magában. A kutyá­hoz hasonlóan ül és vadá­szik, nem tudja behúzni a karmait, viszont fára má­szik, mint a macskafélék, és rövid távon valószínűleg a világ leggyorsabb futója. Va­lamikor Indiában és Egyip­tomban is megtalálható volt, ma már nagyon megritkult. és csak Kelet-Afrika egye részein fordul elő, Joy Adam sonnak újra sikerült az, ami Elzával, a kis oroszlánbébi vei már megcsinált: elősző felnevelte a Pippa névr keresztelt kis gepárdot, az tán fokozatosan vis6zaszok tatla a vadonban való élet hez. Pippa párra talált, köly kei lettek, s bár még évekij tartotta a barátságot Jov-va (szüksége is volt a rendsze­res húsellátásra és orvosi ke zclésre), végül köly kei vei? együtt teljesen beilleszke dett a természetes életmód ba. KEDVEZMÉNYES 10 százalékos OTP vásárlási valamennyi motorkerékpárra CSÁK MÁRCIUS 31-ÍG Most még kedve szerint válogathat Jó lenne, ha lenne...-mm agányosan, társta- Ijjj lanul, barátok nél- \ kül élni szinte el­viselhetetlen, de nem törvényszerű, annak el­lenére, hogy sok a ma- gányps ember a megyé­ben ii, akik társra, em­beri, baráti kapcsola­tokra vágynak. Lehelne segíteni ezen? Lehet­ne!... Jól példázza ezt a csepeli kezdeménye­zés, ahol öt évvel ez­előtt klubot alapítottak számukra. Azóta köz­kedveltté vált. Nemcsak a fapofc száma nőtt meg, hanem az ott szer­zett kedves emlékeké is. Bizonyára Borsod me­gyében és Miskolcon is szívesen vennék a ma­gányosan élő emberek, ha a csepeliekhez ha­sonló körülmények kö­zött tölthetnek el sza­bad idejüket. A Miskolc városi Ta­nács népművelési cso­portjának vezetője, Brandstetter György el­mondta: egy ilyen klub létrehozásához megvan­nak a jeltételek. Felsze­relésről — magnó, tele­vízió, rádió stb. — és a szükséges berendezésről a tanács gondoskodna, helyiséget viszont nem tudnak biztosítani. Nem ártana, ha valamelyik művelődési ház segíte­ne e sok embert érintő probléma megoldásában. Éppúgy, mint az öregek vagy az ifjú házasok klubjának megalakításá­nál tették. Bizonyára sok magányosan élő üd­vözölné örömmel a se­gítséget. KOVÁCS ANDRÁS Ady Endrétől kölcsönözte filmjé­nek címét, A verset talán szükségtelen idéznünk, s aki megnézi arz új filmet, igen könnyen megtalálja a kap­csolatot a hajdan írt vers, és az azonos című új film kö­zölt. Napjaink gondjai, min­dennapi életűnk kérdései közül most visszanyúlt té­máért az 54 év előtti múlt­ba Kovács András. Filmje mégsem történelmi film, s ha a múltban is játszódik, mondandója napjainkra is érvényes. Annak az ember­nek útja áll a történet kö­zéppontjában, aki bár nem a kommunizmus elkötelezettje, de mélységes humanizmusá­tól indíttatva, velük rokon­szenvez, és amikor a körül­mények erről meggyőzik, amikor mind nyíltabb és erő­szakosabb lesz a kom­munistákkal való leszá­molás, a fehérterror, nem kétséges, hogy az eszme el­kötelezettjévé válik. Mennyi­ben állhat ez napjainkra, amikor a munkásosztály van nálunk hatalmon és egész társadalmi életünket a kom­munista építés, a kommuniz­mus eszméinek realizálása határozza meg V Természete­sen, nem úgy vonatkoztat­ható napjainkra, hogy a film minden egyes mozza­natának kikeressük a meg­felelőjét mindennapi éle­tünkben, hanem azt kell megnéznünk, vajon találko­zunk-e nálunk olyan maga­tartással, olyan emberi alap­állással, mint Kovács András filmjének tanár-hősénél ta­pasztalhatunk, és vajon a lo­jális értelmiségnek a kom­munizmushoz való közeledé­se napjainkban milyen indí­tékú. Ha így állítjuk fel a párhuzamot, keressük az azonosságot, úgy Kovács filmje napjaink igazságát is nagymértékben tükrözi, mon­dandója a mának is szól. 1919 NYARÁNAK vége és ősze a film történési ideje. Elbukott a Tanácsköztársa­ság, megkezdődik a fehér- terror rémuralma, eleinte a román királyi hadsereg se­gítségével, majd mind több önállósággal. A történet két szálon fut. Egy volt népbiz­toshelyettes üldözői előli búj- kálása, majd elfogása és bí­rósági tárgyalása, illetve ha­lálra ítéltetése az egyik vonu­lata a filmnek, a másik pe­dig egy gimnázium tantestü­letének és néhány diákjá­nak élete, illetve ezekben a proletárforradalom elbukásá­nak és az úri rend visszaté­résének tükröződése. A két történeti szálat Zilahy Kál­mán tanár alakja köti össze, aki ugyan nem volt tagja a kommunista pártnak, de nagy rokonszenwel viselte­tett a proletárforradalom iránt, s aki otthont ad a halálra keresett népbiztos- helyettesnek. Kovács András filmjei mindenkor széles társadalmi visszhangot keltenek. Emlé­kezzünk a Hideg napok fel­keltette vitákra,' vagy a Ne­héz emberek éveken keresz­tül tartó utórezgéseire, a Falak című Rímben kifej­tett szükségszerű kompro­misszum-elmélet vitatására, vagy a legutóbbi, a Staféta című filmjében felvázolt pe­dagógus-helyzetképre. Hol szelesebb, hoil szúkebb tár­sadalmi rétegek érezték tú­lontúl talaiónaii Kovács András megállapításait, és különféle indítékokkal vitat­ták igazát. Tegyük hozzá, legtöbbször nem elvi meg­alapozottsággal, hanem sze­mélyes okokból. A magyar ugaron várhatóan hasonló vitákat fog kiváltani. Nem a történet fő szála, hiszem a fehérterror uralomra jutása, a kommunisták üldöztetése olyan történelmi tény, amely már nem vitatéma. De mind­az, amit Kovács a történel­mi ténj'ek kapcsán a film részleteiben elmond, mint a kialakult történelmi helyzet­nek eredőit; összetevőit és jellemző vonásait, indulato­kat fog felkorbácsolni sok embernél. Elsősorban minden Ibiaonnyal n pedagógusok­nál, akik a mundér védel­mében vitázni fognak a film­alkotó néhány megállapítá­sával a tanár és a társadal­mi rendszer kapcsolatáról. A központi hős és a meg­szálló román hadsereg tiszt­je közötti rövid szóváltás pe­dig arról, hogy ki miért ta­nulta meg a másiknak a nyelvét, szintén nem múlik el majd bizonyára visszhang nélkül. Egészében azonban A ma­gyar ugaron értékes, igen jó film. Nemcsak azért, márt 1919 második felének művé­szi ábrázolásával a magyar filmművészet még adós, s e film ebből az adósságból igen sokat törlesztett, hanem mert Kovács a korábbi film­jeiben megismert rákérdező, mélyre hatoló módszerrel tárja fel egy társadalmi ka­tegória tükrében: mit is je­lentett annak ez a történel­mi változás, miként reagált rá ennek a társadalmi ré­tegnek jobbik része, és mik voltak azok a mozzanatok, amelyek ezt a pozitív rea­gálásit előmozdították. Zilahy Kálmán alakját La- tinovits Zoltán formálja meg igen emberien, rokonszenve­sen, az üldözött népbiztos­helyettes megszemélyesítője pedig Horváth Sándor, aki üldözöttségében is ennek az embertípusnak magasabbren- dűségét és eszmei szilárdsá­gát érzékeltette igen mar­kánsan. Kiemelést érdemel többek között Drahota And­rea a tanár húgának .szere­pében. A MAGYAR UGARON, mint bevezetőben említettük, az Ady-verssel azonosítható. 1919 augusztusában valami rettenetes kezdődött azon a magyar ugaron, amit az ide­gen fegyverek támogatta új rendszer urai a magyarság legjobbjainak vérével ön­töztek. Kovács filmje azt mutatja meg, hogy a haladás eszméi ezen az ugaron is ho­gyan foganlak meg új talaj­ban, tisztességes emberek lelkében­Benedek Miklós Pisztoly párbaj Jó értelemben vett vad­nyugati film Lamont John­son filmje, a Pisztolypárbaj, melynek színtere egy kis vá­roska, az egykor legendás hírű mesterlövész, Vili Ten- neray — Kirk Douglas — lakóhelye. Ide érkezik meg Abe Cross — Johnny Cash alakítja roppant rokonszen­vesen. Ez a váratlan ta­lálkozás felrázza az egyéb­ként tespedt városka lakóit, s megkezdődnek a fogadá­sok. ki győz majd az egyko­ri két híres mesterlövész kö­zül. S bár mindketten békés életre vágynak, az egyik va­sárnap mégiscsak kiállnak egymás ellen az arénába. Tét: halál, vagy pénz, amely­lyel új életet lehet kezde­ni ... Nem annyira a látványos­ságra, mint a két „hősben” dúló belső Vívódásra építi fel a rendező a történetet, hiszen az alapszituáció ön­magában feszültséget idéz elő. S a feszültség megtar­tását, egyenletes fokozását olyan szereplők alakítása se­gíti, mint a már említett Kirk Douglas, Johnny Cash, Alvarez szerepében pedig Raf Valloné. Elsősorban az ő alakításuknak köszönhető, hogy a film a hasonló vad­nyugati filmek közül feltét­lenül a jobbak közé tarto­zik. Cs. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom