Észak-Magyarország, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-07 / 55. szám

1973. március 7., szerda É5ZAK-MAGYARORSZÁG 5 9? Szűkmarkú" a természet? !... Azzal jól gazdálkod ami vasi VÍEgondok és feladatok SZAR AZ, ESŐMENTES volt a tavalyi ősz, számotte­vő csapadék nélkül múlt el a tél, s ilyen vízben szűkös hónapoknak nézünk elébe idén is. Hosszú idő óta szom­jasak a földek, apadnak a források, vízellátási gondok­kal küzd Miskolc és a me­gye. A szakemberek szerint több hetes esőzés is kevés lenne hozzá, hogy ezek a gondok megszűnjenek, hogy a talaj elegendő vizet rak­tározzon, s hogy tartósan száműzhessük eat a szót: víz­korlátozás. Miskolcon hozzőveíőleg 70 ezer köbméter a napi vízfo­gyasztás. Azért csak ennyi, mert a vízművek — a for­rások alacsony hozama mi­att — nem tud többet bizto­sítani. Egyszerűen nincs hon­nan, nincs miből. Sok vagy kevés-e a 70 ezer köbméter? Attól függ. melyik kerületben, esetleg hányadik emeleten latolgat­juk. Mert más az új lakó­telepek vízigénye, s más a hagyományos fűtésű laká­soké. Lehet hogy egy bér ház földszinti lakásában sok. de ugyanitt, mondjuk a kilen­cedik emeleten, rettenetesen kevésnek tűnik. Ha a szerelő csak napok múlva javítja meg az elromlott csapot, ha egy-egy csőtörést csak ak­kor vesznek észre, amikor a víz már elárasztotta a kör­nyéket, bizony, nem panasz­kodhatunk: sok vizünk van. Azoknál a családoknál vi­szont, ahol napokig csak úgy tudnak mosni, fürdeni, főz­ni, ha vödrökkel, kannákkal szerzik be a vizet — kevés a 70 ezer köbméter. Egy tény: a város lakói és az üzemek , naponta átlago­san 10 ezer köbméter vizet pazarolnak — a jelenlegi vízínséges időszakban már ennek megszüntetése is so­kat enyhítene a gondokon. A vízellátás javítására évek óta nagy erőfeszítése­ket tesznek Miskolcon. Az elmúlt két esztendőben 2500 köbméterrel növelték a napi termelést, ezenkívül új víz- - művek építését kezdték meg. A fejlesztés ellenére a víz­termelés még napjainkban sem fedezi a szükségleteti ez azonban nem annyira a víz­műveken, mint inkább’ a ter­mészet szűkmarkúságán, s azon a bizonyos pazarláson múlik. A IV. ötéves terv során. 1975 végéig részben tanácsi erőforrásból, részben válla­Megállják a keljüket Kazincbarcikai jegyzetek HAZÁNKBAN ma minden száz iskolás korú gyermekre 2,5 gyógypedagógiai eset jut. A gyermekek tanítása, a tár­sadalomba való beilleszkedé­sük, illetve a munkára való nevelésük nagy feladatokat ró a velük foglalkozó szak­emberekre, pedagógusokra. Az adatok szerint 1960 es 1970 között a születésüknél fogva fogyatékos gyermekek látása a fényre érzéketlenek­től az úgynevezett tárgylá­tók irányába tolódott el, az­az — százalékosain kifejezve — mintegy 27 százalékkal javult. Ugyanakkor megnőtt a mozgásszervi sérültek szá­ma. akiknél a szüléskor ke­letkezett ideg sérti lés mutat­ható ki, amit a gyógypeda­gógusok véleménye szerint figyelembe kell venni az ok­tatás megszervezésekor. A csökkentlátó gyermekeknél ugyanis bizonyos fokú szem­léltető oktatási módszer megvalósítható. Más sérül­tek tanításánál is egyértel­műen az iskolába kerülő gyermekek állapotának kell megszabnia az oktatandó anyagot, hiszen a gyermekek képessége alapján dönthető el. milyen ismereteket képe­sek elsajátítani és milyene­ket nem. Az oktatás alapjá­nak egyébként minden kise­gítő iskolában az általános iskola anyagát tekintik. Ugyanakkor az egyik legfőbb feladat az életre való neve­lés. amiben igen nagy a pe­dagógusok felelőssége. A gyógynedagópiai oktatásban ugyanis nem egyszerűen csak az ismeretanyag elsa­játításáról van szó, hanem főként arról, hogy- ezek a gyerekek megállják a helyü­nket az életben. Legutóbb a Kazincbarci­kán megtartott tanácskozá­son — gyógypedagógusok, gyermekorvosok és vállalat­vezetők is — ennek jelen­tőségét hangsúlyozták. A tanácskozáson elhang­zottak alapján igen nagy je­lentőségű a Kazincbarcikai Kézműipari Vállalat kezde­ményezése. Mintegy másfél éve a kisegítő iskola felső tagozatosai számára munka- lehetőséget biztosítanak. A gyermekek munkára való nevelését úgy segítik elő, hogy a vállalat műhelyeiben megtanítják őket a külön­böző munkafogásokra, mun­kafolyamatokra. Az üzemi körülmények között egyrészt megtanulják a szakmai is­mereteket, ugyanakkor köze­lebb kerülnek az emberek­hez. a munkahelyi körülmé­nyekhez. s minden tekintet­ben személyes tapasztalatok­ra tesznek szert. A vállalat munkásai is megismerik, el­sajátítják a sérült gyerme­kekkel való bánásmódot Nemrégiben a Kézműipari Valiidat egyik dolgozója mondta: — De hiszen ezek a gye­rekek mindent megcsinálnak, bármit is mondok nekik!... S ez a lényeg. AZ EDDIG elért eredmé­nyek igazolják: a gyógypeda­gógiai iskolákból kikerülő fiatalok mint betanított mun­kások jól megállják a he­lyüket és hasznos tagjaivá válnak társadalmunknak, természetesen, ha megfele­lően irányítják a fejlődésü­ket. ha az életre nevelik őket. Hajdú Gábor Milyen gépekre számíthat a mezőgazdaság? KilencvenmiSHó farint értékű alkatrész Borsodban lati eszközökből további je­lentős vizműfejlesztéselcei valósítanak meg. Számítások szerint a tervidőszak végéig a jelenleginél 28—30 ezer köbméterrel több vizet kap a város naponta. Ez, bár lé­nyegesen javít a helyzeten, korántsem old meg minden gondot, hiszen a népesség nö­vekedésével, a lakások szá­mának emelkedésével egyre több vízre van szükség. Szemléletesebbé teszi a vár­ható fejlődést egy másik adat: eszerint az 1971-es, egy személyre jutó vízfo­gyasztás 1975 végére a dup­lájára emelkedik. Jelenleg Miskolcon 340 liter az el­használt víz egy személyre jutó mennyisége. A több éves fejlesztési programon belül már idén és a következő esztendőben is csökken a vízellátási gond. Nem egészen egy hónapja kezdte meg működését az Alsóesolca határában felépült ( vízmű, amely naponta 8 ezer köbméter víztöbbletet je­lent. 1974-ben lép üzembe a hernádnémeti csúcsvízmű X. üteme, amely napi 15 ezer köbméterrel kapcsolódik be a város vízellátásába. S hogy hosszabb távon, a több ezer új lakás belépésével párhu­zamosan is javuljon a víz­ellátás, 1976 elején megkez­dik a közelmúltban átadott alsózsoleai vízmű bővítését, amely ezt követően 15—16 ezer köbméter vizet ad na­ponta a városnak EGY-IvÉT ÉV MŰLVA, az említett fejlesztési tervek realizálásával várhatóan nem okoz majd ekkora gondot Miskolc vízellátása, a város kevésbé lesz kiszolgált alva az időjárás szeszélyének Egy-két év ... Addig azon­ban — s most különösen — azzal kell jól gazdálkodni, ami van, nem utolsósorban azt a bizonyos napi 10 ezer köbmétert kellene „megfog­ni” és ésszerűen felhasználni. (n. i.) A mezőgazdaság idei gép- ellátásáról adott ki tájékoz­tatót a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium. Az AGROTRÖSZT több mint 5 milliárd forint érté­kű új gépet biztosított erre az esztendőre. A géptípu­sok, technológiai berendezé­sek többségéből kielégítőéit a raktári készletek, s év közben is újabb szállítmá­nyok érkeznek még. Néhány import géptípusból azonban csak korlátozott mértékben vállalnak szállítást a külföl­di partnerek. A szovjet MTZ —50 típusú traktorokból pél­dául kevesebb érkezik, mint amennyit a gazdaságok igé­nyeltek. Ennek az erőgépnek helyettesítésére alkalmas az U—650-es román gyártmá­nyú traktor. Az NDK gyártmányú E— 512-es gabonakombájnokból is kevesebb érkezik, mint amennyit rendeltek. „Hiány­cikk” a rotációs fűkasza, en­nek pótlására azonban a ha­gyományos fűkaszákból, ,szá- lastakarmány-betakarító gé­pekből nagy a választék. Van elegendő kukorica- és cukorrépa-betakarító gép is. A budapesti Mezőgazdasá­gi Gépgyár NDK—magyar kooperációban gyártja a Kertitox növényvédő gép- családot, amelynek már va­lamennyi tagja a gazdasá­gok rendelkezésére áll. Ta­lajművelő munkagépekből, ekékből, boronákból és tár­csákból is bőségesek a kész­letek. Érdeklődtünk az AGRO- KER megyei központjában, hogy az országoshoz viszo­nyítva milyen Borsod megye mezőgazdasági gépellátása? Kovács Dezső főosztályveze­tő arról tájékoztatta lapun­kat, hogy az itteni helyzet sok vonatkozásban jobb az átlagnál, de az országos tá­jékoztatóban felsorolt im­port géptípusokból itt sem tudnak minden rendelést tel­jesíteni. A hiány ellensúlyo­zására viszont különösen nagy raktári készletet biz­tosított a vállalat megyénk­ben a különféle mezőgazda- sági gépalkatrészekből. Áz eredetileg előirányzott 58 millió forint értékű készlet helyett 90—95, millió forint értékűt szerzett be az AG- ROKER Válla,lat megyénk­nek, figyelembe véve. hogy a többségükben kedvezőtlen adottságú termelőszövetkeze­tek anyagi ereje csak kor­látozott mértékben engedi meg új gépek beszerzését. Ezért inkább a meglevő gép­parkot igyekszik megfelelő felújítással használhatóvá tenni a legtöbb szövetkezeti Miskolcon az Erdei Termékeket Feldolgozó és Értékesítő Vállalat Szentpéfcri kapui szörpüzemében, műszakonként mintegy 8000 palackéi töltenek meg. Képünkön a töltés művelete látható Fotó: ifj. Hollósy Endre Hallgatni, vagy szólni 00 Jogokat követelnek ma­guknak azok az adatok, ame­lyek kimaradtak egy-egy tu­dósításból, riportból, vagy más jellegű írásból. Nem hagynak nyugtot, sürgetnek, a nyilvánosság elé kívánkoz­nak. Oda is valók... Ép­pen ezért a könnyebbik megoldás lenne hallgatni ró­luk ... Nap mint nap szóba ke­rül a jogtalan vállalati, vagy egyéni haszonszerzés. En­nek a törekvésnek egyetlen és legfőbb ismertető jele: más kárára anyagi előnyökhöz jutni. Éppen ezért fellépni az effajta manipulációk el­len elsőrendű kötelessége ve­zetőnek és beosztottnak épp­úgy, mint annak, aki —eset­leg — csak távoli, külső szemlélője egy-egy esetnek. S hogy mind több azoknak a száma, akik nemcsak szó­ban. de tettekben is követ­kezetesen kiállnak minden­fajta jogtalan igény ellen, annak legjobban érzékelhető mércéje: a megalapozatlan vállalati haszonszerzéssel összefüggő jelenségek csök­kenő tendenciája. Amikor ezt így leírjuk és kijelentjük, egyáltalán nem tagadható, hogy . hasonló „ügyletek” ma is akadnak. Erről tanúskodik a népi el­lenőrzési bizottság által vég­zett egyik vizsgálat is, ami­kor megállapították: volt időszak a Borsodi Sörgyár beruházásainál, amikor a ki­vitelező vállalatok 26 mil­lió forinttal számláztak töb­bet, mint amennyi az el­végzett munka alapján jo­gos volt. A bank részéről egy idejében végrehajtott el­lenőrzésnek köszönhető, hogy ezt az összeget végül is nem fizették ki. Nemcsak vállalatoknál, de magánszemélyek javára tör­ténő jogtalan kedvezmények­ről is szól a krónika. Ne­vezetesen a mellék- és má­sodállások körül kialakult helyzetről van szó. ahol szin­tén csökkenőben vannak az egészségtelen, a szocialista jövedelemoRZtást torzító je­lenségek. de .. . Annak ellenére, hogy a je­lenleg érvényben levő má­sodállások és mellékfoglal­kozások indokoltak, egyes helyeken még mindig ta­gazdaság. A szövetkezetek a szükséges gépalkatrészek oe- szerzéséhez is kaphatnak üzemviteli bankhitelt. Tanácsos és célszerű a ja­vításokhoz szükséges gépal­katrészeket idejekorán, még most az év elején megren­delni. Még jobban felkészülhetne az ellátó vállalat a megfe­lelő tartalék biztosítására, ha pontosabb információk állnának rendelkezésére. Az eimúlt őszön azonban, ami­kor a gazdaságok többségé­től kérték a kereskedelmi szakemberek, hogy jelezzék az előrelátható alkatrész­igényeket, csak mintegy 70 százalékban érkezett előre­jelzés. Az alkatrész-beszerzé­sek többnyire ötletszerűen történnek. Pedig a gazdasá­goknak is jól felfogott ér­dekük volna, hogy éves ter­vükbe beiktassák: milyen al­katrészek beszerzése indo­kolt a szükséges gépjavítá­sokhoz. Annál is inkább, mi­vel az ellátó vállalat a gyár­tó cégektől többnyire csak egy év után kapja meg a megrendelt alkatrészeket, A tavasz közeledtével mindinkább sürgeti az idő a gazdaságokat, hogy mi­előbb gondoskodjanak a gépjavításokhoz szükséges alkatrészek beszerzéséről. Szakmunkások lehelnek A Közlekedési es Szállítási Dolgozók Szakszervezete el­marasztalta a KPM-et, mert késlekedett azoknak a felté­teleknek megteremtésével, amelyek szükségesek ahhoz, hogj1- a gépjárművezetők és a karbantartó dolgozók szak­munkássá válhassanak. Dr. Csanádi György miniszter a bírálat, nyomán miniszteri értekezletet hívott össze, és azon döntést hoztak, hogy a szakszervezet és a miniszté­rium vezetői közösen megtár­gyalják a szakmunkás képe­sítés megszerzésével kapcso­latos feladatokat. pasztaiható, hogy a főállást biztosító munkahely engedé­lye nélkül kötnek szerződést. Amellett arra is van pél­da, hogy a teljesítmények­hez mérten, aránytalanul magasak a díjazások. A munkával arányban' nem ál­ló. indokolatlanul magas jö­vedelemhez jutnak elsősor­ban az üzletszerzőként al­kalmazott személyek, főként a szövetkezeti szektorban. Ennek oKa: a munkaválla­lói szerződések megkötésénél felületes az eljárás, nem iga­zodik a szabályokhoz és ren­del kezésekhez. A jogtalan haszon vég­eredményben illegális jöve­delem. Mindig valakinek a kárára fizetik ki, hiszen azt valahonnan el kell venni. De el kel] venni a kedvét azok­nak is, akik semmibe véve a törvényes rendelkezéseket, jogtalan "haszonra tettek vagy tesznek szert. Nemcsak elv. szigorú kö­vetelmény, felelősségteljes feladat, a társadalmi tulaj­don védelme. E tekintetben lényeges előrehaladásról ad­hatunk számot annak ellené­re, hogy egyes helyeken még mindig „Csáki szalmájaként” kezelik a közvagyont. Ahol szigorú a belső el­lenőrzés és felelősségre vo­nás, ott a társadalmi tulaj­don védelme megfelelően ki­egyensúlyozott. csak "elvétve akad visszaélés, nincs tala­ja, lehetősége az üzemi szarkának, tolvajnak és a fe­lelőtlenségnek. Viszont ahol mindez hiányzik, ott köny- nyűszerrel vesznek igénybe térítés nélkül vagy értéké­nél jóval alacsonyabb áron építési anyagot, szívfájdalom nélkül fuvaroznak magán­célra. esetleg egyéni igénye­ket elgítenek id szabáijúa- lan módon. Az ilyen he­lyen könnyebben ..lába kél” egy-egy alkatrésznek, szer­számnak, vagy éppen még nagyobb értékű terméknek vagy árucikknek. Sok he­lyütt mindennek az egyik legfőbb ösztönzője a hanyag­ság. a bizonylati fegyelem és ellenőrzés hiánya, ami naev károkkal jár. S ha még ezt felelősségre vonás sem kö­veti. akkor a társadalmi tu­lajdonban kárt okozók szá­mára az ilyen helv — eldo- rádó. Persze, addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik ... S minél előbb tö­rik el. annál íobb Nincs ugyanis olyan .titok”, amire egyszer ne derülne te"’­T. F.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom